Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-28 / 305. szám
Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Í‘S A MEGY El T ÁÁLÁ C.S LAPJA mi. DECEMBER 28., KEDD Ara 1 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM Gazdaságos termelés —- jövedelmezőség Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén a soron lévő gazdaságpolitikai feladatok megoldásával kapcsolatban hangsúlyozta: „A gazdaságosan előállítható termékek körének bővítésével egyidejűleg csökkenjen a gazdaságtalan termékek termelése”. A gazdaságos termelésről, a jövedelmezőségről sok szó esik napjainkban. Ez mind népgazdasági, össztársadalmi mind pedig temelői, vállalati szempontból érthető. Egyrészt azért, mert a negyedik ötéves tervben foglalt célkitűzések megvalósításának elengedhetetlen feltétele a népgazdaság hatékonyságának, ezzel összefüggésben a termelés gazdaságosságának javítása. Másrészt a gyártmányösszetétel korszerűsítése — a kedvezően értékesíthető, versenyképes termékek mennyiségének növelése, a gazdaságtalan és elavult gyártmányok termelésének csökkentése — nélkül az anyagi ösztönzés-, a vállalati nyereség érdekeltség rendszere, a dolgozók személyi jövedelmének növekedése kellőképpen i nem valósulhat meg. Jelenleg a gazdaságtalan termelés még mindig jelentős erőforrásokat köt le s ez fékezi a ársadalmi-gazdasági előrehaladást A Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány a legutóbbi években több ízben hangsúlyozta a gazdaságos termelés megvalósításának szükségességét. Ennek ellenére még nem mindenütt értették meg e követelmény fontosis ágát. Joggal remélhető, hogy a most öt esztendőre kidolgozott vállalati, szövetkezeti — tervekben a termelőegységek már gondosabban mérlegeltek, s e követelményt is figyelembe véve határozták meg lehetőségeiket. sokoldalú elemzés után szabták meg feladataikat. A középtávú tervekről készült felmérések kimutatják hogy a kedvező tapasztalatok mellett a termelő vállalatok egy részénél a meglevő gyártmányszerkezet megváltoztatását nem a rendszeres és állandó piackutató munka alapján tervezik, szervezik, hanem egyfajta, szűkén értelmezett „saját lehetőséget” vesznek csak figyelembe. Ezzel szemben mindannyiunk, az egész társadalom érdeke azt kívánja, hogy a termékfejlesztést, az újabb, a modernebb műszaki eljárások bevezetését, az önköltség csökkentését, a korszerűbb, a gazdaságosabb gyártmányok termelését valósítsák meg mindenütt. A műszaki, gazdasági vezetek küzdi ék le a régi a kitaposott úthoz való ragaszkodás kényelmességét, merjenek ha kell kockázatot is vállalni a közös ügy érdekében. Arra van szükség, hogy a termelők új megközelítésből és új felfogás alapján foglal kozzanak a termelési szerkezet átalakításával, a gazdaságtalan termelés visszaszorításával. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk egyaránt megköveteli, hogy a műszaiki és gazdasági szakemberek, a vállalati dolgozók, de az irányító apparátusban működök is céltudatosan, határozottan és következetesen, együttes erővel keressék, találják és oldják meg a sikeresebb, az eredményesebb gazdálkodást. A vállalati középtávú tervek készítése folyamán a minisztéri umok, az országos hatáskörű szervek sokoldalú tanácsadással segítették a gazdálkodó egységek tervezői munkáját, és széleskörűen elemezték, hogy a vállalati tervek tükrözik-e a népgazdasági koncepciót, hozzájárulnak-e a negyedik ötéves népgazdasági terv teljesítéséhez. A negyedik ötéves terv maradéktalan végrehajtása érdekében szükséges, hogy a termelést és a felhasználást