Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-18 / 14. szám
[ A gyümölcsfák gyökérzete Oj adórendelkezés 9 kertészetből származó jövedelemről Az általános jSvedelemadó- ról szóló pénzügyminiszteri rendelet — 35/1911. (XII. 11.) PM. v. h. r. —» több vonatkozásban érinti a kertészeti termelőket, illetve » kertészeti termékek értékesítésével foglalkozókat. Általános jövedelemadót tartozik fizetni mindenki, akinek magánkereskedelmi tevékenységből származó jövedelme van. A magánkereskedelmi tevékenységgel — adózás vonatkozásában — azonos elbírálás alá esik az üvegházi, a melegagyi kertészet és a gomba- termelés termékeinek, termei- vényeinek bármely módon való értékesítése. A melegágy! kertészet körébe tartozik az ablakkeretes, műanyagfóliás stb. termelés. A faiskola termelvényei közé a facsemeték, a dísznövények, a gyökeres szőlővessző és szőlőoltvány, továbbá a málna-, köszméte-, ribiszke vagy borok tartoznak. A szabadföldi virágkertészet körében kerül adóztatásra a virágból, virágtövekből, virágmagvakból származó jövedelem. E rendelkezések alapján as üvegházi és -melegágyi kertészet kiültetés folytán keletkezett végtermékeinek az értékesítése is magánkereskedelmi tevékenységnek számít, tehát jövedelemadót kell otána fizetni A hivatkozott pénzügyminiszteri rendelet a kertészeti termeléssel kapcsolatban viszont jövedelemadó mentességet biztosít, ha mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag szabályszerű háztáji gazdaságának vagy mezőgazdasági szakszövetkezeti tag saját gazdaságának üvegházi, melegágy! (ablakkeretes, műanyagfóliás, stb.) zőldségkertészetéből szerzi jövedelmét. Adómentességet kap arra a jövedelmére az ÁFÉSZ keretében működő mezőgazdasági társulás tagja is, amely az általa, saját gazdaságában folytatott üvegházi, melegágy! vagy műanyagfóliás zöldség- termeléséből származik, de csak abban az esetben, illetve addig a mértékig, míg a bevételből a kiadások levonása után jelentkező jövedelem az évi 24 ezer forintot nem haladja meg. Az ismertetett rendelkezés a kertészeti termelésből származó jövedelmek adóteher alóli mentesítésével a zöldségfélék termelése iránti kedvet kívánja növelni. Szabó Imre IQ rnmsss M1Z. JANÜÄB 18. Ä gyümöäcsfaBs gondozása szempontjából a'gyökérzetről elsősorban azt kéül tudnunk, hogy fáink gyökérrendszane többnyire nem hatol mélyre: kortól és fajtától függően a felső 1 méteres talajszintet hálózza be A felszínihez való közelsége miatt talajműveléskor vigyáznunk kell, nehogy megsértsük a gyökérze- tet, 1 talajtakarás A gyökérzet fejlődésére rendkívül előnyös, ha a telepítés után a gyümölcsfák talaját az első évben 80. a másodikban 120 és a harmadikban 180 cm-es sugarú körön belül szalmás istállótrágyával, szalmával, tőreikkel vagy helyben lekaszált gyomnövényekkel takarjuk. A takaróanyag vastagsága ülepedett állapotban legalább 12—15 cm legyen. A talajtakarás megakadályozza a homokfúvást, megőrzi a talaj vízkészletét és kedvező feltételeket teremt a folyamatos gyökérfejlődésnek és tápanyagfelvétel számárai A talajtakarás a gazdagon elágazó gyökérrendszer kialakulását a takart fák kiemeúlkedően erőteljes fejlődését eredményezi a takaratlan fákkal szemben. De hatására a feüszívő gyökérziet egészen sekélyen rendeződik el, ezért a