Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-18 / 14. szám
Tudomány I ECHNIKA A világ leghosszabb hídja Három kilométer hosszú lesz, hárommilliárd nyugatnémet márkába fog kerülni a világ leghosszabb hídja, amely Olasz, ország sarkának déli csücskét köti majd össze — 8 évi építési munkálatok után — a szicíliai Messinával. Az olasz kormány pályázati felhívására beérkezett 143 tervből 12 került a döntőbe. A legesélyesebb terv szerint négy párosán elhelyezett 600 méter magas, mélyen a tengerszoros talajába süllyesztett pilon tartaná a 3000 méter hosszú függőhidat. Közbeillesztett tartóoszlopokon négy méter vastag acélkábelek tartják az aufőulakat és a vasúti pályatestet. A nagyerejű viharok miatt a hidat úgy tervezik, hogy mindkét oldalán 4—4 méteres kilengése legyen. A híd- pillérek magassága kétszerese az Eiffel-toronynak. A pillérek közötti távolság is meghaladja az eddig legmodernebb függőhida- két, a San Francisco-i Arany Kapu hídét, és a New York-i legújabb, 1964-ben elkészült hídét. Felmerült egy olyan terv is, hogy a tengerszorost egyszerűen be kell temetni, de a terv kivihetetlen, mert a 250 méter mélységű tengerszorost vad áramlatai miatt már Homérosz is rendkívül veszélyes tengerként írta le az Odüsszeában. A híd 1980-ra készül el. Grűi iranológusok Kelenföldi Hőerőmű kapcsolóterme. As üzem teljes építése es évben befejeződik. A Ütőképesség befolyásolható Tbilisziben az iráni állam fennállásának két és fél évezredik évfordulója alkalmából D. Kobidze neves tudós tollából „Az iráni filológia Grúziában” címmel könyvet adtak ki. Kobidze professzor az Irán tanulmányozásával foglalkozó grúz iskola egyik képviselője, a farszd nyelv és irodalom kutatója. Grúz irá- nológusok derítettek fényt például a Sah-name, a Visz és Ramin, a Kalilák és Dimnák, valamint más klasszikus művek perzsa és grúz változatainak kapcsolatára, de ezen kívül foglalkoznak az újperzsa költészet és próza eredetével és fejlődésével is. D. Kobidze könyve megvilágítja az iráni nyelvészet utóbbi 60—70 éves grúzia fejlődését. •A látóképesség születéskor még nem alakult ki végleges formában és így, legalábbis bizonyos határok között, befolyásolható — állapította meg két angol kutató. Macskákat születésüktől sötétben neveltek. Kéthetes koruktól naponta ötórai időtartamra egy tölcsér alakú tartályba helyezték őket, amelyben csak feketefehér csíkokat láthattak. Néhány állatot olyan tartályba tettek, amelynek csíkjai függőlegesen, másokat olyanba, amelynek csíkjai vízszintesen voltak elrendezve. öt hónap elteltével az állatokat hetenként több órára normális optikai környezetbe helyezték. Eleinte nem igazodtak el, de 10 órai normális „látástapasztalat” után látásuk és mozgásuk koordinációja hasonlítani kezdett a szokásos körülmények között tartott állatokéra. Néhány hibát azonban már nem lehetett kiküszöbölni, pl. nehezen tudtak mozgó tárgyakat fejmozgással követni és mancsaikkal meg akartak fogni olyan tárgyakat is, amelyek elérhető távolságon kívül voltak. A legjobban az tűnt fel, hogyha egy fekete vagy egy fehér rudat mutattak két olyan állatnak, melyek közül az egyik vízszintes, a másik pedig függőleges csíkok között nevelkedett, az a macska, amelyet vízszintes csíkok között neveltek, csak a vízszintesen tartott, vagy mozgatott botra, a másik pedig csak a függőlegesen tartott, vagy mozgatott botra reagált. Amikor a macskák hét és fél hónaposak lettek, az idegfiziológiai vizsgálat azt mutatta ki, hogy az állatok látósejtjei csak olyan elrendeződésre reagálták, amely az állat által megszokott tengelynek (vízszintes vagy függőleges) felelt meg. A vizsgált kísérleti állatok látóközpontjában nem találtak olyan nagyobb területet, amely semmilyen ingere sem reagál, annak jeléül, hogy bizonyos sejtek, amelyeket a korábbi gyakorlatban nem vettek igénybe, degenerálódtak volna. A két kutató mindebből azt a következtetést vonta le, hogy azok az optikai ingerek, amelyek ezeket az állatokat korai ifjúságukban érték, az érzékelés feldolgozásában okoztak lényeges elváltozásokat. Hamisított kábítószerek Az illegálisan terjesztett kábítószerek gyakran nem az igére hatóanyagot tartalmazzák. Néni ritkán előfordul az is, hogy a szer hatása a vártnak éppen ellenkezője. A michigani egyetem diákjai, nál talált kábítószerek vizsgálatánál a kábítószerek mintegy 50 százalékánál olyan mérgező kábító anyagot találtak, amelyeket kizárólak emberszabású majmok és más állatok elkábítására lenne szabad használni. E szer nagyobb adagja embernél halálos lehet Szivattyúk a föld alatt Bauxitbánya Halimbán, 250 méter mélyen a föld alatt üzemelő szíva ttyúfe Felesleges habok Gombamódra szaporodnak a legkülönbözőbb célokra használható mosó- és tisztítószerek. Eladó és vevő legyen a talpán, aki eligazodik közöttük. Egy tájékozódó utam során a következő meglepő dolgot olvastam: „Fékezett habzasú gépi mosópor”. Mit jelent ez, hiszen alig néhány éve jelentek meg a ragyogó fehér, kemény habot adó csodamosószerek (amelyek hatóanyagait a vegyészek detergenseknek, ill. tensddeknek neveztek el), s most a csökkentett habzás a divat? De miért? Mindeddig úgy tudtuk — a hagyományos szappan esetében is —, hogy a mosáskor keletkező hab szerepe döntő fontosságú és egyik legfontosabb tényező a tisztítás folyamatában. Mi történik mosáskor? A mosószer egy részt „nedvesíti” a tisztítandó felületet — azaz a vizet az olajos, zsíros, kormos, piszkos textília felületéhez „kényszeríti”, fellazítja az említett szennyanyagot, végül pedig eltávolítja a felületről és megakadályozza a visszatapadósát. Nos, éppen a vissza tapadás megakadályozása, mjssms 1972. JANUÁR, 18. a szennyanyag lebegtetése terén hoztak érdekes újdonságot a mosás folyamatát és a modern mosószerek hatásmechanizmusát vizsgáló kutatók. A mosóaktív anyagok, a de- tergensek és tensidek molekulái nem szimmetrikus felépítésűek: vízkedvedő és víztaszító részből állnak. Az előbbi rész biztosítja a mosószer vízben való oldhatóságát és a nedvesítést, a víztaszító rész pedig a szennyező anyagot lazítja fel, s mechanikus hatásra (kézi, ill. gépi mosás) eltávolítja a szennyezett felületről. Eddig úgy gondolták, hogy a leoldott szilárd és folyékony (olaj, zsír) szennyeződóst a hab nagy felülete tartja lebegésben. A beható vizsgálatok szerint azonban bebizonyosodott, hogy minden mosóakíív anyag eleve rendelkezik szennylebegtető képességgel. Nem a hab, hanem az aktív hatóanyag molekulái burkolják be a szennyező anyag részecskéit, s tartják a mosóvízben „lebegésben”. Ez a hatás még növelhető a mosóporokhoz adagolt speciális védőanyagokkal, mert ezek szintén „lebegtető” tulajdonságúak. (Ilyen pl. az ún. karboximetil- ceüulóz nevű anyag, amely ma már csaknem valamennyi mosókrém és mosőipor alkotórésze.) A hab tehát valóban feleslegessé vált sőt a kemény habot adó mosószerek hátrányosak: az automata mosógépek használatát lehetetlenné teszik. S mivel a modern mosószeres mosásnál — a kísérletek tanúsága szerint — alárendelt a hab szennylebegtető szerepe, nincs szükség rá! De hogyan csökkenthető a habzás. Igen sokfélék a mosóaktív anyagok, ennek megfelelően nagyon különböző a habképzés is. Ezek vizsgálata még tart, az eddigi eredmények szerint viszont pl. ha növelik egy dster- gens molekula víztaszító hatását, csökken a habzás és a habtartósság. Furcsa dolog ez: évszázadokig tartott, amíg a szappantól a nagy habzóképességű mosóaktív anyagokat tartalmazó mosószerekig eljutottunk, s most éppen az ellenkezőjét kell megvalósítani. Szerencsére azonban ez az utóbbi folyamat gyorsabban megy. Egyre tökéletesebb, gyengén habzó és „mégis” jobb tisztító hatású mosószerek' kerülnek az ámuló háziasszonyok kezébe. Eleinte szokatlan lesz, de ismerve a detergens habok hátrányát (pl. a folyóvizek szennyezése), megbarátkozunk és megszeretjük e „fékezett” habzású anyagokat is. lí. ft. á i ^f| j» m> Automatizált erőmű
