Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-05 / 287. szám
■A M EGY Él PÁRT BÍZOTT S Ag' ÉS A MEG YF k T AN ACS MF j A w 1971. DECEMBER 5., VASÁRNAP Ára: S,20 íorlnS XXVI. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM Mfls Év végi hajrá nélkül <3. oldal) „Bunds” város? (4. oldal) Oárom évtizede <*. oldal) Tarka hasábok — Család — Otthon (11—12. oldal) Táborozok kitüntetése December 3-án, pénteken Békéscsabán, az Ifjúsági és Üt törőházban Mihalik György, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára adta át a KISZ Központi Bizottság által adományozott aranykoszorús KISZ-jelvényt és dicsérő oklevelet olyan húsz Békés megyei fiatalnak, aki öt, illetve négy évet töltött nyári építőtáborban. Az ünnepségen Ka- raba György, a megyei KISZ- bizottság munkatársa méltatta a nyári munkatáborok gazdasági és politikai jelentőségét. Magyar felszíilaüs az EHSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés szociális bizottságában az „Emberi jogok védelme fegyveres konfliktus idején” című napirendi pont vitájában felszólalt Geréb Sándor- né, a magyar delegáció tagja. Mint mondotta, mindaddig, amíg fegyveres konfliktusok vannak, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az emberi jogokat ezek körüményei között is a legmesszebbmenően védelmezzük. Az ENSZ egyes tagállamai megsértik az ENSZ alapokmányának elveit és különböző, általuk is ratifikált egyezmények előírásait — folytatta a magyar delegátus és szólt korunk legszégyenletesebb népirtó agresz- szív háborújáról, amelyet az Egyesült Államok indított a vietnami nép ellen, s amelyet egész Indokínára kiterjesztett. Számunkra meglepő volt az Egyesült Államok küldöttségének felszólalása — folytatta Geréb Sándomé —, amely a genfi konvenció megtartásának jelentőségét hangsúlyozta, de egy szót sem szólt arról, hogy saját kormánya hogyan tartja azt meg. Nem beszélt arról hogy miért követett el az Egyesült Államok agressziót az indokínai népek ellen. — Elsődleges jelentőségűnek tartjuk — mondta — azoknak a módozatoknak és eszközöknek a továbbfejlesztését, amelyek a már most érvényben levő nemzetközi egyezmények és megállapodások alkalmazását és végrehajtását biztosítják. Fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi Vöröskereszt által összehívandó szakértői konferencia különleges figyelmet szenteljen ama javaslatok további kidolgozásának, amelyek a gyarmatosítás, az idegen uralom ellen, a nemzeti fügS lenségért küzdő harcosok vénáét hivatottak biztosítani. Koszorűzási ünnepség a Békés megyei Népszava emléktáblájánál r<? -> j*. $ <•: „• , C'. 'I ■. \ . I' ^ Hűi < - fi sí,Ja. '?■ í ■ , >' zA ? ,.V ^ N» 4 v ,*■ Xá **Vi fi> „''.- ' ' ^ wi A mozgalom A Magyar Sajtó Napja alkalmából tegnap, szombaton délelőtt 11 órakor koszorúzás! ünnepséget rendeztek Békéscsabán, az MSZMP megyei bizottságának székházán elhelyezett „Békés megyei Népszava” emléktáblánál. Az ünnepségen a Békéscsabai Általános Munkásdalkör munkásmozgalmi dalokat énekelt, Kö- rösztös István színművész pedig Balázs Béla versét szavalta el. Ezután a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége Elnökségének nevében Varga Tibor, a MUOSZ megyei titkára és Varga Dezső, a vállalat szb-titkára helyezett el az az emléktáblán koszorút. A megyei pártsajtó dolgozóinak nevében Cserei Pál, a Békés megyei Népújság főszerkesztője és Lchóczky Mihály. a Békés megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója koszorúzott. (Fotó: Demény Gyula) BODO€OOOB3BEB9BOOBBBBBB99BBBBB890BBBBfiB!BBB9SBSBK8BB09BSEESB!BB8BBB98ES8BEE9BOOBOOOBi 0000003000809639003593®® M. Kovács István és Bori Antal győzelmét hozta a nyári betakarítási verseny a megye déli területén A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének verseny- bizottsága néhány nappal ezelőtt hozta nyilvánosságra a nyári betakarítási versenyben elért munkasikereket Az 1971. évi nyári betakarítási idényre 60 kombájnos állt munkaversenyben a megye déli területén. Az SZK—4-es típusú, szovjet gyártmányú kombájnok versenyét M. Kovács István és segédvezetője Griecs György nyerte. A medgyesbodzás—pusz- taottlakai Eegyetértés Tsz kom- bájnosaként 102,76 vagon gabonát arattak, csépeltek. Második helyen ugyancsak ebben a kategóriában Pepó György és Pepó Növekedett a halálozások száma Adatok a cukorbafről Magyarország lakosságának körülbelül egy százaléka gyógykezelés alatt álló cukorbeteg —, közli tanulmányában a Központi Statisztikai Hivatal, amely öt év óta vesz részt az egészség- ügyi szervekkel együtt a cukorbetegek kórházi megfigyelésében. Amint az adatokból kiderül, ez a betegségfajta az említettnél lényegesen gyakoribb, s a kialakulóban levő. illetve fel nem ismert megbetegedések aránya a népesség másfél—két százalékát érinti. A cukorbetegség előfordulása az orvosok szerint feltétlenül összefügg a táplálkozással, bár létrejöhet különféle betegségek hatására is. Megfigyelték például, hogy a második világháborút követő Ínséges években a cukorbetegség okozta halálozások száma viszonylag alacsony volt, 1948-ban például 345, — az utóbbi évtizedben viszont a jobb, kalóriadúsabb táplálkozás következtében a cukorbetegségben meghaltak száma is növekedett: 1968-ban megközelítette az ezret. Az adatok szerint a szellemi lolgozók körében gyakoribb a cukorbaj, mint a fizikai foglalkozásúaknál. Például a százezer szellemi foglalkozású lakosra jutó cukorbetegek száma átlagosan 62 százalékkal több a ..fizikai dolgozók megbetegedésénél. A különbség 40 éves életkoron alul még nem szembetűnő, 60 éves és idősebb korban azonban a cukorbaj a szellemi foglalkozású férki népesség körében négy és félszer, az 55 éves Ó6 idősebb nőknél több, mint kétszer olyan gyakori, mint a fizikai foglalkozásúaknál. (MTI) András teljesített, 98,18 vagon gabona aratásával. Mindketten a telekgerendási Vörös Csillag Tsz dolgozói. Harmadik helyezést értek el Flender János és Leszkó Pál, ugyancsak a telekgerendási Vörös Csillag Tsz kombájnosai 96,63 vagon gabona betakarításával. Negyedik helyen Sándor István és Medo- varszki Mátyás, a csanádapácai Köztársaság Tsz kombájnosai végeztek 94,05 vagon gabona aratásával. Ötödik helyezést ért el Vozár Pál és Szabó József. Mindketten a medgyesbozdzás— pusztaottlakai Egyetértés Tsz kombájnosai. Az NDK típusú kombájnok versenyében Bori Antal és Ács János, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-be vitte az első helyezést. összesen 132,39 vagon gabonát arattak, csépeltek. Ugyanebben a kategóriában második helyen végzett Farkas István és Pósa Béla, akik 130,31 vagon gabonát arattak és csépeltek a kevermesi Lenin Tsz-ben. A harmadik díj is Kevermesre került Lakatos Lajos és Recski János révén. Ök 130,23 vagon gabonát arattak és csépeltek. A tsz-szövetség versenybizottsága a legjobb eredményt elért kombájnvezetőknek elismerő oklevelet adott és a kombáin-telie- sítményt megosztva, 1000—2500 forint pénzjutalmat. ereje Egy jő évtizeddel ezelőtt bontott zászlót a szocialista munkaverseny új és fejlettebb formája: a szocialista brigádmozgalom. Ma már hazánkban egy és negyedmillió embert egyesít soraiban és szinte nincsen olyan nap, hogy ne hallanánk e kollektívák munkasikereiről vagy követésre méltó kezdeményezéseiről. Tetteiket az a maguk elé tűzött nemes cél vezérli, melyet már a kezdet kezdetén így fogalmaztak meg: Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. Mostanában megyénkben is egymás után jönnek össze a szocialista brigádok vezetői, hogy okos tanácskozásaikon értékeljék eddigi tevékenységüket, tapasztalataikat és természetesen elmondják azokat a gondokat is, amelyek hely- lyel-közzel még gátolják, ne? hezítik munkájukat. Mekkorát fejlődött ez az alulról elindult mozgalom, az jól látható a számokból. A szakszervezetek VII. Békés megyei küldöttértekezletének beszámolójában ugyanis ez olvasható: ...a brigádok szama meghaladja a 2 ezret, a tagoké pedig a 30 ezret. Minden valószínűség szerint azóta, 1971. március óta ez a szám növekedett. Olyan erő ez, amely ahogy mondani szokták, hegyeket képes megmozgatni. És mozgat is, hiszen talán nincs olyan vállalat, gyár, állami gazdaság, ipari vagy mezőgazdasági szövetkéz zet megyénkben, ahol a termelési eredmények oroszlán- részét elsősorban ne nekik tulaj doni tahák. Rászolgáltak erre az elismerésre mert ha tenni kell vagy még többet és nehezebbet szükséges vállalni, akkor mindenütt tőlük kérik és várják a segítséget. így volt ez a tavalyi árvíz idején is, amikor az első hívó szóra mentek a gátakra, őrizték az ország, a nép vagyonát, vonaton és autóbuszon szállították biztonságos helyre a lakosságot. Ám nemcsak ezen a posztjukon álltak szilárdan. A több építőanyag, tégla és cserép gyártásában, Fehérgyarmattól Makóig a tönkrement családi otthonok^ üzemek és középületek helyreállításában és felépítésében is vállalták a munka nehezét. S ha kellett, akkor egymáson is jó szívvel segítettek: szabad * idejükben családi hajlékot emeltek a rászorulóknak, édesgyermekükké fogadták az árvákat. akikről elhalt szüleik helyett gondoskodnak. Olyan nemes, embertfor- máló mozgalom ez, amely túlnő a munkapadokon, gyakran a gyáf kapuin, mert hiszen lételeme a részvevők többet akarása és -tevése önmagukért és a társadalomért. Erre ezután is szükség lesz, mert munkájukra és kezdeményezésükre méltán számít az ország. Az MSZMP Központi Bizottságának 1971. december 1-i üléséről közzétett közlemény is ezeket a gondolatokat fogalmazza meg, amikor megállapítja: A munkaverseny alapvető formája továbbra is a szocialialista brigádmozgalom legyen, amely eddig is a dolgozók kollektív együttműködésének fejlett, előremutató formája volt. Ebben van hát a legnagyobb ereje. S ezt erősítik a most zajló, majd az ezeket követő iparági konferenciák, a jövő év tavaszán pedig a szocialista brigád vezetők IV. országos tanácskozása. < Podina Péter »