Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-16 / 13. szám
A békésiek múzeumában Valamikor a második vilá#= háború előtt teremtődtek meg a békési múzeum alapjai. Azóta kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de «gyre gyarapodott a gyűjtemény* mind jobbak lettek a tárgyi és személyi, anyagi. feltételek. Ma Wenckheim gróf hajdani házában egy sor gondozott kiállítóhelyiség és négy érdekes tárlat várja a látogatókat engeteg könyv, régi újság, teleírt papírlap fekszik dr. Tábori György asztalán. A napi munka kellékei. Dokumentumok, kutatási eredmények, tervek, elgondolások. Ebből a körből ragadjuk ki néhány negyedórára a múzeumigazgatót. — Az elmúlt év végén vettük fel a Békésen született, itt élt festőművész, Jantyik Mátyás nevét. Ez alkalomból kiállítást rendeztünk, melynek mintegy hatvan képét az ország legkülönbözőbb területeiről sikerült összegyűjteni. — Hogyan? —A művész, leszármazottai közül ma is élnek itt. Kérdezősködtem tőlük, címeket kaptam Budapesttől Balatonföldvárig, Szentestől Muronyig, Gödöllőtől a békési tanyákig. Bekopogtam, aztán .jónapot, jónapot.. élt valamikor s egy festő... mit tudnak róla... egyik képe maguknál van, úgy hallottam.” És találtam Jantyik-műveket szobák falán, szekrény mögött, még galambpadláson is. Volt közöttük teljesen hibátlan állapotban lévő, volt keretnólküli és volt, amit csak hosszas munkával sikerült megtisztítatni a szennyeződésektől. Szívesen bocsátották a tulajdonosok á múzeum rendelkezésére — a kiállított anyag kilenctizedét kölcsön kaptuk tőlük Tervünk az, hogy salát képanyagunkból berendezünk egy Jantyik-emlókszobát. Hogy a névadó műveivel áLbandáam találkozhassanak- a látogatók. Akiknek a száma egyre nő. A község megszerette múzeumát. Egy-egv kiállításnyitáslkor nyolcvanan-százan jönnek el s gyakran vendégeltük az iskolások. Délelőttönként csoportosan, délután inkább egyedül. Legtöbbször pedig iskolából hazaijaié menet kerülnek be. ábori György szavainak — hogy tudniillik a békésiek szeretik múzeumukat — mintegy bizonyítékául hatvan év körüli asszony*, Cs. M. érkezik, titokzatos mosollyal nyitva meg szatyra száját, sorban húzva elő néhány egyszerű és nagyon ötletes munkaeszközt. .— Otthon találtam, nagyapámé, apámé volt. Ezermester- számba mentek. Ez itt egy somfából faragott fűzfavessző-hasí- tó, egyik vége négy, a másik három felé hasítja az ágat. Ez — aki nem ismeri, gyereksípnak gondolná — kézvédő fona’gom- bolyításhoz. Ez a bőrgyűrű pedig a szakajtókötéshez segített. Bedugták a szalmacsomót, szép, hosszú szálakat, amiket még nem tört meg a gép, a gyűrű aztán összeszorította-fon- ta ezeket, s találtam egy régi iskoláskönyvet is, magyar nyelvtant 1913-ból. § Bmmwjsv. Hogy jutott eszébe idehozná ezeket a régi családi emlékeket? — Nagyapám karosszéke, nagyanyám ládája is itt van az előcsarnokban. És szeretem Békést, szeretem szülővárosom — vagyishát községem — kultúráját. Meg egy kicsit büszke is vagyok rá... S hogy van mire büszkének lenni, azt éppen a múzeum gyűjteményei bizönyítják Sok- évezredes kerámiák, újabb festett tányérok, korsók, háztartási eszközök, bútorok, ruhaneműek. Ez utóbbiak közül egynek, a békési ködmönnek a történetét, formagazdagságát, hímzésmintá- it kutatja jelenleg a múzeumá- gazgaitó. — Sok évszázadra nyúlik vissza e ruhadarab története, oklevelek, rajzok, festmények, az elmúlt évtizedekből fényképek vallanak a ködmöndivatról, a magyar, szlovák, román díszítőmotívumok egymás mellett éléséről, egymásrahatásáról. Szűcsök készítették a ködmönt — a hímzésben feleségük is segítette őket . hónapokig dolgoztak egy-egy darabon. Ennek megfelelő volt az ára is, két- három mázsa búzával fizettek érte. Fél magyar holdnyi föld termése volt ez abban az időben. Érdekes, hogy az akkori minták manapság újraélednek. Sok asszony hímez — otthon, szakkörökben — régi ködmön- motívumokat Meggyőződésem, hogy hamarosan a megyehatáron túl is ismertek lesznek ezek a remekszép minták. o iyan sok a látnivaló, az ■ v érdekesség, - - hogy dél ak múlik, mire az 1972-4 munkatervbe lapozhatunk. Az év első kiállítása Szik- lay Sándor aranykoszorús békési mézeskalácsos mesternek s a ma már kiveszőben lévő szakmának áHít majd emléket. Aztán sorban a többi tárlat: a szolnoki művésztelep századele- ji alkotódé, Borics Pál szobrászé, a békési járás képzőművészeié, a szegedi tanárképző főiskola művésztanáraié, a Békés megyei népviseleté, iparművészeié. körösi ha jómód eleké, — Körösi hajózás? — Valamikor élénk víziélet folyt a Körösön. Sok kikötőhely volt. itt árulták a kereskedők a hajón, tutajon leúsztatott épületfát és tűzifát. Tessedik például így szállíttatta Szarvasra az ótemplom állványait és tetőszerkezetét És a faúsztatás miatt ásták az élő vízcsatornát Békéscsabán. Az István malominál szemben volt a kikötő. A két világháború között személy- szállító hajók is járták a vizet. Ezt a világot kívánjuk idézni a modellekkel Ezeket részben a Közlekedési Múzeumból kérjük, részben a 3. számú általános iskola modellező szakkörétől kapjuk majd. Nagyon remélem, hogy érdeklődést fog kiváltani Békésen ez a kiállítás. A kiállítási termák után a padláson, s az udvaron kalauzol bennünket Tábori György. A robosztus boltozaton nyugvó padlás valamikor gabonatároló volt. Szilárd, lenyűgöző arányú építmény. A szekeroével faragott gerendák fantasztikus rácsa alatt most egy régi világ emléked sorakoznak: agyagméhkas, sárcsónak, gereben, faragott bot, keretnélküli képék, agyonhasznált eke, gyertyamártó edény. Sok dologban gazdagabb kiállítás, mint arai a lenti termekben van —Az udvarra szobrokat tervezünk. Á betonkerítés mellé faragott fejfák kerülnek. A folyosó oszlopaira pedig virágok. És a könyöklőre is végig. Nagyon szép lesz, Jia megérkezik a tavasz. Baníss Győző Az ismeretlen ház kulcsa Gcsiza a fasiszta megszállás éveiben a cseh földalatti mozgalom kommunista szervezője volt ,aki a vad hajtóvadászat évedben a Gestapo karmai közé kerül. Megtalálják nála egy ismeretlen ház kulcsát és ahogy a Gestapo nyomozója feltételezi, ez a kulcs egyben a cseh földalatti mozgalom felgöngyölítését is lehetővé teszi. Gonza a kihallgatásokon a borzalmas kínzások közepette is néma maradt — kivégezték. Ez a rövid tartalma a „Kulcs” című csehszlovák filmnek, amelynek rendezője Vladimir Cseh és írója Kamii Piksza. — A gondolat, hogy filmvászonra vigyem egy ilyen ember életét, mint Gonza, már régóta foglalkoztatott engem — mondta a rendező. Annál is inkább, mert a fasiszta megszállók ellen vívott harc éveiben személyes kapcsolataim voltak az illegális kommunistákkal. A film minden szereplőjét valóságos személyekről mintáztam; Gon- j za — nem más mint Jan Zika, | a Csehszlovák Kommunista j Párt Központi Bizottságának' tagja, Milada — Milada Pik- szova — még a nevét sem változtattam meg. A forgatókönyvet fia, Kamii Piksza írta. — & jól ismertem Jan ZÜ- Jfcát — mondja Kamii Piksza. Az illegális munka névén került családunkkal kapcsolatba. Ez az ember már az első találkozás pillanatában tiszteletet és mély rokonszenveí ébresztett az emberekben. Zika sokat tett a cseh földalatti szervezetért és ezért kötelességemnek éreztem, hogy írjak róla és az elvtársakról. akik hősi halál haltak a fasiszta kínzókamrákban. — A nürnbergi per tudósítójaként sikerült betekintenem az eredeti dokumentumokba — mondja Vladimir Cseh, a rendező. Elolvastam Milada kihallgatásának jegyzőkönyveit; megtudtam, hogy milyen hősiesen helytállt, édesanyja. Kamilla. Nem feledkezhetünk meg róluk és különösen a fiatalságnak kell felidézni őket. — Van, aki azt tartja, hogy „rém-filmet” készítettem: guillotine, kivégzések, vér... A filmvásznon a fasiszták kegyetlenkedéseinek csekély hányadát mutattam be. Bizonyos, hogy nemcsak a szörnyű kínzások iszonyatosak, épp ilyen borzalmas az illemtudó, a zenét kedvelő Gestapo-nyomozó, Friedrich, aki parancsot ad ki a békés lakosság tömeges agyom- lövetésére. A fasizmus sokféle álarcokat öltött, de fő jellemzője mindig a határtalan kegyetlenség veit Ezt akartam megmutatni. Ki mit tud Békés megyében, Megyei döntő március 26-án Békéscsabán Tíz évvel ezelőtt indult útjára a népszerű vetélkedő, így az idei Ki mit tud? jubileumi versenynek tekinthető. Az előzetes várakozásokat is felülmúló nagy sikerét a legkülönbözőbb művészi ambíciókkal és tehetséggel rendelkező fiatalok egészséges szereplési vágyának s nem ke- i vésbé a televízió-közvetítések-! nek köszönheti. Egy-egy Ki mit tud?-adás a te» íevízióbam még napok múlva is beszédtéma volt az emberek kö_ zött, a család- • ban éppen úgy, mint az utcán vagy munkahelyen. Nehéz lenne számot adni arról, hogy hány fiatal csoport szerzett éppen a vetélkedő révén országos hírnevet magának s hányán választották élethivatásul a művészi pályát. Az országos elődöntőket és döntőket megelőzik a megyei versenyek, melyek lebonyolítására az elkövetkező hetekben kerül sor. A nevezési határidő lejártával — a jelentkezettek ismertében — a Megyei Operatív Bizottság (tagjai a Megyei Tanács művelődésügyi Osztálya, a KISZ Békés megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KISZÖV, a MÉSZÖV, a Megyei Művelődési Központ képviselői) meghatározta a megyei elődöntők lebonyolítás^ rendjét. Január 23-án a gyulai és békési járás, valamint Gyula jelentkezői Gyulán, január 30-án az orosházi és mezőkovácsházi járás,' valamint Orosháza versenyzői Orosházán, február 6-án a békéscsabai nevezők az Ifjúsági és Üttörőházban, február 13-án a szarvasi és széghalmi járás, valamin t Szarvas kimi ti u- dosai Gyomén mérik össze erejüket. A Ki mit tud? bevezetőben említett nagy népszerűségét jól bizonyítják az idei nevezések is, hiszen közel 280 egyéni versenyző és csoport mutatja be produkcióját. A területi döntőkön a délelőtt folyamán elődöntő keretében csak a zsűri előtt szerepelnek a nevezettek, az onnan továbbjutók a nap második felében közönség előtt mutatják be tudásukat s ekkor dől el, hogy kik vesznek részt a március 26-i békéscsabai megyei döntőn. Itt már a kategóriák legjobbjai az országos elődöntőbe jutás lehetőségéért küzdenek. A területi döntők érdekes színfoltjának ígérkezik hogy a zsűri döntése alapján továbbjutottakon kívül a jelenlévő közönség is megyi elöntőbe juttathat egy- egy versenyzőt vagy csoportot a helyszínen leadott szavazólapjaival. Előzetes tapasztalataink szerint komoly készülődés folyik a művelődési otthonoiktoan, klubokban, KlSZ-alapszervezetek- ben, hiszen minden versenyző eredményesen akar szerepelni. Természetesen nem juthat tovább mindenki, ettől függetlenül azonban maradandó sikerélménnyel gazdagozhatnak fiataljaink. A teljes mezőny ismeretében jogos optimizmussal nézhetünk a Kit mit tud? Békés megyei vetélkedő-sorozata elé, hiszen a közel 280 nevezés több mint ezer fiatal aktív közreműködését jelenti. Jó alkalom lesz ez arra is, hogy az öntevékeny művészeti mozgalom megyei helyzetéről viszonylag rövid időn belül telj« összképet kaphassanak a mozgat^ lom irányítói, szervezői támogatói. Nem tűnik alaptalannak az a reményünk sem, hogy ezáltal újabb lendületet kap az öntevékeny művészeti mozgalom s még többan látnak hozzá valamely területének aktív műveléséhez. Varga István A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres központi telephelyére, továbbá műszer, és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta, Fényeslitke) külszolgálatos munkakörbe: lakatos. vízvezefébszereii, bádogos, esztergályos, asztalos, lemezlaltafos, ív-lángtogesztő, motor» szereld, csőszered, kazánfűtő szakmunkásokat, továbbá oltozfidroket, broket is férfi segédmunkásokat* Százhalombattán minden szombat szabad, Algyőn és Fényeslitkén dekádmunkarend van. Magas kereseti lehetőség! Munkásszállás, üzemi konyha yarn. A munkás- szállás vidéken ingyenes. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest, XVIII., Gyömrői út 79—83, vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. OT2» JANII A® IC.
