Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-28 / 305. szám
ÁRVÍZVÉDELMI KÖZPONT TÁPÉ HATÁRÁBAN Az AIsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi központot alakított ki Tápé határában, a Tisza partján. Korszerű 2000 négyzetméter alapterületű, fűthető szerelőcsarnokot építettek, s ezzel egyidőben a dolgozók szociális ellátását biztosító hatszintes épületet Is készítettek. N Egyágyas szobákat alakítottak ki. öltöző, mosdó és fürdő áll az árvédekezésben résztvevő dolgozók rendelkezésére. Ebben az épületben helyezték el a laboratóriumokat és a termelési igazgatóságot, valamint a szegedi szakaszmér .íőkséget is. Zavartalan a vidék tfizeloellátása A továbbiakban is biztosított a vidék téli tüzelőellátása — tájékoztatták az MTI munkatársát — Ugyanis — nyilván a rendhagyó időjárásnak is köszönhető — a szövetkezeti tüzelőanyagtelepeken mintegy 70 százalékkal nagyobb a szilárd tüzelőanyag-készlet, mint a múlt esztendő hasonló időszakában volt Igaz ugyan, hogy a java tél még hátra van, az ellátás azonban várhatóan kiegyensúlyozott lesz az egész szezonban. A szövetkezeti telepek — mivel a vidéki háztartásokban még mindig a szilárd tüzelőanyagok dominálnak —, ezekből csaknem 30 ezer vagonnyit szereztek be; szenet, Jó mi- nűségű brikettet és ez évben elő. ;zör elegendő tűzifát. Az azonban most sem volt elkerülhető, hogy Borsodban hiánycikk a dunántúli, Dunántúlon pedig a borsodi szén. A választék tehát mrk —> falusi kaszáló. A házigazdát a dolovai nábobhoz hasonlította, Jókai új földes- ’arához, Dáriuszhoz és minden .iobbmódu emberhez, aki eszébe jutott az irodalomból és a világtörténelemből. Végül felkérte, jelöljön ki számukra valami alkalmas helyet, ahol szalonnasütési célzattal tábortüzet gyújhatnának anélkül, hogy veszélyeztetnék a park csodálatos páváit, szelíd őzeit, dísznövényeit, vagy a hengerelt pázsitot Gaál elérte a célját, előbb csak páran kuncogtak, végül általánossá vált a jóízű nevetés. Fiatalok voltak, egészségesek, egymás társaságában talán még egy úszó jégtáblán is kellemesen érezték volna magukat A sons tehát lehetőséget adott Kopra Tibornak, hogy ki. másszon a kínos helyzetből. Együtt kacag a többiekkel és rendben van minden. Hisz végtére nem történt tragédia, majd úgy él a Jövőben, mintha nem is lenne saját telke. Soha nagyobb szerencsétlenség ne érje. De Kopra nem kacagott együtt a többiekkel. Mert Kopra, miközben a kis Gaál szónokolt, Gittát figyelte. És a lány türkizkék szemében még halvány mosolyt, csöppnyi együttérzést sem sikerült felfedeznie. Gitta megvetően lebiggyesztette szája szélét, aztán cipője orrával egy kődarabkát kezdett rúgdosni. Ingerülten. Mintha a legszívesebben azt rugdosná, aki őt Ilyen gáládul becsapta, idecsalta, erre az elvadult, nyomorúságos helyre. nem teljes, de csaknem 20 ezer vagonnyi a készlet. Olajkíályhákból az idén már mintegy 40 ezerrel többet kaptak a szövetkezeti boltok, mint tavaly, amikor 136 ezret értékesítettek. Országszerte nyolcvan helyen létesült nagyobb kapacitású olajtároló, hosszabb időre is elegendő készletekkel, s 300 körzeti pébégáz-cseretelep is működik, amelyek kínvánságra házhoz szállítanak. Fűtőolajban sem lesz hiány a tél további hónapjaiban. Problémát legfeljebb az időjárás okozhat, amikor a hóviharok vagy a váratlanul erős havazás miatt akadozhat a szállítás. Így tehát a háztartási fűtőolaj-ellátás a mindenkori szállítási kapacitástól függ, ha az útviszonyok megfelelőek, s rendelkezésre állnak a szükséges gépkocsik is, a fűtőolaj időben eljut a háztartásokba, egyébként pedig legfeljebb kisebb késedelem adódhat És ekkor Koprában felgyülemlett a keserűség. És a méreg. Valamint az ősi magyar virtus. Kijelentette, bocsánatot kér mindenkitől, az ó hibája, hogy meghívta ide őket, mielőtt terepszemlét tartott volna. Mentségére szolgáljon, nem sejtette ,hogy a jelenlevők között elkényeztetett, növényházi virágszálak is akadnak, akiket testileg-lelkileg összetör ez a kiruccanás. Szánj a-bánja vétkét. Mindenesetre ő ünnepélyesen még egyszer meginvitálja ide a társaság minden tagját. Mához egy évre. Most nézzenek csak jól körül, vegyék alaposan szemügyre a színhelyet. Hogv felmérhessék a változást. Mert itt mához egy évre tényleg Éden-kertet találnak majd. Igenis, lesz pázsit, lesz rózsalugas, élősövény-kerítós, szamóca, ribizli, japán törpebarack, mindenféle virág. És lesz összkomfortos nyaraló, . esetleg még mini golfpálya Is. És mindezt ő egyedül, ezzel a két kezével varázsolja ide! Részvétnyilvánítások mellőzése kéretik. A visszontlátásra egy év múlva! Tessék, mit nem tesz a megsértett férfibüszkeség? Hisz máskülönben Koprától oly messze esett az effajta nagyképűsködés, mint Makó Jeruzsálemtől. Dehát a fogadalom kötelez. Állnia kell a szavát. Jó kis vermet ásott magának, szépen bele 1« pottyant (Folytatjuk) Törvényeink szelleméről írta: Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter A Magyar Népköztársaság jogrendje a szocializmus teljes felépítésén munkálkodó dolgozó népünk érdekeit és akaratát fe. jeza ki. Törvényeinknek az a rendeltetése, hogy jogilag szabályozza a társadalmi viszonyokat. Ezzel fontos szerepet játszanak a társadalmunkat vezető marxista—leninista párt politikájának gyakorlati megvalósításában. A törvények a társadalmi folyamatok jogi szabályozásával, szervezésével segítik elő a társadalom tervszerű, tudományos vezetését és fejlesztését Törvényeink védik rendszerünket minden támadással szemben, szabályozzák az állampolgárok jogvitás ügyei eldöntésének rendjét, erősítik a törvénytiszteletet, az állampolgári fegyelmet, általában a szocialista együttélés szabályainak betartását. Hatékonyságuktól függ a jogrend szilárdsága és az, hogy a szocialista törvényesség hogyan érvényesül az élet minden területén. Hazánk törvényéi, jogszabályai a munkásosztály állami rangra emelt akaratát fejezik ki,- amely akarat egyidejűleg tükrözi az összes többi dolgozó érdekeit is. A jog természete és szelleme tehát szorosan kapcsolódik a társadalmat vezető osztályhoz és országunk gazdasági életfeltételeihez. Az állam és a jog tehát nem osztályok feletti, és azok lényege, funkciója, csak osztályalapon és az uralkodó politikával ösz- szefüggően érthető meg. Minden . törvény alapvető tartalmát az adott gazdasági viszonyok, a társadalom gazdasági alapja határozza meg. Így van ez ha- zánkbn, szocialista államunkban is. Szocialista jogrendszerünk kiépítésének és fejlesztésének; vezérfonalául mi ndenkor a I társadéi mi-gazdasági követelményeket tekintjük. Minél- jobban és pontosabban tükrözik jogszabályaink ezeket az igényeket, annál jobban megfelelnek céljainknak és annál jobban betöltik szerepüket Az elmúlt években a jogalkotás és jogalkalmazás kérdései nagy érdeklődést váltottak ki közvéleményünkben. Évek j óta nem volt olyan ülésszaka I az országgyűlésnek, amikor ne ; alkotott volna egy-egy jelentős ■ törvényt. Gondoljunk csak pl. ■ a Munka Törvénykönyvére, a S szakmunkásképzésről, a terme- ; lőszövetkezetékről és a föld- • használatról, a tanácsokról, a • szövetkezetekről, és az ifjúság- [ ról szóló törvényre. A Népköz- S társaság Elnöki Tanácsa úgy- * szintén aktív jogalkotó tevé- ] kenységet fejt ki. Elegendő [ csupán egyik legutóbbi dönté- i sere hivatkozni, amellyel mó- 5 dosította Büntető Törvény- ■ könyvünket. A gazdaságirányí- ■ tásí reform bevezetése és ki- • bontakoztatása a magasabb és i alacsonyabb szintű jogszabá- 5 lyok közül soknak a módosítá- ■ sát, illetve újjáalkotását igé- : nyelte főleg a kormánytól és E a minisztériumoktól. E nagyszabású jogalkotási munkára nem azért került sor, mert -valaki, vagy valakik. íróasztal * mellett azt elhatározták. Az ok ■ abban keresendő, hogy társa- 5 dalmi, gazdasági viszonyaink gyors fejlődése, változása indokolta és indokolja az olyan jogszabályok hatályon kívül helyezését, amelyek már nem szolgálják kellő hatékonysággal érdekeinket. Ha törvényeink, jogszabályaink szelleméről, rendeltetéséről beszélünk, azt is hangsúlyozzuk, hogy azok csak akkor tudják igazán betölteni szerepüket, ha a követelmények színvonalán képesek kifejezni a társadalmi szükségleteket És nem csupán pillanatnyi igények kielégítéséről van szó, mert a jogszabályoknak előre is kell mutatniok. A jogalkotó és a jogalkalmazó rendszeresen szembesíti a törvény rendelkezéseit a valósággal, az élettel és akikor derül ki, hogy az jól szolgálja-e politikánkat, jól védi-e társadalminkat és az állampolgárok jogos érdekeit A jogszabályokkal szemben a közvélemény — jogosan — nagy igényeket támaszt ugyanakkor sok félreértéssel is találkozunk. Sokan vannak még olyanok, akiknek csak akikor jó a törvény, ha az az ő „pártjukon”, áll -s rossznak kiáltják ki, ha a másik fél kap igazat. Egy_ egy jogvitánál azonban — és ide kell sorolni pL a házasságok felbontását, á gyermek elhelyezését, a vagyoni vitákat, stb. — csak az egyik félnek szolgáltatnak igazságot a hatóságok, annak, akinek valóban igaza van. A vélt igazság nem részesülhet védelemben és a salamoni Ítéletek hozatala járhatatlan út A törvény egyébként minden egyes állampolgárra, vagy minden ügyre kü- lön-külön nem rendelkezhet és a jogalkotó — ha törekszik is arra, hogy a rendezendő életviszonyokat a maguk sokrétűségében fogja át—, csak a tipikus jelenségeket képes szem előtt tartant A jogszabályok alkalmazóira vár az a hagy feladat, hogy az eléjük kerülő ügyeket a törvény betűjének, de egyben szellemének is megfelelően törvényesen és egyben igazságosan döntsék el. S okan szóvá teszik mostanában, hogy törvényeinkben, de a jogrendszerünk egészében is vannak hézagok. Igazuk van, léteznek ilyen gondjaink. Ezek a nehézségek főleg abból adódnak, ha egy-egy jogszabály megalkotásánál a társadalmi követelményeket nem ismerjük fel a maguk teljességében, vagy egyes jelenségeket félre ismerünk. Ilyenkor az élet „elmegy” a jogszabály mellett, annak rendelkezésétől eltérő irányba tör magának utat, és nyilvánvaló ellentmondás következik be. De vannak olyan esetek is, amikor a „hézagok” úgy jelentkeznek, hogy az adott társadalmi viszonyok nincsenek jogilag szabályozva. Ilyen hézagpótló jogszabálynak mondhatjuk pl. a kormánynak a telektulajdon mértékét megállapító új rendeletét. A közvélemény jogosan tette szóvá, hogy e területen rendet kell teremteni. E jogos igényt kielégítettük és útját álltuk a burjánzó telekspekulációnak. Ugyanilyen törekvések hatják át a közelmúltban módosított Büntető Törvénykönyvet. A becsületes állampolgárok joggal várják el és követelhetik az államtól, hogy szigorúan fékezze meg a huligánokat, garázdákat, a társadalmi együttélés szabályait semmibe vevő embereket. Ugyanezt várja el tőlünk az árdrágítók, spekulánsok, vesztegetők, a „kenők”, üzérkedők elleni határozott fellépésben, vagy a visszaeső bűnö_ zőkkel kapcsolatos szigorításban is. S ok szó esik nálunk törvényeink szelleméről olyan értelemben is, hogy mikor kell azoknak szigorúaknak és miikor humánusoknak lenni. Nem könnyű feladat az, hogy e kettős követelménynek jól megfeleljen a jogalkotás és a jogalkalmazás. Nyilvánvaló, hogy minden időre egyformán alkalmazható recept, vagy előírás nem lehetséges. Jó példa a szigorítás és a humánum együttes alkalmazására a módosított Büntető Törvénykönyv. A már említett szigorítás mellett még ebben az értelemben szólhatunk arról az érdekről is. hogy a bíróságok által elítéltek valóban töltsék 1« a kirótt büntetést és annak egy-- részét csak akkor lehessen feltételesen elengedni, ha az elitéit valóban rászolgál arra kiemelkedő jó munkájával és példás magatartásával. Humanizmust egyébként ne várjon az államtól az, aki szándékosan, tudatosan tör a társadalmi rendre, a köztulajdonra, vagy embertársa életére, vagyonára. A társadalom éraeke azt parancsolja, hogy az ilyen emberek bűnhődjenek, és a szigorú büntetés vegye el kedvüket hasonló bűncselekmények újabb elkövetésétől, de tartson vissza másokat is azoktól. Ugyanakkor legyünk megbocsát tóak és előlegezzünk bizalmat azoknak, akik tettükért meg- bünhődtek és valóban vissza akarnak térni a becsületes állampolgárok közösségébe. Ezt a humánus felfogást tükrözik azok az új rendelkezések amelyek mérsékelik—meghatározott bűncselekményeket elkövetett emberek esetében — a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés eddig túlságosan hosszú idejét és merevségeit. Természetes, hogy aki viszont visszaél az előlegezett bizalommal és újabb bűn- cselekményt követ ét, azt szigorúan felelősségre keli vonnunk. A mi társadalmunk ma a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. Minél nagyobb sikereket érünk él e történelmi munkában, nem automatikusan ugyan, hanem társadalmi erőfeszítéseink nyomán, annál inkább megszűnnek, illetve csökkennek azok az okok, amelyek bűncseiekeményék e'kö, vetését, vagy egyéb jogsértést idéznek elő. Mindinkább erősödik az állampolgárok meggyőződése a jog helyes felfogásáról és a törvények előírásainak önkéntes követése mind általánosabbá válik. A •törvénytisztelet, a jog önkéntes megtartása, a jó jogszabályok és a jogalkalmazók színvonalas munkája mellett feltételezi azt is, hogy állampolgáraink ismerjék és értsék a törvényeket, azok rendeltetését, legyenek tisztában jogaikká!, kötelezettségeikkel, mert anélkül nehezen tudnak élni azokkal. A törvények megfelelő ismerete és ismertetése fontos része a szocialista közgondolkodás fejlesztésének, erősítésének, de egyik lényeges feltétele a szocialista demokratizmus további kibontakoztatásának is. DEXION—SA LűÓ raktári állványokat és elemeket azonnal szállítanak és beépítenek a kisipari szövetkezetek. FELVILÁGOSÍTÁS ANYAGBESZERZŐ IRODA 11—470. Debrecen, Széchenyi utca 8. Telefon; Cselle Pál. 314952
