Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

Alkotó vita, határozott helyi célok a mezőberényl Faipari Szövetkezei párttag%yulésén 6.K4I etfentéte« félidő". Sport nyelven szólva így lehetne leg­inkább a mezó herényi Faipari Szövetkezet beszámoló párttaggyűlésére. Egészében véve azonban kitűnő, előre mutató ta­nácskozásnak voltak alkotó résztvevői a faipar kommunistái, amely után méltán mondhatták: sikerült előrébb lépni 3 pártalap- szervezet erősítésében, hatóképességének növelésében. A kukorica gyomtalanftő permetezője A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár debreceni üzemében a kukoricatermesztés kemlzálásához szükséges korszerű géptípu­sokat gyártanak. A fiatal növények levelei alá a képen látható berendezéssel szórják a Gramoxo nt vagy a Gomex gyomirtó vegyszert. Az új típusú növényvédő gép beszerzése Iránt töme­gesen érdeklődnek az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek megyénkben la. (Fotó: Demény) Hasznos kiadvány a környezetvédelemről fűiért volt mégis „két ellen té- ■*s félidő”? Azért, mert a ve­zetőség múlt évi munkát érté­kelő beszámolója mindössze hat- nyolc porcig tartott Ez semmi­képpen nem elemezhette mind­azt a tevékenységet amit a párt­tagság kifejtett egy esztendő alatt A szövetkezet gazdasági munkáját nem ia érintette a be­számoló. Harne» Ferenc párrtit- kár közismerten szűkszavú em­ber. Ügy véli; minek arról bő­vebben szólni, amit a komrmj- :aisták tettek. Ez így nem helyes felfogás. A tettekben ugyanis, ha azokat bonckés alá vesszük, sok negatívum is rejtőzhet, ami nem segíti, sőt hátráltatja a pártmunkát Nos, a „második félidő” a nagyon rövid, sok kér­dést csupán csak érintő beszá­molót követő élénk és építő vi­tájában éppen ezekre a hiányos­ságokra mutattak rá a felszóla­lók. A pártbizottság tévéim Az aUpsaarveaet ül tagjából 17-en vettek részt a taggyűlésen. A köröstar caaiak valamilyen ok miatt nem jöttek el. S a 17 elv- iárs közül 12-en (!) mondták el.j véleményük« a vezetőség és sa­ját maguk munkájáról. Már ma­ga ez a tény is jelentőssé tette; a taggyűlést Tizenketten a ko- 1 -ábbi taggyűléseken sok esetben össze sem gyűltek, ahogyan er- | m a beszámoló utalt A megje- .enés mindössze 80—70 százalé­kai volt korábban. Ugyanakkor meglepően magas arányú a párt­tagság képzettsége. Ketten há­roméves esti egyetemet végez- tek, heten a Marxista—Leninia- ta középfokú iskolán sajátították él a párt ideológiáját Vagyis a tagság csaknem 50 százaléka a* alapfokú szemináriumoknál magasabb képzettséggel rendel­kezik. Ebből önkéntelenül elénk tóiul * kérdés, ha így van, miért hiányos a pártgyűléseken való részvétel ég általában az agitá­ció. A pártépítő munka fogyaté­kosságai miből adódnak? Erre a kérdéscsoportra a köz­ségi pártbizottságnak az alap- szervezet munkájáról írt rövid értékelő levele adott választ A levelet Kürti Láazlóné olvasta fel, s az vázlatosan a következő­ket tartalmazza: „...A pdrtve- zetőség munkaterveiben túlsúly­ban voltait a gazdasági kérdé­sek, illetve a* azokról történő beszámoltatások. Zee le részlete­kig mentek, ugyanakkor a mun­kában hiánysotl az elemző ér­tékeiéi. Az elmúlt években a szövetkezet nagyfokú fejlődésé­vel a pártvezetőség nem tudott lépést Utrtant Ennek hatása je­lentkezett a pártmunka többi területén is..." A hozzászólások csaknem mindegyike, de elsősorban Ha­lasi Lásáló, Kutyik Mátyásné, Flaveez János, Puskái Márton, Major András, Szűcs Gyuláné és Németh «Ívtársak felszólalá­sai tanulságos módon elemezték 5 sMms,m M im jamjar 22, a fogyatékosságod okait, össze­sítve mondanivalójukat, három tő hiányosságra hívták täl a ve­zetőség figyelmét, és kérték, hogy mindenekelőtt ezeken vál­toztasson a jövőben. Jobb tájékoztatást Nemrégen fizetési nehézségeik támadtak a szövetkezetben. A vezetők még a fővárosban is jártak ennek megoldása ügyé­ben. Végül is sikerült rendezni a dolgot. Közben azonban külön­böző rémhírek é* téves nézetek terjedte^ el a munkahely ekén. Olyanok például, hogy „nagy összegeket vonnak el a szövet­kezettől", hogy „elmarad a fi­zetés”, hogy „nem is érdemes igyekezni, hiszen ki sem fizetik az embert”, stb. A párttagok is hallották e megjegyzéseket és maguk is értetlenül álltak, nem tudtak magyarázatot adni: mi ia a helyzet valójában. Az ilyen és ehhez hasonló ügyek megér­tetésében pedig sok segítséget tudnának adni a gazdasági ve­zetőknek a kommunisták. Per­sze csak akkor, ha kellő időben és pontosan tájékoztatják őket a felmerült nehézségekről, teen­dőkről. Nos, ez — ahogyan Ma­jor András mondta — hiányos a szövetkezetben. Kérte: a párt­vezetőség hasson oda, hogy a gazdasági vezetők minden eset­ben és időben adjanak tájékoz­tatást az aktuális dolgokról. Ha csak a titkár értesül ezekről, *z még nem elegendő. A titkár gon­doskodjon arról, hogy mindazt, amit ő Ismer, megtudja a párt­tagság is. Plavec* János ehhez példaként hozzáfűzte, hogy az egészséges állásfoglalást csak úgy lehet kialakítani, mint a gépház átköltöztetésének Idején tették. Akkor tájékoztatták a párttagokat a feladatokról, így a kommunisták mozgósítani tud­ták még vasárnapi munkára is a dolgozókat. Pénteken leállt a gépház, és hétfőn egy néhány száz méterrel távolabbi helyen már ismét üzemelt. Sikeres ak­ció volt és tanulságos: a felada­tokat csak úgy lehet megvalósí­tani, ha egységesen áll hozzá mindenki. A szavak értékké alakuljanak A másik kérdéscsoport akörül hullámzott, hogy jó elgondolá­sok, javaslatok hangzanak-e sl a taggyűléseken, amelyekkel mindenki rendre egyet Js ért, és utána mégsem történik semmi. Sok esetben beszéltek már a pártépítésről, a szocialista munkaverseny kialakításáról és megállapították: mit keld ebben és mit abban a dologban tenni. Am csak szavakban állapították meg. Határozathozatalokig nem jutott el a taggyűlés. Szűcs Gyu- láná, Kutylk Mátyásné és mások élesen bírálták ezt az állapotot. Ha a taggyűlésen vita van vala­miről és kialakul egy helyes ál­láspont, valami kézzelfogható feladat megoldására, akkor nem szabod csak «z egyetértő sza­vakkal megelégedni. Hozzunk akkor annak megvalósítására határozatot, amelyben jelöljük meg a végrehajtásért felelős elv­társat és azt az Időpontot is, amikorra a felelősnek be kell számolni a taggyűlés előtt: mit tett az ügyben. Csak így vihető élőbbre a pártmunka. Németh elvtárs, Kutvikné elmondta; so­kat beszéltek már arról, hogy a szocialista brigádmozgalmat meg kell szervem!. Verseny volt már korábban, de az is „el­aludt”. Szükséges lett volna már tanácskozni a résriegek do’eo- zóival mindezekről. Ez nem tör­tént meg úgy, ahogyan kellett volna és szocialista bri séd moz­galom ma sines a szövetkezet­ben. A szavak — mondotta ki a taggyűlés — csak úgy formálód­nak valóságos értékké, ha tettek követik azokat, s a kibontakozó szocialista munkaverseny ered­ményeként jobb minőségű és több bútort értékesít a szövet­kezet A pártépítésről Fölszólalt Puskái Márton KlSZ-titkár is a taggyűlésen. Nemrég lett párttag. A 80 tagú KISZ-alapszervezet lelkes mun­kájáról szólt. Elmondta, mi mindent tesznek a fiatalok tár­sadalmi tevékenységgel és ta­nulással a szövetkezetükért, ön­kéntelenül adódott a kérdés: mi­ért nem erősíti az arra érdemes KISZ-tagokból sorait a párt- szervezet. Igaz, tavaly két fiatal párttagot felvettek. Am az 540 Összlétszámú szövetkezetben te­vékenykedő mindössze 21, párt­tag azt jelzi, hogy nem fordíta­nak kellő gondot a párt szerve­zeti erősítésére. A KTSZ-titkár pedig elmondta, hogy ilyen irányban Is várják a pártszerve­zet segítségét, a fiatalokkal való jobb foglalkozást Halasi László hasonlóképpen utalt erre és kér­te a pártvezetőséget: gondolkoz­zon el azon, hogy miért nem tudnak előrébb haladni a Párt­építésben. Lelkes, a szövetkeze­tért sokat tevő embereket isme­rünk a KISZ-tagokon kívül is — mondotta Halasi elvtárs. — A szövetkezet dolgozóinak át­lagéletkora 35 év. A maroknyi csapat Js ütőképes, ha egysége­sen helytáll és dolgozik. Am az idősebb párttagok elfáradnak, helyükre vagy melléjük fiata­labbakat k«U állítani, hogy tel­jesebbé, lendületesebbé váljon a pártmunka. •M A mél yenszántó felszólalások magas színvonalúvá-változtatták a gyenge beszámolóval kezdődő taggyűlést Lényegében a kom­munisták igazi, mindennapos munkáját Is ez az aktivitás jel­lemzi a szövetkezetben. Halasi László elnök tájékoztatásul el­mondta felszólalásában, hogy a ktsz-nek nincs miért szégyen­keznie. A sok nehézség ellenére 5? millió forint termelési értéket produkáltak az elmúlt évben, az idén pedig 82 milliós a terv. Mindebben ott rejlik a kommu­nisták odaadó, a dolgozó társai­kat magukkal ragadó munkája. S hogy ez a munka még eredmé­nyesebb legyen, helyes lenne, ha a vezetőség megfogadná a beszá­moló taggyűlésen elhangzotta­kat A Minisztertanács január 13-1 ülésén tárgyalt a természeti kör. nyezet védelmének Időszerű kér­déseiről Az ezzel kapcsolatos sokrétű tennivalók megismeréséhez, a feladatok kijelöléséhez és végre­hajtásához nyújt (gép hasznos tanácsokat az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ: Műszaki Információ- Környezetvédelem című havon­ta megjelenő kiadványa. Így a januári kiadvány részletes tájé­koztatást ad az égető problémá­vá vált környezetszennyezés és elhárítás széles tárgyköréből (s talaj-, víz. és levegőszennyezés elhárítása, sugárvédelem, hul­ladékeltávolítás) a szakembe­reknek közvetlenül felhasznál­ható formában. Az összeállítás részletesen foglalkozik a termé­szeti fejlődés védelmét előmozdí­tó külföldi szakirodalommal. Ezekből bő Ismertetőket és for­dításokat tesz közzé. Azért is fontos ezek megismerése, mert a technikai fejlődésnek az élet- színvonal emelése mellett káros hatásai Is vannak: tönkreteszi a természetes környezetet — a le­vegőt, a vizet, a talajt — és ez­által súlyosan veszélyezteti az ember szükségleteit és egészsé­gét. Szerte a világon, így hazánk­ban is, pusztul a természet az ipari, közlekedési és háztartási szennyezés, a kemizálás, a radio­aktív sugárzás hatásaitól. Ezért is forgatható nagy ha­szonnal a Műszaki Információ— Környezetvédelem e. kiadvány. Ennek januári, legújabb száma hét Igen figyelemreméltó szak­cikk kivonatot tartalmaz. Ezek a következők: A környezetvéde­lem követelményei általában; ökológia; Levegezöszennyezés és elhárítás; Vízszennyezés, talaj, szennyezés és elhárításuk; Hulla­dékok és eltávolításuk; Zajártal­mak és elhárításuk; A természe­tes környezet védelme és rege­nerálása; A környezet hatása az emberre. Pályázat a serdülők alkoholizmus elleni védelme érdekében As Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság pályázatot hirdet a ser- dűlő kordáknak az alkoholizmus ve­szélyeivel szembeni védelme érde­kében. A pályázóknak • gyakorlati módszereket kell kidolgozniuk a 14—U évesek alkoholizmus elleni nevelésére, A pályamunka tartal­mazza a középiskolai nevelés fo­lyamatában (a közismereti, szak­mai oktatásban, az osztályfőnöki munkában, az Ifjúsági szervezet­ben, televízióban, rádióban, stb). Alkalmazható módszereket. Kész- problémák la feldolgozhatok. A pályázatot ez év július elsejéig kell megkdldenl: a Magyar Vörös­kereszt, Alkoholizmus Elleni Orssá- gos Bizottság Titkársága címre (Budapest, V„ Arany János utca ILI. A pályázat jeligés A szerzi! nevét, pontos elmét lezárt bontók­ban mellékelje. A beküldött pályamunkákat szak­mart bírálja et A pályadíjak a kö­vetkezők: egy elad díj «000 forint, két második díj 1500—150« torint, négy harmadik dfj SMó—isoo fo­rint. Gyakorlattal rendelkező gépírónőt, műszaki adminisztrátori beosztásba keresünk Ajánlatokat „Energia” Jeligére kérjük levélben ax orosházi hirdetőbe. 355383 Varga Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom