Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

A Varsói Szeri öd és Politikai Tanácskozó Testületének prágai filé‘>én részt vevő Kádár János ve­zette magyar küldöttség. “ (MTI fotó — KS) A trópusokon 8. Az XL—18-as — Lelkes Lajos főpilóta irányításával — 8 és fél ezer méter magasságban re­pít bennünket Algírból Conak- ry-ba. A naptár december 2-át, n hőmérő pedig odakinn — ilyen magasan — mínusz 28 fokot mutat. A hatalmas gépmadár szárnya visszaveri a napsugara­kat, a vakító fényözön miatt össze kell húznunk a kerek ab­lakok sárga függönyeit Miután magunk mögött hagy­tuk az Atlasz-hegység délnyu­gati nyúlványait, a Szahara nyu­gati szegélye felett folytatjuk utunkat A mauritániai Atar fe­lett déli irányba fordul a gép, s 3CS0 kilométer meytéte'e, pon­tosan hétórás repülés után Gui­nea fővárosa felett tiszteletkört ír le. Kirepülünk az Atlanti-óce­án fölé, majd a körülbelül 15 kilométer hosszú félszigetre épült. 350 ezer lakosú Conakry II. számú Városrészében létesí­tett modern légikikötőben lando­lunk. Már az elő pillanatban ■ érez- zük — a trópusokon vagyunk. Délután 4 órakor 32 fokos a hőmérséklet, ami még csak hagyián, ám a levegő páratartal­ma 90 százalékos, s ezért ma'd- nem úgv verejtékezünk, mintha gőzfürdőben volnánk. E kellemetlenséget azonban semlegesíti a repülőtéri fogadta­tás, majd a stadionban megren­dezésre kerülő nagygyűlés han­gulata. Mindkét helyütt, s a ket­tő közötti 14 kilométeres útvo­India nemzeti ünnepén Január 26-án ünnepli India történelmének egyik na^y for­dulópontját. Ez egyben az In­diád Köztársaság nemzeti ünne­pe is. 1960-ben ezen a napon vált India szuverén köztársaság­gá s ekkor vált érvényessé a ha­tározat is a különböző hűbéres államok feloszlatásáról. A vi­lágrésznyi ország alkotmányjogi. függetlenségét már 1917. au­gusztus 15-én elnyerte. A füg­getlenség megadását azonban a brit gyarmatosítók hajdani gyarmatbirodalmuk raiíiaált felosztásával párosították. Ily módon az új indiai államnak nemcsak belső közigazgatási problémákkal kellett megküz­denie, hanem súlyos külpoliti­kai konfrontációkkal is. A füg- geJenség megadásától kezdve egészen 1919 közepéig tartott India és Pakisztán között a kas­mír! konfliktus. így 1950. január „26-a nemcsak azért fordulópont, mert ez az Indiai szuverén köz­társaság születésének dátuma —, hanem azért is, mert ettől nz időponttól szentelhette az új ál­lam erőfeszítéseinek nagy részét belső problémái megoldásának. Most, több mint két évtized­del később egyértelműen le le­het szögezni: India rendkívül pozitív és tiszteletet parancsoló nemzetközi szerepet töltött be független köztársasági létének egész időszakában. Emlékezetes, hogy Nehru vezetésével az indiai külpolitika már a hidegháború legveszélyesebb éveiben kidol­gozta a pozitív el nem kötele­zettség politikáját — s emellett az amerikai imperializmus bru­tális nyomása ellenére mindvé­gig kitartott. A nemzetközi ese­mények viharai sokszor tették próbára ezt a politikát. így az 1963-as évek elején Washing on a Kína és India között kirob­bant határkonfliktust próbálta felhasználni arra, hogy aktivi­zálja India jobboldali erőit és az országot a maga hatalmi kö­rébe vonja. Más körülmények között, hasonló kísérletek tör­téntek az 1965 késő őszén lezaj­lott második indiai—pakisztáni konfliktus idején. Az indiai kormány azonban Nehru és utó­dai: a rövid ideig hivatalban le­vő Sasztri, majd Nehru lányá­nak, Indira Gandhinak vezetése alatt mindvégig kitartott az el nem kötelezettségi politika mel­lett. Éppen a mostani évforduló napjaiban nem érdektelen le­szögezni, hogy a hajdani Kelet- Pakisztánban megvalósított pa­kisztáni terror-uralom miatt ki­robbant ha-madik konfliktus so­rán is Űj-Delhinek ez a politi­kai irányvonala váltotta ki Wa­shington haragját. Indiának 550 millió lakosa van, s ez a szám évente mint­egy 13 millió fővel emelkedik. A nemzeti Jövedelem fejenként évi 1*0 dollár körüli szinten mo. zog, tehát rendkívül alacsony. £a önmagában jelzi az országra váró gazdasági-társadalmi fel adatok méreteit. ~ Függetlenné válása óía az Indiai Köztársaság rendkívül komoly eredménye­ket ért eh Ma például a terme­lőeszközöket gyártó iparágak öt­ször annyi gépet ős berendezést állítanak elő, mint 1950-ben, gyors ütemben növekedett az acélipar és a vegyipar termelése. Sokát vál'ozott a mezőgazdaság helyzete is. A lakosság gyors növekedése ellenére van re­mény arra, hogy India a hetve­nes évek közepére a tömegek szempontjából életbevágó élel­miszeren viszonylatában önellá­tóvá válik. A problémák mindenekelőtt abban gyökereznek, hogy alap­vető társadalmi fordulat nem történt a tulajdonviszonyokban. Ennek megfelelően a termelési szempontból ppzití.v mezőgazda­sági eredmények elsősorban a nagybirtokokon és a .termeléke­nyebben gazdálkodó gazdag pa­rasztok földjein mutatkoztak — míg a falusi lakosság többsígé- .Pé"'. helyzete . romlott. Az ipari szektorban a tulajdonviszonyok radikális megváltozásának hiá­nya következtében sajá'os konf­liktus bontakozott ki a kormány által támogatott állami szektor, valamint a magánmonopóliumok között. Ezeknek az ellentmondá­soknak következménye az, hogy a jövedelemelosztás egyenlőtlen­ségét nem sikerült csökkenteni. A lakosság leg-azdagabb tíz százaléka a teljes fogyasztás több mint negyedrészét veszi : igénybe. Ebből is a ..csúcson” j elhelyezkedő öt százalék a tel- j jes fosryasztásből 18 százalék­ban részesedik. Természetesen e rendkívüli problémák megoldásához nem­csak erélyes kézzel, hanem egy­ben igen körültekintően lehet csak hozzáfogni. Hiszen a világ- résznyi India ko-mányának mé­lyen gyökerező és elevenen ha'ó vallási-társadalmi előjeleteket is le ke’l eyőznle az el á-ehátadás során. Meg4Uenítha*ó, hegy az indiai belpolitika fejlődésének általános iránya is kedvező ki­látásokká' kecsegtet Az 1971- ben lezajlott váj észt ás ok a mo­nopolba burzsoázia é-<takkéu- viseléteinek tekinthető pártok összeomlásával végződtek és vi­lágos meghfT-*ást adtak, az úgy­nevezett ..Üj Koneresszús Párt­nak”. Indira Gandhi kormányá­nak az átféri társadalmi refor­mok végrehajtására. A köztársaság ünnepén olvan Indiát köszönthetünk. ame’vet barátsági és e-yüítmű’-ődési szerződés köt a Szovietvnlóho*,' barát] ksT,csol*,*okat á"ol a vi­lág ha'adö erőivel: a külpo’iti- kában továbbra is az el nem kö­telezettségi pohtlka szilárd kép­viselője — belpolitiká jában pe­dig ewvesíti a stabilitást a hala­dó reformok mind következete­sebb végrehajtásának ígéretével.-Sis (Folytatás a* I. oldalról) Svoboda, a CSKP KB elnöksé­gének tagja, köztársasági elnök; Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a kormány elnöke; Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára; Bohus- lav Chnoupek, a CSKP KB tag­ja, külügyminiszter. Az ülésszakot Gustáv Husák, Csehsz’oyákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára nyitotta meg. Szívé­lyesen üdvözölte a Prágába ér­kezett küldöttségekét. ' Az első ülésén Erich Honecker, a Német Demokratikus Köztár­saság küldöttségének vezetnie az NSZEP KB első titkára elnökölt Az esti ülésen az elnöki tisz­tet Edward Gierek, a Lengyel Népköztársaság küldöttségének vezető íe. a LEMP KB első tit­kára töltötte be. Az üléseken megvitatták az európai béke, biztonság és egvüttműködés aktuális problé­máit k w Az ülésszakon részt vesz Ivan Jakuboszkii, a Varsói Szerződés .egyesített fegyveres erőinek.^ parancsnoka, a Szovjetunió mar. saílja, valamint Nyikolaj Firju- bin, a Vársói Szerződés tagáúa mai poétikai tanácskozó testü­letének főtitkára. I Razzia Isztambulban Vasárnap kijárási tilalom volt Isztambulban, s nagyszabású razziát tartottak. A nap folyamán mintegy 85 030 katona éa rendőr fésülte át a nagyváros ö:szes negyedeit. A razzia során fegyvereket találtak és letartóztatások történtek. iBMaaseaatoanMgBtaanHSHMotMogHinaavii nalon srzínte szünet nélkül hangzik a tömegek francia nyel­vű üdvrivalgása: „Éljen Magyar- ország! Éljen a forradalom!” A kertváros-szerű, a zöld szín minden skáljában pompázó pál­ma- és cédrusfáktól díszlő kikö­tővárosban, ami az első pillanat­ban féltünk: milyen tömegesen vannak jelen a nagyon szép, ke­cses nők, ezt Algériában nem ta­pasztaltuk. (A nőknek a guincai politikád életben játszott szere­pét az is mutatja, hogy az egy­kamarás nemzetgyűlés 75 tagja közül 14 nő.) Aznapi élményeinkhez tarto­zik még Sekou Touré elnök szí­vélyes fogadása, és szálláshe­lyünknek, a szovjet segítséggel felépített Hotel Camayenne-nak hatalmas teraszáról a holdfény­ben fürdő Atlanti-óceán éjszakai látványa. Ekkor vettük észre, hogy a szállodánktól húsz lé­pésnyire, közvetlenül a parton, légvédelmi ágyú mered az óce­ánra. ahonnan esztendeje a portugál gyarmatosítók zsoldosai rátámadtak erre a szép, békés városra... Másnap Losonczi elvtárs és szükebb körű kísérete egy ki­sebb repülőgépen az ország dél­keleti részébe, a 67 százalékos vas tárta1 mű érchegységről neve. zetes Erdős-Cuineába utazik, ahol ellátogatnak a tartomány székhelyére, a 100 ezer lakosú, N’Éérékoré-ba. A többi közt megtekintik a szovjet segítséggel hét esztendeié létesített fafeldol­gozó üzemet, amelyben több mint félezer munkás fúrnirle- mezt gyárt. Eközben, mi, öten, újságírók autón Közép-Guinea központjába, a 27 közigazgatási terület egyikének székhelyére, a tengerszint felett 800 méter magasan fekvő Labé-ba uta­zunk. A 410 kilométeres útvona­lon csodálhatjuk a lenyűgöző tájat, a szavannás völgyek men. tén minden átmenet nélkül ki. emelkedő hegyvonulatokat, s láthatjuk az apró vályogházakból álló falvakat. Kindiá-ban, az egyik régió útunkba eső székhe­lyén meglátogatjuk az igen mo­dem felszerelésekkel rendelkező Alkalmazott Biológiai Intézetet, ahol elsősorban kígyómarás és egyes trópusi betegségek elleni szérumokat gyártanak, emel vek ie'entős részét Nyugat-Afrikába és Nyugat-Európába exportálják. A csaknem elsőosztályú közút egyébként része annak a mind­össze 3500 ki’ométeres műú'háló. zatnak amelyet az uralmukat 18 esztendővel ezelőtt elveszített francia gyarmattartók éhbérért építettek. Az útvonal azokon a vidékeken keresztül vezet, ame­lyeken a gyarmatosítóknak egy­kor búsás jövedelmet hozott tró. pusi exportnövények teremtek, s fontos ásványkincsek, arany és gyémánt, valamint a bauxlt lel­hetők. Az országban függetlensé. ge kivívásáig mindössze 662 km hosszú vasútvonal volt Conakry és Kankan között. Azóta — 1960. ban — Friától a fővárosig sike­rült egy keskenyvágánvú vasút­vonalat építeni a bauxit elszállí­tására. Közép-Guinea az ország legje­lentősebb állattenyésztő területe; a út menti szavannákon gyakran látunk legelésző tehéncsordákat. Az itteni szarvasmarhák általá­ban rozsdabarna színűek, kisebb testűek, .mint a mieink, s a Ez eiylpüoffl! bsIűgyminlszíéKiun nylíalkozala Beirut Kedden hajnalban a kairói rá­dió ismertette az egyiptomi bel. ügyminisztérium nyilatkozatát A nyilatkozat — mint már kö­zöltük — emlékeztet arra, hogy az egyiptomi törvények tiltják a tüntetéseket, s „ezért a belügy­minisztérium mostantól fogva betilt minden tüntetést, s meg­védelmezi az ország belbiztonsá­gát amelyet éppen az (izraeli) ellenség akar lerombolni”. A nyilatkozat visszaidézi az egy hét óta történteket Elmondja, hogy január 17-e és 24-e kö­zött a kairói és az Ein Samsz egyetem diákjai számos összejö­vetelt tartottak, s ajánlásokat fogadtak el a közel-keleti válság békés rendezése minden formá­jának elutasításáról s a honi frontnak a háborúra való felké­szítéséről. A diákok kifejezték azt az óhajukat hogy a kor­mányzat vezetőivel találkozhas­sanak és vitát folytathassanak. Néhány diák ülősztrájkba kez­dett a követelések alátámasztása végett A nyilatkozat ezután rámutat, hogy számos kormánytag több­ízben is tárgyalt a diákokkal, meghallgatta panaszaikat. Néhá­ny an ezt követően felhagytak az ülősztrájkkal; megint mások folytatták a sztrájkot é6 röpira- tokat terjesztettek. „Maguknak a diákoknak és az állam biztonságának érdekeit vé­delmezve, a rendőrség végül be­vonult az egyetem területére, erőszak alkalmazása nélkül meg­szüntette az ülősztrájkot. s-őri­zetbe vett számos diákot Ezek közül többeket szabadon bocsá­tott; néhány ügyben még , fo­lyik a vizsgálat”. „A tegnapi (t 1. hétfői) tünte­tések már elfordulást jelentettek a helyes hazafias viselkedéstől.- s a rendőrség a tüntetők szétosa. tatására kényszerült” — hangod. I tatla a be1 ''«vmmisztérium nyi­latkozata. (MTI) Pillantás Afrikára

Next

/
Oldalképek
Tartalom