Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-19 / 299. szám
« Ahol még más a „szomszéd“ fogalma Húsz éve önálló község örménykút Örménykút területileg valamikor Szarvashoz tartozott. Csak Korszerűsítik a diákotthont Mintegy ötvenezer forintos költséggel modem, fotocellás automata olajégő berendezést szerelnek fel Tótkomlóson az általános iskolai diákotthonban. Szokolai Sándor középiskolai tanár, az ismert festőművész, a kollégium új igazgatója elmondotta, hogy az új berendezés lehetővé teszi azt, hogy a diákotthonban korszerű, villanyboyler- rel ellátott fürdőszobákat alakítsanak ki és új konyhát létesítsenek. A 100 kis tanyai gyermek otthonát ugyanakkor a kép- zőmévészre valló ízléssel teszi esztétikusabbá és kényelmesebbé. Tótkomlós környékén külön, ben a körzetesítés utolsó stádiumában vannak. Az utóbbi években tömegesen szűntek meg a község határában a tanyai iskolák, melyeknek tanulói ma már a jól felszerelt diákotthonban laknak és az osztott tótkom- lósi általános iskolában tanulnak. Jövőre a pusztaszöllösi tanyai iskolát körzetesítik, és annak 22 tanulója is a diákotthonban nyer elhelyezést. Különvonat nőnapra A IBUSZ és az SZMT az országban egyedülálló kezdeményezéssel lepte meg a szakszervezeti aktívákat Március 8., a Nemzetközi nőnap alkalmából ötnapos jutalarnkirándulást szervez Prágába. A nemzetközi nőnapot ott töltik a különvonat résztvevői, a megyéből mintegy 280-320 szakszervezeti nőaktíva. A útiköltséget a vállalatok térítik meg, s a jutáiomkirán- dulást azoknak adják, akik a szakszervezeti és nőmozgaknd munkában kimagasló eredményeket értek élj égen — se földön nem tudta megtalálni. — Úton van az elnök. Kombinál, — mondták az irodán. — Már a harmadik napja úton van. — Mikor várható haza? — Talán holnapra tisztát váltani csak előkerül. Holnap vasárnap. Elő is került. Az öreg Bársony az egykori cséplőgép-szín alatt akadt rá. Éppen a szövetkezet szénaprését tekerte, nyikorgatta. Reggel hét óra lehetett A nap már magasan állt. Sugaraival a szín alá is benyilazott, de Takó Illés mégis vizes volt, csupa egy lucsok, mintha mosdás ürügyén harmatban hempergőzött volna meg. Egyébként szálas, kapanyél- sovány ember volt. Az öreg Bársonnyal egyívású. Mindene, még az ábrázata is bőkős, szögletes, mintha a táplálkozást csak hírből ismerte volna. Holott nagyevő volt, valósággal hányta magába az ételt. Szilvásgombócból huszonöt-harmincat, kedvencéből, a barátfüléből pedig akár negyvenet is be bírt kebelezni. Csakhogy — kákabélű volt, ahogy mondani szökés, nem fogott rajta az étel. Ráadásul örökké jött-ment, örökké ügyködött. így aztán nemhogy a táplálék hasznosítására, de rossz nyelvek szerint arra se maradt ideje, hogy a felesége házastársi igényeinek eleget tegyen. Vizes és lucskos pedig vagy öt-hat kéve nád miatt volt. Még félsötétben, hajnal-perce- net idején vágta le és gyűjtötte kévébe a nádat. Persze, hogy 1952. január 1-én vált önálló községgé. Később, 1909. április 1-én kettévált az északi rész maradt örménykút, a déli a Kardos nevet kapta. Hogy az örménykút elnevezés honnan származik, azt nem tudnám megmondani, mert örmény nincs a községben, a központban levő kút pedig alig ad vizet. Ezt a kutat 1951-ben fúrták és kezd egyre inkább kimerülni. A községközpant egyelőre még nem jelenti azt, hogy ott valami igazi települést talál az ember. Az 1390 lakosból — ahogy ezt Tusják Mihály tanácselnöktől megtudom — az idép tavasszal száznál alig valamivel többen laktak itt és azóta nem sokat nőtt a számuk. >A lakosság csaknem 93 százaléka tanyán él, nagyrészük hét dűlő mentén. A központban azonban modern családi házak sorakoznak egymás mellett és természetesen ott található a tanácsháza, az iskola, a kultúrház. Templom nincs, kocsma kettő van. A települést kövesét szeli át ,amely ésizakra a Szarvasról Mezőberénybe, délre a Szarvasról Békéscsabára vezető útba torkollik. örménykút területe nagy kiterjedésű. Aki a Petőfi Tsz majorjából a Béke Tsz majorjába el akar jutni, annak mintegy 9 kilométert kell megtennie. A kettő között van a Szarvasi Állami Gazdaság egyik kerülete. Mán a „szomszéd'9 fogalma Ilyen bevezetés után az olvasók is némi elképzelésre tehetnek szert Örménykút területi elhelyezkedéséről és azokról a különleges körülményekről, ahogy az emberek élnek. Mert bizony itt egészen más a „szomszéd” fogalma, mint egy városban. A távoli tanyákon élőknek elég, ha hetenként egyszer eljutnak az üzletbe vagy a postára és ivóvízért is kilométereket kell gyalogolniuk. A gyerekeket az iskolába indulás előtt nem bevizezték, persze, hogy valóságos záport zúdítottak rá a nehéz, harmattal teleszivakodott bugák. — Hát te, Illés? — szólította meg az öreg Bársony, ahogy ott a szénaprést tekerte, nyikorgatta. — Nem látod? — Hogyne látnám. Azért is szólok. Elvégre... szénaprés ez a masina, te meg te okos, náddal eteted. Azzal. De azzal ám, — bólintott igen elégedetten Takó. — Mert ezt itt ide izéltem, emezt a... bizgenytűt meg kurtábbra j reszeltem, aztán... Eh! Magas ez ■ neked, hiába is magyaráznám. ! Semmi érzéked neked a techni- • kához, Samu. T- Szóval... kombinálsz. Megint kombinálsz. Hát csak kombinálj. Legalább megint elhúzat- hatjuk a nótádat, ha elkombinálod magad. Takó Illés a mellét is kivetette, úgy nevetett: — Az én nótámat-e? Azt lesheted. Ez egyszer biztosra megyek. Olyan biztosra, hogy... Te, Samu! Tudod te mi pénzt fizet az építőipar a stukatúr nádért? Egy vagyont. És mi a forsza? Egy gép. Ennek a mi gépünknek a testvérpárja. Színről-színre, a saját szememmel láttam. Eltérés, differencia persze van, de azt ki lehet iktatni Az alapelv, a hasonlóság a lényeg. Az egyik egyezik. Namármost: egy kis ügyeskedés, egy kis átalakítás, 'ugyebár, és máris másfél ezer forinttal emelhető — per koponya — nálunk az évi jövedelem. (Folytatjuk) arra kell figyelmezteni, hogy vigyázzanak, amikor átmennek az úttesten, hanem inkább arra, hogy igyekezzenek és még a sötétedés előtt érjenek haza. Az örménykútiak azonban ehhez szoktak hozzá és a legtöbben talán nem is akarnak változtatni rajta. Főleg az idősebbek, akik a sertés- és marha- hizlalásból, valamint a baromfinevelésből évről-évre jelentős családi bevételre tesznek svert. Ök anyagilag itt érzik magukat biztonságban. De a fiatalok, akik az általános iskola befejezése után tovább tanulnak és egy kicsit jobban meg’smerked- nek a világgal, a tanyára már nem kívánkoznak vissza. Amikor módjuk nyílik rá, a, község központjában építenek házat vagy elmennek máshová lakni. Főként Szarvasra, Kondorosra, Csabacsűdre, ahonnan sokan vissza is járnak dolgozni. Azért nem szabad arra gondol, ni, hogy a tanyasi életnek hamar vége szakad. Ha új házak nem is épülnek, a régiek csak lassan tünedeznek el. A szétszórt tanyák, a nagy távolságok pedig sok költséges feladat megoldását követelik a községi tanácstól. A község vezetőivel a gondokról Brusznyiezkl Andrással, a párt községi csúcsvezetőségének titkárával, Tusják Mihály tanácselnökkel és Gábor Mihály vb-titkárral beszélgetek a község gondjairól. A legfontosabbnak egy új kút fúrását tartják, mert előbb-utóbb megszűnik a központi rész vízellátása. A villamosítás a külterületen lakók igénye. Négy-öt kilométer szakasz van még hátra, ebből most terveznek 1 kilométert. Nagyon várja már a lakosság az építést. Egy-egy családnak csak a külső hálózat 8—10 ezer forintjába kerül, mégis mindegyik szívesen áldoz rá. Persze az az igazság, hogy van is miből. Vásárlásra Is évről évre több jutna, de a pénzt nincs mire elkölteni. Legalábbis a község központjában levő üzletben és italboltban. Mert ma már igényesebbek az örménykútiak iis. Emiatt főként Szarvasra járnak, ha valamit be akarnak szerezni. Ez pedig sok időbe és fáradtságba kerül. A Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ feladata, hogy változtasson ezen a helyzeten. A két tsz és az állami gazdaság a Mezőberény—Szarvas közötti műút egy szakaszán bonyolítja le a szállítások nagy részét Az út — erről meg is győződünk — az évek során tönkrement, itt-ott életveszélyes rajta a közlekedés. Már kérték a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóságát, hogy javíttassa ki. Reménykedik a tanács, hogy hamarosan eljutnak ide az útépítők. A község belső útjának a javítására 1972- ben kerül sor. A Békéscsabai Kértészeti és Köztisztasági Vállalat kapott rá megbízatást Az igények nem túlzottak. Azzal együtt sem, amit Brusz- nyiczki András még felsorol: Első alkalommal rendeznek csoportos névadási ünnepséget a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet dolgozói. Ma vasárnap'délelőtt a gyulai Városi Tanács dísztermében köszöntik a kis csöppségeket a helyi párt, a tanács részéről, valamint a — Kellene posta — ami most a lanácsháza egyik szobájában van rendes egészségház, takar- mánytápkiadó telep és még valami: temető meg ravatalozó. Kellene még két tanterem Sürgető az iskola körzetesítése is, de erről már Dankó Ervin igazgatóval beszélgetünk. Először is örömmel újságolja, hogy a napközi otthon már megépült, a jövő év januárjában nyitják meg. Ezzel lehetővé válik, hogy az úgynevezett Maginyecz-is- kola fe’ső tagozatú tanulói a kő-ponti iskolába kerüljenek. Kellene azonban még két tanterem. — A megoldás? — kérdezem. — A községi tanács már előzőleg építtetett egy tantermet, műhelyt és a napközi otthon létrehozásának a költségeit is vállalta. A két új tanterem építéséhez a megyei tanács művelődési osztályától várunk segítséget. Ilyen költség meghálál ja egy 1390 lakosú kisközség anyagi erejét. Azt hszem. így igaz ez. A gyerekek tanításánál? és nevelésének a feltételeit pedig itt is éppen úgy meg kell teremteni, mint máshol, ami egyébként nem rossz befektetés. Erinek bizonyítására idézem Abonyi Já- nosné pedagógus szavait: — Nagyon szívesen tanítok Örménvkúton. Bámulatos, hogy a szülők menenyire törődnek a gyerekekkel. Érdeklődnek a tanulmányi előmenetelük iránt, sok-sok kérdést megbeszélnek velünk. És meg lehet nézni, milyené gondosan, szépen öltöztetik őket. Az erkölcsi elismerés a szülők és az igazgató részéről sem marad el. Sőt. legutóbb a három hónapig tartó szakfelügyelet Is jónak értékelte a tantestület munkáját Több Jut beruházásra is A családok túlnyomórészt a két tsz-bői és az állami gazdaságból élnek. A két tsz megközelítőleg azonos^területen, 25QP— , 2500 hold szántóterületen gazdálkodik. A Petőfi Tsz megbízott főagronómusa Gyuricza Zoltán, aki tavaly került ebbe a munkakörbe. Az elnö knyugdíj- ba ment, utódia Tóth István fó- agronómus lett. Az idén bizonyított először. Az eredmények jók voltak: búzából 20 mázsa 4 kiló, kukoricából (májusi morzsoltra átszámítva) 31 mázsa 75 kiló holdanként! átlagtermést ért el a szövetkezet, ami itt rekordnak számít. Gyuricza Zoltán a sikert a vezetés jó összhangjának és a tagok szorgalmának tulajdonítja. S ha valakit külön is dicséret illet, az elsősorban Nyemcsok Pál növénytermesztő brigádvezető és Sznyida Pál technikus, a gépjavító műhely vezetője. Mindketten a napokban kapták meg a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt. Az eredmény alapján a tavalyinál több lesz a tagok jövedelszövetkezet szakszervezete nevében átadják az ajándékokat Az I, az. Általános Iskola, valamint a román nyelvű általános iskola úttörői vers- s énekszámokkal köszöntik a nyolc kisgyermeket. Nyolc kisgyermek névadó ünnepsége Gyulán me, főként azonban több Jut beruházásra. — Mik a terveik? Erre a kérdésre is szívesen válaszol Gyuricza Zoltán. — A két tsz közös beruházásával épül egy sertéskombinát Sok pénzt elvisz. Az idei eredményből már előre vásároltunk egy lánctalpas szovjet rizskombájnt, amit ki is használtunk. Betakarítottunk vele 240 hold gabonát, 130 hold saját és az állami gazdaságnak bérmunkában 100 hold rizst Ment, mint az álom. Ajánlom mindenkinek. — Jut pénz másra is? — Igen. Vásárolunk egy önjáró gabonaszárítórostát, a kukorica gépi műveléséhez és betakarításához növényvédő és kukorica csőtörő gépet, sőt kukorica vetőgépet is. A takarmány — főként a kukorica — termesztést kell elsősorban növelnünk. Sokat fog jelenteni a Tisza II. vízlépcső. Ha idejut a víz, 620 hold válik öntözhetővé. Ebédidő a gépműhelyben A Béke Tsz gépjavító műhelyében éppen ebédidőt tartanak. Étkezőhelyiségül a villanyszerelő műhely szolgál, ami éppenséggel nem mondható sem kényelmesnek, sem higiénikusnak. Pedig ahogy megtudom — van étkezde, csak nincs benne sem asztal, sem szék, sem kályha. A kis villanyszerelő műhely az egyetlen meleg hely az egész épületben, ahol most vagy nyolcán szoronganak. • Mondják is az emberek: — Bezzeg a tsz-irodákban van bútor meg olojkályha is. — Néhány mázsa búza árából itt is be lehetne rendezkedni. Mennyi volt a holdanként! átlagtermésük? — kérdezem. Bakulya Pál majorgazda csak ennyit válaszol: — Menjen az irodát®, ott majd .megmondják. — Talán titok? — Nem a mi dolgunk a tájékoztatás. Hát jó. beszéljünk másról. Például arról, hogy mik még a gondok, bajok. Egy kis szünet után Gvuris János szólal meg elsőként: — Én három éve kerültem ide az állami gazdaságból. Most is furcsának tartom, hogy a fezben nincs szakszervezet. Kihez fordulhatunk ilyen ügyekben is, mint az étkezde berendezése? Ladnyik György a műhelyvezető helyettese folytatja: — Régen kérjük, hogy havonta tartsunk műhelygyűlést, amelyen vegyen részt a vezetők közül is valaki. Ebben az évben egyszer volt gyűlés, akkor is a bérről vitatkoztunk. Hát miért nem folytatunk eszmecserét a termelésről? Megkérdezhetné tőlünk, hogyan, lehetne jobban, eredményesebben dolgozni. Ilyen és hasonló kérdések kerülnek még szóba, amelyek nem valami kellemes benyomást keltenek. Az udvaron óriási a sár és a műhely rendjét, tisztaságát sem lehetne jó példának állítani. Nem ártana rendet teremteni. iVem megvalósíthatatlan igények i A község központja kezd egyre szebbé és népesebbé válni. Most is van egy-két épülő ház, s ha elegendő lenne az építőanyag, talán többen jönnének ide lakni a tanyákról.. Előbb-utóbb mégis csak mindenkinek igénye lesz villanyra, fürdőszobás lakásra, jó útra, szép üzletre és talán az emberek közelségére is. A község vezetői a jövőt is igyekeznek alakítani, amikor a gondok megoldását keresik. És nem támasztanak olyan igényeket a társadalommal szemben, amelyek megvalósíthatatlanok. Pásztor Béla Btmmm 197L DECEMBER 18. 5 \
