Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

Tudomány I ECHNIKA A világ leghosszabb hídja Három kilométer hosszú lesz, hárommilliárd nyugatnémet márkába fog kerülni a világ leghosszabb hídja, amely Olasz, ország sarkának déli csücskét köti majd össze — 8 évi építési munkálatok után — a szicíliai Messinával. Az olasz kormány pályázati felhívására beérkezett 143 tervből 12 került a döntőbe. A legesélyesebb terv szerint négy párosán elhelyezett 600 méter magas, mélyen a tengerszoros ta­lajába süllyesztett pilon tartaná a 3000 méter hosszú függőhidat. Közbeillesztett tartóoszlopokon négy méter vastag acélkábelek tartják az aufőulakat és a vas­úti pályatestet. A nagyerejű vi­harok miatt a hidat úgy terve­zik, hogy mindkét oldalán 4—4 méteres kilengése legyen. A híd- pillérek magassága kétszerese az Eiffel-toronynak. A pillérek kö­zötti távolság is meghaladja az eddig legmodernebb függőhida- két, a San Francisco-i Arany Kapu hídét, és a New York-i legújabb, 1964-ben elkészült hí­dét. Felmerült egy olyan terv is, hogy a tengerszorost egyszerűen be kell temetni, de a terv kivi­hetetlen, mert a 250 méter mély­ségű tengerszorost vad áramlatai miatt már Homérosz is rendkí­vül veszélyes tengerként írta le az Odüsszeában. A híd 1980-ra készül el. Grűi iranológusok Kelenföldi Hőerőmű kap­csolóterme. As üzem teljes építése es évben befejeződik. A Ütőképesség befolyásolható Tbilisziben az iráni állam fennállásának két és fél évezre­dik évfordulója alkalmából D. Kobidze neves tudós tollából „Az iráni filológia Grúziában” cím­mel könyvet adtak ki. Kobidze professzor az Irán tanulmányo­zásával foglalkozó grúz iskola egyik képviselője, a farszd nyelv és irodalom kutatója. Grúz irá- nológusok derítettek fényt pél­dául a Sah-name, a Visz és Ra­min, a Kalilák és Dimnák, vala­mint más klasszikus művek per­zsa és grúz változatainak kap­csolatára, de ezen kívül foglal­koznak az újperzsa költészet és próza eredetével és fejlődésével is. D. Kobidze könyve megvilá­gítja az iráni nyelvészet utóbbi 60—70 éves grúzia fejlődését. •A látóképesség születéskor még nem alakult ki végleges formá­ban és így, legalábbis bizonyos határok között, befolyásolható — állapította meg két angol ku­tató. Macskákat születésüktől sötét­ben neveltek. Kéthetes koruktól naponta ötórai időtartamra egy tölcsér alakú tartályba helyez­ték őket, amelyben csak fekete­fehér csíkokat láthattak. Né­hány állatot olyan tartályba tet­tek, amelynek csíkjai függőlege­sen, másokat olyanba, amelynek csíkjai vízszintesen voltak elren­dezve. öt hónap elteltével az állatokat hetenként több órára normális optikai környezetbe he­lyezték. Eleinte nem igazodtak el, de 10 órai normális „látás­tapasztalat” után látásuk és moz­gásuk koordinációja hasonlítani kezdett a szokásos körülmények között tartott állatokéra. Néhány hibát azonban már nem lehetett kiküszöbölni, pl. nehezen tudtak mozgó tárgyakat fejmozgással követni és mancsaikkal meg akartak fogni olyan tárgyakat is, amelyek elérhető távolságon kí­vül voltak. A legjobban az tűnt fel, hogyha egy fekete vagy egy fehér rudat mutattak két olyan állatnak, melyek közül az egyik vízszintes, a másik pedig függő­leges csíkok között nevelkedett, az a macska, amelyet vízszintes csíkok között neveltek, csak a vízszintesen tartott, vagy mozga­tott botra, a másik pedig csak a függőlegesen tartott, vagy moz­gatott botra reagált. Amikor a macskák hét és fél hónaposak lettek, az idegfizioló­giai vizsgálat azt mutatta ki, hogy az állatok látósejtjei csak olyan elrendeződésre reagálták, amely az állat által megszokott tengelynek (vízszintes vagy füg­gőleges) felelt meg. A vizsgált kísérleti állatok látóközpontjá­ban nem találtak olyan nagyobb területet, amely semmilyen in­gere sem reagál, annak jeléül, hogy bizonyos sejtek, amelyeket a korábbi gyakorlatban nem vet­tek igénybe, degenerálódtak vol­na. A két kutató mindebből azt a következtetést vonta le, hogy azok az optikai ingerek, ame­lyek ezeket az állatokat korai if­júságukban érték, az érzékelés feldolgozásában okoztak lénye­ges elváltozásokat. Hamisított kábítószerek Az illegálisan terjesztett kábí­tószerek gyakran nem az igére hatóanyagot tartalmazzák. Néni ritkán előfordul az is, hogy a szer hatása a vártnak éppen el­lenkezője. A michigani egyetem diákjai, nál talált kábítószerek vizsgála­tánál a kábítószerek mintegy 50 százalékánál olyan mérgező ká­bító anyagot találtak, amelyeket kizárólak emberszabású majmok és más állatok elkábítására len­ne szabad használni. E szer na­gyobb adagja embernél halálos lehet Szivattyúk a föld alatt Bauxitbánya Halimbán, 250 méter mélyen a föld alatt üzemelő szíva ttyúfe Felesleges habok Gombamódra szaporodnak a legkülönbözőbb célokra használ­ható mosó- és tisztítószerek. El­adó és vevő legyen a talpán, aki eligazodik közöttük. Egy tájé­kozódó utam során a következő meglepő dolgot olvastam: „Fé­kezett habzasú gépi mosópor”. Mit jelent ez, hiszen alig néhány éve jelentek meg a ragyogó fe­hér, kemény habot adó csoda­mosószerek (amelyek hatóanya­gait a vegyészek detergenseknek, ill. tensddeknek neveztek el), s most a csökkentett habzás a di­vat? De miért? Mindeddig úgy tudtuk — a hagyományos szappan esetében is —, hogy a mosáskor keletke­ző hab szerepe döntő fontosságú és egyik legfontosabb tényező a tisztítás folyamatában. Mi törté­nik mosáskor? A mosószer egy részt „nedvesíti” a tisztítandó felületet — azaz a vizet az ola­jos, zsíros, kormos, piszkos tex­tília felületéhez „kényszeríti”, fellazítja az említett szenny­anyagot, végül pedig eltávolítja a felületről és megakadályozza a visszatapadósát. Nos, éppen a vissza tapadás megakadályozása, mjssms 1972. JANUÁR, 18. a szennyanyag lebegtetése terén hoztak érdekes újdonságot a mosás folyamatát és a modern mosószerek hatásmechanizmu­sát vizsgáló kutatók. A mosóaktív anyagok, a de- tergensek és tensidek molekulái nem szimmetrikus felépítésűek: vízkedvedő és víztaszító részből állnak. Az előbbi rész biztosítja a mosószer vízben való oldható­ságát és a nedvesítést, a vízta­szító rész pedig a szennyező anyagot lazítja fel, s mechani­kus hatásra (kézi, ill. gépi mo­sás) eltávolítja a szennyezett fe­lületről. Eddig úgy gondolták, hogy a leoldott szilárd és folyé­kony (olaj, zsír) szennyeződóst a hab nagy felülete tartja lebegés­ben. A beható vizsgálatok sze­rint azonban bebizonyosodott, hogy minden mosóakíív anyag eleve rendelkezik szennylebeg­tető képességgel. Nem a hab, hanem az aktív hatóanyag mo­lekulái burkolják be a szennye­ző anyag részecskéit, s tartják a mosóvízben „lebegésben”. Ez a hatás még növelhető a mosóporokhoz adagolt speciális védőanyagokkal, mert ezek szin­tén „lebegtető” tulajdonságúak. (Ilyen pl. az ún. karboximetil- ceüulóz nevű anyag, amely ma már csaknem valamennyi mosó­krém és mosőipor alkotórésze.) A hab tehát valóban felesleges­sé vált sőt a kemény habot adó mosószerek hátrányosak: az automata mosógépek használatát lehetetlenné teszik. S mivel a modern mosószeres mosásnál — a kísérletek tanúsága szerint — alárendelt a hab szennylebegte­tő szerepe, nincs szükség rá! De hogyan csökkenthető a habzás. Igen sokfélék a mosó­aktív anyagok, ennek megfelelő­en nagyon különböző a habkép­zés is. Ezek vizsgálata még tart, az eddigi eredmények szerint vi­szont pl. ha növelik egy dster- gens molekula víztaszító hatását, csökken a habzás és a habtar­tósság. Furcsa dolog ez: évszázado­kig tartott, amíg a szappantól a nagy habzóképességű mosóaktív anyagokat tartalmazó mosósze­rekig eljutottunk, s most éppen az ellenkezőjét kell megvalósí­tani. Szerencsére azonban ez az utóbbi folyamat gyorsabban megy. Egyre tökéletesebb, gyen­gén habzó és „mégis” jobb tisztító hatású mosószerek' ke­rülnek az ámuló háziasszonyok kezébe. Eleinte szokatlan lesz, de ismerve a detergens habok hátrányát (pl. a folyóvizek szennyezése), megbarátkozunk és megszeretjük e „fékezett” habzású anyagokat is. lí. ft. á i ^f| j» m> Automatizált erőmű

Next

/
Oldalképek
Tartalom