Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

NYILATKOZAT az európai békéről, biztonságról és együttműködésről A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé­nek 1972. január 25—26-i prágai ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköztár­saság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Román Szocialista Köz­társaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képvi­selői áttekin tették az Utóbbi idők eseményeinek menetét Eu­rópában. Elemzésükben abból & változatlan célkitűzésükből in­dultak ki, hogy az európai kon­tinenst az állandó és szilárd bé­ke, a szuverén és egyenjogú ál­lamok gyümölcsöző együttműkö­désének térségévé, a világban a stabilitás és a kölcsönös megér­tés tényezőjévé tegyék. A ta­nácskozás résztvevői megelége­déssel állapították meg, hogy ebben az irányban további elő­rehaladásra került sor. A szocialista országoknak az európai biztonság megszilárdítá­sára és ez e célból összehívandó európai értekezletre vonatkozó javaslatai, amelyeket az 1966. óvj bukaresti nyilatkozat, az 1969. évi budapesti felhívás és az 1970. évi berlini nyilatkozat tartalmaznak, fontos szerepet töltenék be az európai békét és együttműködést támogató vala­mennyi erő összefogáséiban. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai, valamint további ak- edójk és kezdeményezéseik szé­les békeprogramot alkotnak és elősegítik, hogy Európában új politikai légkör alakul ion ki. Az európai béke közös ügvéhez mind jelentősebb mértékben já­rulnak hozzá más európai álla­mok is. Néhány ország politiká­jában határozottan előtérbe ke­rülnek az európai béke érdekei, s ez kedvezően hat az európai helyzetre. A tanácskozás résztvevői meg­állapítják: nagyon pozitív jelen­tőségű, hogy az utóbbi időben erősödtek a különböző társadal­mi berendezkedésű európai álla­mok kapcsolatod, fejlődött poli­tikai érintkezésük, elsősorban a kölcsönös érdeklődésre számot- tartó kérdésekkel kapcsolatos konzultációk formájában. Ez megkönnyíti az európai államok közötti kölcsönös felismerést, hogy a béke és az együttműkö­dés területén hosszú távú érde­keik azonosak. A jelen tanácskozáson részt vevő államok, valamint más ál­lamok erőfeszítésének és konst­ruktív hozzájárulásának eredmé­nyeként az európai államok kö­zött mindinkább a békés egy­más mellett élés viszonyai érvé­nyesülnek. Ennek kapcsán a ta­nácskozás részvevőd kiemelik a Ssoviet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége és Franciaország között a közelmúltban megtar­tott legfelső szintű szövi eb- francia tárgyalásokon elfogadod egvüttműködési élvek jelentősé­gét. Az európai államok közötti gazdasági, kereskedelmi, műsza­ki-tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatok szélesedése is hozzájárul a feszültség csökke­néséhez az európai kontinensen. Az európaj népek kapcsolatai erősödnek: tartalmasabbá és sokoldalúbbá válnak. Európában növekszik a közvélemény akti­vitása az enyhülési folyamatok elmélyítéséért, az európai béké­ért és a biztonságiért folytatott harcban. A tanácskozáson képviselt ál­lamok kifejezték megelégedésü­ket afelett, hogy a feszültség csökkentésének folyamatában Európában elért eredményeket a szükséges eseteikben megfele­lő, nemzetközi jogi erejű okmá­nyok rögzítik. A Politikai Tanácskozó Tes­tület kedvezően értékeli, hogy a Szovjetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztánse'ág és a Német Szövetség} Köztársaság kö-ti szerződések ratifikálását célzó éli árás megindult. Ezek­nek a szerződéseknek érvérvbe lérése nemcsak a közvetlen rósz'vevők. hanem valamennyi európai állam érdekeinek meg­felel és az európai béke alapjai­nak megszilárdulásához fog ve­zetni A tanácskozáson részt vevő államok hangsúlyozták a Nvu- gat-Berllnnel kapcsolatos 1971. szeptember 3-i négyhatalmi • megállapodás, valamint a Né­met Demokratikus Kö-társaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság, illetve az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus megállapodásainak nagy jelen­tőségét. A béke meewzilárd ításá nak fontos tényezője, hogy szélese­dik a Német Demokratikus Köz­társaság nemzetközi elismerése. A további előrehaladás ebben az irántiban, btleértve a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kömtt a nemzetközi iog normái­nak megfelelő kapcsolatok meg­teremtését fontos hozzájárulás jesz a béke. a biztonság és együttműködés ügyéhez. ' A tanácskozás résztvevői sfk- raszálInaik azért, hogy minden ’/ további halogatás nélkül vewék : fel a Német Demokratikus Köz- : társaságot és a Német Szövet- j ségi Köztársaságot az Egyesült J Nemzetek Szervezetébe. A tanácskozás résztvevői f megelégedéssel állapítják meg, : hogy a Csehszlovák Szocialista | Köztársaság és a Német Szövet- ■ ségi Köztársaság kormányai kő- i zött véleménycsere folyik a két : ország közötti kapcsolatok ren- ‘ dezetlen kérdéseiről, elsősorban a M "mohéni egyezmény kezdet­től fogva való érvénytelenségé­nek elismeréséről. Támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság igazságos követeléseit és úgy vélik, hoey az ebben a kér­dőében létrejövő megállapodás hozzá íárul az európai helyzet ja­vulásához. Ezeknek a lépéseknek a meg­valósítás® " hozzájárul ahhoz, hogy gyorsan és radikális mó­don kiküszöböljék az NSZK és a szocialista országok kapcsol­taiból a bizalmatlanság és fe­szültség hosszú időszakának kö­vetkezményeit, sor kerüljön e kapcsolatok teljes normalizálá­sára. ami élő fogja segíteni az enyhülés elmélyülését az európai kontinensen, valamennyi euró­pai állam együttműködésének fejlődését. A Politikai Tanácskozó Testü­let ülésén képviselt államok üd- vözilik a kedvező európai fejlő­dés további kilátásait. Nem té­vesztik viszont szem elől azt sem, hogy Európában továbbra is tevékenvkednek a feszültség fenn'artásában érdekelt erők, amelyek az európai államokat egymással szembe akarják állí­tani, meg akar iák őrizni annak a lehetőségét, hogy az európai kontinensen a* eseménvék me­netét ismét a kiéleződés felé taszítsák. A tények — a legutóbbi idő­ben is — azt mutatják, hogy ezek az erők az európai politi­kát nem tudják elképzelni tömb-kategóriák nélkül, s arra törekszenek, hogy még Inkább fokozzák a fegyverkezési ver­senyt az európai kontinensen. A Varsói Szerződés tagállamainak ebből le keil vonniuk a megfe­lelő következtetéseket biztonsá­guk szempontiából Mindamel­lett meg vannak győződve arról, hogy Európában most az erők helvzete már úgy alakult, hogy le lehet küzdeni az enyhülés el­lenségeinek ellenakcióit, ha ösz- szeforrottan és következe’esen törekszenek a béke megszilár­dítására. A nyilatkozat további részé­ben azokról a gyakorlati intéz­kedésekről szól, amelyek kidol­gozása hozzájárulna az európai feszültség további csökkentésé­hez, a biztonsági rendszer konk­rét kiszélesítéséhez. A közös nyilatkozatot a Varsói Szerződés tagátiamai a testület ülésén részt vevő küldöttek írták alá. A KGST-tervbizottság Slése A tervezésben való együttmű­ködésre létrehozott új KGST-bi- zottság szerdán Moszkvában megkezdte munkáját Az első ülés részvevői: Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország. Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió kép­viselői. A bizottságot tavaly nyáron a KGST 25. ülésszakán hozták lét­re. ­A most megnyílt ülésen a bi­zottság megvitatja az érdekelt országok közös vállalkozásába» épülő új létesítményekről szóló javaslatot Ezek segítségéve! nö­velni lehet bizonyos nyersanya­gok előállítását Az ülésen megvizsgálandó terv a szocialista gazdasági integráció komplex végrehajtására irányul. A terv többek között tartalmaz­za az ele ^jelzések kidolgozásá­ban való tapasztalatcserét és együttműködést, az ötéves tervek összehangolását és a gazdaság- politika terén megvalósítandó kölcsönös konzultációkat Visszatért a nyugalom az egyiptomi fővárosban Szerdára visszatért a nyuga­lom az egyiptomi fővárosban. A több nap óta tüntető diákok el­tűntek az utcákról, s noha az Abdin-palota előtt, ahol Szadat elnök kedden a politikai szer­vezetek és a főiskolások mintegy ezer képviselőjével találkozott, még kordont vontak a biztonsá­gi erők, összetűzésre már nem került sor. Keddi beszédében Szadat — mdnt már közöltük — általában és egészében helyesnek minősí­tette a diákmozgalom vonalát, a az elmúlt napok zavaros fejle­ményeiért egyrészt a mozgalmon belüli „elhajlókat”, másrészt a mozgalmón kívüli „provokatív elemeket” tette felelőssé. Hatá­rozottan leszögezte, hogy nem tűri el a nemzet egységének megtörését, a szakadár tevé­kenységet; nem tűr meg semmi olyat, ami károsan érintheti a honi frontot. Az Európa Tanács határozata Az Európa Tanács tanácskozó közgyűlésének részvevőd kedden kétnapos politikai vitájuk vé­geztével határozatot hoztak a kelet-nyugati kapcsolatokról és az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet előkészíté­séről A határozat helyesli az érte­kezlet megtartásának gondola­tát, de az előkészületek megkez­dését — akárcsak a NATO — a Nyugat-Berlinről kötött megál­lapodások hatályba lépéséhez köti. A tanácskozó gyűlés egy^ idejűleg azt is helyesli, hogy az előkészítés mu’tilaterálls tárgya­lásokon valósuljon meg és fel Ajánlja, hogy az Európai Ta­nács miniszteri bizottságát is vonják be ebekbe az előkészítő tárgyalásokba. Kirchschläger osztrák külügy­miniszter még a határozat elfo­gadása előtt kormánya nevében helyeselte a biztonsági értekez­let gondolatát, mint „a kelet­nyugati együttműködés előmoz­dításának eszközét”. Megítélése szerint az európai biztonsági ér­tekezlet célja egy olyan „béke kialakítása, amely emberek kö­zötti tényleges bizalmon alap­szik és a lényeges kérdésekben ellenőrzést tesz lehetővé'’. Ugyanakkor leszögezte: „Auszt­ria e politika alapjánák Osztrák Köztársaság semleges­ségét tekinti, minthogy ez a semlegesség roppant fontos hoz­zájárulás az európai békéhez és enyhüléséhez”. Pillantás Afrikára A Nixon-beszéd visszhangja Nixon elnök magyar Idő sze­rint szerdán hajnali 2.30 órakor az amerikai néphez intézett 25 perces rádió, és tv-beszédében hozta nyilvánosságra azt a 8 pontos amerikai csomagtervet, amelyet az USA és a VDK ma­gasrangú képviselői között le­folyt bizalmas, s mindeddig ti­tokban tartott megbeszéléseken terjesztett elő dr. Kissinger el­nöki főtanácsadó tavaly október­ben Párizsban. pírügynökségek élénken kom­mentálják Nixon új nyolcpontos vietnami javaslatát és megálla­pítják, hogy annak egyik legfon­tosabb céllá — tekintettel a kö­zelgő elnökválasztásokra — bl­attéinak elhallgattatása. Nixon vietnami javaslata az Egyesült Államokban vegyes fo gad tatásra talált. Több szenátor és kongresszusi képviselő úgy vélekedett, hogy az elnök indít­ványa „méltányos” és „elfogad­ható”, de a kormányzat legkö­vetkezetesebb bírálói továbbra is szkeptikusak maradtak. Paul McCloskey republikánus poli­tikus például kijelentette: nem hisz abban, hogy Dél-Vietnam. ban szabad választásokat lehet­ne rendezni, amikor az Egyesült Államok Phoenix programjának nyilvánvaló célja mindazon vi­etnami foglyok legyilkolása, akik nem értenek egyet a saigani re­zsimmel Barátok és ellenségek A Közép-Guin eában megtett félezer kilométeres