Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

Verdi, rántott csirke, Kalifornia — 0:1

Aim

„Hat kérdés bét labdarúgóhoz” címmel interjú jelent meg a Magyar Ifjúság ez évi első számában. Az írást egy az egyben közöljük:

A téli szünidőt a labdarúgónál ogatott Spanyolországban tölti. Az utazás előtt egyesületüktől szabadságot kaptak; volt tehát idő lazításra Szűcsnek és Bemének tettük fél a kérdéseket szabad idő ügyben,

—» Legkedvesebb írója?

i

«s*>SB«SBB9<£sescaeseaassaB9GseeeBS8fie&sesESi

Túlélési rekord

A 63 éves Haskell Schanks három hónapig élt mesterséges szívvel a mellkasában, amelynek az volt a feladata, hogy tehermentesítse a beteg szívizmokat. Ez már túlélési rekordnak számít A halál oka tüdőinfekciő volt, amelynek eredetét eddig még nem határozták meg pontosan.

Nem ez az első alkalom, hogy amerikai sebészek mesterséges szivattyút helyeznek el élő ember szervezetében, hogy így tehermentesítsék a szívizmokat 3nnék a módszernek alkalmazásával Adrian Kantrowicz dr. a : második szívátültetés végrehaj- i tója, lényegében Debakey és ■ Cooley kollégáinak példáját kö- 2 vette. Cooley 1969 áprilisában S műanyagból készült, ideiglenes • műszívet helyezett el betege S mellkasában, azzal a szándékkal, > hogy az átültetendő szív megér- * keztéig a műszívvel tartsa fenn ■ a beteg szívműködését ;

Megjegyezzük, hogy a Kantro- £ wicz dr. által alkalmazott mes- £ terséges szív „mindvégig” nor- £ málisan működött. ■

Békéscsabán a POP

Fények viliódznak, zene harsog a békéscsabai Ifjúsági és Űttörőház színpadán, öt fiatalember énekel: „Ha utad arra visz / Ahol madárfütty csak ritkán hangzik / Kopár a táj / S a porfelhő az égig nyúlik / Állj meg! S emlékezz / Itt is éltek emberek.”

— Mi a véleményetek az 8 együttesről? — kérdezem egy S lélegzetvételnyi szünetben a tér- jj met zsúfolásig töltő fiatalok egy S csoportját:

— Jók. Már a rádióban is hal- | lottam őket.

— A televízióban is felléptek. 8

— Csak az a kár. hogy néha : Kicsit maguknak játszanak. Hall- : gatni nem rossz, de nem lehet £ rá táncolni, mikor belelkesednek. 8

— Menő dolog, amit a fényhatásokkal is csinálnak.

— Sose legyen rosszabb«, Amit pedig az együttes tagjai,

Unyatinszky János szólógitáros és társai tesznek hozzá mindehhez:

— Két évvel ezelőtt alakultunk. Szolnokon kezdtünk, van, aki a zenekarba lépése előtt 6—8 évig tanult játszani valamilyen hangszeren. Klubunk a KISZ Központi Művészegyüttesének székházában van Budapesten.

— Szeretnénk dzsesszes elemeket beépíteni a játékunkba.

— Ha „kiöregszünk”, majd dzsesszt akarunk játszani.

— Az átlagéletkorunk egyébként jelenleg valamivei 18 év fölött van.

— Stílusban a Jethro Thull

Együtteshez állunk talán legközelebb.

— Legkedvesebb saját számaink a Zöld nap — ez volt a címe első koncertünknek is —, a Go- molyvirág és az Örömkönnyek.

— Hangszereink közt szerepel a szólógitár, a basszusgitár, a dob, ezeken kívül a hegedű, a fuvola, a blockflőte, a trombita és természetesen énekelünk is.

— A következő fél esztendőben minden hónap első szombatján játszunk majd Békéscsabán. Néhány vendéget is hozunk magunkkal: Koncz Gábor színművészt, a Humoristák Klubjának két tagját, szolnoki vízilabdái olimpiai bajnokokat, Lukácsi Huba folk-beat énekest, Szabó Imrét, a tizenkét, nagyrészt magakészítette hangszeren játszó népművészt. Ezenkívül minden koncertünkön bemutatjuk a Balázs Béla Stúdió néhány kisfilm- jét, illetőleg Márton Gézának, a budapesti magnósklub vezetőjének hangot és képet összekötő, úgynevezett diaporáma műsorát. Ez utóbbi a politika és a beat kapcsolatát dolgozza fel, a címe: Forr-a-dalom.

HUMOR

6

mR mm.

vm JANUÁR 15

Egy párizsi divatszalon pénz- tárosnője szomorúan panaszkodik a főnökének:

— Monsieur, kezdek rájönni, hogy öregszem, már nem vagyok szép...

— Miből gondolja?

— A férfiak újabban megszá» molják a visszajáró pénzt!

A költő baráti körben dicsekszik:

— Képzeljétek, olvasóim száma a kétszeresére emelkedett!

—< Csák nem nősültéi meg?

Két operaénekesnő beszélget: •

— Drágám, bebiztosítottam a ! hangomat százmillió lírára... i

— Es mit csináltál ezzel a ■

tömérdek pénzzel? •

—

A skót így szól haldokló fele- |

ségéhez: ;

— Egyetlenem, megyek a :

gyógyszertárba. Ha úgy érzed, • hogy közel a vég, ne felejtsd el • eloltani a lámpát^. S

P

M

oszkva az ellentétek városa. Megnyilvánul ez abban, hogy a kontinens közepén fekszik és mégis tengeri kikötőnek számit, hogy a cárok hajdani magánkápolnáját ma évente sokszázezer turista keresi fél, hogy az Űrhajós Emlékmű tövében faházak bújnak lomb közé tetejükön tv-antennával. S az is moszkvai ellentétek közé tartozik, hogy a világhírű Tretyakov Képtár. az orosz képzőművészet remekeinek felülmúlhatatlan gyűjteménye jellegtelen, kopott utcában, igénytelen, fakó épületben foglal helyet — legalábbis addig, míg el nem készül a Moszkva-partar» a tervezett új, kétszázötvenszer- százméteres kiállítóhelyiség.

A galéria belső gazdagsága azonban csodálatos. Egy látogatásra mindent megnézni teljességgel lehetetlen. Alaposan pedig legfeljebb a töredék töredékét. Különösen, mert a képek mellett más érdekességek is kínálják magukat

„.Ázsiai szemvágású asszony soha nem hallott, különös csengésű nyelven nyugtat egy kisfiút Az két kézzel kapaszkodik anyja ruhaujjába — szokatlan néki a forgatag, a hatalmas tő* meg.

— Az vesse rá az első követ aki négyéves korában bátrabb volt, ha a Tretyakovba hozták — jegyezzük meg. Aztán egy szemüveges, csupaszeplő lány vonja magára a figyelmet Mert a szédítő nyüzsgésben is képes elmélyülten, rendíthetetlen nyugalommal tanulmányozni Vasz- nyecov Rettegett Iván-portréját. Az embermagasságúnál nagyobb festményen lándzsahegy-végű botjára támaszkodik a cár, hatalmas alakja mellett kicsiny ablakon látszanak csupán a havas moszkvai háztetők. „Ettől a képtől ma is félni kell” — írja jegyzetfüzetébe a lány. Néhány teremmel távolabb ugyanaz a cár, Rjepin festményén: Rette- get Iván megöli a fiát 1581-ben. Az előbbi fenséges-félelmetes uralkodó ezen a képen saját rettegésében szörnyeteg, idegbeteg vénemberré vált Ügy mondják, néhány évtizeddel ezelőtt valaki késsel összehasogatta a főalakot. Azóta a restaurátorok nyomtalanul eltüntették a sérülést

Fárasztó a séta a termek során. A padló s a falak szellőzte- tői azonban enyhülést nyújtanak — melléjük állva pár percre felfrissít a beáramló friss levegő. S erre szükég van, mert az utolsó termek sem nyújtanak kisebb élményt a megelőzőknél. Kár lenne bármelyiket is elmulasztani. Sokszázéves ikonokat templomi festményeket látni itt A szentek ruháján a legtisztább op-art minta: narancs-fekete-fehér kockák, keresztek, rombuszok. Es még egy moszkvai ellentét — ® egyben azonosség. Múlté, jelené, divaté: & sági képek előtt néger lány zöld blúzban, bőrsaruban, barna-lila csíkos op-art nadrágban. Sudár alakja az életet idézi, éppen ellentétesen, mint az aszkétikusam vékony festett figurák.

ár perc a képtárból a Vörös Tér. A „krásznaja” a régi orosz nyelvben „szép”-et jelentett, csak később vette fel a „vörös” értelmet. Ma mindkét név ráillik a térre: valóban lenyűgöző szépsége s vörösek a Kreml téglái, vörösre festették a Történelmi Múzeum falát és sók a vörös a szemben lévő híres csavart- hagymakupolás

templom épületén.

A tér legfőbb látványosságának az őrségváltást tartják a moszkvaiak. Valóban hatásos jelemet, amint a két féltűzött szuronyú katona tökéletesen összehangolt mozdulatokkal vonul a Mauzóleum felé. Elnnél is érdekesebb azonban az őrségváltás közönsége. Fényes délben éppúgy, mint este tíz után, esőben alig kevesebben, mint szikrázó napsütésben ezrek tódulnak a tér közepére — öreg oroszok & fiatal japánok, vöröses sza- kállú angolok és nyakban ülő távolkeleti apróságok. Kevés országa lehet a földnek, melynek lakói közül ne fordult volna meg valaki a Vörös Téren.

S ha már szó került az esőről, van valami, amit minden Moszkvába érkezőnek a figyelmébe kell ajánlani. Az őslakók úgy mondják, nyaranként délután 5 órakor minden nap elered az eső, ernyő, esőkabát nélkül ne induljunk hát el szállásunkról. Ha ez nyilván túlzás is s órát nem lehetne az esőhöz igazítani, az óvatosság tényleg nem árt.

M

| ért az eső — tapasztalatból jöttünk rá — előbb-utóbb elered. EHered? ömleni kezd. ömlik, ömlik — és ilyenkor taxit nem lehet kapni, mert a félpercenként elsuhanó Volgákban száraz utasok ülnék; ilyenkor hiába áll fa alá az ember, mert a legsűrűbb lomb is pillanatok alatt átázik; hiába keressük a máskor lépten-nyo- mon elénk bukkanó aluljárókat, metro-állomásokat, azoktól

ilyenkor többszáz méterre vagyunk.

Szóval: ázik-ázik a gondatlan utazó egészen addig, míg, meg nem áll a közelében a troli vagy a busz. Akkor aztán félszállhat, megmenekülve a rengeteg víztől — s jó okot szolgáltatva a moszkvaiak elnéző mosolyának:

— Lám, megmondtuk. Nem lett volna szabad ernyő nélkül elindulni-.

íFolysatjük)

Danis® Győző

£ A Mini

Magazint

ütött»:

összeállVitaszek Zoltán

SZŰCS: Milne.

BENE: Berkest András.

— Legkedvesebb zeneszerző- i

je?

SZŰCS: a komoly zene pihen- j tét, Verdit hallgatom,

BEINE: operett- és Kálmán | Imre-rajongó vagyok!

— Melyik színházat Látogatja j legszívesebben ?

SZŰCS: a Mikroszkóp Szín- !

padot!

BENE: a Fővárosi Operettet! !

— Melyik • legkedvesebb;

: étele? |

| SZŰCS: mindent megesnek, :

i amit jód készítenek éL S

■

! BENE: rántott csirke.

— Hány országban járt eddig? ; SZŰCS: Nem tudom megszá- :

í molni. ;

BENE: már annyiszor meg j ! akartam számolni.

— Hova látogatna eS, mint j

! turista? S

í SZŰCS: a családdal egy aä- 5 i dunai-tengeri útra

BENE: jó lenne elmenni Ka- 5 ! lifomiába nyaralni. ■

A kérdéseket a Magyar If- i ! jűság tette fel, a válaszokat két • válogatott labdarúgónk adta. A j válaszokon bizony eLgondolko- : dunk. Ja! És a 0:1? Hát az Spa- : nyolországban volt,

■