sérüléseket még óvatosabban kéül elkerülni. iévi szériák a trágyát? Téves vélekedés, hogy a fákat csak a koronacsurgóban kell trágyázni vagy öntözni. A gyümölcsfák gyökérzete a törzstől kiindulva egyenletesen hálózza be a talajt, és — ha valami nem akadályozza — köralakban terül szét. A kör átmérője a fa korával nő. Az egyéves fa gyökérze- te — átlagos körülmények között — 100, a kétévesé 150, a háromévesé 200 cm-es sugarú körön belül helyezkedik el. A trágyát meg az öntözővizet tehát a megadott sugárhoeszan bedül egyenletesen osszuk el. Annak érdekében, hogy a különböző talajtípusokra telepített, különböző korú alma- és csonthéjas termésű, valamint egyéves bogyós gyümölcsfajok gyökérzetének talajban elfoglalt helyzetét megismerjük, módszeres szabadföldi gyökérfejlődési vizsgálatokat végeztünk, s ennek kapcsán megállapítottuk, hogy a házikertekben szokásos csurgó körüli trágyázása gyakorlat nem előnyös. Elnnél sokkal hatásosabb, ha a gyökérzet által ténylegesen behálózott teljes területet trágyázzuk. A foltszerű trágyázásról a fa 4 éves korától át kell térni a kert teljes felületének trágyázására, tekintettel arra, hogy a házikertekten a szőkébbre szabott tenyészterületeken a fák gyökérzete egymásba nő és a gyökerek keresztül-kasul hálózzák az egész kertet. M ifgn mélyen ássunk? Nagyon fontos, hogy talajműveléskor túlságosan mélyre ne hatoljunk, nehogy megsértsük a gyökereket A nsegengedlett- nél mélyebben végzett, törzs körüli. talajművelés például a fiatal gyümölcsfák vastagabb oldal- gyökereinek — a későbbi támasztó gyökereknek — a le- csonkulását. tőből történő eltávolítását okozza. Ez a gyökér- rendszer és az ágrendszer korábban kialakult egyensúlyi állapotának megzavarásához vezet, s veszélyezteti a fiatal fák további egészséges fejlődését. A törzsközéiben elvágott egyetlen, viszonylag vékony, 1,5—2 cm átmérőjű gyökér oldal-elágazó- dásával együtt 8—15 m2 nagyságú területet hálóz be, s ilyen nagyságú területről gyűjti a gyümölcsfa számára a vizet ás a tápanyagot Több gyökér tőből történő elvágása a fiatal, 1—3 éves gyümölcsfák teljes kipusztulásával járhat. Négyéves korig, kötött talajon, a fák törzse körül 10—12 cm mélységig, a törzstől távolabb 15 cm mélységig műveljük a talajt. Homoktalajon a törzs közelében 15 cm-nk, törzstől távolabb 20—25 cm-nél mélyebben ne bolygassuk a talajt. Az idősebb fák talaját sem tanácsos 20—25 cm mélységen alul por- hanyósítani Bogyósok esetében a talajművelés mélysége a 6— 10 cm-t sohasem haladhatja meg. ár. Tamási János (Kertészeti Egyetem) A sebforradás Ha élő növényi szerveik kisebb mértékben megsérülnek, a seb felszínén levő sejtek fala elpa- rásodik és a kialakult pamaréteg jól szigetel a külső káros hatásokkal szemben. Ha a sérülés nagyobb felületű, a seb körű!, épen maradt osztódás zovetíből másodlagos osztódószövet, az ún. hegszövet keletkezik. A hegszövet a seb széleinél egységes, differenciálatlan alapszövetet, kalluszt hoz létre. A ‘kailusz sejtjei különféle feladatok ellátására módosulnak és állandósulnak A hegszövet termelte új szövetek fokozatosan nőnek a seb középpontja felé, végül összeérnek és ezáltal a seb beforr. Olykor a kailusz dudorszerűen túlburjánzók, és a dudorból járulékos rügyek vagy gyökerek törnek élő. Az oltások forradása is kezdetben kalluszíképződés. Az alany és a nemes között a kaü- lusz teremt először kapcsolatot, majd a kalluszból alakulnak ki a szállító- és egyéb szövetek. A kalluszképződést indolecetsav oldatával elősegíthetjük. Ha a gyümölcsfákon nagyobb sebek keletkeznek — például ágak levágásakor —, kacorral faragjuk simára a seb szélét A sima metszetlapú szövetek ugyanis könnyebben indulnak fejlődésnek, mint a roncsoltak. A sebzáró anyagok a kiszáradástól és a kórokozók megtelepedésétől óvják a sebeket Néhánr gondolat a pletyhák-ról ^Terjed, mint a pletyka”. Gyakori és találó ez a mondás a kommelina (Commelianaceae) csatáidba tartozó növényekre. Kevés kivétellel gyenge, elfekvő szárai hoznak, így alkalmasak fali vázák, polcok díszítésére. Sokan csak a közönséges zöldlevelű fajt ismerik, pedig rajta kívül sok szép, színes levelű is létezik. Érdemes megismerni őket, mert könnyen szaporíthatok, nevelésük is egyszerű. Igénytelen, jól alkalmazkodó szobanövények. Minden világos, 15—20 C fokos hőmérsékletű helyiségben tarthatók. Szépen fejlődnék, ha elegendő vizet kapnak. A vízhiány a levelek leszáradását okozza. Rendszerint télen is folytatják növekedésüket. Nem szokásos az átültetésük, a talaj tápanyagtartalmát műtrágyával pótolják. Az elöregedett tövekről szaporításra leszedjük a leveles hajtásvégeket, ültessük él, az öreg tövet nem érdemes tovább tartani. Bármikor könnyen szaporíthatok. A hajtáscsúcsokból különböző (6—15 cm-es) hosszúságú dugványokat készítünk. A szárcsomó alatt megvágott és alsó levélétől megfosztott dugványokat — a legtöbb növénytől eltérően — abba az edénybe ültetjük, amelyben felhasználjuk, vagy értékesítjük. Egy 10—12 cm-es cserépbe 10—12 pár dugvány kerüljön. A tápdús földdel töltött cserepekbe tűzdelőfával ültetjük a dugványokat ügy, hogy kissé ferde helyzetben, párosával kerüljenek a földbe. Először a hosszabbakat, majd ezek élé a rövidébbéket ültetjük. Világos, de nem napos, zárt helyen minden különösebb gondozás nélkül néhány nap alatt gyökérét vernék. Gyorsan fejlődnék. A szaporítást megismételhetjük, ha a hajtások a 30—40 cm-t elérték. A pletykához tartoznak a Tra- deseantia, Zebrina, Setcraesia, Callisia nemzetségek. Tradescantia — Tr. alhdflora. | A legel terjettébb üdez&é 1«*** lű pletyka. Falivázákban vízben is hosszú ideig kedves díszt ad. A jól begyökerezett töveket nyáron védett, napos helyre áfflffc. I juk, ilyen helyen tömegesen hozza fehér virágait. Kedvelték a fehér (cv. Aureo- vittata var, lackenensds) és fehér-rózsaszínű (quadricolcr) levelű változatai. Tr. blossfélidiiana — Zömökebb növésű. Szürkén molyhos levelei átül lilás színűek. Rózsaszín virágai rendszeresen nyílnak. Tr. fluminensáis. — Az egyik legszebb faj. Megnyúlt levelei felül zöldes, alul sötétlilák. Tr. venezuelanica. — Apró levelű, kecses, formás kis növény. Zebrina. Ezeket régebben a Tradescantiákhoz sorolták. Valamivel erősebb növésűék és levelük szélesebb. Csak napos helyen színesednek szépen. Két fajuk terjedt el: Z. pendula Levéléinek széflón két ezüstszürke csík húzódik, a levéfl fonáka bíborpáros. Z. purpuaii erős növésű, rövid ívközű faj. A széles levélek felül molyhosak, vöröses olaj zöldek, alul vörösek. A Setcraesia fajok is minden lakás díszei lehetnének, de sajnos kevesen ismerik őket A Setcraesia purpurea — 1—8 cm hosszú, 1,5 cm széles lándzsa alakú levelei felül aöldeslilák, alul lila színűek. Hajtásai merevebbek a közönséges pletykáénál. Setcraesia striata. Sötétzöld molyhos levelei kissé hullámosak és szélesebbek az előző fajénál. A levél szép rajzolatát az erekméd húzódó fehér csík adja. A levél fonáka élénk eötétlila. A sort egy zöld levelű kúszó; a Callisia repens zárja Jellemzője a molyhos hajtás és a finom szőrökkel borított, kissé hátrasímuló világoszöld levéfl. Dús tehát a választék, terjedjen hát ez a „pletyka”. l.TM. A műanyag fólia A műanyagok szerves vegyülitek, vegyi eljárással készülnek és viszonylag könnyen munkálhatok. E három alapvető tulajdonság határozza meg, milyen anyagokat sorolhatunk a műanyagok közé. Munkáibatóságuk szerint két nagy csoportba osztjuk őket: hőre Lágyuló és hőre kieménye- dő műanyagokra. A kertészet- bem használtak a hőre lágyuló csoportba tartoznak, felmelegít- hetők és lehűthetek. Melegben képlékenyeik, hidegben alak tartók. A kertészetiben, fólia és cső formájában a leggyakrabban használt műanyag a PVC és a polietilén. Kertészeti célra ez utóbbi alkalmas, fajsúlya kisebb, mint a PVC-é, szakítószilárdsága is jobb, mért —60 és +80 C-fok között rugalmas, de mégis kellően szilárd. A PVC szakítószilárdsága 60 C fokon már csak fele a normál szobahőmérsékleten mért szakítószilárdságnak és közbem 60 százalékkal meg is nyúlik. A fólia fényáteresztő képessége is igen fontos tényező a kertészeti termesztésben. A hosszú hullámú hősugarakat, valamint a rövidhullámú, ibolyántúli sugarakat a mű an vágok nagyobb mértékben engedik át, mint az üveg A polietilén pedig többet enged át az ibolyántúli sugarakból, mint a PVC. A fóliában a tartós fény hatására bomlási folyamatok indulnak meg. Színe megváltozik, megsárgul és törékennyé válik. Ez a jelenség a műanyag öregedése. Élettartama a felhasználás módjától, az időjárási viszonyoktól és a tárolási körűimé-1 nyaktól függ, 1 A borvizsgálat Ä háziként! szőlő- és bortermelők nagyrésze csupán a mußt cukorfokát tudja megmérni. A bor alkoholtartalmára csak következtethet, iHetve megközelítően kiszámítja, mert az aránylag drága MaHigand-készülékeí nem érdemes megvásárolnia kisebb mennyiségű bor alkoholfokának megállapításéra. Sok esetben viszont, példáéi, a házast tüsöknél az alkohol mennyisége mellett fel tétiemül tudni kell a bor alkotóelemeinek, a savnak pontos mennyiségét is. Éneikül nem biztos, hogy bontók a kiváltó minőségű lesz, A szakszerű savtompítás is eii- képzaLhetetlen a borok összetételének ismerete nélkül, hiszen, nem tudjuk, hogy milyen mértékben kell azt végrehajtani. A bor fekete és fléhér törését kékderítéssel akadályozhatjuk vagy szüntethetjük meg. Viszont ezt az eljárást csak igen nagy gonddal lehet elvégezni, s ehhez is feltétlenül tudná kell a bort alkotó anyagok mennyiségét. Sokan nem tudják, hogy kihez lehet fordulni és hol lehet ezsket a vizsgálatokai elvégeztetni. Az Országos Borminősítő Intézet (Budapest, II. Bem József tér 2.) foglalkozik a must és a bor fizikai, kémiai és mikroszkópiái vizsgálatával, a beküldött minták alapján. Kékderítést a mérgezési veszély miatt — például csak az intézet javallata és engedélye alapján szabad eflvéjgjessai.