autóutunk során is tapasztalhatjuk, hogy mennyire tisztelnek, becsülnek minket, magyarokat a hazánké­nál több mint két és félszer nagyobb területű, mintegy 4 millió lakosú országiban. A francia gyarmaturalom alatt oly sokat szenvedett nép, amely­nek 95 százaléka másfél évtize­de még analfabéta volt, ha so­kat nem is, annyit azonban tud rólunk, hogy olyan fehérbőrű- ek vagyunk, akik másfajta né­zeteket vallunk, mint a franda és más nemzetiségű tőkések, tvagy az engesztelhetetlenül gyűlölt portugál fasiszták. Tudják a guineaiak, hogy az általuk gyakran éltetett forra­dalom népe vagyunk, azé a for­radalomé, amely megnyitotta előttük is a fejlődés útját, a ebben a többi szocialista or­szággal együtt mi is segítettük és segítjük őket. Az értelmiségiek azonban meglepően jól ismerik hazán­kat. Az egyik közigazgatási te­rület székhelyén, Mamou-ban, találkozunk az ország uralkodó pártjának, a Guineái Demok­rata Pártnak egyik területi ve­zetőjével, akinek az íróasztalát' Lenin mellszobra díszíti. A hatvanéves férfi (35 éven át tanító volt. s néhány esztende­je választották meg függetle­nített pártfunkdonárfusnak), úgy sorolja a szocializmus épí­tésében elért eredményeinket, mintha könyvből olvasná. És könnybe lábad a szeme, ami­kor egv budapesti é1 mén vét fel­eleveníti. Műtétre volt szüksé­ge, ezért 1970. őszén az NDK- ba utazott. Mielőtt a műtőasz­talra került volna, tudomására jutott, hogy hazáját — novem­ber 22-én — megtámadták a portugál gyarmatosítók zsoldo­sai. — Percekig sem tudtam nyugton maradni, s operádó nélkül a legközelebbi repülő­gépen hazaindultam — mond­ja. — Budapesten, a repülőté­ren várakoznom kellett az át­szállásra. Beteg is voltom, s mivel a trópusi éghajlathoz vagvok szokva, irgalmatlanul fáztam, vacogott a fogam. S akkor egy magyar férfi, ott, a tranzitváró-tereimben, levetet­te a nagykabátját, rám terí­tette. Soha sem felejtem el... S ha még hozzáteszem, hogy a fiam 1962-től hat éven át az Önök fővárosában tanult, a Műszaki Egyetemem szerzett építészmérnöki diplomát, azt hiszem felesleges bizonygat­nom, miért rajongok úgy a magyarokért. Fiával, a megnyerő modorú, 28 esztendős Barry Alhassane- val másnap Labé-bam talál­kozunk. ö Kőzép-Guine® épí­tésügyi főnöke. Kitűnően be­széli nyelvünket, ha telefo­nom váltanék vele szót, nem mondanám meg, hogy bőrének színe cs okoládébama. — Gyakran gondolok Buda­pestre, Magyarországot a má­sodik hazámnak érzem és val­lom — nyilatkozza. — A Műszaki Egyetemen kitűnően tanítanak. Magammal hoztam több magyar könwet. hogy ne felejtsem el második hazám népének, testvéreimnek nyel­vét, Budapesti barátaimtól és az egyetemtől is kapok néha könyveket Szándékom, hogy az esrvetemmel még szorosabb­ra fűzöm a levelező kapcsola­tot Egvebek közt azért, is, mert szükségem van egykori tanáraim tanácsaira, az új építészeti el iárác ok megisme­résére. Mert nálunk reng“teg az építenivaló. Most például egy alumíniumgvárat és ce­mentgyárat építünk. Az utóbbi­ból nagyon sok kell hazám­nak. hiszen láthatták, miiven nyomorúságos viskókban lak­nak a guinea! parasztok, sőt a városiak jelentő« rés-^s Is. A város repü’őtenének váró­termében egv húszéves leány­kával is megismerkedünk, aki­nek a bátyia jelenleg hallga­tója Műszaki Egyetemünknek. (Az úgynevezett Fekete Af­rika 22 országából különbén a mostani tanévben 230 ösztön­díjas tanul egyetemeinkén és főiskoláinkon, a középfokú szakmai képzésén pedig hét országból 30 tanuló vesz részt) A technikumi végzettségű, rendkívül csinos Balde Maria- ma Ciné meghatódottan veszi elő retiküljéből fivére legutób­bi levelét, s már kívülről tud­ja annak Hess András tér! lakcímét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom