Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám
/ Következetesen Január 5-én tűzte műsorára a televízió az „Ecce homo, Homolka" című csehszlovák filmet. Vidám szünidejét töltő kilencéves kislányom „kiharcolta", hogy megnézhesse mondván, aludhat másnap, ameddig kedve tartja. Gyanútlanul engedtem a követelésnek, amit már a film pergetését megelőzd felhívás sikertelenségre kárhoztatott. Megjelent ugyanis a képernyőn a figyelmeztető felírás: „Most következő műsorunk megtekintését 14 éven aluli nézőinknek nem ajánljuk.” Még egyszer megnéztem a Rádió- és televízióújságot, de másodszor sem láttam, hogy az előre kinyomtatott műsorban feltüntették volna a korhatárt. Sirás-rívás, az adott szó visszavonása következett, pedig egyiknek sem vagyok híve, ha gyermeknevelésről van szó. , Szerdai „bűnöm" igyekeztem csütörtökön jóvátenni, s ismét engedélyt adtam a „Félsült szerelemesek" c. Shakespeare vígjáték megtekintésére, de a szerdaihoz hasonló módon jártam, A nyomtatott műsorban nem volt korhatár megjelölés, a képernyőn már igen. Bosszantott a dolog, s ezért minden tekintélyemet latbavetve, abban állapodtam meg lányommal, hogy mielőtt ígéretet tennék, a jövőben megvárjuk, hogy mit írnak a képernyőre. Szerencsére pénteken nem volt semmi ellentmondás a kiadott műsor és a bemutatott „Kriminális!" c. krimi-paródiák korhatár ajánlását illetően. Bölcsőtől a koporsóig nézhette mindenki a vérfagyásztóan társalkodó és cselekedő bankrablók, valamint a nem éppen eszményi figurát alakító „Mennyei ágy” női főszereplőjének. Győri Franciskának „bájos” emberölési kísérletsorozatát. Szombaton pedig — szakítva a hét hagyományával — a „Nászéjszaka” c. film mellé odakerült a 14 éven felülieknek! szigorú intenciója. Csak azt nem értem — a film láttán —, hogy miért? Mert a címén kivill a leghalványabb pikantériát sem véltem felfedezni az unalmasan pergő kockákon, a nász- éjszaka fogalma pedig csak a címben volt fellelhető. Summa-summárum, nem lehetne egy kicsit következetesebben és indokoltabban közölni és megállapítani az egyes műsorok korhatár-kritériumait ? Szilárd Aidám Színházjegyek olcsóbban Ez év Januárjától kedvezményes színházjegy-akciót indított a Művelődésügyi Minisztérium, a SZOT és a KISZ, melynek keretében munkás- és paraszt- fiatalok, valamint az üzemi szocialista brigádok tagjai 50 százalékos kedvezménnyel látogathatják a színházak kijelölt előadásait. Az érdekelt fiatalok, illetőleg brigádtagok a szak- szervezeti bizottságok, KISZ- aiapszervezetek révén utal vének, aki pedig most zárt firhajőjában kuksol, nyilván a műszereit vizsgálgatja szorongva, alig. ha szerezhet tudomást bármiről, ami közel és távol körülötte lezajlik, ezen a Naptól számított harmadik bolygón. Szűkítsük a kört. Milyen kérdések foglalkoztatják azokat az embereket, aMk — ilyen vagy olyan formában — közelebbi kapcsolatban állnak a Kopasz-hegy platóján történtekkel, esetleg személy szerint is érdekeltek az események további alakulásában? Figyelmük középpontjába — Kopra Tibor került. Hisz ez a fiú meet húsz órányi időtartamra a szó szoros értelmében a Mars-lakó földi helytartója lett. Igaz, nincs semmiféle különleges hatalom a kezében, csak arról dönthet, mi lesz a holnap déli műsorban. Csak?! A jól sikerült sajtótájékoztató után a különleges megbízott felajánlotta Ipacs Andrásnak, a Déli Ojság főszerkesztőjének, jöjjön az ő kocsiján Pestre. — Azért kértem, hogy tartson velem — tért a tárgyra, amint a zöld M ed cedes felgyorsult a műúton —, mert szeretném, ha szolgálna némi felvilágosítással a munkatársáról, Kopra Tiborról. Nem hebehurgya egy kicsit? Ipacs — közismerten intrd- kus természet. A rossz nyelvek rzerint az az etikai szempont, hogy „halottakról vagy jót, vagy semmit”, nála úgy módo- ■att, hogy „elevenekről vagy nyolcat kapnak, amelyeket aj színház pénztárában lehet be- j váltani. Ebben az évadban Bé- j kés megyében a Jókai Színház négy bemutatójára érvényeseik az utalványok. E darabok: Csehov Manó cimű drámája. Ba- ranga Közérdek című szatírája, Csokonai—Görgey—Stark Lilla és a kísértetek és Fredro-G. Dénes—Fényes Hölgyek és huszárok című zenés játéka. » icmamwn«— rosszat, vagy semmit”. Például a szerkesztőségi munkaértekezleteken dicsérő szót soha, egyetlen beosztottja sem kapott tőle. A legnagyobb elismerésnek az számít, ha gúnyos, veséző megjegyzés nélkül tér napirendre egy-egy kiemelkedő teljesítmény felett. Annál gyakrabban működik viszont az úgynevezett Ipacs-féle prés. Aki oda bekerül, a percet is elátkozza, amikor újságíráskodásra adta a fejét. Ezért aztán ugyancsak meglepődtek volna a Déli Űjság dolgozói, ha most hallják főnökük szavait. Pedig az az igazság, hogy „házon kívül” úgy harcol a munkatársaiért, úgy védi őket, mint nöstény.orosz- lán a kölykeit. A megható mese arról .hogy az érdes külső mögött érző szív dobog? Inkább az a feltevés látszik valószínűnek, hogy Ipacs a lapot' szereti, annak tekintélyét óvja, amikor kiáll beosztottjai mellett. Olyan cyranói álláspont ez: mástól nem tűröm el, hogy csúfolódjék az orromon. — Kopra tehetséges, értelmes gyerek — jelentette ki ezúttal is. — Gyors felfogású, olykor eredeti ötletei is vannak, egészen jól ír. Már gyakornokként is nálunk kezdett. Történelem és • német nyelvszakos tanári diplomája van. A kulturális rovatban dolgozik, de amolyan fregoli, másutt is tudjuk használni. Szülei nem élnek, nőtlen, szereti a zenét, a sportot, a nőket és a kutyáFalstaff szerepében Simon György Jászai-díjaa. (Hovsifty Béla felvételei A Shakespeare-ciki második bemutatója Üj tSrténéTmi kor nyitánya a IV. Henrik. Shakespeare mesterien keverd ki palettáján a kar színeit; pompásan körvonalazza a jellemalakok rajzát s általuk az eszményt, és tükrét a magatartást, amelyet képviselnek. Egyfelől az ifjú herceg, az eljövendő nagy, nemzeti király, az új kor bontakozó megtestesítője, másfelől Falstaff, a lovagi eszmények és a reneszánsz életbő- sóg már-már teljes paródiája, és végül közöttük IV. Henrik király, aki uralkodásának torzói között örök bűntudatban és rettegésben él, tervei csődöt mondtak, hívei rohamosan elpártolnak tőle, sőt sokáig azt hiszi, hogy fia, folytatója, a trón örököse, az ifjú henceg is saját véréből teremtett ellenség. A történelem pólusai ők, akik elrendelten összecsapnak. Ellentmondások, melyek véres harcok és cselszövevények árán is megoldódni igyekeznek. Hogy aztán Shakespeare-t ' ebben a művében isidőtlennek érezzük, hogy minden különösebb — divatos kifejezéssel élve — kód-rendszer nélkül is megtaláljuk hozzánk is szóló, modem mondatait, azt sem körülírni, sem megmagyarázni nem kell Shakespeare annyira nyüt, áttekinthető világ, mint ameny- nyire tele van felbukkanó meglepetésekkel is, találó, megdöbbentő, minden korokhoz szóló mondatokkal. Mert Shakespeare zseni, és sokkal többet lát, ismer a világból, mint más halandó ember. Ismeri-látja-érti a társadalom fejlődésének mozgásirányát, tévedhetetlen politikus. A három nagy erőt (a voltat és a születőt is) a krónika országútjára helyezi, s azok az önmaguk és körülményeik megszabta úton indulnak el hogy tegyék, amit tenniük kell. Nincs félreérthető szó, minden kézenfekvő. IV. Henriktől az ifjú és igaz uralkodó V. Henrikig ívei a dráma útja, az új kor királyáig, aki elődeinél többet tud tenni Angliáért. A politikus mellett a mesteri drámaíró a csodálatunk tárgya. Üjra és újra, és nyilván évtizedék, századok múlva is. ahogyan az előttünk élők is csodálták, és keresték Shakespeare lelkét, gondolatait Ebben a IV. Henrikben bravúrosan ötvözi a krónikás színjátékot a vígjátékkal, s hiába érezzük néhol erősebbnek a falstaffi-jelenieteket. azok mégis a történelmiek alárendeltjei, a történelmi krónika vastag piros vonallal aláhúzott részéi. A dráma bemutatásának híre — bár tudtuk, hogy a Shakes- peare-sorozat következő darabja lesz — a feladat roppant nagyságát hozta először az ember gondolataiba. Ezt pedig most nem azért említjük, hogv valamiféle „kellemes csalódásról” írhassunk, először is Shakespeare nem „kellemes”, és nem lehet az az előadása sem. A feladat viszont valóban hatalmas volt A rendeződ, a színészi, a technikai. A bemutató, amit a Jókai Színházban láttunk, nem hiba nélkül váló, de minden jelenetén ott van Sándor János rendezői művészetének sugárzó nyoma, fogyhatatlan szervező ereje, és a 11. Richardhoz képest leszürtebb, a divatos túlzásoktól mentesebb a megvalósítás is. A három pólusból indul az előadás szerkezeti felépítése. Adódik, hogy a rendező egészen A Békési Járási Műved ődési Központ elmúlt évi munkájáról és az 1972-es tervekről tart megbeszélést pénteken az intézmény társadalmi vezetősége. Szombaton lesz — a gyulai Erkel Művelődési Központ zenekarának közreműködésével — a tánctanfolyam vizsgabálja. A vasárnap eseménye pedig egy békési fafaragó, Fábián László kiállítása Hajdúszoboszlón, ahová elkésíri a művészt a járás művelődésügyi intézményeinek több munkatár. bravúrosan tartja egyensúlyban ezt a hármat, ugyanakkor — a faistaffi csábítás ellenére! — a történelem a főszólam, hiszen nem is lehetne másképp, mert Falstaff is a történelem része. A dráma főszerepeit alakító színészek általában magas izzásé, szenvedélyesen igaz produkciókat adnak a rendező nagy- igényű szándékaihoz. Falstaff jellemalakjának megfogalmazásában és alakításában Simon György Jászai-díjas meséden sokoldalú; gonosz és gyermetegen hiszékeny (nem veszi észre még azt sem, hogy az ifjú herceg komolyan kigúnyolja és megveti), a lovagi eszmény paródiája, akinek már csak múltja van, jövője nincs, jelene pedig csak annyi, hogy éld, habzsolja az életet. Nagyértékű alakítás. A megváltozás, és az okos, emberi magatartás jellegzetesen shakesoeare-i útját járja be Körtvélyessy Zsolt. az ifjú herceg, a leendő V. Henrik. Jól értelmezett és királylan egyszerű, a II. rész végén magrendWően hiteles az önmagával vívódó IV. Henrik Lengyel János alakításában. Demeter Hedvig Jászai-díjas (kocsmárosné) és Szentirmay Eva J ászai-d fi as (Lepedő Dolly) a faistaffi világ hiteles, bár néhol erősebben rajzolt figurái; a művészi alázat és hitelességre törekvés jellemzi Körösztös István (Westmoreland gróf). Cser- nők Árpád (Hővér), Halász László (Balga), Cserényi Béla (Northumberland grófja), Garai Róbert (Poins) és Széplaky Endre (Pistol) alakítását. Csányi Árpád díszlete a II. Richard előadásának díszletét előnyösen változtatta meg &z eredeti konstrukció alapjainak változatlan hagyásával. Jó eszköz a rendező számára ez a díszlet, hangulatilag is tökéletes. A békéscsabai színház Sándor János rendezte Shakespeare-so- roza^ának második előadása méltó folytatása a tavalyi II. R i eb á rónak, és jó előkészítője a jövő évi, útabb Shakespeare-b*.— mutatónak is. Sass Ervin urnmiB^- J» 1019 lAMITiD 1« ^ (Folytatjuk) 1972. JANLAK U, Békési hét rége a művelődési központban