Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-24 / 303. szám

: Ülést tartott a minisztertanács JA kormány TÄJEKOZTATA- „.*# HIVATALA KÖZLI: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. ,”-iE?61c Jenő- a kormány elnöke tájékoztatást adott a december ^ 18. között baráti látoga­‘ táson hazánkban tartózkodó 'Dzsemai Bujedics, a Jugoszláv ».Szocialista Szövetségi Köztársa­ság Szövetségi Végrehajtó Taná- «Psa elnökével folytatott tángya- -iásaáról. A kormány a beszámolót ióvá- hagyólag tudomásul vette, és fel. nívta az illetékes minisztereket és országos hatáskörű szervek »"Vezetőit, hogy a kétoldalú kap­csolatok konkrét kérdéseiben a {«szükséges intézkedéseket tegyék ,«ieg. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Taná­csa főtitkárának előterjesztése Alapján a kormány rendeletet • fogadott el a családi pótlék ér­vényben levő rendszerének to­vábbfejlesztéséről. «■ A január 1-tői életbe lépő kor- «nányrendelet értelmében a há- jjrom- és többgyermekes csalá­dok gyermekenkénti családi pótléka 100 forinttal emelkedik, az egyedülálló egy- és kétgyer­mekes szülőket azonos mértékű emelkedés illeti meg. A munkaügyi miniszter, vala­mint a Szakszervezetek Országos [Tanácsa főtitkárának előterjesz- 1tése alapján a Minisztertanács megtárgyalta a Munka Törvény­könyve végrehajtásának négy évi tapasztalatairól szóló jelen­tést. Megállapította a kormány, hogy a Munka Törvénykönyve összhangban van gazdasági­„társadalmi fejlődésünkkel. A .törvény végrehajtása során ta­pasztalható folyamatos előreha- lad ás ellenére fokozott figyel­met kell fordítani a végrehajtás színvonalára azért, hogy felszin- Áeé kerüljenek a szabályozásban t&dott lehetőségek, s tovább 1a- ■vuljon törvényesség. A kor- srnánv elrendelte, hogy a minisz­terek az 1972, 'évi tervekkel és ;feladatokkal ' kapcsolatos érte­kezleteken a vállalatok igazga- „tói részére adianak megfelelő ^útmutatást a Munka Törvény­ikönyve szabályainak végrehaj­tására. A kormány utasította a minisztereket és a tanácsokat, valamint felkérte a Szakszerve­zetek Országos Tanácsát és a (szakszervezeteket, hogy rend­szeresen kisérjék figyelemmel a gyakorlati végrehajtást és eh- "hez adjanak továbbra Is tartal­mi útmutatást, lépjenek fel a .■tudomásukra jutott jogszabály­sértésekkel szemben és alkal­mazzanak hatékony felelősségre- ' Vónást. A kormány utasította a ■Vhunkaügy. minisztert és felkér­tté a Szakszervezetek Országos I {»Tanácsát hogy vizsgálják meg , (azokat a kérdéseket, amelyeknél az eddigi tapasztalaitok szerint a szabályozás továbbfejlesztésé­ire lehetőség van. A kormány elfogadta a mun­kaügyi miniszter előterjesztésé­re, a termelésben dolgozó kö­zépfokú szakembereik intézmé­nyes továbbképzési rendszeré­nek megteremtésére vonatko­zó javaslatot. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány megtár­gyalta a sütőipar gazdasági helyzetével összefüggő kérdé­seket. A lakosság megfelelő kenyérellátása érdekéiben a Mi­nisztertanács határozatot hozott a sütőipar helyzetének javítá­sáról, a sütőipari dolgozók ösz­tönző bérfejlesztéséről, vala­mint az iparágbaji dolgozó szakmunkás-utánpótlás meg­gy őrsi tásáróL A kormány a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elő­terjesztése alapján megvizsgál­ta a zöldségtermesztés és a szarvasmarhatenyésztés helyze­tét, s határozatot hozott mind­két mezőgazdasági ágazat to­vábbfejlesztése komplex prog­ramjainak kidolgozására. A zöldségtermesztés* illetően a Minisztertanács megállapítot­ta, hogy a termelés fejlesztésé­hez szükséges anyagi-műszaki ellátás javítása mellett bizto­sítani kell a termelőüzemek anyagi érdek eltéségének fokozá­sát. Ennek érdekében a terme­lési ráfordítások fajlagos csök­kentését elősegítő intézkedések­kel egyidejűleg az érintett ága­zat jövedelmezőségének növe­lését is elő kell segíteni A kormány utasította a me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, hogy 1972. év első felében terjessze be a szarvas­marhatenyésztés negyedik öt­éves terv célkitűzéseinek meg­valósítását szolgáló javaslatail A Minisztertanács a legfőbb ügyész előterjesztése alapján foglalkozott a jogszabályok ki­adása terén mutatkozó kése­delmekkel. Számos esetben ta­pasztalható ugyanis, hogy a minisztériumok egy része több, magasabb szintű jogszabály végrehajtási rendeletéit jelentős késedelemmel adja ki, illetve miniszteri rendeletekben visz- szamenő hatállyal szabályoz kü­lönböző kötelezettségeket A kormány az előterjesztést tu- . domásul vette és határozatot j hozott a jogalkotási fegyelem j megjavítása érdekében. A Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta saját munkater­vét 1972. első félévére, vala­mint a Gazdasági Bizottság, a Honvédelmi Bizottság, a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága, a Tudománypoliti­kai Bizottság, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, továbbá • az Országos Ifjúságpolitikád és ; Oktatási Tanács munkatervét : a jövő év hasonló időszakára. : A kormány ezután egyéb ; ügyeket tárgyalt. (MTI) v A TISZA MENTI REGIONÁLIS VfZMÜ- 1 ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI VÄLLALAT t GYULAI KIRENDELTSÉGE felvételt hirdet az alábbi munkakörök 1 betöltésére.- : ß* • Építésvezető minimum 5 év mélyépítési gyakorlattal. Munkavezető í i’ . minimum 3 év mélyépítési gyakorlattal l fi Felveszünk továbbá: I ács-állványozó, kőműves, vasbetonszerelő, cső­szerelő szakmunkásokat, építőipari könnyű- és nehézgépkezelőket, kotrómestereket és GF— 251 !; . típusú gyorsgőzfejlesztőre vizsgázott kezelőt Bérezés: kollektív szerződés szerint l jl Jelentkezés: a kirendeltség központjában (Gyula, Lenin út). Ü 386099 ■ : ■ » ■ : Mit tárgyalt az ENSZ-közgyűlés? Összefoglaló Tanácskozás Moszkvában Moszkvában hivatalos közle­ményt adtak ki arról, hogy a szovjet fővárosban a szocialista országok képviselői megvitatták országaik további együttműködé­sének kérdéseit a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben. A december 21—22-én meg­tartott tanácskozáson a Belo­rusz Szovjet Szocialista Köztár­saság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mon­gol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság képviselői vettek részt. (MTI) Az ENSZ főtitkára Dr. Kurt Waldheim, az ENSZ új főtitkára. Ölet» Pivovarov, a TASZSZ- hírügynökség New York-i tudó­sítója így összegezte az ENSZ- közgyűlés 26. ülésszakának munkáját: Az ENSZ történetének napi­rendekben egyik legtelítettebb ülésszaka volt a huszonhatodik. Több mint száz kérdést vitat­tak meg, ezek közül számos közvetlen kapcsolatban volt a nemzetközi béke és biztonság megerősítésének problémájával. Nemzetközi elismerésre ta­lált a Szovjetuniónak a lesze­relési világértekezlet összehívá­sára tett javaslata; az erről szóló vitában több mint ötven delegátus szálált fel, túlnyomó többségükben kiemelték a szov­jet kezdeményezés nagy fon­tosságát és időszerűségét. Han­goztattak annak szükségessé­gét, hogy az értekezlet a kér­dések széles Skáláját felölelje. Szenteljen különösem nagy fi­gyelmet a nukleáris leszerelés­sel összefüggő problémáknak. A közgyűlés 26. ülésszaka nagy figyelmet szentelt a nem­zetközi biztonság problémái­nak. Nagy jelentőségű a közgyű­lés közel-keleti határozata. A tagállamoknak nemcsak azzal a feladattal kellett szembenéz- ndök, hogy enyhítsék a feszült­séget ebben a térségben, ha­nem azzal is, hogy megmutas­sák a nemzetközi közvélemény­nek, kit terhel a felelősség az ott kialakult helyzet miatt, kik akadályozzák a« közel-keleti po­litikai rendezést Az édes vita bebizonyította, Izrael következetesen szabo­tálja a Biztonsági Tanács 1967. november 22-d határozatának végrehajtását, elutasít minden j! ENSZ-kezdeményezést, amely 1 a válság felszámo'ásána irá- !> :nyul, magára Vállalva ezáltal a felelősséget a térségben levő feszültség kiéleződéséért. A közgyűlés áttekintett egy sor, a gyarmatosítás és a faj­üldözés felszámolásával kap­csolatos kérdést is. A mostani ülésszak munká­ját beárnyékolta az India és Pakisztán között kirobbant fegyveres konfliktus. A közgyű­lésen és a Biztonsági Tanács­ban folytatott vita során a szo­cialista országok képviselői konstruktív javaslatokkal já­rultak hozzá a probléma meg­oldásához, következetesen sík- raszálltak a hindosztáni fél­szigetén kialakult feszültség igazságos rendezése hl ellett, rá­mutattak a konfliktus valódi okai felszámolásának fontossá­gára és. arra, hogy tiszteletben kell tartani Bangla Desh népé­nek az 1970. decemberi válasz­tásokon kinyilvánított akara­tát A közgyűlés 26. ülésszakán visszahelyezték jogaiba a Kí­nai Népköztársaságot A szo­cialista országok mindvégig ki­álltak Kína ENSZ-jogainak helyreállítása mellett, őszintén remélték, hogy a KNK részvé­tele az ENSZ munkájában hozzájárul a világszervezet te­vékenysége hatékonyságának növeléséhez, a béke é6 a nem­zetközi biztonság megerősíté­séhez. A maoistáik azonban nem a béke megerősítésébe, hanem a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország politikájá­nak rágalmazásába fogtak és néhány kérdésben a legtelje­sebb egyetértésre jutottak a legreakciósabb imperialista erőkkel. A közgyűlés záró ülésén, a Biztonsági Tanács ajánlására megválasztották az új titkárt, Kurt Waldheim személyében. A 26. közgyűlés megmutatta, hogy tovább növekszik az anti- imperialista, békeszerető erők befolyása. Az államok többsé­ge megérti már, milyen nagy felelősség hárul rá a béke meg­őrzésében és megerősítésében. A békére és a leszerelésre vo­natkozó legfontosabb közgyűlési határozatokat a szocialista or­szágok kezdeményezésére hoz­ták, s kifejezésre jutott azok­ban a Szovjetunió és a többi szocialista állam következetes bókepoliti'kája, erőfeszítése a nemzetközi biztonság megerő­sítésére. Ezeket a határozatokat támogatták a fiatal, független fejlődő országok. (MTI) A DOLLÁR — ÍJJ HELYZETBEN A dollárt leértékelték — s ez a pénzügyi és politikai „világ- szenzáció” ismét megerősítette a régi tapasztalatot. Nevezete­sen azt, hogy" a tőkés világ ha­talmainak egymás közötti vitás kérdéseiben a tényleges erővi­szonyok döntenek. Az Egyesült Államok látszólag kedvezőtlen helyzetből indult. Lanyhuló ter­melés, fokozódó munkanélküli­ség, a fizetési mérleg krónikus hiánya, a külkereskedelmi mér­legnek az ország történetében első ízben jelentkező deficitje, a dollár állandó értékvesztése. Ez volt a kiindulópont De — csupán „tisztán gazdasági” ér­telemben. Tisztán gazdasági vi­szonylatok azonban nincsenek. Bármilyen kedvezőtlen is lett az Egyesült Államok gazdasági pozíciója' — tényleges stratégiai, politikai túlsúya miatt továbbra is az „erő helyzetéből” tárgyal­hat a tőkés világon belül. Ez a magyarázata annak, hogy gazdaságilag gyenge pozíciója ellenére a nagy devizacsatában az Egyesült Államok a maga alapvető érdekeit érvényesíteni tudta. Voltaképpen az Egyesült Államok csak egyetlen ponton hajtott végre visszavonulást Nevezetesen abban, hogy egé­szen noveVnber végéig Washing­ton keréken megtagadta a dol­lár leértékelését Addig az ame­rikai erőfeszítések arra irányul­tak, hogy a többi országok egy­oldalúan értékeljék fel valutá­ikat — a dollár árfolyama vi­szont ne mozduljon. Ennek a politikának a szolgá­latában vezette be Nixon a 10 százalékos import különadót, amellyel megdrágította a ver­senytársak Amerikába irányuló kivitelét. Ugyanezt a cél* szol­gálta az is, hogy egyes vezető tőkés országokat a valuta „le­begtetésére” kényszerítettek. Ez a kereslet-kínálat ideiglenes szabad érvényesülését jelentette, ami az összes vezető valuták ár­folyamát magasba hajtotta a dollárhoz képest. A gyakorlat­ban ez úgy hatott, mintha már fel is értékelték volna ezeket a valutákat. Ez tovább drágította az Egyesült Államok versenytár­sainak áruit a világpiacon. Más­szóval: javította az USA ver­senypozícióit Az az eredeti elhatározás, hogy a válságot a dollár leérté­kelése (tehát az unciánkénti 35 dolláros aranyár megváltoztatá­sa) nélkül kell megoldani, nem elsősorban gazdasági, hanem po­litikai és pszichológiai döntés eredménye volt: Nixon úgy vél­te, hogy választási év küszöbén nem lenne tanácsos a leértékelés végrehajtása. Az ősz folyamán azonban mind világosabbá vált, hogy létrejött a vezető tőkés or­szágok egységfrontja Washing­tonnal szemben. Ezek az orszá­gok nyíltan kijelentették: egy­oldalú lépésekre nem hajlandók, csak akkor értékelik fel hivata­losan a maguk valutáját — ha Washington is „hozzányúl” a dollárhoz. Ebben a helyzetben az ameri­kai pénzügyi és bankvilág tak­tikát változtatott. Olyan döntés született, hogy az Egyesült Ál­lamok is leértékeli a dollárt — de ugyanakkor súlyos kereske­delempolitikai követeléseket is támaszt vetél ytársaival szem­ben. így történt, hogy Rómá­ban, a tíz vezető tőkés ország tanácskozásán, majd utóbb Brüsszelben Washington bejelen­tette a leértékelést — s egyben új követeléseit is. A leértékelés­re vonatkozó döntést azután megerősítette a Nixon—Pompi­dou találkozó, a mennyiségi ará­nyokat pedig meghatározta a Washingtonban vasárnap hajnal­ban végétért kétnapos pénzügy- miniszteri konferencia. A dol­lárt 7,89 százalékkal értékelték le, ami azt jelenti, hogy 1934 óta első ízben megváltozott az arany dollárban kifejezett hi­vatalos árfolyama: 34 dollárról (

Next

/
Oldalképek
Tartalom