Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A magyar sajtó történatéiiől Az újság a könyvnyom­tatás szülötte, bár „acta diurnákat”, kézzel írott új­ságokat már a könyvnyom­tatás előtti időkből is is­merünk. A legrégibb ilyen kéziratos újsággyűjtemény a tengernseei kolostor kó­dexe a XV. századból, de igen híres a bécsi Natio- nal-bibliothekben őrzött huszonhét kötetes gyűjte­mény is, amely a Philipp Eduard Fuggerhez, a. kor leggazdagabb bankárjához küldött tudósításokat tar­talmazza. • A mai értelemben vett újságokát a könyvnyomta­tás feltalálása után az egyleveles, alkalomszerű, röpirat jellegű „relatiok”, „avisok”, Neue Zeitungok előzték meg, amelyek kö­zül a legrégibb 1475-ben Olaszországban került ki a nyomdából. Ezek száma egyre nőtt Európaszerte és közülük igen sok foglalko­zott a magyarországi ese-# ményekkel, a török hábo­rúkkal. Gazdag' anyagot őriz ezekből Apponyi Sán­dor Hungarica gyűjtemé­nye. amely ma az Országos Széchenyi Könyvtár egyik nevezetessége. Az első ma­gyarországi újságlevél, a „Newe Zeitung ausz Un­gern” 1587-ben jelent meg R* onyorókeréken és Manli­us János adta ki. # Az alkalomszerű újság­lapokat csak hosszú szünet után, 1705-ben követte az első hazai újság megjele­nése. A Mercurius Hunga- ricus, illetve a Mercurius Veredicus ex Hungária volt ez, amelyet II. Rákóczi Ferenc hívott életre sza­badságharcának népszerű­sítésére s a külföldi udva­rok tájékoztatására. 1711- ig jelent meg. Teljes soro­zata nincs meg sehol, egyes példányait az Országos Széchenyi Könyvtár és a Ráday Könyvtár őrzi. « Ha az európai sajtó tör­ténetét áttekitjük, megál­lapíthatjuk, hogy a magyar sajtó nagy késést mutat. Történelmi helyzetünk azonban ezt eléggé indo­kolja. A német újságok száz évvel előzték meg el­ső hírlapunkat, de meg­előzött bennünket Belgi­um (Antwerpen, 1619), Hollandia (1623), Anglia (1622), Franciaország (1631), Portugália (1641), Olasz­ország (Firenze: 1636, Ró­íóth Valéria Turnovó ma: 1640, Genua: 1642) sajtója is. » A magyar sajtó hősi kor­szakát egyik legkiválóbb sajtótörténészünk, Dezsé- nyi Béla az 1705—1805 kö­zötti évszázadra teszi. Hősi korszak volt ez, mert új­ságjainknak a sanyarú belső viszonyok (rossz gaz­dasági helyzet, analfabé­tizmus) mellett a hatálom ellenállásával, a cenzúrá­val is meg kellett küzde­niük. Mégis, e - száz év alatt — beleértve a mel­léklapokat is — 67 sajtó­termék jelent meg hazánk­ban : 37 német nyelvű, 20 magyar, 8 latin és 2 szlo­vák. Első magyarnyelvű hírlapunk,, a Magyar Hír­mondó Pozsonyban jelent meg, hetenként egyszer és 1780. január 1-től 1788. ok­tóber 8-ig élt. « A magyar sajtó első szá­zadában több olyan folyó­irat is megjelent, melyek sajtótörténeti jelentőségü­kön túl a magyar iroda­lomtörténet szempontjából is értékesek. Elsőként a Magyar Museum-ot (1788— 1790) kell megemlítenünk, amely félévenként jelent meg, s amelyet Kazinczy Ferenc, Baróti Szabó Dávid és Bacsányí János szer­kesztettek. Kármán József Urániá-ját (1794—17:'® el­sősorban „az asszonyi nem­nek” szánta, § így indította útra: „Taníts! és igyekezz tetszeni. Légy tiszta és kel- lemetes. Légy hasznos tár- salkodónéja hazánk szerel­mes leányainak...* • Az egy id őben megjelent sajtótermékek száma az első évszázadban 1793-ban volt a legmagasabb: 17 lap! A megjelenési hely szempontjából kezdetben Becs és Pozsony, később Buda és Pest vitték a ve­zető szerepet, de jelentek meg lapok Nagyszebenben, Besztercebányán, Selmec­bányán, Kassán, Sopron­ban, Kolozsvárott, Győr­ben és Veszprémben la. • Az első magyar hírla­poknak, folyóiratoknak ol­vasójuk elég sok akadt, előfizetőjük azonban ke­vés. Rejtély, hogy miből éltek meg a szerkesztők és a kiadók? A Magyar Hír­mondó mindössze 318 elő­fizetővel rendelkezett, de a Magyar Kurír példányszá­ma sem haladta meg a négyszázat. Nem volt na­gyobb előfizetői tábora a hazai német újságoknak sem: A Pressburger Zei­tung a kezdeti 15—20 elő­fizetőt csak 1786-ban tudta feltornászni száz fölé. Kár­mán Uránia című folyó­irata 192 előfizetőt mond­hatott magáénak, s ezeket a lap annyira megbecsülte, hogy még a névsorukat is leközölte. Érdemes ma is elolvasni ezt a névsort... Galambos Ferenc Molnár An’al Tanya 0 001(003820111! az ablak mögül le­selkedett. A földszinti, lakás ablaka előtt, a téli utcán nagyk-m bátos árnyak siettek. Med­vék és párducok. A bundás hölgyek és a műbőr kabátos diáklányok egymást kerülgették. Kék kucsmában, piros midika­bátban, fekete, fűzős csiz­mában. Széles a választék. Egy testvérpár hófehér maxikabátban és rövidszá- rú bocskorban Megette ma­gát. A fekete midiszoknyás, szürke szőrmebolerós lány pedig két lábon járó fekete macskához hasonlított. — Hopp! A fekete macska felug­rott az ablakpárkányra, be­nyomta az ablak egyik szár­nyát... A fiatalasszony gyorsan liátraugrott, de a „macska'’ már mellette állt, s megra­gadta a kezét. Az asszonyka néhány perccel később a nyáron divatba jött kék overálban, több éves minikabátban és a tavaly vásárolt olasz csizmájában indult útnak. Fekete midiszoknyás, szőrme-mellényes kísérője már a folyosón várta. „Nem veszek semmit, nincs pénzem!— gondolta a fia­talasszony. — Csak körül­nézek a városban" A feke­te cica húzta, vonszolta ma­ga után. A ködös utcán csípős szél söpört végig. A férfiak fel­hajtott gallérjuk mögé búj­tak. Váratlanul egy újabb fekete macska tűnt fel, rö­vid kabátos lánnyal kézen­fogva. A fiatalasszony megbabo­názva bámulta őket, amíg el nem vesztek a siető em­berek között. sokon milliói, millió csodá­latos szoknya! — Ne azt vegye! — mondta az eladó, a kira­kott árura mutatva. — Mu­tatok egy sokkal csinosab- bat. Tegnap jött. Még nincs a kirakatban sem... A fiatalasszony már bént állt az öltözőfülkében. Fe­kete kombinéban, fekete csizmában. S a felpróbált fekete, csak térdközépig felvágott midiszoknyában, Mint egy fekete cica A fekete midiszoknya új­ra kiugrott a kirakatból és egy újabb vendéget kisért be. — Végre, valakinek jól áll a midi! — mondta az el­adó a fiatalasszonynak. — Tényleg jól áll? — Nézzen a tükörbe! A fiatalasszony úgy lé­pett ki a szoknyából, hogy nem gombolta ki. A csizma hozzáérhetett a szövethez, mert az eladó szigorúan rá­pirított. — Jaj, mit csinált! Ösz- szekente a csizmájával! Miért nem vigyáz!? Még akkor is, ha megveszi... Nincs visszaút! Már blok­kolták is a szoknyát. A. fiatalasszonynak nem volt ereje ellenkezni. Kifi­zette a drága szoknyát. Csak addig örült, amíg ki­lépett ® ködös, hideg utcá­ra. A kirakatban nem moz­dult a másik szoknya. A fiatalasszony hirtelen elszomorodott. Minek vet­tem meg? Nem is hordha­Midi szoknyás macskák Varga Csaba írása tóm, mert nincs hozzá mi­dikabátom...!’’ Ha nem szégyellne, sírva fakadna. A midi szoknyás, fekete macska nem kisérfe hazáig. Űj áldozatra lesett? Hiszen a kirakatok ™ a kirakatok ... A téli utcán nagykabátos árnyak sietnek. Medvék és párducok. Nagyapámnál Boér András Islállőszagű árnyék lég a fákon Ha végigmegyek a kelő reggelen Elüldögél meg rajtam ifjúságom S a foltos szájú vén szederjesen A „Pique Dame” neveze­tű szoknya és blúz szaküz-. let kirakata előtt mecrtor- pantak. A szőrmebolerós macska elengedte a fiatal- asszovv kezét és beugrott a kapualjba. A kirakatban píros-kék- sárga, francia szabású bod- ros blúzok és végig gombos, fekete, bordó midiszoknyák kínálták magukat. Középen olcsó, széles ővű, elől hosz- szan felvágott midiszoknya. A fiatalasszony dobogó szívvel nézte, nézte. Hecsedübokrok hosszú málnasorban Kocsi-port emésztő lázas „Afrika” Délibáb fülébe átkolompol Puli-vicsortől megvadult bika Rámröhög nagyapám aranyszőrű borja Beszélek hozzá a régi furulyán Szalonna fordul apró tüske-nyárson Lopótök könnyezik szaporán. Eldalolásznnk füstös alkonyaiban Cirip-hegedű a tájon átszalad Hozsannát mondok én az elműlásn Ha öregapámból valami megmarad. „Jó lenne felpróbálni Va­jon hoaii állna nekerrí?" A midiszoknya váratlanul kipattant a kirakatból. — Hopp! Fekete macskaként mé­lyen meghajolt, és kitárta az üzlet ajtaját. Kéz a kéz­ben léptek be a szoknya és blúz szakboltba. A foga-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom