Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

Vizsgázik az új színes televíziós készülék Az INTERKOZMOSZ együttműködése A szocialista országok körében még a hatvanas évek első felé­ben felmerült egy nemzetközi együttműködés lehetősége és szükségessége az űrkutatás te­rén. Tekintettel azonban a terü­let újszerűségére, valamint a tennivalók és a lehetőségek szo­katlan bonyolultságára, időre volt szükség, amíg az elképzelés valóra válhatott. Mindenek előtt tisztán kellett látni néhány alapvető fontossá­gú kérdésben. Tudomásul kellett például venni, hogy az együtt­működés a tudományos tevé­kenység területén lehetséges, s a költséges és rendkívüli mű­szaki-ipari felkészültséget igény­lő rakétakutatás nem lehet a ki­sebb államok feladata, hiszen ez lehetőségeiket meghaladja. Meg kellett határozni azokat a területeket is, amelyeken a szocialista országok együttmű­ködhetnek. Nyilván más lehető­ségekkel kapcsolódik a munkába a Német Demokratikus Köztár­saság, mint Lengyelország, és ismét más lehetőségei vannak Magyarországnak. Ezeket, az ipari kutatási eszközlehetőségek mellett, döntő mértékben a szak. emberek felkészültsége és érdek­lődése szabja meg. A munkába való bekapcsoló­dásnak emellett más vonatko­zásban is különféle lehetőségei vannak. Így például alkalom ki­Földrengés-kulatő átmásolt A földrengések előrejelzésé­ben nagy szerepe van a földké­reg-deformáció tanulmányozá­sának és a rengések vizsgálatá­nak. Az Üzbég Tudományos Akadémia szeizmológiai intézete három évvel ezelőtt alakult Tas- kentben és tudósai tízezer négy­zetkilométeres területen eddig négy szeizmológiai állomást ál­lítottak fel, most nyílt meg az üzbég fővárostól, Taskenttől 30 km-re Jangijul városban a leg­újabb állomás, de épül az ötö­dik is. Eddig tapasztalataikról a szovjet tudósok beszámoltak Madridban, a szeizmológusok világkongresszusán. második felében megkezdődhe­tett a tényleges együttműködés is. Az első fázisban hazánk ebben a munkában elsősorban napfizi­kai észlelésekkel, megfigyelé­sekkel és a nyert adatok fel­dolgozásával vett részt. Amint a lehetőségekkel — mind a kuta­tás szempontjából kívánatos te­rületekkel, mind saját szellemi, anyagi és ipari adottságainkkal számolva — egyre behatóbban ismerkedünk meg, úgy szélesed­het részvételünk a munka to­vábbi szakaszaiban. Éppen ezért nincs semmi meglepő abban, hogy a közel­múltban újabb INTERKOZ­MOSZ megállapodás aláírására került sor a Szovjetunió és a szocialista országok között. Ez természetes velejárója a fejlő­désnek. & J. A Magyar Elektronikai Ellen­őrző Intézetben vizsgálják a VIDEOTON új színes televíziós készülékét, a VIDECOLOR-t. A VIDEOTON új gyártmánya a legmodernebb elveknek megfe­lelően egyaránt alkalmas a Se­cam és Pál — színes adási rend­szerek vételére. A Phillips kép­csővel épített készülék világszín­vonalon álló termék. (MTI fotó — Csikós Gábor felv.—KS) Nagyszilárdságú alumínium Az alumíniumot érthető okok­ból „szárnyas fémnek” nevezik, amellyel a fém speciális jó tu­lajdonságait igyekeznek kihang­súlyozni. Az alumínium szilárd­sága azonban az ötvözés és a porkohászati módszerek alkal­mazása ellenére elmarad az acél szilárdságától. A Moszkvai Re­pülőipari Technológiai Intézet tudósai szokatlan módon igye­keztek növelni az alumínium szi­lárdságát — a vasbetongyártás­hoz hasonlóan erősítő bordákat ágyaztak be az alumínium alkat­részekbe. A bordákat 0,2—0,8 milliméter átmérőjű rozsdamentes aoéldró- tokból készítették. A huzalt és az alumínium-lemezeket felhasz­nálás előtt gondosan előkészítet­ték: acetonnal tisztították meg az érintkező felületeket, az acél­drótot pedig sósavval is marták, majd forró levegőáramban szá­rították. Ezután a megfelelő mó­don megtekercselt alumínium­lemezeket kötegekbe szerelték. A kötegeket 400 C fokon hen­gerelték, amelynek során a me­revítők megbízhatóan megkötöt­tek a lemezekhez. A hengerlés után hőkezelés következett. Ha­sonló módon táblák, lemezek, szalagok, sőt különböző profilok is előállíthatok. A vizsgálatok szerint a szilárdító acéldrót mennyiségétől függően, az alu­mínium szilárdsága néhányszor fosára nőtt Guinea geológiai feltérképezése nálkozik automata mesterséges égitestek egyes műszereinek ter­vezésére és kivitelezésére, ami azonban azzal a kötelezettséggel jár együtt hogy a műszer észle­lési eredményei feldolgozásának módszereit is ki kell dolgozni és közreadni. Másrészt be lehet kapcsolódni a megfigyelésekbe és ez szükséges is, hogy a mért adatok maradéktalanul értékel­hetők legyenek. Ez utóbbi tevé­kenység végezhető speciális műszerek tervezése és kivitele­zése nélkül is, azonban a földi észlelőrendszerek beszerzése, a kezelőgárda betanulása és folya­matos munkája ennek is fontos feltétele. Az együttműködés lehetősé­geinek tisztázása után az egyes szocialista országok kutatógár­dáinak először az űrben végez­hető speciális műszeres kutatá­sok lehetőségeivel kellett meg­ismerkednie. Egyeztetni kellett a már kialakult kutatási irányo­kat és elképzeléseket, meg kel­lett találni a még feltárásra, kutatásra váró lehetőségeket. Mindez természetesen nem ment egyik napról a másikra. Az egyes országok e téren való te­vékenység koordinálása érdeké­Korszerű forgalmi csomópont épül a Déli pályaudvarnál Nagy munkába kezdtek a Gui­neái Geológiai és Bányászati Politechnikai Főiskola hallgatói: részt vesznek az ország geológiai feltérképezésében. Nem véletlen, hogy az egyébként Gamal Ab­del Nasszer nevét viselő fakul­tás készült el elsőként a mun­kával, nagyrészt szovjet segít­séggel, Guinea új főiskolái kö­zül. Geológusokra és bányamér­nökökre a fejlődő Guineának nagy szüksége lesz. Egyelőre azt tudják csak, hogy rendkívül gaz­dag ásványi kincsekben, amiért Nyugat-Afrika „Transvaaljának” szokták nevezni. Az értékes ér­cek és fémek széles spektruma lelhető ott: jelentős bauxitmeny- nyiség (40—60 százalékos alumí­niumtartalommal), nagy vastar­talmú vasérc (a Nimba-hegyes 66—68 százalék vastartalommal), továbbá grafit, króm, nikkel, mangán, kobalt, urán, gyémánt, arany, és az önálló cementipar­hoz elegendő mészkő. A geoló­giai térkép nagyrészt szovjet tu­dósok irányítása alatt készük Ugyancsak szovjet, valamint ke­letnémet tudósok irányítják azt az expedíciót is, amelyre a fia­tal geológusok indultak, hogy megvizsgálják a Conakry-tól nem messze levő ezer méter ma­gas Kokoulima-hegység kőze­teit. ben megalakult nemzeti bizott­ságok végezték el az előzetes felmérések bonyolult feladatát. Ezt követően a hatvanas évek Jó ütemben halad a Déli pályaudvar építkezése a Vérmezőnél. Megkezdték az új utascsarnok épületének alapozását, amely három és félszer nagyobb lesz az eredetinél. Teljesen elkészült a mintegy 100 négyzetméteres fogadócsarnok szer­kezete, ahová mozgólépcsőn érkeznek majd az utasok a földalatti vasút végállomásától. Képün­kön: A földalatti vasút mozgólépcsőjének foga­dócsarnoka. (MTI fotó—Bara István felv.—KS) S 1971. DECEMBER 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom