Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-05 / 287. szám
ZENEI ESTÉK Erkel Ferenc: Sarolta Hosszú évek óta tartó kény..... -szerű szünet, többszöri sikertelen próbálkozás után az idei színházi évadban végre opera- előadásokat is láthat Békéscsaba komolyzenét kedveié közönsége. A Megyei Művelődési Központ által szervezett négy előadásból álló bérletsorozat 2. előadására is telt ház előtt került sor. Ez egyrészt a szegedi opera együttes hírnevének szólt, másrészt viszont azt bizony kotta, hogy a békéscsabaiak igénylik az operaelőadásokat is. Az est műsorán Erkel Ferenc egyetlen vígoperája, a Sarolta j. szerepelt. Az éppen 110 éwei ezelőtt megtartott ősbemutatón á mű nem aratott különösebb sikert, igy hamarosan lekerült a műsorról s feledésbe merült. Ezért is keltett nagy feltűnésit i és országos érdeklődést a szegedi operatársulat vállalkozása, amikor ez év februárjában — némileg átdolgozott és felújított formában — bemutatta az operát. Elsősorban Vaszy Viktor érdemes művész karmestert illeti az elismerés, aki már az elmúlt években is számos elfeledett, évtizedek óta nem játszott opera szegedi bemutatóját való- u sfto'.ta meg. Ezúttal nemcsak a betanítás, hanem a színpadra alkalmazás és kiegészítés munkáját is ő vállalta, míg a szöveg átdolgozását Romháriyi J ózsef végezte. A Mátyás király korába helyezett történet hamisítatlan vígoperai helyzetekre: félreértés- iá, szerep- és ruhacserére épül. Ennék megfelelően alakul a zened hangvétel is, azonban mind- j végig az Erkel egyéb operáiból jsmert magyaros motívumokból, | dallamokból formálva Sajnos a mű összességében meg sem közelíti a Hunyadi László vagy a Bánik bán színvonalát, mindösz- sze néhány ária és jelenet, illetve egy nagyszerű lehetősége- ' két kínáló szerep érdemel emli- 'iést, ezek viszont csak alkalomszerűen viszik előre a mindvégig vérszegény cselekményt. Versényi Ida Jászai-díjas operarendező is elsősorban ezeket a körülményeket vette figyelembe koncepciójának kialakításaikor. így a cselekmény, és mozgásszegény jeleneteiket olykor a helyzetkomikum kihasználásával, máskor egy hatásos tömegjeOe- nettél, tablóval igyekezett feloldani. ’Ennek sikeres megvalósításához közvetve hozzájárultak Székely László praktikus, a kisméretű színpadhoz alkalmazkodó díszletei, egyes eseteikben Gombár Judit jelmezed is. . Az énekesek közül első helyen Gregor József alakítását kell említenünk. Kétségtelen, hogy övé volt a leghálasabb szerep, azonban zengő basszusa, szép szövegmondása, hatásos színészi játéka nyomén vált hitelessé maradandó élménnyé Ordító,’ a borissza falusi kántor, alakja. Különösen belépőjével j és II. felvonásibélá áriájával | siratott nagy sikert. A címszerepben fiatal énekesnő: Fekete j Mária mutatkozott be. Az első jelenetekben még néma bizony-> talanságat éreztünk szerepfor-. mállásában és énekében, a ké- j sőbbiek során azonban egyre emelkedő színvonalú teljesítményt nyújtott. A II. felvonásban elhangzó, nagy technikai felkészültséget kívánó, koloraturikus ária — Sarolta imája — szép előadásával egyértelműen bizonyította képességeit. Szabady István (Mátyás király) énekében és játékában sikerült és kevésbé sikerült megoldások váltakoztak. Elsősorban a magas hangok esetében kellene még biztosabban internálnia. Kissé mostohán bánt Erkel a többi szereplővel, jóformán csaik epizodikus lehetőségeket biztosítva számúikra. Kiemelkedett e körből, mél án aratva zú- 0) tapsot Suikó György Lisztdíjas, Belus in. felvonásbeli áriájának markáns előadásával. Fontos szerep jut a' műben a korúénak is. Amikor dicsérjük a kóristák lelkes ' igyekezetét, I ugyanakkor, nem hallgathatjuk I el aggályunkat sem, 18 tagú együttessed igényes, olykor 6 szólamé kórusrészle; nem adható elő. Így részekre, szólamokra esnek a motívumok, olysor már- már szólistái megoldást kívánva a kórus tagoktól. Csak részben felelt meg 'a várakozásnak a I táhekar is. az egyébként hangú- | latos palotás igényesebb előadását objektív körülmények, így a szegedinél kisebb színpadtér akadályozta. A Szalátsy István vezette Szegedi Szimfonikus Zenekar — a szűk és nem éppen szerencsés elhelyezési megoldás ellenére is lelkesen, szépein muzsikált. összességében megállapíthatjuk, hogy a négyes operai bérletsorozat második bemutatója is élményt jelentett. Dr. Papp János Bemutatkozott a Zrenjanini Kamarazenekar November 25-én tartotta Békéscsabán bemutatkozó koncertjét a Zrenjanini Kamarazenekar az Ifjúsági Házban. Testvérvárosunk vonós kamarazenekara stílusos műsorát egészen kiválóan oldotta meg. A 15 tagú együttes a két szólista alkalmazásával színes, változatos kamarazenét játszott. Már a műsor összeállítása azt mutatta, hogy otthonosak a világirodalomban. A barokk mesterek és a bécsi klasszikusok mellett 1—1 mű a nemzeti műzenét is képviselte. A gondosan megválasztott műveket nagyon alaposan kidolgozták. Karmesterük De fan Mihailomty maga is hegedűművész lévén — D. Ojszt- rah mesteriskolájában szerzett asplrantúráit — igen aprólékosan kidolgozva biztosította a* egységes kamarazenei hatást. A zenekar együttes hangzása igén gyakran nyújtotta a zenei széphangzás élményét. A karmester minden mozdulatán érezhető volt, hogy a részek mellett a nagy ívekben való építkezés avatott művésze. Nem törekedett az ún, látványos karmesteri munkára, de amit nyújtott, az a zenéből nőtt ki és oda vezetett vissza. Ez az a fajta dirigálás, amire a muzsikusok szívesen játszanak, mivel egyek a karmesterrel. A zenekar dinamikai skálája a kis létszám ellenére igen színes volt. A közepes erősségű alap után nem hatott túlzottnak egy-egy zengő fortisszimo. De! tudtak Igen nagy alkalmazkodó ! képességgel kísérni is. Varga Bálint hegedűművész az együttes szólistája Vivaldi D-dúr he- gAlűversenyót játszotta. Mindvégig birtokában volt a legjobb képességeinek. Tónusa kiegyenlített, lágy. A zenekarral való együttműködése a legkisebb részletekben is tökéletes volt Ugyancsak a kölcsönös együttműködés iskolapéldája volt Tahir Kulenovity fuvolaművész játéka, aki Haydn ri tkán hallható D-dúr fuvola versenyét játszotta. A minden regiszterében kiegyenlített hangjának vivőereje kitűnően érvényesült. Helyes légzéstechnikája nagy ívek összefogására adott lehetősége:, melyet ki is használt, a virtuóz módon megoldott kadendákban. Mindkét szólistát a közönség lelkes tapssal jutalmazta. Persze kijutok belőle a zenekarnak és a karmesternek is egyaránt. A jelenlegi összetétel alapul szolgálhat egy állandó barokk jellegű fúvósokkal működő zenekarhoz. Erre lehet, hogy rövidesen sor kerül, amikor is a békéscsabai fúvósok látogatnak el Zrenjaninba kedvet csinálni az- efféle muzsikához. Addig is minden támogatást megérdemel ez a kis együttes, mert mind | műsorpolitikája, mind pedig I megvalósításának magas foka alapján ezt máris kiérdemelte. Van valami felemelő érzés abban, amikor azt látjuk, hogy tanár és tanítvány egy szólamban ülnek. A zrenjanini zeneiskola tanári kollektívája azonos szempontok szerint jár él. mint a békéscsabai hasonló intézmény. Az együttes 26-án Orosházán a zeneiskolában adott ifjúsági koncertet. Ez alkalommal rövidített műsort adtak, örvendetes, hogy a testvérvárosi kapcsolataink a kórusok után most a zenekarok vonalán is megindult. Kívánjuk, hogy az eddigi színvonalon további sikereket érjenek el, és köszönjük a szép és tartalmas esti koncertet. Sárhelyi Jenő Könyvkereskedelmi reform - , Három új terjesztő vállalat A Kiadói Főigazgatóság vezetőjének nyilatkozata Átszervezik, korszerűsített szervezetben működtetik a könyvterjesztés országos hálózatát 1972. január 1-től — közölte dr. Marczali László, a Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Fő- igazgatóságának vezetője az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. Három könyvterjesztő vállalat működik majd: két kiskereskedelmi, amelyek közül az egyik a fővárosi, a másik a vidéki könyvterjesztést végzi, a harmadik vállalat feladatkörébe pedig a készletezés tartozik. A kiskereskedelmi vállalatok az eddig működő terjesztő vállalatok közül kettőnek a nevét öröklik, így az Állami Könyvterjesztő Vállalat a budapesti könyvteriesztést végzi', a Mű,veit Nép Könyvterjesztő Vállalat pedig a vidék könyvellátásának feladatát kapja. Mindkettő kötelékében antikvár boltok is tartoznak. A szakkönyvesboltok hálózatának fenntartása és bővítése ugyancsak szerepel mind a két kiskereskedelmi vállalat feladatai között. A készletezést — harmadik cégként — végző Könwértékesí- tő Vállalat újonnan alakul, a kiadók érdekeltségébe tartozik, majd, s szervezetében működik a könyvtárellátó is. Megszűnik a SZÖVKÖN.YV, az eddig működött harmadik könyvterjesztő vállalat, de az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek tulajdonában levő könyvesboltok továbbra is fennmaradnak. A hozzájuk tartozó üzemi, munkahelyi és falusi terjesztő hálózat ugyancsak tovább folytatja tevékenységét. Annak a négy kiadónak (Akadémiai, Kossuth, Táncsics, Zrínyi). amely eddig is foglalkozott terjesztéssel, ezt a jogát az átszervezés nem érinti. Az országos kiskereskedelmi tevékenység kiegészítéseként a szükségletekhez mérten iparigazolvány adható ki magánszemélyeknek is a könyvértékesítő vállalattól be. szerzett könyvek árusítására. Az átszervezés — a rendelkezésre álló anyagi eszközökből — külön állami dotáció nélkül történik, mégpedig olyanformán, hogy az átcsoportosítások átmeneti visszaesést ne okozzanak az országos könyvforgalomban. (MTI) 'Vízszintes: I. Felső ruházat az ókori Rómában. 3. Forma. 6. Létezik. 8. 1050 római számmal. 10. Ez évi. 12. Kettős betű. 13. Utasítás a beküldendő jelmondat negyedik részére. (Hányas számú rejtvény melyik sorában található a jelmondat keresett része. V=vízszintes; F=függőle- ges. A szám az adott kockára utal). 15. ÁP. 16. Levegő. '17. Megsemmisítő. 20. Személynévmás. 22. Szabad töltéssel rendelkező atom. 23. Helyet foglalt. 24. Vallási tilalom. 26. Részvénytársaság. 27. Olyan hatás, mely mozgásra képtelenné tesz. 29. Vízben él. 30. Füzet 32. A vonat útja. 33. Ver. 34. Négylábú. Függőleges: 1. Ilyen pont is van. 2. Menj angolul. 4. Folyadék. 6. Végtelenül édes! 7. Szabadrúgás jár érte. 9. Talál. 10, Módhatározó szó. 11. Fiatal. 12. Nyári táborozás kelléke. 14. Gázló madár. 18. Sír. 19. Hőt von el. 20. Iskolai terv. 21. Női becenév. 24. Egyik évszak. 25. Ilyen kalauz is van. 27. Ben párja. 28. Északi pénznem. 29. Hív, rövidebben. 31. Körülbelül. CENTRUM-NÉPÚJSÁG a Karácsonyi rejtvény X Figyelem! Olvassa el lapunk 1971. november 28-1 számát, amelyben a rejtvénypályázat részletes leírása, szabálya található! A hét filmje: Szindbád Latinovits Zoltán és Dayka Margit. Krúdy Gyula, századunk első évtizedeinek sokaktól körülrajongott írója napjainkban reneszánszát éli. Bizonyítja ezt az újabb és újabb könyvkiadások sora, A vörös postakocsi színpadi sikere s most az író novellái alapján készült színes magyar film. Huszárik Zoltán rendezőnek ez az első egész estét betöltő filmje, nevét eddig az Elégia, az Amerigo Tot és a Capriccio című kisfilmekből ismerhette meg a közönség. A filmnek nincs tulajdonképpeni cselekménye, a főhős emlékezéseinek, régi történetek színhelyére való visszatéréseinek sorát látjuk inkább. Szindbádot Latinovits Zoltán alakítja — ideális tökéllyel —, s az ő játéka fogja össze egységbe a különböző jeleneteket. Ifjúkori emlékeit keresi percről percre, óráról őrára, napról napra. Lenkét, aki utolsó találkozásuk óta nyugodt életű polgárasszony lett — de aki titokban még mindig jó szívvel gondol rá —; Fruzsinát, aki táncolni hívja a Balaton jegére; a vidám Paulát s a többieket, akik jelentettek neki valamit az életében, s akiket ő maga nem becsült soha annyira, amenyire kellett, lehetett volna. Különös, elmosódó-egymásba- folyó hangulatokat álmodott filmvászonra a Szindbád-novel- lákból Huszárik Zoltán. Ez a mű legszebb erénye s egyben talán korlátja is. Az bizonyos, hogy a Krúdy-kedvelők elégedettek lesznek az új filmmel. Ugyanígy valószínű, hogy a Szindbád láttán nem kevesen fogják keresni a könyvtárakban, könyvesboltokban a Krúdy-köteteket.
