Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-22 / 18. szám
Nők fórumán vitatták meg a kongresszusi előkészületeket A Körösök; Vidéke Tsz-Szövet- ség elnöksége január 20-án délelőtt Békéscsabán, az agrárszakemberek klubjában a termelőszövetkezeti nőbizottságok vezetői és tagjai részére Nők fóruma címmel ankétot rendezett Ezen Nagy Mihály, a szövetség titkára tájékoztatta a részvevőket a területi tsz-szövétség eddigi munkájáról, eredményeiről. Beszámolójában foglalkozott a szövetséghez tartozó 76 mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdasági tevékenységével is. Szó volt a tanácskozáson • nőbizottságok munkájáról, s megállapították, hogy az elmúlt másfél év alatt rangot kaptak a szövetkezetekben. Van azonban még sok olyan tennivaló, amelynek megoldása a tsz-ek vezetőségeivel együttesen lehetséges. Sokszor fennállnak még bizonyos előítéletek a nők szakképzésével, vezetésbe való beállításával kapcsolatban. Ezt bizonyítja egy számadat is: A tsz-ek aktívan dolgozó tagjai- ! nak 29,6 százaléka nő. A vezető- 1 ségben viszont csak 12,4 százalékban képviselik nők a tagokat. A vitában elhangzott olyan javaslat, hogy fordítsanak nagyobb gondot a szövetkezetek a nők szakképzésére, hiszen a gépesítés, a kemizálás ezt mind jobban megköveteli. A szakképesítés megvalósítása viszont csak akkor lehetséges, ha a tanulásukhoz minden segítséget megadnak. A tanácskozáson megvitatták a termelőszövetkezetek II. kongresszusára való készülődés tennivalóit is. A területi előkészítő bizottság programjában szerepel az ilyen és ehhez hasonló ankétek, fórumok, rétegtalálkozók szervezése. Ezenkívül a küldött- gyűlések előkészítése s ebben jelentős szerepe van a nőbizottságoknak is, hiszen nem mindegy, hogy a küldöttek között milyen arányban képviselik nőtársaikat. Ezenkívül brigádonként, termelőszövetkezetenként tervezik nőtanácskozások összehívását is. Több a névadó ünnep — Reprezentatív házasságkötő terem Kis község Körösnagyhar- sány, mégis szép eredményeket érnek el a társadalmi szervek és a tanács a társadalmi Félszáznál több festmény és grafika a pedagógus-festők megyei kiállításán Január 30-án délelőtt II óraikor a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kiállítócsamo- kában Enyedy G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára nyitja meg a pedagógus-festők ez évi kiállítását A kiállítást szervező Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei Bizottságától nyert értesülésünk szerint a Népművelési Intézet zsűrije a beküldött képanyagot igen jónak találta, és abból 54-et érdemesített bemutatásra, ünnepségek megszervezésében. Az első névadót 1964-ben tartották. Azóta évről évre nő az ilyen bensőséges családi ünnepségek száma. Ebben, a névadók ünnepélyesebbé tételében az általános iskola úttörőcsapata sokat segít, rendszeresen műsort ad, énekszámokkal, szavalatokkal köszönti az újszülötteket és a vendégeket. A jövőben a pedagógusok még jobban előkészítik a pajtásokat erre. A KISZ-szerzevet is bekapcsolódhatna ebbe a munkába, mint ahogyan a házasságkötési ünnepélyek lebonyo- lításába. Ez a forma is népszerűvé vált, ezt bizonyítja, hogy 1970—71-ben nem volt egyházi házasságkötés a községben. A tanács rendkívül nagy gondot fordít a reprezentatív házasságkötő díszítésére, berendezési tárgyainak korszerűsítésére. Erre az idén például 10 ezer forintot biztosított. Castro tárgyalásait nemcsak a latin-amerikai tömegek, a haloldali pártok és szervezetek szár mos vezetői is üdvözölték. Mexico és Panama elnöke a találkozóinkról kiadott közös közleményben állapította meg, hogy Castro chilei látogatása nagy és pozitív jelentőségű. Az erőegyensúly nemcsak nem- aetközi viszonylatban változott az imperializmus rovására, ha- nem Latin-Amerikában is. Argentina, Bolivia, Brazília, Chile, Paraguay, Peru és Uruguay kommunista pártjainak közös nyilatkozata, amelyet október közepén tettek közzé, megállapította: a földrészen új korszak kezdődött az amerikai imperializmus, a reakció és a nemzetellenes oligarchiák elleni küzde. lemben. Ezt a korszakot a harc erősödése és a tömegek balra tolódása jellemzi. Az imperializmus felforgató tevékenységgel és a legreakció- sabb kormányzatok segítségével megpróbálja útját állni a népi mozgalomnak, és visszájára fordítani a fejlődést. Ezt jelzi Bolíviában a haladó Torres-kormány elleni államcsíny. Banzer ezredes hatalomra segítését és a 30 millió dolláros amerikai „beruházási segélyt” azzal igyekszik meghálálni, hogy az Andi-pak- tmsrt {az Andok országainak gazdasági társulása) ellen Intéz tá-j; madásokat, amelynek tagjai kor-« látozták az amerikai tőke tévé- íj kenységét. A támadás fő félpontja ezek- 3 ben a hetekben Chile népi kor- 3 mánya. Francois Mitterrand, a jj Francia Szocialista Párt első tit- S kára chilei útja után kijelentet- jj te: „Hivatalos forrásból tudom, jj hogy több mint 1500 Cl A ügy-S nököt tartanak számon az or-; szágban. Allende a törvényessé- ; get testesíti meg: minden áron; lei kell tehát mutatni, hogy el- 5 árulja a törvényességet... A S jobboldal máris a hatalommal: való visszaélésről beszél”. Ami- S kor a kormány a Frei kérész- j ténydemokrata elnök idején ho- • zott földreformtörvényt hajtja! végre, amikor a rég súlyos örök- ! séget számolja fel, s indul el új • utakon, a nagybirtokosok szabó- ! tázzsal, a parlamentben több- j séglben levő ellenzék pedig poli- : tikai támadással igyekszik útját] állni ezek megvalósításának. A j kormány remélhetőleg ha'áro- ] zott intézkedésekkel kivédi a ] támadásokat. A küzdelem Ű1 szakaszában, a ■ haladásért való harcban vala- j mennyi hazafi egységére van: szükség hogy a földrész a poli- ; tikai függetlenség után vissza hó- 5 dítsa gazdasági fű esetlenségét is.: Máié Sandes * Egészséges környezetben egészségesebbek az emberek Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az üzemi orvosi hálózat kialakítása óta lényegesen javult a dolgozók egészségügyi ellátása. Viszont sokszor vitatott kérdés és igény is, hogy a főfoglalkozású üzemi orvosokhoz hasonlóan a másodállásban levők is írhassanak táppénzre beteget. Mi a véleményük, szükséges-e, ha igen, milyenek a megoldás lehetőségei ? Erről kérdeztünk meg Békéscsabán több orvost. A városban két főfoglalkozású üzemi orvos van, mindketten több éves tapasztalattal rendelkeznek. Dr. Tóth Mihály, a tégla, és cserépipari vállalat üzemi orvosa már több mint 12 éve. Az üzemi orvosi ténykedés szükségszerűségéről a következőket mondta: A cél a gazdasági vezetőkkel együtt minél egészségesebb körülményeket teremteni a munkahelyeken, hogy az emberek is egészségesek legyenek, mert csak ott lehet jó eredményeiket elérni, ahol ezt messzemenőkig figyelembe veszik. A téglagyárban a lehető legjobb az ilyen irányú együttműködés. Az üzemi orvos javaslatára számos olyan beruházást valósítanak meg, amellyel lényegesen javítják az itt dolgozók munkakörülményeit, egészségesebbé te- í szik a környezetet. Most pel-' dául fizikotherápiás kezelésre. alakítanak át több helyiséget és; ehhez a felszereléseket is biztosítják. Vizsgálatok folynak a zajártalom kiküszöbölésére is. Dr. Tóth Mihály és egyik betege. Nehéz lenne felsorolni mi mindenre kell odafigyelnie egy üzemi orvosnak. A gyógyító- murkán kívül a rehabilitáció, I a felvételi és szűrővizsgálatok, a terhes-gondozás, egyes üzemekben nőgyógyászati és fogászati szakrendelés kialakítása, a fiatalkorúak gondozása, a munkaegészségügy, az elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezése, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ami a beteg táppénzre való vételét illeti dr. Tóth Mihálynak 1967. óta van meg ez a joga, s hogy ez mennyire szükséges azt így indokolta: — Ahhoz, hogy valakit táppénzre vegyünk, fontos, hogy ismerjük a munkakörének leterheltségének fokát. Az üzemorvos így meg tudja állapítani, bogy a beteg mikor, hogyan láthatja el munkáját, indokolt-e a táppénzre vétel, vagy meg- ololdható az áthelyezés más, könnyebb munkakörbe, táppénzre vétel nélkül. Hasonlóképpen vélekedett dr. Csefkoné — dr. Juhász Klára, a konzervgyár másik főfoglalkozású üzemorvosa. Bái eb-! ben az üzemben sok a vidéki,) aki saját községi körzeti orva- sához tartozik, mégis nagy a betegforgalom. Ez adódik a® üzem specialitásából — élelmiszeripar — és idényjellegéből. Az 1970. évi betegforgalom 13 szer 771 fő volt, a napi átlag 45. Az olyan nagy élelmiszeripari üzemben mint a konzervgyár szinte elengedhetetlen * főfoglalkozású üzemorvos alkalmazása. S ha valahol, itt nagyon fontos, hogy táppénzre is vehesse a betegeket. Emellett szól az is. hogy mivel ismeri a sokféle munkakört, javaslatot tud tenni átcsoportosításra. A doktornő érdekes példát mondott el erre: Valaki jelentkezik a körzeti orvosnál, hogy megvágta a lábát, nem tud dolgozni, mert olyan a munkaköre, hogv gokat kell járkálni. Az orvos, természetesen vizsgálat után, indokoltnak tarthatja a táppénzre való vételt. Ha ugyanez a beteg az üzemorvosnál jelentkezik, akkor az orvos keresi és még i* találja üzemen belül az olyan munkát, ahol a beteg ülhet, s el tudja végezni a feladatát. így sem a beteg nem károsodik — fizetése nem csökken — sem a munkahely, mert nem lett kiesés. Nem tartja viszont helyesnek,hogy a 2—3 órás rendelési időre is a másodállású üzemorvos megkapja a táppénzre vételre való jogot. Ez ugyanis sokkal alaposabb körültekintést, az üzemi munkakörök jó ismeretét igényli. Erre nincs ideje. Mást mondott ezzel szemben dr. Bereczky Zsolt, a Kner Nyomda másodállású üzemorvosa. Bár sokrétű az itteni munka s az idő kevés, de mivel a betegforgalom nem nagy — napi 10—15 —, így van mód és lehetőség az emberek megismerésére. A gazdasági vezetők red1» maximális segítséget nyújtanak: Korszerű több helyiségből álló rendelő, kitűnő felszerelés, melyek közül jó- néhányat a vállalat vett. Ha ezt a jogot megkapná a betegnek kevesebb munkanapja esne ki. Most ugyanis, sorban áll az üzemi rendelőben, ha tápnénzre vétele indokolt elmegy a körzeti orvoshoz, ott is várakozik, ha ezen féld] szak- rendelésre szorul, újabb várakozás következik. Sok munkanap megy el így feleslegesen. Dr. Gedos Iván, a kötöttáru- gyárban már 15 éve rer.del napi 3 órát. Tapasztalatai alapján a véleménye az, hogy minden nagyobb üzemiben főfoglal, kozású üzemi orvos kell. Sajnos mellékállásban valóban nem tudják ellátni a feladatokat. Ha még emellé a táppénzre vételi jogot is megkapnák a munka megsokszorozódna. A pro- és kontra véleményeket dr. Ávár Zoltán főorvossal a rendelőintézet igazgatójával összegeztük. — A táppénzre vétel gyakorlati előnye az üzemekben, hogy helyben találnak a betegeknek olyan munkát, amit el tudnak látni, így nem rövidülnek meg anyagilag — mondotta — a másodállású l—3 órás rendelési idő nem elég arra, hogy a? orvos alaposan megismerje a beteget. A másik baj, hogy nem tudnánk annyi felülvizsgáló or. vost biztosítani, amennyi ilyen esetben kellene. A városban 13 A vállalattól kapott mikroszkóp előtt dr. Bereczky Zsolt. (Fotó: Demény) mellékállású üzemi orvos rendel. Azt pedig, hogy felülvizsgálat nem kell, senki sem meri kimondani. A legcélszerűbb lenne több főfoglalkozású üzemi orvost alkalmazni. Ez még úgy is előnyös volna, hogy az iparágakon belül összevonva két üzemnek egy orvosa lenne. A kezdeti szükséges rossz — régen ugyanis a gazdasági vezetők annak tartották —, ma tehát már nélkülözhetetlen. Ezt felismerték az üzemék vezetői. Bizonyíték erre az a törekvés is, hogy anyagilag támogatják a rendelők korszerűsítését, felszereléseket vásárolnak. Az ilyen igény a kisebb létszámú munkahelyen is megvan. Nyitva marad viszont egy kérdés; ki megy el üzemi orvosnak? Mert mondiuk lri őszintén: még mindig, nem a legvonzóbb állások egyike... Kasnyik Judit mmmss, 3 1972. JANKÁK 22, Dr. Csefkóné — Juhász Klára vizsgálat közben.
