Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-10 / 291. szám

A sáros, síkos út veszélyezte Ü a közlekedést A KPM békéscsabai Közúti Igazgatósága — mint hatóság — még az év elején intézkedett ar­ról, hogy a fő. és a korszerűsí­tett utakhoz csatlakozó kocsibe­hajtókat (kerékrázókat) a gazda­ságok építtessék ki, amelyek pe. dig rosszak, hozassák rendbe. Mivel ennek a kötelezettségnek anyagi kihatása van, a teljesí­tés határideje 1 év. Olyan intéz­kedés is történt, hogy azokat a csatlakozásokat, amelyeknek a fenntartása indokolatlan (pél­dául a közelben van egy másik), szüntessék meg. A kötelezettségét már Jómé- hány gazdaság teljesítette, vagy engedélyezési kérelemmel for­dult az igazgatósághoz. Néhol azonban elhúzódik a feladat tel­jesítése, a mellékutak mentén pedig sok helyen nem Is törőd­nek ezzel. Sarat azonban sem­milyen körülmények között nem lehet a közútra felhordani, ami a KRESZ-ben előírt tilalom. Ahol tönkrement vagy elhanya­golt a kerékrázó, ott a jármű­vekkel meg kell állni és a sarat le kell kaparni. Aki ezt az elő­írást megszegi, veszélyes hely­zetet teremt a közúton közleke­dő járművek számára, ami — balesetokozás nélkül is — sza­bálysértés. Ellene tettenérés ese­tén eljárást indít a rendőrség. Tudni kell, hogy ellenőrzés­kor a motoros útőrök — bár pol­gári ruhában vannak —, hatósá­gi közegként lépnek fel. Külön igazolvánnyal vannak ellátva és felismerhetők arról, hogy a jel­legzetes sárga színű oldalkocsis motorkerékpáron közlekednek. Hivatalos személyt megillető büntetőjogi védelemben része­sülnek és utasításukat a jármű­vezetők kötelesek teljesíteni. Aki mostanában a megye út­jain gépjárművel közlekedik, jól tudja, hogy egyes szakaszokon milyen nagy a sár. így a 44-es főúton Kondoros és Szarvas kö­zött néhány helyen, a Fiala-csár- dánál, a 46-os főúton Csárda- szállás és Gyoma között, a nagy- laposi birkacsárdánál, Doboz belterületén és lehetne még so­rolni többet, ahol veszélyes a közlekedés. A sár növeli a gép­legény életét. Káros: pénz- és egészségpusztító szenvedélyei nem voltak. Passziója is csak egyetlenegy: a fényképezés. Ami felesleges kis pénze a szerény postatiszti gázsijából megmaradt neki, azt az utolsó fillérig fil­mekbe. fürösztő sókba, lámpák­ba és másoló papírokba ölte. Fő­zőfülkéje —ugyanis csak teafor­rázásra használta — valóságos kis laboratórium volt. Még na­gyító apparátust is szerelt bele. És több tucat oklevél és fő-fő büszkesége: egy első díjul ka­pott ezüstserleg birtokában már éppen azt számolgatta, hogy életnívóját illetőleg micsoda kor­látozások bevezetése árán tér­hetne át a színes fényképezésre is, amidőn egy szép napon így állította meg a lépcsőházban Irén néni, úgy is, mint a „viza- vi lakás” főbérlője: — Ejnye, Peták úr — korhol­ta. — Ezt igazán nem hittem volna! Vak maga vagy a szive pudvás, az én istenem áldja meg?! — Már megbocsásson... ■— markolta meg Peták a lépcső karfáját. — En... ugyebár, én... tulajdonképpen... én egy szavát se értem, tisztelt szomszédasz- szony. — Jaj ,hogy’ mondhat ilyent?! — sopánkodott Irén néni. — Még utóbb engem is kétségbe ejt! Engem is álmatlanná tesz a a szívtelenségével... Katiról, a kis húgomról van szó, — fogta suttogóra recsegő trombitahang­ját. Eleped, tönkremegy az a szerencsétlen lány. Már se éjje­le, se nappala szegénykémnek. — De kérem...?! — Nem hiszi? Pedig eihihe- •, ment maga az oka! A ma­járművek gumikerekeinek a szí­vóhatását is, így hamarabb tönk­remegy az út burkolata. Az igazgatóság kezelésében le­vő utak városi és községi átke­lési szakaszának a tisztántartása a helyi tanácsok feladata. P. B. Díszítőművészek Mezőkot ácsházán A mezőkovácsházi járás műve­lődési központban működő me­gyei díszítőművészeti bázisköz­pont szervezetten készül követ­kező évi feladatainak megvaló­sítására. A díszítőművészeti szakkörök vezetőit képező tan­folyam hallgatói a legutóbbi fog­lalkozásukon a hajdúsági szűr­hímzés és a furtai népművészeti motívumok tanulmányozásával készültek közelgő vizsgájukra. Az ünnep eh re való tekintettel előbbre hozták a decemberi bérfizetéseket A Magyar Nemzeti Bank kör­levélben értesítette az érdekelt vállalatokat, hogy a decemberi és januári munkaszüneti napok­ra való tekintettel a Szakszer­vezetek Országos Tanácsával egyetértésben, a munkabérfize­Azonos mnnkadíjjal jobb minőségű munka a pusztaföldvári Lenin Tsz-ben Ebben az esztendőben áttértek a tényleges munka sze­rinti teljesítménybérezésre a pusztaföldvári Lenin Tsz-ben. A szövetkezet vezetősége és tagsá­ga nyolc éven át, vagyis 1963- ■tól a hagyományos bérgazdálko­dást folytatta. Tóth Imre fő­könyvelő szerint minden eszten­dőben gondot jelentett a kiegé­szítő részesedés elszámolása. A prémium ugyanis aránytalanul oszlott meg. A prém'um adta a munkadíj jelentős hányadát, így a tagság lényegében nem a munkadíjért, hanem a prémi­umért dolgozott. Amikor ezt a részesedési formát választották 1963-ban, a növénytermesztés fellendítésére határozták el a jővedelemosztásnak ezt a külö­nös formáját Miután fellendült a növénytermesztés, valamelyest csappant a közösben dolgozók száma — sokan elmentek nyug­díjba, másokat az Ipar vonzott el Pusztaföldvárról —, a szövet­kezetnek is érdeke volt, hogy szakítson a hagyományos bér- gazdálkodással és a munka sze­rinti teljesítménybérezést vezes­se be. Az első esztendőben hasz­nos jó tapasztalatokra tettek szert A szövetkezeti tagság Is elégedett az új bérezési formá­val, hiszen a növénytermesztés­ben dolgozók havonta átlago. san megkeresik az 1800—2200 forintot, az állattenyésztésben ga... isten ne vegye bűnül... ■ a maga lellkeüensóge! Nem ■ mondom: köszön néki. De ho- | gyan? Lóhátról. Anélkül, hogy ] egyszer is a szemébe nézne. : Kati meg hervad sóhajtozik, • egész eleped a maiga kemény- j szívűsége miatt. — Mo-mo-mondita ? — pirult ; él a haja tövéig Peták. — ö... • maga... mondta? — Kell is az ilyesmit mon- • dani! Az lenne csak a szép, ha : mán szóval is panaszkodott vol- ; na... Mit képzel? Gyávább■ szemérmesebb ő annál. De ne- j kém van szemem, és a fülemet : se szoktam bedugni éjszakéra. 5 Hallván hallom, hogy mit só- • hajtozik össze. És mert Katit is elővette, ne- ! ki is télebeseélite a fejét, mi j történt, amidőn legközelebb ; Kati és Peták a lépcsőházban : összetalálkozott ? Peták megszédült, remegés • fogta el. Akkora remegés, hogy : a gangon végigtámolyogva a: kulcslyukba se talált bele. No, ; igen, ment Kati valóban jói ! megnézte magának és a tékán- jj tétéből is olvasni próbált. Merő kíváncsiságból. Azt fürkészte, hogy valóban ; úgy van-e, ahogy Irén ángyi j bezengte neki Peták állapotát, j mondván: az ipse tisztára meg : va-n gárgyulva, se hall, se lát : a szerelemtől. Peták pedig — a jámbor — \ a nőis.neret analfabétája, per- : sze, hoav kihívásnak vélte a ; kíváncsiságot, s ijedtében ön- ! magát múlta felül a mulya- : ságot és a félszegséget illető- : en. (FolytatjvJe) S dolgozók a 2500—3000 forintot, a rakodók a 2800—3200 forintot, a gépesítésben dolgozók pedig a 3500—4000 forintot. A közös munka iránti érdek­lődés és a felelősség érzése megnőtt S ez nem véletlen, hi­szen az emberek egy tízórás munkanapon általában 88 forin tot keresnek, s ehhez jön majd óv végén a kiegészítő részesedés. Valószínű, hogy ez a kiegészítő részesedés eléri a 20 százalékot. Az 1969. évi tagrészesedésnek megfelelő összeget fordítják eb­ben az esztendőben is termelési célra, azzal a különbségiéi, hogy most minőségileg igen sokat ja­vult a növénytermesztők, az ál­lattenyésztők, a rakodók és a gépesítésben dolgozók munkája. A növénytermesztés teljesítette idei feladatát A gépesítésben dolgozók felszántották a szövet­kezet közös határát A nagy táb­lákon jóformán már semmi munka nincs. Az őszi mélyszán­tás előtt a tavaszi vetésű növé­nyek alá is kiszórták az alap­műtrágyát. Ezzel a mezei leltár értéke ezen az őszön kedvezőb­ben a’akult. nrnt a tsz fennál­lása óta bármikor. A termelőszövetkezet vezető­sége nagy figyelmet fordított az állattenyésztés fejlesztésére. Az utóbbi 5—6 év átlagában mind­össze 90 kocát gondoztak a kö­zös óliaib-'m. most viszont 180-at. Ennek a szaporulata 1972. I. fe­lében már pénzt hoz. A szarvas­marha-tenyésztésben ugyancsak az előbbre lépés jelei láthatók, A tehénállományt tel jen "n tbc- mentesre cserélik ki a követke­ző eszten'tőHen. Az idén építet­tek egv 136 férőhelyes borjúne­velőt. így a 96 férőhelyes tehén­istálló mellett már ezzel is és egy 114 férőhelyes növendék- marha-isitállóvál is rendelkeznek. A 100-as tehenészet évi szapo­rulatát most már két évig tud­ják tartani. Az jd*n 3 millió forintot kö-Höttek gépi beruházásra. Egy 2500 holdas gazdaságnak ez az erőfeszítés egy év alatt igazán dicséretére válhat Gépesítették és kemizálták a cukorrépa ter­mesztését Jövőre a jelenlegi 150 hold répavetés helyett szeretnék 300—320 holdra növelni a répá­val hasznosított területet, amemy. nyiben a termesztés technológiá­jában — üzemen belül — élőbb­re léphetnek. Az egyelés kikap­csolására, vagyis a mag helybe­vetésére és a vegyszerezés meg­oldásának lehetőségére gondol­nak a növelt területen. Általában jó esztendő zárásá­ra készülnek a puszta földvári Lenin Tsz-ben. Tekintettel arra, hogy tavaly az előző két év át­lagának 80 százalékát fordíthat­ták tagrészesedésre, mivel a belvíz náluk is tetemes kárt oko­zott, így ebben az esztendőben a terven felüli bevételekből első­sorban tartalékok képzésére tö­rekszenek. A jövedelemből fél retett összegből olyan gépeket, berendezéseket vásárolnak, me­lyekkel még biztonságosabbá te­hetik az 1972. évi gazdálkodást. (dupsi) tésl napokat a következőképpen határozta meg: Az állami és szövetkezeti gaz­dálkodó szervek a december 22- én és 23-án esedékes béreket de­cember 21-én, a december 24-én és 25-én esedékes béreket de­cember 22-én, a december 26-án és 27-én esedékes béreket de­cember 23-án, a december 30-án, 31-én és január 1-én esedékes béreiket december 29-én, a janu­ár 2-án és 3-án esedékes béreiket december 30-án kell kifizemi. A fentebb fel nem sorolt bérfizeté­si napok nem változnak és az ál­lami és szövetkezeti építőipar­ban érvényben marad a decem­ber 23-i bérfizetési nap. b(kís mm 1971. DECEMBER 10. sas® 5 Szocialista brigádvezetök tanácskozása a gyulai J&FÉSZ-nél Mint mondotta, a gyulai ÁFÉSZ hosszú évak óta a jól gazdálko­dó szövetkeze.ek sorában van, ez alapvetően a szocialista bri­gádmozgalomnak köszönhető. Jó volt hallani a brigád veze­tők felszólalásait, melyekből az őszinte tenniakarás csendült ki. Ezt éreztük a vasbolt brigád- veze őjének szavaiból is, aM érthető büszkeséggel jelentette be, hogy 14 tagú kollektívája már november 23-án teljssítetbe éves tervét, amá 46 millió forint volt. De valamennyi brigádve- zető eredményekről adott szá­mot, miközben kifejezték kol­lektívájuk további segítétszán- dékát Felszólalt a tanácskozáson Bo- ross Gergely, a MÉSZÖV elnöke és Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ titkára is. Mindketten a mozga­lom jelentőségét méltatták. (Kép, szöveg: Balkus Imre) A Szakszervezetek Országos Elnöksége határozatának meg­felelően 1972. áprilisában ke­rül sor a szocialista brigádveze­tők negyedik országos tanácsko­zására. Ennek az országos je­lentőségű eseménynek keade.ét jelzik a szocialista brigádveze- tők helyi, vagyis szektoronkénti, tanácskozások. A napokban ilyen tanácskozáson vettünk részt Gyulán, a fogyasztási és értékesítő szőve kezetnél. A szö­vetkezet brigádvezetőinek ta­nácskozásán megjelenít Steiger- voald György, a megyei tanács vb osztályvezetője, Rákóczi Fe­renc, a KPVDSZ titkára és Bo­rosa Gergely, a MÉSZÖV alnö- nöke. Kovács Gézáné szakszer­vezeti titkár üdvözlő szavai után Paulik János, az ÁFÉSZ elnöke értékelte elismerő szavak kíséretében a szövetkezet szoci­alista brigádjainak munkáját. Paulik János, az ÁFÉSZ elnöke beszámolóját tartja. A brigádvezetők egy csoportja, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom