Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

VSég proletárját? egyesüljetek f NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Es a megyei tanács lapja 19K. jlANVAm a«., VASÁÉNAff Áras: Ü„S® forimö XXVIL ÉVFOLYAM, 13. SZÁM MR r rumi—be A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSÁ­NAK KONGRESSZUSI LEVELE (3. oldali) o o o HÚZZÁK EGY IRÁNYBA A GYULA? HARISNYA. GYÁR SZEKERÉT <5. oldal) Szervezettség -— felsőbb fokon As MSZMP Közp»« Bteott- saga 1971. december 1-4 ülése a gazdasági helyzetei és felada­tokat elemezve határozatot ho­zott *z üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítésére. Amikor üzemeink műszaki— gazdasági szintjét a fejlett nyu­gati cégekével összehasonlítják, az elmaradottságot szinte kizáró­lag a termedflberendezések és a gyártott dkkak korszerűtlensé­gével magyarázzák. Pedig e műszaki különbségnél, az úgy­nevezett technikai résnél renct- tizerint nagyobb- elmaradás mu­tatkozik az üzem- és inunka- tsaopvezéében. Mindég különö­sen azokba® ss, üzemekben bá- zonyítihaté, amelyek külföld»® korszerű termékkonstrukaót — licences —„ élenjáró gyártása eljárásokat és termelőberende- zéséket vásároltak s mégsem váltak igazán versenyképessé. Nem. mert nem hasznosítják a legfejlettebb munka- és üzem- ssesrveaési tapasztala tokát A vezetés éa a szervezés ősz- ssecsengó szavak, rckonfogai- smak. A vezetés lényege az elő­relátás. A szervezés hivatott saagteremtpná a feladatok vég­rehajtásának ésszerű, hatékony •Iái tételeit, a szüntelenül vál­tozó körülmények közepette. A szervezés a vezetés folyamatos, állandó feladata és nem átmé­rnéd kampány. A párthatározat most mégis azért helyezte e tevékenységet gazdasági' építő- munkánk kiemelt feladatai ko­sáé, hogy létrejöjjenek a nagy­mérvű elmaradás fejszámolásé­inak feltételei, s a rendszeres színvonalas szervezőm inkára irányuljon közvéleményünk, d® mindenekelőtt a vezetés ftgyeá- me. » A sasrweaés rangjának meg­teremtés® méltán politikai fel­adat Szovjet közgazdászok sze- sr&nt csupán szervezeti intézke­désekkel 18—20 százalékkal nö­velhető a termelés. A hazai becslések még merészebbek: a meglevő létszám és állóesz- SoŐz-áUcmány 25—30 százalékos tartalékaival gzámoinalk. A párthatározatban rögzített íMadatsor közvetlen célja a gazdasági hatékonyság fokozá­sa, ám az intézkedések vég­eredményben az életszínvonal emelését szolgálják. S a szerve­zettebb munka közvetlenül ja­vítja az üzemi légkört és mo­rált, a dolgozóik munkák edvét, növeli a fegyelmet, a kereseti lehetőségeket, a vezetés tekin- télyét. Vagyis a szervezettség csakúgy mint a szervezetlenség, közhangulatot alakító tényező: A szemlélet és a közhangu­lat átformálása az idevágó te­endők sikerének fontos felté­tele. Mert kár volna tagadni: az alacsony szintű szervezett­séget, a rossz hatásfokú mun­kát jelenleg még nehéz felszá­molni, mert erősíti azt a meg­szokás, a maraddság, az újtól való idegenkedés. Ha viszont széleskörű ftámogtással, tevé­keny kezdeményezésekkel ta­lálkoznak mindazok ez intéz­kedéseik, amelyek ^kényszerpá­lyára® terelik a munkái e «le­ve korlátozzák a fegyelmezet­lenséget, lehetővé válik, hogy a meglévő feladatokat kevesebb létszámmal és szerényebb anya. gi ráfordítással oldják meg. A közvélemény támogatását azon­ban csak a vezetés hozzáértése, rangos szervező munkája képes igazán megnyerni. Jelenleg — ahogy ezt egy or­szágos felmérés kimutatta — a vállalatoknak csupán 38 száza­léka készít éves szervezési ter­vet. Távlati szervezési terve pedig már csak 1000 vállalat közül 16-nak van. S ezek a szervezési elképzelések sem át­fogd részei a komplex vállalati tervnek, hanem jobbára „rend­csináló” jeHegűek. így a fej­lesztés — a beruházás, a re­konstrukció, a technológiai kor­szerűsítés — a legritkább eset­ben párosul élenjáró, tudomá­nyosan megalapozott üzem. és munkaszervezéssel. Ezért rend­kívül nagyok, szinte beláthatat- lanok a termelékenység eme­lésének. az állóeszközök jobb kihasználásának, a készletek csökkentésének, az ügyvitel j ésszerűsítésének tartalékai. A párthatározat nyomán ki­bontakozó akció feladata, hogy a reformnak az irányítás és a munka ésszerűsítésére kiterje­dő jellegét továbbvigye, érvé­nyesíts® az üzem, a vállalat falain belül. Ez a lehető leg­olcsóbb beruházás, amely a meglévő eszközök és a munka­erő hatékonyságát hivatott fo­kozni. A szervezés viszonylag kevés pénzt és nagy hozzá- j értést igényei A személyi fél-1 tételék jelenleg hiányosak. Ke- ij vés a felkészült szervező, kép- j| gésűk, továbbképzésük megoldat, j lan. A meglevő 18 iparági szer- I vező intézet is kevés segítséget I nyújt a vállalatoknak. E helyzet megváltoztatása kormányszintű és minisztériumi intézkedéseket egyaránt igényei. Országos szer­vezés-fejlesztési program készül s az ágazati minisztériumok is kialakítják saját elképzelései­ket, meghatározzák a teendő­ket. Mint Mnd>m id&szata fel­adatnál, úgy a mostani szerve­zési kampánynál is kísért a lát- szateredmónyek, a szalmaláng veszélye. Valójában most 2—3 év alatt a korszerű és folya­matos szervező munka alapjait kell lerakni. A részintézkedé­sek és részeredmények helyett az átfogó fejlesztési koncepciók kialakítása s a korszerű üzem- és munkaszervezés feltételeinek megteremtése a feladat. Vagyis nem szabad a tennivalókat a munkahelyi szervezésre, vagy a számítógép alkalmazására le­egyszerűsíteni. A vállalati te­vékenység minden -területének, a gyártáse'őkészítésnek, a tech­nológia fejlesztésének, az anyag- mozgatásnak és — beszerzés­nek, a készletgazdálkodásnak, a programozásnak, az ügyvitel­nek, stb. szervezett, összehan­golt, tervszerű munkája szük­séges ehhez. Javult a munka hatékunysága Jelesre vizsgáztak a tsz~ek építőbrigádjai összeállították a MEZÖBER Békés megyei kirendeltségének 1971. évi munkájáról szóló érté­kelést Kovács György, a kiren­deltség igazgatója ezzel kapcso­latban arról tájékoztatta szer­kesztőségünket. hogy a ME­ZÖBER Békés megyei kirendelt, ségének dolgozói tavaly 316 mil­lió forint értékű beruházás lebo­nyolításában működtek közre. 1970-ben a MEZÖBER szervezé­sében 240—250 millió forint be­ruházás valósult meg a megyé­ben. A mezőgazdasági üzemek­ben, tsz-ekben és állami gazda­ságokban, továbbá az élelmi­szeriparban és az intézetekben tovább növekedett az érdeklőd* a MEZÖBER munkája iránj. Megállapítható az is, hogy ja­vult az intézmény belső szerve­zettsége is. 1970-ben 85 száza­lékra teljesítette tervelőirányza­tát a kirendeltség, 1971-ben pe­dig 94.6 százalékra. Ezt az igen jelentős előrelépést annak tu­lajdonítják. hogy a beruházások előkészítése jobbam sikerült, mint a korábbi esztendőkben, így a kiviteli munkák folyama­tossá válhattak. A 316 millió forint beruházás 78 százalékát a termelőszövetke­zetek építőipari szervezetei va­lósították meg. Figyelemre mél­tó, hogy a tsz-ek önálló brigád­jai a beruházott összeg 66 szá­zalékával gazdálkodtak. Az építőipari közös vállalkozások 39 millió forint felhasználását vállalták. A tanácsi építőipar és az állami építőipar 4—4 száza­lékkal vett részt a mezőgazda- sági beruházásokban a MEZŐ­BE® lebonyolításában. A többi beruházást főleg szakipari kivi­telezők vállalták. A termelőszövetkezetek önálló építőbrieádjaá jeleskedtek a ki­vitelezésben. A déva ványai Aranykalász Tsz-ben tehenészeti telepet építettek. A nagy bánhe­gy esi Zalka Máté Tsz-ben több gazdasági és élelmiszeripari'épü­letet építettek fel. A békéscsabai Szabadság Tsz-ben szakosított sertéstenyésztő és hizlaló telepet készítettek. A nagykamarás! Ságvári Tsz-ben szintén sertés­telepet adtak át rendeltetésének. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz építői is folytatták lendüle­tes munkájukat a szakosított sertéstelep üzembe helyezésére. Az építőipari közös vállalko­zások közül a mezőkovácsháziak munkaszervezését, minőségi munkáját tavaly a megyében működő TÖVÁLL-ok egyike sem tudta megelőzni. Az építte­tők azt tapasztalták, hogy a gyulai, a szeghalmi és a többi építő'pari közös vállalkozás munkájának minősége jobb volt, mint a koroMn esztendőben, de az igényeknek — a lehetősége­ket figyelembe véve nem mindenkor feleltek meg Ezért a kiviteli munka szervezettebbé tételét várják tőlük. Az 1971. évi tevékenység kö­zéppontiéban a szakosított ál­lattenyésztő telepek építése állt. A megyében épülő 23 szakosított sertéstelepből 17-et a MEZÖBER bonyolít. Egész esztendőben jó] haladt a füzesgyarmati, a kon­doros! és a nagvkamarási kivi­telezése. A kondoros! azért ér­deme! külön említést, mert ezt a telepet három tsz önálló építő- brigádja kooperációs szervezet­ben építs. Ebben asz esztendőfes» Kondorosom, Csorváson, Békés­csabán tovább kellene növelni a munka ütemét, mert az átadási határidőig márcsak néhány hó­nap van hátra. A MEZÖBER Bé­kés megyei kirendeltségének dolgozói a tőlük telhető legtöbb segítséget megadják ahhoz, hogy határidőre elkészüljenek a ter­vezett beruházásokkal. A leg­újabb intézkedések ugyanis a késlekedőket pénzügyi szankci­ókkal sújtják. Ebbem az esztendőben új be­ruházás elkezdésére nem sok lehetőség lesz, tekintettel arra, hogy az 1971-ről áthúzódókat a lehető legrövidebb időn belül át kell adni a termelésnek. így a MEZÖBER Békés megyei kiren­deltségén az 1973. évi beruházá­sok előkészítése áH majd a munka középpontjában. Arról is beszélt az igazgató, hogy részt kívánnak venni a IV. ötéves tervben előrányzotí megyei termelés-politikai célok megvalósításában. A zöldségter­mesztés fellendítésére, a ter­mesztés színvonalának emelé­sére beruházásokat szerveznek. Ugyanakkor közreműködnek a Budapesti Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézettel a gépjavítás nagyüzemi módszereinek fej­lesztésében. Tanulmánytervet készítenek a szarvasmarha-te­nyésztési program kidolgozására és bekapcsolódnak a gazdaságok üzemifejlesztési koncepcióinak kimunkálásába is. Üzemszervező szakmérnököket állítanak mun­kába, hogy a tsz-ek 10—15—20 éves fejlesztési tervét a lehető­ségek jó kihasználására az üze­mi vezetők bevonásával elkészít, hessék. idupsä) JOOOOOOOaOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOQDQOOODCXJOaQQOaQDOaoaaDOOOOOQaaoaQQBCJDOQeB Csigalépcső Üj formájú csigalépcsőt építettek az Útépítési Szakközépiskola kollégiumának oldalához. A könnyed vonalvezetésű betonlépcső m«SB mindennapi megoldásával új színfolt lesz Békéscsabán, {Fotós Demsóffiy Gyffll®]) B. &>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom