Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-31 / 308. szám
Eredmények, tervek, gondok as élelmiszergazdaságban írta: Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Kéí nappal az év befejezése előtt, december 29-én tartották szilveszteri mulatságuikat a békéscsabai úttörőik. Az Ifjúsági és Űttörőház nagytermében több száz általános iskolás hallgatta-nézte-tapsolta végig 1 'Á fólia alatti paprikahajta- tással 600 termelő foglalkozik Medgyesegyházán. Közülük 400- nál többen termelőszövetkezeti tagok. A háztájiban folyó ilyen irányú munka lényegében az utóbbi években lendült fel ebben a községben. Az idén kiváló minőségű hajtatott zöld. és fehér színű paprikát adtak belföldi fogyasztásra és exportra. A községi tanács vb kezdeményezésére a helyi ÁFÉSZ megvizsgálta annak lehetőségét, hogy a paprikatermelőkből milyen módon lehetne szakcsoportot szervezni. December 29- én a művelődési házban csak__ Az Alföld legszebben parko- [ sftott városában, Gyulán új eg- zőta-növényeket telepítettek az utóbbi napokban. 8—10 éves „öreg” facsemetéket szállítottak) a Dunántúlról hatalmas föld-1 labdákkal s úgy telem'tették j végleges helyükre. Százezer forint értékben szállítottak Gyulára többek között ezüstfenyő, mocsári-cyprus, jegenyefenyő és egyéb díszítőnövényt. Az örökzöld és a lombhullató díszítőnövésnyeket elsősorban a csónakázó tó környékére, az: Élővíz-csatorna partjára telepi- I tették. az ünnepi műsort s táncolt, nevetett négy órán át. Képeinken: az úttörőszínpad egy jelenetének részlete és a délután hangulatát jellegzetesein tükröző béli pillanat. (Fotó: Petrovszlki Pál) nem 100 termelő találkozott és egyöntetűen, ellenvélemény néd. kül foglalt állást a kertészeti szakcsoport megalakításában. Létrehozták a szervező bizottságot, melybe Bori Jánost, Zu- bán Istvánt, Baukó Jánost, Fehér Gyulát és Fülöp Gézánét választották. A szakcsoport szervező bizottságának létrehozásával képviseltette magát a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a HUNGA- ROFRUCT külkereskedelmi vállalat, a MÉSZÖV és a Békés megyei MÉK. Ezenkívül a fák alá ámyék- tűrő apró cserjéket ültettek, hogy a parkok örökzölden virítsanak. A kertészeti vállalat központi telepén már elvetették a magvakat, elültették a dugványokat, tavaszra készülnek s minden eddiginél több nyílóvirág díszíti majd a fürdővárost. Egyébként hamarosan a boltokba kerülnek a nyíló cserepes tulipánok, hortenziák és sáfrányok. Jelenleg vágott szekfűt és vágott ciciáment áru. sítanak. A virágok városában télen sem szüneted a nyílóvirágárusítás. E redményes esztendőről számolunk be most, amikor összefoglaljuk 1971. évi munkánkat. A számvetés elkészítésének s az új esztendő tennivalóinak megfogalmazásakor jóleső érzés az ország lakosságának elmondani, hogy az élelmiszergazdaság 1971-ben legfontosabb termelés. és gazdaságpolitikai feladatait teljesítette. Sőt — az árvíz okozta károk és az aszály éEienére — céűlkifcűzéseinket mindéin eddiginél nagyobb tervszerűséggel valósítottuk meg. Ez azt is bizonyítja, hogy a gazdaságirányítás rendszere megállja a helyét, s a termedő- szövetkieaetek, állami gazdaságok, a feldolgozó és értékesítő vállalatok vezetői jobban, éltek az önállóság adta lehetőségekkel. Parasztságunk, az életoii- szer- és fagazdaság különböző területein dolgozók hozzáértő, szorgalmas, lelkes és mindenek- fetefct eredményes munkával bizonyították, hogy helyeslik és támogatják agrárpolitikánkat. Az 1971-es esztendőben a fejlődés üteme összességében valamivel meghaladta a tervezettet. A mezőgazdasági termelés nemcsak az 1970. évinél több 9 százalékkal, hanem kereken 3 százalékkal haladta meg az eddig legjobbnak ítélt, rekordnak számító 1969-es év színvonalát is. Az élelmiszeripar 8 százalékkal termelt többet 1970-hez képest, s ennek nyomán 1971-ben az élelmiszerek többségéből az igényeknek megfelelő, kiegyensúlyozott volt I az ellátás, Az esztendőre visszatekintve két olyan eredményt szeretnék kiemelni, amilyenre eddig még nem volt példa, s amelyek népi államunk gondoskodásának, a mezőgazdaság fejlesztésére irányúié intézkedéseinek gyümölcsei. Az egyik: a 30,7 mázsás hektáronkénti búzatermelés, amely a magyar mezőgazdaság történetének legkiemelkedőbb ilyen eredménye. A másik: a sertésállomány eddig még nem tapasztalt arányú fejlődése. A jelenlegi sertésállomány nagyobb, mint hazánk történetében bármikor volt. Mindkét eredmény alátámasztja p>ártunk és kormányunk következetes termelés-, gazdaság" és életszínvonal-politikáját. Az ország kenyérgabona-szükségletét — most már több éve — biztonságosan hazai termésből elégítjük >ká. Ehhez még azt szeretném hozzátenni, hogy búzánk beltartalmi értéke jó, s így belőle jó minőségű kenyér süthető! Ugyancsak a lakosság jobb ellátását tette lehetővé a hústermelés, ezen béliül elsősorban a sertéshús-termelés gyorsütemiű növekedése. Nemcsak táplálkozási kultúránk javítása, hanem exportunk miatt is örvendetes a sertéstenyésztés fejlődése. kiemelkedő búza, a kedvező rizs- és ola- josmag-termés mellett kedvezőnek kell minősítenünk a hústermelés alapját képező kukorica hektáronkénti 36 mázsás hozamát is, amely meghaladja az előirányzottat. Fontosnak ítéljük meg azt is, hogy az élelmiszeriparban — a már említett kedvező fejlődési ütemen túl — a termelés növekedésének mintegy 95 százaléka a munkatermelékenység növekedéséből fakadt. Az eredmények indítékainál — az alkotó emberi munka mellett — a műszaki-anyagi ellátás javulására kell utalnunk. A hozamok növekedésének jelentős tényezője, hogy nemcsak az egy hektárra jutó műtrágya hatóanyag-felhasználás növekedett 17 százalékkal, hanem javult a nitrogén, foszfor és kálium aránya, s a komplex műtrágyákból is több jutott A mennyiségi növekedés melíbett a minőség javulását eredményezte, hogy a felhasznált növényvédő, és gyomirtó- szerek értéke 34 százalékkal volt több az 1970. évinél. Fokozódott az igiény a szakosított állattenyésztő-telepekhez szükséges gépi berendezések iránt A technológiai rend megtartását segítette a gépi beruházások 10 százalékos növekedése, s javult az alkatrészellátás is. Az imént vázolt fejlődés gondokkal is járt. Ezekkel szembe kell néznünk, s az akadályokkal meg kell küzden ünk. A gondokat vizsgálva szembetűnik. hogy technológiailag megoldott és jövedelmező ágazatokban, mint például a gabona- és Icuikoricaitermesztés, a sertés- és baromfitartás, javult a termelési kedv és növekedett a termelési színvonal. Ahol a hagyományos technológia, a sok kézimunka-igény, a dráguló beruházások miatt romlott a jövedelmezőség, ott csökkent a termelési kedv. Az ebből keletkező feszültségek ellátási nehézségekben, a kapcsolódó iparágakban pedig a kapacitások kihasználatlanságában jelentkeztek. G ondjaink közül azokat kívánom kSemel- ni. amelyek életszínvonal-politikánk maradéktalan megvalósítását gátolják. Ilyen jellegű nehézségeink vannak a zöldségtermesztésben, ahol az 1970-ben megkezdődött visszaesés 1971-ben tovább folytatódott. Ebben az [ ágazatban nemcsak a terület csökkent, hanem a hozamok sem kielégítőek. Bár az utóbbi évtizedben 59 százalékról 80 százalékra növekedett a nagyüzemek részesedése a zöldségtermesztésben, a nagyüzemi technológiák mégsem terjednek el. Ehhez járul, hogy nem volt megoldott a jövedelmezőség sem. Hasonlóan a munkaigényesség és az alacsony jövedelem miatt, gondok voltak a cukorrépa-termesztésben, ahol az elmúlt két év kedvezőtlen időjárása is csökkentette a hozamokat. Kedvezőtlen, hogy a szarvasmarha-állomány nem növekszik, a tehénállomány pedig csökken. Az alacsony szálas- és tömeg-takarmányhozam miatt a tejtermelés és felvásárlás elmaradt a tervezettől. Országos jelenség, de az élekmszer-gaz- öiaságot is érinti, hogy a beruházások tervszerűségé tovább romlott. Sok a befejezetlen építkezés, nagyok a költségek. Több állami gazdaság és termelőszövetkezet ugyanakkor elhanyagolja a gépesítés fejlesztését. 1972-ben is lesz tennivalója bőven az élelmiszergazdaság dolgozóinak. Hiszen egy — az említett gondok ellenére — kimagasló, termelési sikerekkel bővelkedő esztendő eredményeit kell 2—3 százalékkal túlszárnyalni. Ugyanakkor reálisnak is nevezzük, mert javul az anyagi-műszaki megalanozott- ság. Feladatunk kettős. Minden erőt latbavetve küzdeni az élért sikerek megtartásáért, sőt fokozásáért, másrészt az élelmiszergazdaságban jelentkező feszültségeket csökkenteni, illetve mérsékelni keli. Az előzőekben felsorolt termelési s termeléspolitikai nehézségek orvoslására komplex intézkedéseket tervezünk. Olyan intézkedésekről van szó, melyek ‘ egyrészt a termelési technológia j javítására, az árutermelés foko- I zására ösztönöznek, s javítják a jövedelmezőséget, másreszt kedvezően hatnak a fogyasztói árak alakulására is. A zöldségtermesztésben az erőket a leginr kább igényelt paprika-, paradicsom-, s vöröshagymatermelés fejlesztésére összpontosítjuk. Egyben segítjük a „hagyományos” — részes, csalódj — művelési formák és a házikertek fejlesztését is. Intézkedéseket hozunk a cukorrépatermesztés gazdaságosságán,ak fokozására, különös figyelmet fordítunk a korszerű vetőmagvak, gyomirtó vegyszerek, betakarítógépeik: időbeni beszerzésére. V an olyan terület, ahol — átmenetileg — szigorú rendszabályokhoz kell nyúlni. Ilyen a szarvasmarha-tenyésztés. A nőivarú állomány védelme érdekében az 1972. év elejétől újból szigorú keretgazdálkodásit léptetünk életbe. Ugyanakkor korszerűsítjük az utódellienőr- zést és a mesterség as megtermékenyítést. Még az év első felében ismételten a kormány elé tárjuk a szarvasmarha-tenyésztésiben kialakult helyzetet s javaslatokat teszünk a kedvezőtlen tendenciák fokozatos megváltoztatására. A beruházásoknál erőinket a folyamatban lévők mielőbbi befejezésére koncentráljuk. Javítanunk kell a beruházási munka színvonalán is, az eddiginél nagyobb gondot fordítunk a munkaintenzív kultúrák gépesítésére. Ha gazdaságpolitikai Intézkedéseink a jó és hatékony munkával találkoznak, akkor az 1972. évi terv nemcsak megvalósítható, de túlteljesíthető. Ügy vélem, ehhez biztos alap az élelmiszergazdaság dolgozói Alak munkaszeretete, termelési kőd- ve. Egyre több gazdaságban, feldolgoz» és értékesítő üzemben tesznek erőfeszítéseket ® jobb munka- és üzemszervezés révén a belső tartalékok feltárására. Az elmúlt esztendőben örvendetesen nőtt a szocialista brigádok száma s egyre többen gyarapítják — vezetők és dolgozók egyaránt — szakmai tudásukat. Úgy vélem, hogy a tudományosan megalapozott vezetés, a megnövekedett szaktudás és dicséretes szorgalom azok a döntő tényezők, amelyek a munkatermelékenység növelését, a teirv túltejesítését lehetővé teszik ■H mikor az évi eredrné- II nyékért. a gondos ff munkáért köszönetét mondok az élelmiszergazdaság minden dolgozójának, egyúttal kérem, vessék latba erejüket és tudásukat az 1972. évi feladatok sikeres megvalósításáért. Ehhez jó erőt, jó egészséget, boldog új esztendőt kívánok! A Hűtőház; felvesz és beiskoláz férfi munkaerőket; gázkazánkezelői, hűtőgépkezelői, fogyasztóberendezéskezelőd, víz- és csőszerelői munkakörökbe, x 3 Kertészeti szakcsoportot szerveznek Medgyesegyházán Hat—nyolcéves mocsári-eyprust, ezüstfenyőt és egyéb ,,öreg99 facsemetét telepítettek Gyulán 1971, DECEMBER 31, Ú t §orosz ilvßszler
