Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

» Sikerekben gazdag, boldog űj évet kívánunk minden kedves olvasónknak! Haladás és biztonság ÍRTA-. POiSGAV IMRE A t üj esztendő (kezdetén, szt m_- tres számvetésék és vállalkozá­sok idején mindenki szemügj veszi azt a környezetet is, amely­ben éO, amelyben megvalósíthatja e ganddasait. Ilyenkor még a közügyak ben kevésbé járatos ember is felfedezi, hogy legközelebbi jövőjét sem tervezheti anélkül, hogy ne venné számításba a közösség, az ország sorsának alakulá- |át. A közügyekben elkötelezett embe­rek pedig pontosan megfogalmazzák kérdésüket is: Folytatóddk-e továbl» a párt tizenöt éven át bevált politikája? Biztonságos, kiszámítható viszonyok kö­zött tervezhetem-e ezentúl is cselékece­• .'«k a kérdések túl köznapinak tűn­nék, de a gyökereikig: hatolnak. Táraa- •daiTüink nagy részénfe gondjait feje­zik ki. Neun csoda, hogy évről évre vis£- sza' érnek. Abban sincs semmi csodája- xos, hogy időnként aggódás bujkál ezé! oen a kérdésekben. Régi sanyar­gató’/. muri reflexed munkálnak idsge- inkbuti, az az évszázados tapasztalat, togy or keil igazán aggódnunk, ha egy sorunk. Hiszen a jó csak röp- d, véletlen tehet az életünkben, jr a jpke nyugalomért drága árat fizetnü nk Még mindig nem szok­ni . n. üstéi évtized alatt, hogy a sf. a részében következetek ciaiizmus úgy, hogy köz- Vgárok személyes javak­éinak. , 4 •való aggódás egyúttal ikáaafk nyújtott aktív tá- irc‘Ul~ Paradoxonnak tű­, nlcindhatnáii3c, hogy po- •71 szó .amellyel a tö» k i rányvonal unikat, márt X. kongresz- itákban, eszmé­in is. "kiderült, ha a köz­valamivei eílégedeticia^; “gy -zal, hogy helyenként netn tesen valósítják nve? ez- határozhatta meg á x- H a meggyőződésben a '•Aját, hogy minél szí-' ki politikánk elvi minél körültdkin- •'lemibe a változó megalapozottab­ban haladhatunk •zbő félreveze- hogy nálunk zavarmentes az em.be- ■em értük 1 is' lesz ■téneté- iiondá­•nak ebo * épü l a s! az áll... is gyarap pok i kt' a Politik issai pán e úgy is jggÓdáSTO: k visszaigazol já elvártul t meg a -Jót: és utáni ánaüe, biztosításának Aa* Jelenti, 'hogy áltozatlandk alapvető céljaink és eze- i;et szolgáló elveink, módszereink. Azt jelenti, hogy a párt a marximus-leni os általános érvényű tanításait al- izza hazánk viszonyaira, amiből viszont a változás szelleme következik. Vagyis; szembenéz a valósággal és tevé­je,; jégét mindig a fejlődés követel- ;nény- ,:'lez igazítja. Az újra való válto­zatlan készségnek köszönhető, hogy a pfirt az ótmúlt tizienöt évben nagy hord­erejű y á-1 ozásokat kezdeményezett és oldott m'6® az egész társada’om össze­fogd ival. wlkiil a késaség nélkül nem sikerülheteí* volna* a mezőgazdaság szocia ústa lakítása, nem kezdhettük volna el a f' 'teságirányítás átfogó re­formját poli^i intézményeink, a szo­cialista deme^^ fejlesztését. A sorozatos 65 sikeres kezdeménye­zéseknek megv.ln a társad le: népünkben ^asfoku politikai érett­ség fejlődött ki aza^*a^’ a part megtalálta a nép?01 kiépítendő jó kap­csolatok alkalmas módszereit. A felada­tok megoldása közi*'' ?a8y 80*>dot for­dított a különböző *» réi^ek sajátos érdekeinek e^^dpésére és le" hetőség szerinti kieüégí*'erP- At>íx>1 in* dúlt ki, hogy a do'goi. negekben rej­lő energiái!: megmozgt.' ">z nfT" eje_ gendő a szocializmus a hanem a szocializmus J7 «gyén számára is érzékei ©Any«»­nék is be kell bizonyé Az , dekek figyelembevétele n-■ ° * csak helyes, a perspektíváké 15 /“TT" lembe vevő szövetségi pali tik® a aPlan oldlható meg. S ikeres haladásunk közben szetesen találkozunk türelF‘eUea‘ seggel is A türelmetlenség másik fajtája hasznos, mert . iekre, a hibák kiküsSöbalésére oszt?11®1. Jelzi, hogy az emberek egyre kevesf*f hajlandók együttélni torzulásokkal, tilr heteden jelenségekkel. Van azonbP másfajta türelmetlenség is, amely kár08 illúziókból táplálkozik, abból a hiedv leniből, hogy a szocializmus teljes felé] pítésének nagy gazdasági és politika1 feladatai rövid távon í,; (oldhatók volA n4,nak, a megoldás csak: azért késik, -, meri egyes emberéi, eümu, sztják meg-1 tenni a szükséges intézkedési et a meg- oldásli cíz­Nem tagadható, hogy ez a uinden-: szab^yözni akaró túlzott igény f*rriben szüjuségletből fakad. Az emberei: Abbsé- ge harmonikus, rendezett világa rá. gyi’v, amely biztonságos keretet ad ténéK és kiszámi tható válaszodat-esc kedeteire, amely kielégíti igazságkzet*.. és ugyanakkor érvényesülni hagyja tö­rekvéseit. Meg kell azonban értt ) egész társadalmunkkal, hogy a fejkdés.1 a szocializmusban is szakadatlan elit mondások és érdekkonfliktusok soroz, tán át érvényesül­4 párt politikája nem azért jó és nem azért alkalmas a társadalom irányítására, rímért megszünteti az ellentmondásokat, hanem mert tu- erőként az ellentmondások, konf- szövevényéből képes kiemelni ■esiterű az eiői'emutató, prog- neket, s ezekpe támaszkodva a visszahúzó öröknek. ’i tiké ja host távra szőlő, nóhtika Le/ vé teszi a 'ív erőinek* a özös célra Az eüőttü álló új biztonságot haladás ti M népgazdaság 1972. évi terve * Kormány Tájékoztatás, liivatala közli A Minisztertanács megtárgyalta és jó­váhagyta az 1972. évi népgazdasági ter­vet, amelyet a IV. ötéves tervben meg­határozott gazdaságpolitikai célok és az 1971. évi gazdasági fejlődés tapasztalata­inak figyelembevételével dolgoztak. ki. A kormány megállapította, hogy 1971- ben a kitűzött célok nagy részét sike­rült elérni. A társadalmi termék mint- egy 7—8 százalékkal emelkedett, a nem­zeti jövedelem ennél némileg gyorsab­ban nőtt. A népgazdaságban a foglal- coztatottak száma a tervezett rnérték- jjen, 1,6 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés 5,5—6 százalékkal yja’adja meg a tavalyit. Az építési-sze- ésj teljesítmény 11—12 százalékkal, a fe tógazdasági termelés — a kedvezőt­ől időjárási viszonyok miatt viszony­alacsony 1970. évi színvonalhoz ké- -J.-S — 9—10 százalékkal emelkedett, lágyult a termelékenység. Az iparban egy foglalkoztatottra jutó termelés :j. 1 százalékkal nőtt. Az ipari terme­lés leikedését teljes egészében a ter- -nység növekedése biztosította. A -"»vándorlás mérséklődött. ődpárban az egy munkásra ju- v /er.nelés körülbelül 7 százalékkal töob, mint tavaly. Az építőipari terme­lés nőve - ősének mintegy kétharmad része 3 l elékenység emelkedéséből származik. Jóllehet a -«-meló ágazatyfc a terv­nek megfelök . fejlődtek és számos területen kedv tendenciát mutatkoz­nak, néhánv tén. .exen a fejlődés eltért a tervezettől. A jelíöl.i: kihasználás a nemzeti jövedeien -1 gyo~ abban emel­kedett, aminek fő ka a . .gruházások- nak az előirányzat0; TOf&aladő növeke­dése, A terveaeittJói SfCmsabb ütembe« a készleteik is. amellett a fogyasztás Hveyedésj üteme és volu­mene is nnegh. -Riadja sí tervezett mérté­ket. f A behozat/n i,. < szocialista, mind tőkés viszony. tbaD ,a kivitelnél és a tarvezetttiel gy. - ,oan emelkedett. A tavi tel es a be ozatai olt^. zrQ fejlődése következtében a .oresktde,. ^ forgalom egyenlő_ j kedveződ sienebb, minit ahogy azt az éves terv elv Airá- nyozte. „ , A lakosság életkörülményeit megha­tározó tényezők 1971-ben az ötéves terv­nek megfelelően alakultaik. Az életszín­vonal növekedése összességében megha­ladja a tervezettet. A lakosság egy főre jutó reálbére mintegy 3 százalékkal, egy főre jutó reáljövedelme kb. 6 százalék­kal emelkedett. A lakosság pénzbevételei körülbelül 10 százalékkal haladják meg a múlt évit. A jövedelmek növekekedése és a teljesítmények emelkedése között a kapcsolat szorosabb, mint a korábbi években volt. A munkaviszonyból szár­mazó jövedelmek növekedése nagvobb részben az átlagkeresetek emelkedésé­ből, a mezőgazdasági jövedelmek nö­vekedése Pedig az áruértékesítés bővü­léséből származik. A kiskereskedelmi forgalom 10 száza­lékkal nagyobb a tavalyinál. A fogyasz­tói árszínvonal körülbelül 2 százalékkal — a számítottal megegyező mértékben — emelkedett. , 1971-ben mintegy 73—74 ezer lakás épült, ami 3—4 százalékkal több a ter­vezettnél. * 000 1971. évi tapasztalatok aisitváw a kor- (Folytatás a 2» oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom