Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-28 / 305. szám
Eredmények és gondok a békéscsabai ruhagyárban iűzerKilencszáz-ötvennyolc óta élő, állandóan létező és működő szervezet a polgári védelem, a békéscsabai Férfi Fehérnemű- gyárban. Igaz, az elmúlt 13 évben sok változáson ment át, alakult, formálódott az egykori „légó”, amíg eljutott ahhoz a szervezési formához, amelyben jelenleg működik. Ezekről a változásokról a szervezet mozgását jelző állomásokról, gondokról és eredményekről beszélgettünk néhány napja az üzem polgári védelmi parancsnokával, Nagy bajos igazgatóval, Csáki József kiképzésd és Pataki István szervezési felelőssel. Ezen a beszélgetésen jelen volt és nagyban segítette munkánkat a város polgári védelmi törzsparancsnoka. —• A kezdeti, úgymond hagyományos szervezési formát az akkori idők fegyvereinek rombolás elleni védekezése határozta meg, — mondta bevezetőként az üzem parancsnoka. S a további beszélgetés során a jelenlevők arról is meggyőződhettek, hogy Nagy Lajos nemcsak az üzem gazdasági vezetéséhez ért, de jártas a polgári védelmi szolgálattal kapcsolatos dolgokban is. Gyökeres változást és az ezzel járó szervezési feladatokat az utasításnak megfelelően tavaly az év közepére befejezték az üzemiben. S hogy ez mennyire szükséges volt és hogyan köny- nyítette munkájukat, azzal kapcsolatban idézzük a parancsnok Sűrű tejfehér színű a köd. Min- [ dent betakar, láthatatlanná tesz. I A gépkocsi reflektora alig világítja meg az út melletti fákat és bizony alaposan tágra kell nyitni a szemet, hogy a kerekek alá ne kerüljenek a kivilágítatlan kerékpárral közlekedő hazafelé tartó . emberek. A téli estéken mindenki igyekszik minél hamarabb haza a barátságosan fűtött, meleg szobákba. A városban sem járkálnak ilyenkor sokan, hát még falun? Dombegyházán is üresek az utcák. Csak a tanácsházáról szűrődik ki a fény. Bent a tanácsteremben duruzsol a kályha, a padsorokban ülő emberek érdeklődéssel figyelik az előadást. A mezőkovácsházi járásban december 13-tól 18-ig polgári vé. delmi oktatást tartottak a kitelepítési és befogadási szakszolgálat beosztottjai részére. Zsóri József, a dombegyházi befogadási szakszolgálat parancsnoka a mai foglalkozás előadója. A téma „Az egyéni védőeszközök használatának szabályai és gyakoroltatása”. Ehhez a témakörhöz hasznos segítséget nyújtanak, különösen a gyakorlati bemutatáshoz a határőrök Bedő, Géza, Farkas András, Ke. lemen László tisztesek és Kovács Dezső, Sánta Lajos, Bertalan Jenő határőrök. Szakavatott mozdulattal csatoliák fel a gázálarcot, ismertetik használatát, készenléti és harchelyzetben, közben a hallgatók kérdéseket adnak fel a gyakorlat vezetőjéhez. —- Meddig lehet így a gázálarcban lenni? Véd-e ez a sugár, zástól? Az idősebbek közül megjegyzik, hogy bezzeg a mi időnkben még nem ilyen volt a gázálarc sem. A „kiskatonák” bemutatták a különféle védőfelszerelések hasz. — Ügyszólván személy szerint beszélgettünk minden emberrel, akit az átszervezés érintett. Kétségtelen, hogy ez jóval több munkát jelentett a törzs vezetésének, de megérte. Bizonyítéka ennek a tavalyi árvízi bevetést Azt hiszem, mindenki számára világossá vált akkor, amikor a háborús valóságot megközelítő védekezésben kellett részt vennünk, hogy egységünk, alakulatunk ütőképes. Azok a feladatok, amelyeket ebben az időben megoldottunk, sok olyan polgári védelmistánkat meggyőzték a szervezet szükségességéről, akik azelőtt azt mondták, minek ez, nálatát, a gyógyszeresei;, mire jó az önampulla, a részleges mentesítés célját, és kézről-kézre jár a vegyvédelmi csomag. A hallgatók között ott ül Geren deli Mátyás. — Két évvel ezelőtt már kaptunk hasonló oktatást, de akkor nem ilyen részletesen, csak úgy általánosságban. Ez így sokkal jobb, hiszen a gyakorlatban látjuk azt, amit eddig csak elméletileg tanultunk meg. Dombegyházán és az idetartozó Kis- és Magyardombegyhá- zán is minden várakozást felülmúlt az érdeklődés. Mindössze hárman hiányoztak, azok is igazoltan. Ez annak köszönhető, hogy Tapasztó István, a polgári védelem parancsnoka nemcsak írásban küldte el a szakszolgálat tagjainak az előadások célját, idejét és helyét, hanem a legtöbb beosztottal személyesen is elbeszélgetett. Az is hozzájárult a sikeres oktatáshoz, hogy mint határőr község, eleven munka- kapcsolat alakul ki a határőrséggel. így lehetőség nyílott arra, hogy a szakszó1 gálát tagjai az egyéni vesvvéde'mi eszközöket, a személyi mentesítést a gyakorlatban is megismerhessék. Az előadáson résztvevők zömmel a termelőszövetkezetben dolgoznak. Annál dicséretre méltóbb az igyekezetük, a szorgalmuk. hogy az egácz nani fárasztó munka után jóformán még át sem öltöznek és máris sietnek a tanácsházára, hogv részt vehessenek az előadómul. És ezt nem kényszerűségből teszik. Mint abogvan mondották előadás után. amikor néhány emberrel beszélgettem. — Soha ne keWittőn ró a sor. hogv szükségünk legven az itt tanultakra, de ha úgy adódik, ar ha tisztában VP'"""’’’ "h. denneL Béla Ottó í — Mi a véleménye, a régi szervezeti formában is ugyanilyen eredményesen működött volna az egészségügyi szakszolgálat? — A régi szervezet széttagoltsága ezt a működést szinte lehetelenné tette. — Az üzemben nagyobb részt nők dolgoznak. Jelent-e ez nehézséget a polgári védelmi parancsnok számára? — Gondunk sokkal több, mint az olyan üzemi parancsnokságoké, ahol kevesebb a női dolgozó. A nők társadalmi és családi helyzetéből adódóan körültekintőbb szervezés, nagyobb meggyőzés szüséges. Ebben a munkában viszont jelentős segítséget ad az üzem női törzsparancsnoka. És azt is figyelembe kell venni, hogy a gazdasági vezetésben is sok az asszony. — Hogyan bírálják el az üzem vezetési szintjén a polgári védelmi munkát, hová sorolják? — A szervezet politikai megbízottai jó ismerői a polgári védelmi munkának. Pártszervezetünk pedig évente legalább egy alkalommal értékeli a szervezet munkáját, ezenkívül a gazdasági vezetés havonta az úgynevezett vezetők tanácskozásán — ahol részt vesz a törzsparancsnok is — folyamatában értékeli a szervezet tevékenységét és segítséget nyújt a feladatok megoldásához. Évente a kiemelkedően jó munkát végző szakszolgálatok parancsnokait a Könnyűipari Minisztérium illetékes osztályára jutalmazásira terjesztik fel. Ez is mutatja, hogy a polgári védelmi beosztottak az erkölcsieken túl anyagiakban is megbecsültek. — Hogyan értékelik a városi törzsvezetési gyakorlatokba történő bekapcsolódásukat a parancsnokság közvetlen munkatársai? Nem tartják-e túl gyakorinak? — kérdezte a városi törzsparancsnok. — A gyakoriság ellen nincs észrevétel, s ha személy szerint a magam véleményét mondhatom el, úgy gondolom, hasznos ez a továbbképzési forma. Csinálnunk kell. A beszélgetés után megkérdeztük a város törzs parancsnokát. Hogyan értékeli a Férfi Fehérneműgyár polgári védelmis- tálnak munkáját. — A ruhagyáriakra a törzsparancsnokság mindig számíthat. fegyelmezett, jól összeková- csolódott egység. A Könnyűipari Minisztérium illetékesei több' alkalommal kérték véleményűn-j két. Mi minden alkalommal, csak j azt mondhattuk, hogy jó az együttműködés a parancsnok-! ság és a ruhagyár között. B, So S szavait: Soha ne kerüljön rá a sor, de..." Krajcsó Jánosnéval beszélget Csáki József és Pataki István. A vasalóterein készáru MEÖ-sára a polgári védelmi szervezet megalakulása óta számítani lehet. ;,Az 1971-es évre kitűzött kiképzési feladatokat eredményesen hajtottuk végre” Beszélgetés dr. Vidó Istvánná!, Oyu'a város polgári védelmi parancsnokával Gyulán a közelmúltban összesítették és értékelték a polgári védelem ez évi munkáját, tevékenységét. Az elmúlt napokban felkerestük a város polgári védelmének parancsnokát, hogy felvilágosítást kérjünk az elmúlt kiképzési év célkitűzéseinek végrehajtásáról, és a jövő évi tervekről. — Ez évben egyik legfontosabb feladatunk volt az állomány felülvizsgálása. Ennek egyik célja az volt, hogy megszüntessük a kettős, illetve többes beosztásokat annak érdekében, hogy az előttünk álló feladatokat minél eredményesebben hajtsuk végre. Ezért igyekeztünk az állományt úgy átszervezni, hogy a szakszolgálatokban a feladatoknak megfelelő képzettségűek kerüljenek. így a műszaki mentő- szakszolgálatba az építésben jártas, az élelmezési szakszolgálatiban pedig olyanokat igyekeztünk bevonni, kik „civilben” is a város élelmezésében tevékenykednek. El kellett határolni a szakszolgálatokat olyan formában ,hogy oda elsősorban olyanok kerüljenek, akik közvetlenül a tanácsi apparátusban, vagy a tanácsi vállalatoknál, üzemeknél dolgoznak. Szak- szolgálatos alakulatba pedig olyan személyeket osztottunk be, akik megyei, illetve országos irányítás alá tartozó üzemeknél, vállalatoknál dolgoznák. Különös gonddal kellett megszervezni az önvédelmi alegységeket és az üzemeknek, intézményeknek megfelelően kellett ezeken belül a szakalegységeket létrehozni. Ügy érzem ezeket a célkitűzéseket maradék nélkül sikerült végrehajtaná. — A szervezési munkákon kívül milyen jelentősebb törzsfoglalkozásokat rendeztek az idei kiképzési évben? — Term'‘szelesen á szervezési munkákon kívül több törzsfoglalkozásokat is tartottunk, főleg a vezető állomány részére azért, hogy a gyakorlati foglalkozásokon tovább fejlesszük a parancsnoki munka színvonalát. Ugyancsak ebben a kiképzési évben az egészségügyi szak- szolgálatunk, a megyei rendelőintézet az OSH-val közösen összetett gyakorlatokat hajtott végre. — Tartalmaznak-e a jövő évi kiképzésd tervek lényeges eltérést az előző éviekhez képest? — Bár az 1972-es kiképzési terv még teljes egészében nem készült el, de főbb vonatkozásaiban már megvan, és ez lényegesen eltér az 1971-es kiképzési intézkedéstől azért is, mert az új évben már más rendszerben történik a végrehajtás. Nagy gondot fordítunk az ezekhez szükséges anyagi, technikai felszerelések biztosítására. Ügy érzem — és ezt alátámasztja az elmúlt évben végzett eredményes munka is —, hogy a város lakossága messzemenően segíti, támogatja munkánkat. Derekasan, becsülettel kiveszik részüket a mindenkori feladatok végrehajtásában és ezt megyei vezetők is elismerik. Ez a hasznos részvétel záloga annak, hogy az elkövetkezendő időkben is tovább tudjuk erősíteni nemcsak, parancsnoki állományunk színvonalasabb muikáját, hanem az egész állomány felkészültségét. Befejezésül feltétlenül szólnom kell arról is, hogy — személyes tapasztalatom—, az emberek ma már nemcsak lelkesedésből végzik a kitűzött fel- - adatok végrehajtását, hanem -mert tudják miért kell állandóan fejleszteni nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is polgári védelem munkáját és ez a tudatosság egvik legnagyobb hajtóereje sikerünknek. e. o. November 7-én egy kissé meg- illetődve, de boldogan vette át Gyulán Csákabonyi Györgyné, a Honvédelmi Érdemérmet. Vajon ez a törékeny, barna hajú asszonyka mivel érdemelte ki ezt a magas kitüntetést? A felterjesztésben a jellemzés rövid, szűkszavú, de sokat elárul róla: „1956 óta « városi polgári védelem törzs beosztottja, mint pénzügyi felelős, munkáját hozzáértéssel, szorgalommal és becsülettel végzi. Nagy segítséget ad a szükséges költségvetés elkészítéséhez, valamint az évközi pénzügyi jelentések összeállításához. Adminisztrálja a költség- vetésben szerepelő és felhasználásra kerülő összeget.” Amikor arról faggatom, hogyan tudja összeegyeztetni és ellátni a gyermeknevelést, a „civil” munkáját, és a polgári védelemben betöltött felelősségteljes beosztását, csodálkozva rámnéz: ~ —> Ha az ember valamit elvállal, azt mindenképpen meg kell csinálni. 4 Több mint 15 évvel ezelőtt laezdte meg munkáját a városi tanácsnál, és ugyanakkor a városi polgári védelem törzsnél. Akkoriban még kézikapcsolásos telefonközpont volt, ott dolgozott telefonosként. Később — annak is van már 12 éve — a városi törzs pénzügyi felelőse lett Ä Honvédelmi Érdemérem tulajdonosa Lényegében ő a törzs „pénzügy- minisztere". Amint az a jellemzésben áll, becsülettel, lelkiismeretesen végzi feladatát, és ez nem kis szó Két gyermek édesanyja s ebből adódik, hogy otthon is van éppen elég dolga. A polgári védelem munkájáéban végzett 15 év meggyőzően bizonyítja, hogy ezt a magas kitüntetést megérdemelten kapta meg. — Jé =5