irányító központi szervek munkájában a gazdaságtalan termelés visszaszorítása és az ebből adódó kérdések problémák megoldása az eddigieknél hatékonyabban mindenekelőtt a népgazdaság érdekéinek szem előtt tartásával jusson kifejezésre. Erre hívta fed a figyelmet a kormány a közelmúltban megtartott üléseinek egyikén, amikor megállapította: ,,A termelési szerkezet kedvezőbb kialakítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása érdekében fokozni kell a központi irányító szervek kezdeményező, ösztönző és koordináló szerepét”. Maradandó, tartós eredmények — természetesen — egyik napról a másikra nem születnek. Szakítani kell azzal a sok helyen még megnyilvánuló szemlélettel, amely csak a rövid távú előnyök megszerzését tartja fontosnak. A gazdálkodó egységeknek hosszabb távra kell megalapozniok és bizonyí- taniiok versenyképességüket, műszaki színvonal és önköltség, jövedelmezőség szempontjából egyaránt. A megielölt célok — a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítása és a gazdaságtalan termelés visszaszorítása — elérése csakis a vállalati és ágazati irányító szervek dolgozóinak céltudatos, közös, jó munkája eredményeképpen valósulhat meg. Herényi Ferenc Hz állami fö'tíek tsz-luíajdonba adásáról tárgyalt a MÉM miniszteri értekezlete A MÉM miniszteri értekezlete oétíöi ülésén többek között az állami földek termelőszövetkezeti tulajdonba adásáról tárgyalt. A földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről hozott 1967. évi törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a tsz-ek megvásárolják azokat a földeket, amelyek használatukban | vannak ugyan, de tulajdonosuk j az állam. A törvény hatályba lépése óta 1738 termelőszövetke- I zet csaknem 630 000 hektárnyi I áiHamá föld tulajdonba adását] kérte, ebből 584 000 hektárt a tsz-ek meg is kaptak. Az állami tulajdonban és a termelőszövetkezetek használatában .evő 1 131 000 hektárnyi földterületnek mindent egybevetve 55 százalékát vették már át tulajdonjogilag is a termelőszövetkezetek, amelyek aranykoronánként 10 forintért váltják meg a földeket és ezt az összeget öt év alatt kell kifizetniük. A miniszteri értekezlet megállapította. ho£"r az átadások üteme megfelelő, (MTI) Holtand és nyugatnémet érdeklődés a vízgépészet foronyszűrő berendezése Iránt Várják a szűrőket a Balaton-menti üdülőhelyek Korábban már hírül adtuk, hogy a Vízgépészeti Vállalat gyulai gyáregysége a mostani tervidőszakban fokozottan veszi ki részét az országos közmű programból. Acélszerkezetű víztornyai megtalálhatók az ország minden részében csakúgy, mint például az NDK-ban, vagy éppen Csehszlovákiában. Különböző víztisztító berendezések gyártása is feladata a gyáregységnek. Ezek közül országos érdeklődés mellett felhívta magára a nemzetközi figyelmet is az úgynevezett DÉVIG, a Demeter feltalálóról elnevezett vízgép, a toronyszűrő. Ez a folyadékszűrő kiválóan alkalmas kommunális ivóvízellátásra, meglévő vízművak bővítésére, üdülő-, kempingtelepeik idényszerű vízellátására éppenúgy mint ipari üzemek fokozott követelményű vízellátására. Az alaptípus teljesítménye napi 600 —800 szűrőegységek párhuzamos üzemeltetésével pedig napi öthatezer köbméter. Ezefe a berendezések a Balatonra és a Dunára telepítve huzamosabb idő óta üzemszerűen kifogástalanul működnek. Most fejezték be a gyulai üzemben 4 szűrőegységes ' telep berendezéseinek gyártásit Balatonszép- lakra továbbiakat készítenek Balatonöszöd, Akarattya. Balatonalmádi és Balatonfüred ivóvíz ellátásához. A berendezések előnye, hogy lehetővé teszik a legmagasabb vízminőségi igényeik kielégítését, mozgó, forgó alkatrészük nincs, rövid idő alatt elkészíthetők könnyen telepíthetők, kezelésük egyszerű, beruházásuk és üzemeltetésük gazdaságos. A gyártmány nagy elismerés mellett szerepelt a Baselben az V. Nemzetközi Környezetvédelmi Kiállításon, amelyen 15 ország 329 kiállítója mutatta be a természeti környezet védelmére szolgáló berendezések, eszközök gazdag választékát. Hazánkat a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat képviselte, áltála került bemutatásra a vízgépészet DEVIG rendszerű víztisztítója. A szűrő licence iránt többek között holland és nyugatnémet cég is érdeklődött. A vízgépészeti vállalat gyulai gyáregysége jól rajtolt a tervidőszak első évében. Termelési előirányzatát 107, árbevételi előirányzatát' pedig -110 százalékra teljesíti. Mfti EGY KÉTGYERMEKES ANYA VÉDELMÉBEN (3 .oldal) TÖRVÉNYEINK SZELLEMÉRŐL (5. oldal) POLGÁRI VÉDELEM <7. oldal) LÁTOGATÓ A KOPASZHEGYEN (Kisregény, 4—5. oldal) Rendkívüli tárgynyereménysorsolás a totóban A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság az 1972. évi 52. sz. fogadási szelvények között rendkívüli tárgynyeremény-sorso- lást rendezett. A nyeremények a müncheni olimpiára történő egyes kétszemélyes utazások. A hétfőn megtartott sorsoláson a következő számú szelvények tulajdonosai nyertek: 2 hasábos szelvények: 722 607 sz. (1 személyes utazás), 6 hasábos szelvények: 22 203 sz. (1 személyes utazás). Kollektív szelvények: DK jelzésű 97 625 sz. (2 személyes utazás). ED jelzésű 26 838 sz. (1 személyes utazás). Ugyanilyen nyeremények sorsolására kerül sor az 1972. évi 1. sz. fogadási szelvények között. (MTI) „Kohán György képei nemzeti ki öt esztendővel ezelőtt hunyt el Kohán György gyulai festőművész, aki osztozott sok nagy előde sorsában: halála után vált igazán ismert, elismert alkotóvá. Az utóbbj években több kiállítás adózott emlékének, több alkalommal találkozhatott munkáival — csaknem hétszáz festményét es kétezernél több grafikáját ajándékozta a művész Gyula városának — a közönség. Legutóbb, december 16-án Budapesten és Gyulán, december 24-én pedig Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban nyílt Kohán emlékkiállítás. Ez utóbbi tárlat megnyitóján Dér László megyei múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára méltatta Kohán György művészetét. Emlékezett a pályakezdés esztendeire, párizsi, vásárhelyi és gyulai tartózkodására, Kohán emberj jellemvonásaira, tisztaságára, művészi hitvallására. „Kohán György korunk, a huszadik század embere volt és korunk emberének egeket ostromló heroikus erejét, összetett érzésvilágát fejezte ki. Azt a mindent elsöprő dinamizmust, amely képessé tette az embert a nyomasztó múlt lapos-mocskos világából kiemelkedni, új világot teremteni önmaga számára. Kora embere volt: a magyar valóságból kinőtt és kemény küzdelemben kiterebélyesedett szívós fajta Konokul végigjárta a maga útját s az ügy, amelyre életét tette, igaz volt... Kohán nem mindennapú fsstő, nem egy a sok közül. Ezt itt kiállított káliéi is mutatják. Európában is kevés művész van vagy volt, aki ilyen dinamikus erővel, monumentalitással azonnal a tartalmat megragadva, lerántva róla minden sallangot, mert és tudott ábrázolni... Kohán György művészete a szó nemes értelmében nemzeti kincsünkké vált. Fogadják őt úgy is — a rá emlékezés ötéves évfordulóján — mint földit, akit e táj nevelt és fogadott örökre magába.” Képünkön a megnyitás pillanata, jobbiől Dér László, mellette Enyedi G. Sándor. (Foto: Bamácz István)
