Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-30 / 307. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A &EG.YEI TANÁCS LAPJA 1971. DECEMBER 3«.. CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér xxvi. évfolyam, 307. szám NEGYZETMETER I partizán színtséi Békás msiye! tagjainak találkozója Békéscsabán Kísértet járja be a magyar 1 kereskedelmet, a collstok kí­sérteié. E rémtől reszket már minden gondolkozó kereskedel­mi dolgozó, s ez segít megke­seríteni a vásárló életét. Mind­nyájunkét, akinek az élete amúgy is elég nehéz, mert 1 nemcsak orcánk verejtékével j kell megkeresnünk a kenye­rünket, hanem csak orcánk verejtékezése mellett vásárol­hatjuk is meg. Eddig még — ami késik, az nem múlik — nem sokan tudunk a fenyege­tő négyzetméterekről. Egye­lőre még senki nem mondta a szemünkbe, hogy a boltokban túl keveset költünk ahhoz ké­pest, amennyi helyet elfogla­lunk, de a kulisszák mögött, raktárakban, tapétaajtókon keresztül megközelíthető ki­csiny irodákban, s napfénytől ragyogó tanácstermekben már folyik a susmus. Nem elég egy bőrt lenyúzni a négyzetméter­ről. , Mint valamennyien tudjuk, a négyzetméter a terület mér­tékegysége. Egy négyzetméter az a terület amely egy méter széles és egy méter hosszú, ( ha szabályos négyzetről van szó. Ugyancsak egv négyzet­méternyi az a terület, amely! mondjuk 20 centiméter széles és öt méter hosszú. Diákko­romban elég sok ilyen felada­tot csináltam, mert állítólag élesíti az elmét. Aztán már el is felejtettem, mint ahogy nagyon sokan — akik nem ki­fejezetten műszaki pályán dol­goznak —• elfelejtik az ilyen dolgokat. A kereskedelemben például — legjobb tudomásom szerint — soha nem emleget­ték a négyzetmétereket. Leg­feljebb az inas sóhajtozott, hogy mekkora a bolt. amit neki föl kell mosnia. Dehát ez régen volt. Mostanában — két-három esztendeje — tá­madt valaki, akinek feltűnt a boltokban a nagy zsúfolt­ság. S mert ideje volt, fizetése j volt, kiszámolta, hogy hol, melyik városban, faluban, tele­pülésen milyesfajta boltban mennyi az egy négyzetméter­re eső forgalom. S rájött, hogy van. ahol nagyobb, van, ahol kisebb, A felfedezés bizonyára nagy örömmel töltötte el. Engem is, mert tántoríthatatlanul hi­szek az emberek logikai kész­ségében, s boldog vagyok az emberi értelem minden fényes megnyilvánulásáért. Micsoda fejlődés ha valaki rájön, hogy például arany karkötőből ugyanannyi helyen nagyobb forgalmat lehet csinálni, mint mondjuk zabpehelyből! S rá­döbben arra is, hogy vannak boltok, amelyek nagyon zsú- j toltak, vannak, amik kevésbé. ‘ Érdemes számolgatni, mert esetleg kijöhet valami belőle. Ki is jött. Ma már — hang­súlyozom, még csak a kulisz- szák mögött — megkapja a magáét az a boltvezető, aki­nél az egy négyzetméterre eső forgalom kisebb, mint másutt. Világos dolog: ha a vásárló vi­szonylag elviselhető körülmé­nyek között költheti el a pén­zét, akkor ezért a kereskede­lem dolgozóit meg kell feddni. Továbbá gondoskodni kell ró­la, hogy a zsúfoltság minde­nütt egyforma nagy legyen. Mégsem lehet egy olyan kis országban, mint a miénk, a he­lyet nazarolni. Szegény keres­kedők —• akik néha mindig idegenkednek a tudományos módszerektől, mondván, hogy számukra a vevők megelégedé­se a fontos —, nehezen szok­ták meg a négyzetméter-szá­mítást. De már megszokták. S azt kezdik magyarázni, hogy eddig aranybányának számító áruházuk tulajdonképpen rosz- szul megy, mert a négyzetmé­terhez képest alig van bevé­tel. S azon töprengenek, hogy ha nincs több áru és nincs több vevő, miként lehetne mégis az egy négyzetméterre eső forgalmat növelni. Leg­többjük csődöt mond, mert nem jut eszébe az az egyet­len, kézenfekvő megoldás, ami létezik még szűkebb, még zsú­foltabb boltokat kell építeni. Persze, az ilyen négyzetmé­teres számításhoz aféle emele­tes agy szükséges. Valami olyasmi, amelynek térfogatát már légköbméterben lehet szá­mítani. Apropó, nem is olyan rossz ötlet. Miért csak a négy­zetméterre „vetítik” a forgal­mat? Ki lehetne azt számolni légköbméterre is. Világos do­log: a térnek három dimenzió­ja van, a vásárlónak meg még mindig van pénze. Három di­menzióban kell tölteni, s úgy, hogy miközben az ember vá­sárol, lehetőleg minél kevésbé kapkodjon levegő után. Még­sem lehet úgy kereskedni, hogy a vevők többször is lé­legzetet vesznek. Tessék be­osztani a levegőt is, csak köz­hely, hogy az ingyen van. És ha ingyen is van, tulaj­donképpen akkor is meg le­hetne fizettetni. Mert így nő­het ám a forgalom, meg a ha­szon, anélkül hogv jobb lenne a kereskedelem. Mert úgy tű­nik a kereskedelmen nem sokat I sikerül javítani. Meg kell pro-1 bálni matematikai képletté 1 tenni a vevőt. Kissé bonyolult egyenletrendszerré, amelynek a végeredménye azonban rendkívül egyszerű. Hogy mennyi, azt nem tudjuk pon­tosan, de az biztos — legalább is a fenti képlet alapján — kö­zel áll a nullához... Pintér Isívása I December 29-én, szerdán dél­előtt találkozóra gyűl telt össze Békéscsabán, a megyed pártbi­zottság épületében a Magyar Partizán Szövetség Békés me­gyei tagjai. A megbeszélést Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. Üdvözölte a partizán­szövetség főtitkár-helyettesét, Vágó Ernő elvtársat és a meg­jelenteket. Ezt követően Rusz- nák János, a pórt. és tömeg- szervezeti osztály vezetője adott tájékoztatót a Politikai Bizott­ság január 26-i és június 13-i határozatáról, valamint a me­gye gazdasági helyzetéről. El­mondotta többek között, hogy noha az idei évet az ár- és belvízkárok okozta sebek be- gyógyításáva] kellett kezdeni, mégis nagyjában és egészében sikeresnek mondható 1971. Az ipar, bár fejlődési dinamikája a korábbi évhez képest csök­kent, mintegy 6—7 százalékos növekedést tud felmutatni, az építőipar pedig 15-16 százalékos növekedésével a legdinamiku­sabb előrehaladást érte el ebben az évben. Mezőgazdaságunk, néhány áruféleségtől eltekintve — mint a zöldségfélék, cukor­répa, az állattenyésztésiben pe­dig a szarvasmarha — ugyan­csak jó eredményeket mutathat; fel. Kenyérgabonából például rekord volt a termésátlag, de kukoricából is jónak mondha­tó. Mindezzel együtt javult a lakosság ellátása, növekedett a megye dolgozóinak életszínvo­nala. Ezután Rusznák elvtárs a következő év feladatairól szólt részletesen, külön hangsú­lyozva azokat a kérdéseket, amelyekre a gazdasági vezetők országos megbeszélése, s a kü­lönböző párt- és kormányhatá­rozatok irányították va’ameny- nyiünk figyelmét. E feladatok megoldásához kérte a jelenle­vők segítségadását. A találkozón felszólalt Vágó Ernő elvtárs, aki vázolta a partizán szövetség két beszámo­lási időszak között végzett mun­káját. Szólt a legutóbbi vá­lasztmányi ülésről, amelyen Fehér Lajos elvtárs, a szövet­ség elnöke értékelte a nemzet­közi kapcsolatok szélesítése, a történelmi, a propaganda-, va­lamint a szociális munka terü­letén elért eredményeket és vá­zolta a teendőket is. A főtitkár- helyettes ismertette a szövet­ségben a Politikai Bizottság határozatai óta végbement je­lentős szervezeti változtatáso­kat és kérte a szövetség tag­jait a maguk sajátos eszközei­vel segítsék megvalósítani azo­kat a célkitűzéseket, amelyek a párt által kijelölt általános feladatokból adódnak. A ta’álkozón elmondották észrevételeiket a résztvevők az elhangzottakról. Az összejöve­tel Enyedi elvtárs összefoglaló­jával ért véget. Igaz, hogy a termelőszövetke­zetek II. országos kongresszusát csak 1972. áprilisában tartják meg, de a Körösök Vidéke Tsz Szövetség a maga területén már most is mindent megtesz annak sikeréért. A termelőszövetkeze­tek országos kongresszusa a te­rületi szövetségek és a TOT ér­dekvédelmi munkáját hivatott értékelni. A TOT-nak a kong­resszusra vonatkozó irányelvei már eljutottak a közös gazda­ságokhoz. A Körösök Vidéke Tsz Szövetség javaslata alapján ezeket a zárszámadási közgyű­léseken ismertetik és beszélik meg a tagsággal. A tsz-szövetség iagszövetkeze. tei egyébként ré t egta1 álk oz ókon vitatják meg a termelőszövet­Szünidő, szürkében (3. oldali Szerkesszen velünk (g& oldal!» a in. és ív. Békekölcsön» sorsolás nyerőszámai «5—6. oldali Ma adják át Békéscsabán a vasipari szövetkezet ilj szoigáltatoházáf Ma adják át a Békéscsabai Vasipari Szövetkezet 5 millió fo­rint költséggel épült Bartók Bé­la úti szolgáltatóházát, ahová a kerékpár-, a hűtőgép-, és olaj­kályha-, a rádió-, tv-, valamint háztartási gép javítórészleg ke­rül. Űj műhelycsarnokot kap a motorkerékpárjavító-részleg is és bővül a géppkocsi karosszé­ria részleg. Jövőre 10 millió forint költ­séggel autószerviz építését kez­dik meg, ami várhatóan 1973 vé­gén készül el. kezeli mozgalom azon külön­böző kérdéseit, amelyek majd a kongresszuson is napirenden szerepelnek. A közös gazdaságok legjobb traktorosainak találkozója után a közeljövőben a termelőszö­vetkezetekben dolgozó nők, fia­talok, valamint a szocialista brigádok vezetői is összeülnek majd. Végül az előkészületek befejezéséül a kongresszust közvetlenül megelőzően a Kö­rösök Vidéke Tsz Szövetség küldöttgyűlést tart. Ezen a tér tegtalálkozóknak a szövetség és a szövetséghez tartozó 67 ter­melőszövetkezet munkájára vo­natkozó megállapításait, érté­keléseit összegzik majd. leEOBaeeoeesaaeBBseeBeaBBeoesasoeeaaiooooBew Tótkomlóst esték Mihalik József felvétene Kongresszusi előkészületek a Korosok Vidéke Tsz Szövetségnél

Next

/
Oldalképek
Tartalom