Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-01 / 283. szám
Jövőre 337 500*an pihenhetnek kedvezményesen a SZOT-üdíilőkben Tizenkét millió forinttal töb-l bet költ a SZOT üdültetésre 1972-ben, mint az idén. Az üdültetési főigazgatóság most elkészült terve szerint jövőre 337 500-an pihenhetnek kedvezményesen, az üdülési költségek 2?—30 százalékáért. A költségek fennmaradó 70—75 százalékát — több mint 235 millió forintot j állami költségvetésből fedezi a szakszervezet Az üdülők rekonstrukciói ára a következő évben további 74 millió forintot fordítanak. Folytatják ebből a galyatetői, a lillafüredi, Balatonlellén a nemzetközi, Mátraházán a vasutas, és Hévízen a postás üdülő rekonstrukcióját, több más helyen pedig „felfrissítik”, csinosítják az épületeket A beutaltak között a felnőttek és a gyermekek aránya hasonló az ideihez, azaz 270 000 dolgozót és 67 500 gyermeket részesítenek kedvezményes üdültetésben. (MTI) A Csepel Autógyár alkatrész gyáregysége Szeghalmon Az Ipartelepítési program során jelentős Ipari létesítményhez jutott Szeghalom nagyközség; az alkatrészgyár jelenleg 340 munkást foglalkoztat, de ez a létszám a negyedik ötéves terv végére 1100-ra emelkedik. Az új munkások túlnyomó része lány és asszony, akik hamar betanultak új munkakörükbe. Képünk a félautomata gépsort mutatja be. (Fotó; Márton László) .............................................................. k ofa, és ő csak as utóbbiak közelharcában gyönyörködhetett. Hátranézett, meg is fordult, és ha nem kap idejében fogódzó után, hát kiesik az ajtón és a vizes árokban találja magát. Csodálkoztában. Az ifjú hölgy ugyanis — vetkőzött. Tempósan, cseppet se sietve éa nem is zavartatva magát. Lábán szandál volt — lehúzta. Le a hozzávaló rövid harisnyát is. Sok huncutkás, frissen bodorított haját nylon-kendővel kötötte be. Felkapta, fejére borította hátulról előre a szoknyáját, és huss: habkönnyű, kurta kis ingében csak le a buszról és bele a zápor ezüst nádasába. Az út töltése alatt völgy vonult Csupa rét Szántás egy barázda se rajta. Az ifjú, félmezítelen ifjú hölgy ide vágott le sebes, szö- kellő szarvas-iramodással és mire a kalauz becsukhatta volna eltátott száját, már el is tűnt Magába nyelte és függönyt vont utána a zápor ezüst nádasa. A kalauz megdörzsölte a szemét, hogy ugyan jói látta-e, amit látott? A nyomra lelt vadász vérbizsergető, gyomorfenékből támadt izgalma fogta el. És már ugrott is, majd rohan- vást gázolta a lucskos, térdéig csapó rétet Amilyen tüzes, lángoló volt a bőre, csoda, hogy mégse pattogtak, pukkantak rajta szét a zápor szúrósan hideg fagyal-bo- gyói. Kalauzunk tehát futott Képzeletében bokák, térdek, combok-villogtak, és mint fő-fő futtató; egy remek, őszibarackosán gömbőlvded tompor is megjátszotta előtte magát. Csak az volt a baj, hogy vaktában, találomra futott Le a lejtőin és át a völgyön, egy fűzfás. tóvá szétterülő csermely partjáig. — Most aztán merre? — tűnődött — Át a vízen, vagy csak a folyása iránt? A cipőnek, de még a nadrága nak is édesmindegy, hogy belegázol-e a vízbe, mert jobban már egyik se ázhat el. A csermely is sekély, legfeljebb a medre okozhat meglepetést. Ha iszapos, — menten lerántja a cipőt, és akkor lőttek a tündérfogásnak. Estig se tudja a kátyúba ragadt, iszaphalált halt cipőt kitapogatni. És ekkor csoda történt. Orra konyult, kétségek között hányódó kalauzunk előtt egy délceg, vigyázzban álló vízi liliom jelent meg. Láng volt: kénsárga, záporral dacoló lángnyelv. És világánál — az alá mosott, fűbundás part peremén — egy éppen csak odalehelt, piskótaforma lábnyom mosolygott És nem is akárhogyan — kajánul, kötekedve mosolygott, mondván: — No, te isten maflája! Mire vársz? Mit tatod a szád? Persze, hogy ,Ö” járt itt, „Ö” futott erre. Nyakadba követ és víz alá veled, ha elszalasztod. — Azt már nem! — kapott a cipője után és rántotta le mindkettőt villámgyorsan a kalauz. És mert akkurátus, rendszereié természete volt, az iszapra gondolva, mindjárt a nadrágszárát is feltűrte. Jó magasra, térden felül és javára, mert az iszap valóban mélynek bizonyult Ráadásul ragadt is, tapadt is, Legyen társadalmi figpy a honvédelmi nevelési Beszélgetés Béres Jánossal, az MHSZ városi titkárával Az MSZMP Békéscsabai Váro-| si Végrehajtó Bizottsága a na-l pókban tanácskozott a megye- székhely MHSZ tevékenységéről. A tanácskozást követően Béres Jánostól, az MHSZ békéscsabai városi titkárától kértünk tájékoztatást, hogy az elmúlt négy évben milyen eredményeket értek el, s miként valósítják meg a párt vb határozatait. — Az MSZMP Politikai Bizottsága 1967-ben hozott határozata kimondja a Magyar Honvédelmi Sportszövetség átszervezését. Mit jelentett ez a változás? — Négy évvel ezelőtt az MHS- nek alapszervezetei voltak, ve- zetőtestületeit megválasztották, az MHSZ viszont klubokra épül, vezetőtestületeinél a titkárokat kinevezik és a klubok élére az alapszervezeti vezetőségek helyett klubtanácsok kerülnek,1 amelyeket a titkár javaslata alapján a tagság bíz meg. Ebből következik, hogy az MHS szervezeti formájában kollektív vezetés volt és ezt az MHSZ-ben egyszemélyi felelős vezető és irányító tevékenység váltotta fel. Az MHSZ feladataiként elsősorban a katonai célokat szolgáló és a honvédelmi sporthoz is kapcsolódó tevékenységet határozták meg. Így a honvédelmi előképzésben a sorkötelesek különféle szakági tevékenységét, az utóképzésben a tartalékos állomány szakági és általános ismereteinek a növekvő követelményeknek megfelelő szinten tartását. Szükségszerűvé vált új szervezeti alapokra építeni a haderőn kívüli honvédelmi nevelő, oktató munkát, amelyben a centralizált irányítás az aktivisták mind szélesebb körének bevonásával hatékonyabbá teszi a szövetség tevékenységét. Kormányhatározat írja elő az MHSZ-klubdk elhelyezésével és támogatásával kapcsolatos feladatokat. El kell mondanunk: az eltelt három év alatt e téren igen lassú a fejlődés. Klubjaink a vállalatoknál, üzemeknél, hivataloknál működnek, s e szervek vezetői még többet tehettNmuiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiMiiiHnHin I hogy a sűrűre főzött szurok sej jobban. De bánta ezt kalauzunk? Alig lábalta át a csermelyt, és • alig rugaszkodott fel a másik j partra, azt is elfelejtette, hogy; kinek-minek hívják, örömében. A vén, banya-kontyos fűzfák,: sűrűn bur jánzó bodza-bokrok és j öles szappangyökér virágok mö- j gött ugyanis kidőlt-bedőlt, erő- : sen romos akol meredezett. Mellette fészer. f. Ebben kockásra préselt, egy-: másra rakott széna-bálák. Sas bálák száraz, szélvédett zugé- • ban ott állt. ott illegette magát: ,/5” is. I Baljában tükör. Jobbjával — mintha csak: most állt volna fel a fodrász- j fotelből — kormos, csudálniva- ■ lóan épségben maradt fürtjeit j babrálta. És egyébként is paza- j rul fess és még a legkényesebb 5 kalauzfogalmak szerint is „frisi- S sen generálozott” volt ; Lábán már zokni is, cipő is. j Szoknyáját leeresztette. S hogy i még se kirándulni van, de vihar ; elől záporban menekült a fészer ’ alá, arról csak pajzánul vizes, ; minden idomát megmutató vá- ■ szonruhája árulkodott Gondtalan és tökéletesen ma- j gabiztos volt Sejtelme se arról, hogy nézik. • És ugyanakkor — legalább:s a j kalauz szemében — a lehető leg- j védtelenebb is. A zápor mint áthatolhatatlan ! függöny, a fészer jószagú, széna.. ? val kibélelt fészke, s az a tudat, ; hogy a széles határban senki se j kettejükön kívül, szinte párán-: csolta kalauzunknak, a hatá- j rozott, merészen célra törő fel- j lépést, hogy aztán...?! (Folytatjuk) nének a klubokért. Kérjük és várjuk is segí.ségüket a neg- növekedett feladatok végrehajtásához. — Milyen eredményekkel járt az iskolai honvédelmi oktatás bevezetése, mik az eddigi tapasztalataik? — 1968 tói az általános iskolák 7. és 8., a szakiskolák 1—3., valamint a gimnáziumok és szakközépiskolák 1—4. osztályaiban folyik honvédelmi oktatás, melynek gyakorlati segítése fontos feladata az MHSZ-nek. A bevezetést követő időszak sok gonddal járt a pedagógusok, a népművelési és az MHSZ-szer- vek számára. Olyanok is akadtak, akik azt mondták, mi szükség van erre az oktatásra, de ez a vélemény elsősorban az újtól való idegenkedésből fakadt. Néhány pedagógusnak hiányzott még az alapvető katonai ismerete is, s ezért nagy segítséget jelentettek a katona édesapák és az MHSZ-klubok. Ez utóbbiak segítése nem volt mindig megfelelő, mert kezdetben például a szükségesnél jóval kevesebb lövészetvezetőnk tevékenykedett. Azóta elmondhatjuk, hogy fokozatosan javult a munka, javultak a körülmények. „Menetközben” 49 pedagógus lövészetvezetőt képeztünk ki .gyarapodtak a szemléltető eszközök, s külön az általános és külön a középiskolák részére honvédelmi pálya létesült Az osztályfőnökök szakmai képzésen ismerkedtek meg a katonai kérdésekkel, elsősorban a tiszthelyettes iskola közreműködésével. További feladatunk újabb pedagógus lövészetvezetők kiképzése, hogy minden iskola önállóan megrendezhesse lövészeteit. A megnövékedett feladatok szükségessé taszik az MHSZ lö- vészklub-hálózat bővítését már a közeljövőben, 1972. első felében, mivel az iskolai honvédelmi oktatásban, főként a gyakorlati tevékenység során elsősorban a lövészkluboknak kell segítenünk. Miután ma már az oktatásba az úttörők és a KISZ-esek szinte teljes egészében bekapcsolódtak, ezért az említett szervekkel való együttműködésünket városi és klub-, illetve iskolai szinten tovább akarjuk javítani, még szorosabbá akarjuk tenni. Nagy gondot jelent a város jelenlegi lőtérhelyzete. A tanulók évente csaknem 14 ezer lő- gyakorlatot hajtanaik végre, de ezenkívül más, az MHSZ tevékenységéhez kapcsolódó lőgyakorlaták is vannak. Ezekhez viszont a jelenlegi lőtér nem megfelelő. — Hogyan értékeli a honvédelmi elő- és utóképzést, valamint a polgári védelmi oktatás helyzetét? — Az előképzés, mint ahogy nevében is szerepel, a katonai szolgálatra való előkészítést jelenti Ez általános és különböző szakági szinten történhet. Az általános szintű képzés azoknál a fiataloknál kerül előtérbe, akik a nyolc általános elvégzése után nem tanulnak tovább. EzeKnek száma nem nagy. Többen vannak azok, akik szakági előképzésben akarnak alaposabb ismereteket szerezni, teljes képzést kapni. Ezek a fiatalok repülős, ejtőernyős, rádiós, gépjárművezető és más szakági képzésen vesznek részt, s később már megfelelő ismeretekkel kerülnek a néphadseregbe. A gépjárművezetői tanfolyamiak a legkedveltebbek, de a többi szakági képzési terveket is teljesítettük. Az utóképzés feladata az, hogy a leszerelt tartalékállomány ismereteit megfelelő szinten tartsa. Ennek keretében általános és fegyvernemi képzés folyik. Feladatainkat itt is teljesítettük, meg kell említeni néhány negatív tapasztalatot. Előfordul, hogy a tartalékosok egy része nem ismeri fél a foglalkozásokon való megjelenés szükségességét, fontosságát, pedig katonai rendfokozatuknál és beosztásuknál fogva nagy a felelősségük. Másik probléma az, hogy a klubokban szervezett oktatáshoz a vállalatok némelyike nem ad kellő támogatást Noha akadnak szép példák, így a sütőipari vállalatnál, az építőipari vállalatnál, de ennek ellenkezője is tapasztalható. Néhol igen sok az igazolt távoliét, pedig a foglalkozások idejét jó előre ismertetik. E gondok megszüntetéséhez kérjük a vállalatok pártszervezeteinek, a vállalatok vezetőinek segítését A polgári védelmi oktatás a városban 1970-ben befejeződött. Az 5 éves időszakra meghatározott számú kiképzést mintegy 1400 fővel túlteljesítettük. E munkában a városi polgári védelmi törzsparancsnoksóggal együttműködve számos kiváló aktivista tevékenykedett, s közülük többen kaptak az MHSZ Országos Központ által e célból adományozott emlékplakettet. — Évente több tízezren vesznek részt Békéscsabán az MHSZ különféle versenyein. Milyen eredményeket értek el a honvédelmi tömegsportokban? — A városi tömegsport tevékenységre a fokozatos fejlődés jellemző. Főként a fiatalok — úttörők és KISZ-esek — körében nagy az érdeklődés, főleg a lövészet miatt, mert ez minden ágazatában megtalálható a honvédelmi tömegsportoknak. Az iskolai honvédelmi oktatásnál előírt lőelmélet és gyakorlat még több fiatallal kedveltette meg a lövészetet. A legutóbbi adatok szerint 1971-ben például az Üttörő Honvédelmi Versenyen 2697-en, az Üttörő Honvédelmi Lövész versenyen 5400 an, az összetett Honvédelmi Versenyen 2343-an, míg a Honvédelmi Kupa Lövészversenyen 4292-en vettek részt, összességében a lövészetekre a lakosság 20,6 százaléka, az egyéb versenyekre pedig 9,7 százaléka nevezett. Célunk az, hogy tovább népszerűsítsük e tömegversenyeket, látogatottabbá tegyük őket, hiszen az új szabályok szerint az Üttörő Honvédelmi Verseny és az összetett Honvédelmi Verseny sportpályán is megrendezhető. A Tartalékosok Honvédelmi Versenye — jellegénél fogva — már nem látható közönség által. Az új követelmények már r.cra elsősorban a fizikai állóképességet, hanem az elméleti felkészültséget, a parancsnoki munkát helyezi előtérbe. Itt is megemlítem a tartalékosok tájékoztató oktatásán való részvétel fontosságát, mert ez is feltétele annak, hogy a jövőben is méltón tudjuk képviselni a város színeit a megyei, sőt az országos versenyeken, döntőkön. — Az MSZMP városi végrehajtó bizottságának értékelése és a megnövekedett feladatok ismerete alapján miként akarják tovább javítani az MHSZ- munkát? — Társadalmi életünkben nap mint nap tapasztalhatjuk az élet -és munkakörülmények, a tevékenységünkkel járó változások egymásutánját. A feladatainkban beállott változás is magával hozza elsősorban a vezetés szükség szerinti alkalmazó- dását. A megnövekedett szövetségi munka megköveteli a tanácsadó testület tevékenységének konkrétabbá tételét, hogy tanácsadói szerepét megfelelőbben tudja betölteni. A lehetőség erre meg is van, hiszen minden tanácsadó testületi tag joga az MHSZ-klubok munkájának ellenőrzése. Helyes, hogy ha érvényre jut az az elv, miszerint a tanácsadó testület nemcsak tanácsadó, hanem végrehajtó szerv is. Másak fontos feladat — mondotta végül — a társadalma szer. vekkel való egvüttműködós naég szorosabbá, élőbbé, hatékonyabbá tétele, az együttműködési tervek maradéktalan teljesítése, a honvédelmi nevelő tevékenység társadalmi üggyé tétele érdekében. r. z.
