Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-24 / 303. szám
: Ülést tartott a minisztertanács JA kormány TÄJEKOZTATA- „.*# HIVATALA KÖZLI: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. ,”-iE?61c Jenő- a kormány elnöke tájékoztatást adott a december ^ 18. között baráti látoga‘ táson hazánkban tartózkodó 'Dzsemai Bujedics, a Jugoszláv ».Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Taná- «Psa elnökével folytatott tángya- -iásaáról. A kormány a beszámolót ióvá- hagyólag tudomásul vette, és fel. nívta az illetékes minisztereket és országos hatáskörű szervek »"Vezetőit, hogy a kétoldalú kapcsolatok konkrét kérdéseiben a {«szükséges intézkedéseket tegyék ,«ieg. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának előterjesztése Alapján a kormány rendeletet • fogadott el a családi pótlék érvényben levő rendszerének továbbfejlesztéséről. «■ A január 1-tői életbe lépő kor- «nányrendelet értelmében a há- jjrom- és többgyermekes családok gyermekenkénti családi pótléka 100 forinttal emelkedik, az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülőket azonos mértékű emelkedés illeti meg. A munkaügyi miniszter, valamint a Szakszervezetek Országos [Tanácsa főtitkárának előterjesz- 1tése alapján a Minisztertanács megtárgyalta a Munka Törvénykönyve végrehajtásának négy évi tapasztalatairól szóló jelentést. Megállapította a kormány, hogy a Munka Törvénykönyve összhangban van gazdasági„társadalmi fejlődésünkkel. A .törvény végrehajtása során tapasztalható folyamatos előreha- lad ás ellenére fokozott figyelmet kell fordítani a végrehajtás színvonalára azért, hogy felszin- Áeé kerüljenek a szabályozásban t&dott lehetőségek, s tovább 1a- ■vuljon törvényesség. A kor- srnánv elrendelte, hogy a miniszterek az 1972, 'évi tervekkel és ;feladatokkal ' kapcsolatos értekezleteken a vállalatok igazga- „tói részére adianak megfelelő ^útmutatást a Munka Törvényikönyve szabályainak végrehajtására. A kormány utasította a minisztereket és a tanácsokat, valamint felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a (szakszervezeteket, hogy rendszeresen kisérjék figyelemmel a gyakorlati végrehajtást és eh- "hez adjanak továbbra Is tartalmi útmutatást, lépjenek fel a .■tudomásukra jutott jogszabálysértésekkel szemben és alkalmazzanak hatékony felelősségre- ' Vónást. A kormány utasította a ■Vhunkaügy. minisztert és felkértté a Szakszervezetek Országos I {»Tanácsát hogy vizsgálják meg , (azokat a kérdéseket, amelyeknél az eddigi tapasztalaitok szerint a szabályozás továbbfejlesztéséire lehetőség van. A kormány elfogadta a munkaügyi miniszter előterjesztésére, a termelésben dolgozó középfokú szakembereik intézményes továbbképzési rendszerének megteremtésére vonatkozó javaslatot. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a sütőipar gazdasági helyzetével összefüggő kérdéseket. A lakosság megfelelő kenyérellátása érdekéiben a Minisztertanács határozatot hozott a sütőipar helyzetének javításáról, a sütőipari dolgozók ösztönző bérfejlesztéséről, valamint az iparágbaji dolgozó szakmunkás-utánpótlás meggy őrsi tásáróL A kormány a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján megvizsgálta a zöldségtermesztés és a szarvasmarhatenyésztés helyzetét, s határozatot hozott mindkét mezőgazdasági ágazat továbbfejlesztése komplex programjainak kidolgozására. A zöldségtermesztés* illetően a Minisztertanács megállapította, hogy a termelés fejlesztéséhez szükséges anyagi-műszaki ellátás javítása mellett biztosítani kell a termelőüzemek anyagi érdek eltéségének fokozását. Ennek érdekében a termelési ráfordítások fajlagos csökkentését elősegítő intézkedésekkel egyidejűleg az érintett ágazat jövedelmezőségének növelését is elő kell segíteni A kormány utasította a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, hogy 1972. év első felében terjessze be a szarvasmarhatenyésztés negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló javaslatail A Minisztertanács a legfőbb ügyész előterjesztése alapján foglalkozott a jogszabályok kiadása terén mutatkozó késedelmekkel. Számos esetben tapasztalható ugyanis, hogy a minisztériumok egy része több, magasabb szintű jogszabály végrehajtási rendeletéit jelentős késedelemmel adja ki, illetve miniszteri rendeletekben visz- szamenő hatállyal szabályoz különböző kötelezettségeket A kormány az előterjesztést tu- . domásul vette és határozatot j hozott a jogalkotási fegyelem j megjavítása érdekében. A Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta saját munkatervét 1972. első félévére, valamint a Gazdasági Bizottság, a Honvédelmi Bizottság, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága, a Tudománypolitikai Bizottság, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, továbbá • az Országos Ifjúságpolitikád és ; Oktatási Tanács munkatervét : a jövő év hasonló időszakára. : A kormány ezután egyéb ; ügyeket tárgyalt. (MTI) v A TISZA MENTI REGIONÁLIS VfZMÜ- 1 ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI VÄLLALAT t GYULAI KIRENDELTSÉGE felvételt hirdet az alábbi munkakörök 1 betöltésére.- : ß* • Építésvezető minimum 5 év mélyépítési gyakorlattal. Munkavezető í i’ . minimum 3 év mélyépítési gyakorlattal l fi Felveszünk továbbá: I ács-állványozó, kőműves, vasbetonszerelő, csőszerelő szakmunkásokat, építőipari könnyű- és nehézgépkezelőket, kotrómestereket és GF— 251 !; . típusú gyorsgőzfejlesztőre vizsgázott kezelőt Bérezés: kollektív szerződés szerint l jl Jelentkezés: a kirendeltség központjában (Gyula, Lenin út). Ü 386099 ■ : ■ » ■ : Mit tárgyalt az ENSZ-közgyűlés? Összefoglaló Tanácskozás Moszkvában Moszkvában hivatalos közleményt adtak ki arról, hogy a szovjet fővárosban a szocialista országok képviselői megvitatták országaik további együttműködésének kérdéseit a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben. A december 21—22-én megtartott tanácskozáson a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság képviselői vettek részt. (MTI) Az ENSZ főtitkára Dr. Kurt Waldheim, az ENSZ új főtitkára. Ölet» Pivovarov, a TASZSZ- hírügynökség New York-i tudósítója így összegezte az ENSZ- közgyűlés 26. ülésszakának munkáját: Az ENSZ történetének napirendekben egyik legtelítettebb ülésszaka volt a huszonhatodik. Több mint száz kérdést vitattak meg, ezek közül számos közvetlen kapcsolatban volt a nemzetközi béke és biztonság megerősítésének problémájával. Nemzetközi elismerésre talált a Szovjetuniónak a leszerelési világértekezlet összehívására tett javaslata; az erről szóló vitában több mint ötven delegátus szálált fel, túlnyomó többségükben kiemelték a szovjet kezdeményezés nagy fontosságát és időszerűségét. Hangoztattak annak szükségességét, hogy az értekezlet a kérdések széles Skáláját felölelje. Szenteljen különösem nagy figyelmet a nukleáris leszereléssel összefüggő problémáknak. A közgyűlés 26. ülésszaka nagy figyelmet szentelt a nemzetközi biztonság problémáinak. Nagy jelentőségű a közgyűlés közel-keleti határozata. A tagállamoknak nemcsak azzal a feladattal kellett szembenéz- ndök, hogy enyhítsék a feszültséget ebben a térségben, hanem azzal is, hogy megmutassák a nemzetközi közvéleménynek, kit terhel a felelősség az ott kialakult helyzet miatt, kik akadályozzák a« közel-keleti politikai rendezést Az édes vita bebizonyította, Izrael következetesen szabotálja a Biztonsági Tanács 1967. november 22-d határozatának végrehajtását, elutasít minden j! ENSZ-kezdeményezést, amely 1 a válság felszámo'ásána irá- !> :nyul, magára Vállalva ezáltal a felelősséget a térségben levő feszültség kiéleződéséért. A közgyűlés áttekintett egy sor, a gyarmatosítás és a fajüldözés felszámolásával kapcsolatos kérdést is. A mostani ülésszak munkáját beárnyékolta az India és Pakisztán között kirobbant fegyveres konfliktus. A közgyűlésen és a Biztonsági Tanácsban folytatott vita során a szocialista országok képviselői konstruktív javaslatokkal járultak hozzá a probléma megoldásához, következetesen sík- raszálltak a hindosztáni félszigetén kialakult feszültség igazságos rendezése hl ellett, rámutattak a konfliktus valódi okai felszámolásának fontosságára és. arra, hogy tiszteletben kell tartani Bangla Desh népének az 1970. decemberi választásokon kinyilvánított akaratát A közgyűlés 26. ülésszakán visszahelyezték jogaiba a Kínai Népköztársaságot A szocialista országok mindvégig kiálltak Kína ENSZ-jogainak helyreállítása mellett, őszintén remélték, hogy a KNK részvétele az ENSZ munkájában hozzájárul a világszervezet tevékenysége hatékonyságának növeléséhez, a béke é6 a nemzetközi biztonság megerősítéséhez. A maoistáik azonban nem a béke megerősítésébe, hanem a Szovjetunió és a többi szocialista ország politikájának rágalmazásába fogtak és néhány kérdésben a legteljesebb egyetértésre jutottak a legreakciósabb imperialista erőkkel. A közgyűlés záró ülésén, a Biztonsági Tanács ajánlására megválasztották az új titkárt, Kurt Waldheim személyében. A 26. közgyűlés megmutatta, hogy tovább növekszik az anti- imperialista, békeszerető erők befolyása. Az államok többsége megérti már, milyen nagy felelősség hárul rá a béke megőrzésében és megerősítésében. A békére és a leszerelésre vonatkozó legfontosabb közgyűlési határozatokat a szocialista országok kezdeményezésére hozták, s kifejezésre jutott azokban a Szovjetunió és a többi szocialista állam következetes bókepoliti'kája, erőfeszítése a nemzetközi biztonság megerősítésére. Ezeket a határozatokat támogatták a fiatal, független fejlődő országok. (MTI) A DOLLÁR — ÍJJ HELYZETBEN A dollárt leértékelték — s ez a pénzügyi és politikai „világ- szenzáció” ismét megerősítette a régi tapasztalatot. Nevezetesen azt, hogy" a tőkés világ hatalmainak egymás közötti vitás kérdéseiben a tényleges erőviszonyok döntenek. Az Egyesült Államok látszólag kedvezőtlen helyzetből indult. Lanyhuló termelés, fokozódó munkanélküliség, a fizetési mérleg krónikus hiánya, a külkereskedelmi mérlegnek az ország történetében első ízben jelentkező deficitje, a dollár állandó értékvesztése. Ez volt a kiindulópont De — csupán „tisztán gazdasági” értelemben. Tisztán gazdasági viszonylatok azonban nincsenek. Bármilyen kedvezőtlen is lett az Egyesült Államok gazdasági pozíciója' — tényleges stratégiai, politikai túlsúya miatt továbbra is az „erő helyzetéből” tárgyalhat a tőkés világon belül. Ez a magyarázata annak, hogy gazdaságilag gyenge pozíciója ellenére a nagy devizacsatában az Egyesült Államok a maga alapvető érdekeit érvényesíteni tudta. Voltaképpen az Egyesült Államok csak egyetlen ponton hajtott végre visszavonulást Nevezetesen abban, hogy egészen noveVnber végéig Washington keréken megtagadta a dollár leértékelését Addig az amerikai erőfeszítések arra irányultak, hogy a többi országok egyoldalúan értékeljék fel valutáikat — a dollár árfolyama viszont ne mozduljon. Ennek a politikának a szolgálatában vezette be Nixon a 10 százalékos import különadót, amellyel megdrágította a versenytársak Amerikába irányuló kivitelét. Ugyanezt a cél* szolgálta az is, hogy egyes vezető tőkés országokat a valuta „lebegtetésére” kényszerítettek. Ez a kereslet-kínálat ideiglenes szabad érvényesülését jelentette, ami az összes vezető valuták árfolyamát magasba hajtotta a dollárhoz képest. A gyakorlatban ez úgy hatott, mintha már fel is értékelték volna ezeket a valutákat. Ez tovább drágította az Egyesült Államok versenytársainak áruit a világpiacon. Másszóval: javította az USA versenypozícióit Az az eredeti elhatározás, hogy a válságot a dollár leértékelése (tehát az unciánkénti 35 dolláros aranyár megváltoztatása) nélkül kell megoldani, nem elsősorban gazdasági, hanem politikai és pszichológiai döntés eredménye volt: Nixon úgy vélte, hogy választási év küszöbén nem lenne tanácsos a leértékelés végrehajtása. Az ősz folyamán azonban mind világosabbá vált, hogy létrejött a vezető tőkés országok egységfrontja Washingtonnal szemben. Ezek az országok nyíltan kijelentették: egyoldalú lépésekre nem hajlandók, csak akkor értékelik fel hivatalosan a maguk valutáját — ha Washington is „hozzányúl” a dollárhoz. Ebben a helyzetben az amerikai pénzügyi és bankvilág taktikát változtatott. Olyan döntés született, hogy az Egyesült Államok is leértékeli a dollárt — de ugyanakkor súlyos kereskedelempolitikai követeléseket is támaszt vetél ytársaival szemben. így történt, hogy Rómában, a tíz vezető tőkés ország tanácskozásán, majd utóbb Brüsszelben Washington bejelentette a leértékelést — s egyben új követeléseit is. A leértékelésre vonatkozó döntést azután megerősítette a Nixon—Pompidou találkozó, a mennyiségi arányokat pedig meghatározta a Washingtonban vasárnap hajnalban végétért kétnapos pénzügy- miniszteri konferencia. A dollárt 7,89 százalékkal értékelték le, ami azt jelenti, hogy 1934 óta első ízben megváltozott az arany dollárban kifejezett hivatalos árfolyama: 34 dollárról (
