Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-20 / 16. szám
Beethoven Fideliója Békéscsabán Közegészségügyi szakemberek az „antikänikuläroP Felfokozott várakozás jeüie- mezte a színházi nézőtér hangulatát hétfőn este az opera- bérlet harmadik előadásán. Az eddigi békéscsabai bemutatók osztatlan sikere, a szegedi együttes közismert igényessége és színvonala mellett nagy mértékben növelte a közönség érdeklődését az előadás nemrégen Lezajlott televíziós közvetítése nyomán kialakult országos méltatás, elismerés is. Rendhagyó módon első helyen az előadást betanító és vezénylő karmesterről, Vaszy Viktor Érdemes Művészről, valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészi teljesítményéről szólunk. Beethoven zenéjének előadása magas igényeket támaszt mind az egyes hangszerek, mind pedig a zenekan együttes vonatkozásában. Ez jellemzi egyetlen operájának zenei megformálását is. Vaszy Viktor fiatalokat megszégyenítő lendülete és szuggesz- tivitása nyomán szépen muzsikált az együttes. Akár a népszerű Leonóra-nyitány előadását, akár pedig a zenei kíséret megszólaltatását — úgy tűnik — az eddigi békéscsabai bemutatókat meghaladó színvonalon nyújtotta, csupán a kürtök olykor kevésbé tiszta intonációja okozott problémát Versényi Ida, Jászai-díjas, rendezői elképzelésére a hagyományos és újszerű elemek együttes alkalmazása jellemző. A szereplők ügyes elhelyezése, célszerű mozgatása olykor megmosolyogtató üres teatralitással párosult. A rendezői koncepciónak inkább a hagvománvos elemeit szolgálták Takács Katalin jelmezei, míg Sándor Lajos ügves, egyszerű, komor hangulatú díszletei az újszerűség, a modernség elősegítő! voltak. Az énekesi teljesítmények között nehéz rangsort kialakítani. A címszerepet éneklő Karikó Teréz Liszt-díjas énekesnő békéscsabai bemutatkozása jói sikerült. E hálás, nemcsak énekesi, hanem színészi kvalitásokat is megkívánó szerep nagy feladatot ró alakítójára. A művésznő szép tónusú drámai szopránja, hitele» játéka jól érvényesült, bár táson üldögélt egy pokrócon, az űrhajó lábánál. — Igazad van — bólintott a telek tulajdonosa —, mintha azon a trombitán a maradék eszemet is kifújtam volna a fejemből. Dehát attól féltem, ha nem nyugtatom meg őket, folytatódik a hisztéria, agyonverik egymást. Ezért nem várhattam meg, amíg megérkeztek, hogy segítsetek. Gaál az órájára nézett — Fél tizenegy. Egy órán belül téged vernek agyon. Van sejtelmed arról, hogy hány embert csődítettél ide, szerepel tét ésl ígérettel? Vagy százat! Hiszen az a másfél tucat szólista szinte nem is számít, amellett, hogy háromnégy teljes műsorblokkot kötöttél le a klán-főnökkel, azok zenekarral egész sereg színésszel vonulnak fel. És három perc az adás-időd! Csak akkor maradhatsz életben, ha az a száz ember itt egyszerre fog szavalni, előadni, énekelni, zenélni, talán még táncolni is. Kész világbotrány! Kopra Komoróczyhoz fordult — Mondd, te sem találsz kiutat? — De igen. Ha vannak vidéki rokonaid. Lehetőleg távoli tanyán. Akkor beülünk most a ko- cs'mba, te a hátsó ülésre, betakarunk ezzel a pokróccal, lecsempészlek hozzájuk. Meghúzod náluk magad, amíg elvonul a vihar. Néhány hónap elteltével talán előmerászkedhetsz. Amaz csak a fejét rázta meg. — Nincsenek tanyasi rokonaim. És ez amúgysem megoldás... Viszont esetleg... Igen, csak ő segíthet! Gyorsan íeű. térdelt, nadrágja a híres Leonóra-ária előadásakor némi bizonytalanságot éreztünk énekében. Rocco fogházőr szerepét Gregor József énekelte. Mostani teljesítménye is igazolta az előző bemutatók alkalmával róla kialakult kedvező véleményt. Kedves és egyedüli vidám színfoltja a komor, drámai súlyosságú eseménysornak Rocco lányának MarceÜinának és Jaquinonak, a börtönben szolgáló fiatal kapusnak szerepeltetése. Berdál Valéria Liszt-díjas és Juhász József nemcsak énekben, de színészi játékban is jó, megbízható teljesítményt nyújtott. A fiatal Börcsök István bravúrosnak is nevezhető beugrása Pizarró kormányzó. fogház- parancsnok nem éppen köny- nyű szerepébe, megmentette az előadást. E körülmények ismeretében megbocsátható, hogy a kelletéinél jobban igényelte a súgó közreműködését, és az a tény, hogy nem vett részt a nagyobb együttesekben. — Néhány próba és bemutató után minden bizonnyal felnő majd szerepéhez és az együttes többi tagjának előadási színvonalához. Varga Róbert (Florestan) éneke ezúttal erőltetettnek, színtelennek tűnt. Sinkó György, Liszt-díjas, Fernando miniszter epizodikus szerepében pontos teljesítményt nyújtott. Az Erkel-opera (Sarolta) békéscsabai bemutatója alkalmával észrevételeztük, hogy a kórus létszáma nem áll arányban a tőlük megkívánt művészi előadással. Ezúttal örömmel írjuk, az est egyik maradandó élményét éppen a rabok-kórusának tisztán in tónál t megszólaltatása jelentette a létszámban megnövekedett férfikar tolmácsolásában. A szegedi operaegyüttes újabb vendégjátékának sikere ismét azokat igazolta, akik felismerték az operaelőadások iránt Békéscsabán és környékén megnyilvánuló igényt, s ennek kielégítésére létrehozták a négyes bérleti sorozatot. A Fidelio színvonalas előadása és közönségsikere is ezt bizonyította. Dr. Papp János farzsebéből műanyag tokot halászott elő, a buszbérletét őrizte benne, második napja még valami mást is. Óvatosan a tenyerébe rázta az apró tapadó korongot — Mit csinálsz?! — kérdezte Gaál Feri meghökkenve — Hax azt mondta, nem fogyaszthat többet a gondolat-átviteli energiából! — Nem, csak azt mondta, takarékoskodnia kell vele. Bajt nem okozhatok, legfeljebb nem veszi fel velem a kapcsolatot. Homlokára illesztette a korongot, feszü’ten nézett a gombra, a másik kettő meg őrá. Néhány perc múltán azt látták, hogy barátjuk arcán felengednek az izmok, felsőhajt, tehát a kis fókafejű érintkezésibe lépett vele. Talán fél perc telt el még izgatott várakozás közben. Konra egvre sűrűbben, nekividámodva bólintott, aztán körül pillanthatott, felugrott, a telek túloldalán levő kőkupachoz szaladt, körul- futotta. visszatért, lekapta homlokáról a korongot, hanyatt vágta ma'’át a földön. — Éljen Hax! — kiáltotta boldogan. — Nincs nála pompá- sabb. okosabb kis fickó az egész galaktikában! Megmarad a kecske. jóllakik a káposzta! Vagy fordítva. Bánom is én! A fő, hogy rendben lesz minden! Mi pedig hárman halálra röhögjük magunkat! Ez lesz az én jutalmam a sok idegfrászért — Mesélj már! — rázta meg a vállát Gaál. — Mi van? (Folytatjuk) A hirtelen hidegTe fordult időjárással kapcsolatban közegészségügyi szakemberektől érdeklődött az MTI munkatársa: mit keli tennünk, hogy szervezetünk hűlés vagy más megbetegedés nélkül vészelje át a hideg ostromát? — Nagyon fontos, hogy a hideg időjárás ne jelentsen elzárkózást a friss, szabad levegőtől ” hangzott a válasz. Még nagy hidegben is töltsünk megfelelő időt szabad levegőn, de jól öltöz- zünk fel hozza, és főleg sokat mozogjunk. A mozgás nemcsak hőt termed, hanem a vérkeringést is gyorsítja, és ezzel elejét veszi a kezak-lábak elfagyásé- 1 nak. Ennek a veszélynek különösen ki vannak téve a keringési betegségekben szenvedők. Nekik azt ajnáljuk, hogy bélelt cipőben, kesztyűben induljanak a hideg időben is elengedhetetlen napi sétájukra. — A kis gyerekektől se vegyük el a lehetőségeket, hogy szabadban, friss levegőn hancú- rozzanak, mozogjanak, de jól, rétegesen öltöztessük fel őket, és arJa is legyen gondunk, hogy ne kiizzadva, felheviUten menjenek ki a hidegbe. Nagyon vigyázzunk arra, hogy a gyerekkocsikban a kis utasok melegben fek- hes yenek; és nem árt, ha az apróságokat a közvetlen hidegtől szíjuk, orruk elé kötött kendővel védjük. — Fontos egészségügyi tényező a lakások klímája. Itt két fő szabály érvényesítendő. Az egyik, hogy ne fűtsük túl melegre a szobákat. A másik, hogy gyakori szellőztetéssel gondoskodjunk az elhasznált szobalevegő kicseréléséről. A legegészségesebb a 20 fok körüli hőmérséklet. Szellőztessünk gyakran, de rövid ideig. A fölmelegedett levegő ugyanis a szélesre tárt ablakon kiáramolva gyorsan átadja helyét a friss, egészséges levegőnek. A rövid ideig tartó szellőztetés alatt a falak és a bútorok nem hűlnek le, így a lakág meleg marad. —« Szervezetünk kalóriaigénye egészen más téli időben, mint nyáron — hidegben sokkal nagyobb a hőveszteség. Ezért télen kalóriadúsabb, zsírosabb táplálkozás szükséges. A vitaminkérdés sokkal inkább előtérbe kerül, mint más évszakokban, amikor elegendő friss zöldség, gyümölcs áll rendelkezésre. A citromon, narancson kívül azonban télen is hozzáférhető, jó vitaminforrás a savanyú káposzta, az ecetes paprika, ami amúgyis megszokott kiegészítője a zsírosabb étrendnek. Nem is szólva a kisebb vitamintartalmú, de egyéb szempontból — ásványi sók stb. — inén egészséges almáról, körtéről. — Legyen bármilyen zord az időjárás, a hideg ellem ed'en- szerként nem ajánljuk az alkoholt. Hiába érzünk jó meleget egy féldecd felhajtása után — az ital csökkent^ a szervezet edlen- állóképességét. s amit melegben nyerünk a réven, emiatt elveszítjük a vámon. Sokkal haszno- sabb tehát megelőzésként a .1ó forró citromos tea és a meleg lábfürdő. mumm 5 1972. JANXJAB 20, Eszmecsere és közgondolkozás H árom mozgalmas hónap áll előttünk, és jó volna, ha e három hónap várható szellemi pezsgését, közérdeklődését a továbbiakban is meg tudnánk őrizni. Ez azonban nem kis mértékben éppen e háromhónapos időszak alatt dől el. Április utolsó hetében ül ösz- sze a Hazafias Népfront V. kongresszusa, olyan időszakban, ami. kor a népfronthagyomány legméltóbb emlékeinek harmincadik évfordulóját ünnepeljük. A Történelmi Emlékbizottságra emlékezünk, amely 1942 tavaszán a fasizmus ellen, a független, demokratikus Magyarországért munkálkodott a nemzeti egység létrehozásán történelmünk leghaladóbb hagyományainak szellemében. Ezek a hagyományok nyomják rá bélyegüket az V. kongresszus évére is, nemcsak azért, mert májusban ünnepeljük Dózsa György születésének ötszázadik, az év végén pedig Petőfi Sándor születésének százhuszonötödik évfordulóját, hanem főként azért, mert a Hazafias Népfront az ő szellemükben folytatja a széles körű nemzeti összefogás szilárdítását Ezeknek az emlékeknek a fénye világítja be a népfront idei tanácskozását. amelyre most megkezdődnek az előkészületek: feb. ruárban a községekben, azt követően pedig a járásokban és a városokban, majd a megyékben. E zeken a tanácskozásokon dől el az. hogy a népfront bizottságokban és a küldöttek sorában társadalmunk mindkét osztálya, a munkásság és a parasztság, és valamennyi társadalmi rétege méltóan képviselve legven, éspedig úgy, hogy majd tevékenységük során területük aktuális kérdéseinek vitáiban. a rétegek érdekeit és nézeteit képviselve és egyeztetve alakuljon ki a megfontolt és tudatos társadalmi egység, a haladáshoz szükséges összefogás. Ezzel egyidejűleg már e tanácskozásokon helyet kell kapnia mindannak a gondolatnak, ami a népfrontmozgalom széles medrében az eleven sodrást jelenti. Ezeknek a gondolatoknak utat nyitott és ösztönzést adott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kongresz- szusi levele. Ez a körültekintő felhívás tömören összefoglalja mind a népfrontmozgalom szervezeti feladatait, mind azokat a mai életünk és haladásunk szempontjából fontos kérdéseket, amelyek a bizottságok munkájának alapját képezhetik. Aligha lehetne ezek közül bármelyik gondolatot is kiemelni úgy, hogy ezzel más feladatok ne kerüljenek háttérbe, ne érje sérelem gondosan fölépített arányukat. Mégis van két olyan eszme, amely mintegy gyújtópontja lehet a feladatoknak. A kongresz. szusi levél hangsúlyozza az eszmecsere szükségességét, arra hív fel, hogy már a kongresszusi előkészületek tanácskozásai az orr szágos eszmecsere forrásai legyenek. Másutt pedig azt javasolja az Országos Tanács, hogy a népfrontmozgalom segítse a helyes közgondolkodás kialakulását. Ez a két gondolat olyan, amelyek gyújtópontjában valamennyi fontos problémánk fölmerülhet, s amelyek elősegíthetik azt, hogy a népfrontmozgalom eseményein állandó eleven közérdeklődés, alkotó közszellem kísérje e problémák megoldását E szmecserére van szükség, pontosabban arra, hogy az egészséges eszmecserét mindig fönntartsuk. Az eszmecsere kétoldalú dolog, a demokratizmus széles körű fóruma. Eleven kapcsolat amely egyik irányban lehetővé teszi azt hogy mind a helyi, mind az országos teendőkről, gondokról, eredményekről tájékoztassuk a legszélesebb nyilvánosságot. Mégpedig olyan formában tájékoztassuk, ahol kérdés és felelet párbeszédében minden indítékot meg lehet világítani, ahol a közügy közös üggyé válhat abban az értelemben, hogy a közösség megtalálja teendőit benne. A másik irányban pedig lehetőséget ad arra, hogy a közérdekű gondok és javaslatok, a kollektív bölcsesség termése nyilvánosságra kerüljön és eljusson olyan szervekig, amelyek intézkedéseikbe építhetik, az ország érdekében kamatoztathatják. Az eszmecsere jó eredménye lehet a vélemények és gondolatok egyeztetése, nyilvánossága révén a helyes, egészséges közgondolkodás kialakítása. Ez talán mindennél inkább szükséges. Olyan dolgokban kellene egységesen gondolkoznunk nyilvánosan is, nemcsak kinek-kinek magában. mint a jól elvégzett munka egyértelmű, kölcsönös elismerése, ezzel szemben a felületes, rossz munka, még inkább az ügyeskedés, a közérdeket sértő cselekedetek nyílt elítélése, visz- szautasítása. A közgazdaságtudomány egyik nagy felismerése az, hogy egy ország gazdasági fejlődésében anyagi erőforrásoknál, kincseknél többet ér, jelentősebb a munkaerő minősége: az, hogy az ország népe milyen rátermettséggel, tanultsággal, mennyire megbízhatóan dolgozik, milyen minőségi munkákat ad ki a kezéből. Nem e^szer egyszerűen csak gazdasági kérdés ez! Országos ügy, haladásunk döntő kérdése. Ezzel együtt igen fontos kérdés, hogy az emberi képességeket a legjobban kamatoztassuk, hogy se anyagi, se szellemi érték ne menjen veszendőbe. Döntő kérdés, hogy a jövő dolgozóival, népességünkkel, az születő gyermekekkel hogyan „gazdálkodunk”, miként segítjük elő mind anyagilag, mind közszellemben, emberi megbecsülésben, értékelésben a gyermekek világra hozását és nevelését. Fontos kérdés az, hogy miként becsüljük meg más nemzetiségű honfitársainkat, milyen példát adunk magatartásunkkal. S ez már kapcsolódik ahhoz a kérdéshez, hogy milyen szoros a barátságuk más néoekkel, ami meghatározza helyünket a világban. M indez a nénfrontfórumok sleven gondja sok más országos és helyi kérdéssel. Ezekből forrhat ki az állandó, eleven eszmecseréken a jó közgondolkodás, az egységes cselekvés alapja. Németh Ferenc A kohászat bázisa A kohászati művek 1971-ben 70 új objektumot helyeznek üzembe Ukrajnában. Ezek között dúsítóművek, nagyolvasztó hengersorok is szerepelnek. A köztársaság a Szovjetunió egyik legnagyobb szénbányászati-kohászati bázisa- itt gyártják a nyersvas 50, az acél és hengereltáru 40 százalékát. A nyersvss- és acélgyártásban Ukrajna már megelőzte az NSZK-t, Nagv-Britanniát és Franciaországot. A gyors fejlődésiek a köztársaság és az egész ország tudományos-műszaki haladása adja meg az alapját A kilencedik ötéves terv (1971— 75) időszakának gazdasági programja alapján kibővül az acéligénye» (hajó. gépkocsi, traktor és szerszámgépgyártó) iparágait termelése,
