Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-23 / 302. szám
Itt a bunda nem tréfadolog Wem volt még iga« tél, ami egyébként naptári számítás szerint is csak most kezdődik. A Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat szaküzletében azonban már 2 hónap óta tart a nagy vásár. Romvári Lászlódénak, az üzlet vezetőjének éppen elég tennivalója akad, de annyi időt szakít, hogy tájékoztasson : — Novemberben 265 ezer forint volt a forgalom, decemberben pedig 20 nap alatt 200 ezer forint értékű árut adtunk eL Távoli községekből is sokan fel. keresnek bennünket. Minden termék kapható, amit a vállalat készít. Lehet tehát válogatni. Csak női nercbunda nincs. Nemigen akadna rá vevő, mert 60 ezer forint az ára. Ami Békéscsabán készül, budapesti üzletekben található meg Á Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Válalat elnevezéséből következik, hogy itt szőrme- és kézműipari termékeket készítenek. Am az általános életszínvonal emelkedésével nőtt a szőrme-, bőr-, és csökkent a kézműipari termékek iránti kereslet. A vállalat természetesen ebhez igazodva fejlesztette az előbbit és csökkentette az utóbbit Tavaly márciusban Nagyszénáson 50 fős részleget hozott létre, ahol szőrme- és bőrhulladékot dolgoznak fel táblákba. Azelőtt 100-nál kevesebb volt a vállalat létszáma, akkor lett 142, de a szőrme- és bőrruházata cikkekből' így sem készül elegendő. Sokkai többet is átvenne a kereskedelem. Igaz, van az országban több hasonló vállalat. Nem egy közülük nyersbőrt is kikészít vagyis az alapanyagot maga teremti elő, ami nagy helyzeti előnyt is jelent számukra. A békéscsabai vállalatnak ilyen konkurenciával is meg kell birkóznia. Egyelőre azonban állja a sarat Hogy miképpen, azt Nagy Antal igazgató így magyarázza meg: — Olyan cikkeket állítunk elő, amilyet a konkurens vállalatok nem gyártanak. Kicsi a vállalat, gyors az átállás. Kisszériában is termelünk, amivel a „nagyok” nem foglalkoznak. Persze figyepagoda, amilyent csak filmen vagy képeskönyvben látott — Hát ez? Hát ez meg...? — ámuldozott. Amire Takó, de olyan flegmán ám, mintha csak jó estét köszönt volna: — Mi volna? Kéjlak, — mondta. — Mit mondott? Mi az isten? — Kéj-lak, — tagolta a szót Takó. — Cirjéky gróf, a hajdanvolt uraság csináltatta. No. meg is járta vele. ami azt illeti. Negyven esztendős is alig múlt és olyan kopasz lett miatta, hogy a beretvált tök se kopaszabb. — Emiatt? Hogyhogy? — bámult váltig a pagodára Laci. — Tudja — gyújtott rá egy rövid szivarra, s kezdett ott igazi jőízzel fabulázni Takó — tudja: agglegény volt a gróf, sose nősült meg, de a nőket marhára kedvelte. Ezt is, ezt a kéjlakot is egy nóríek csináltatta. Egy nyápic, kis színésznőnek. Pedig egy másik nője is volt, egy nála idősebb, igazán gusztusos maskara, csakhogy az a városban, Fehérvárott tartott szállást. No- mármost: amikor itt, ennél a babájánál volt — mutatott a pagodára Takó —. aztán a szerelmi etye-petye után aluvásra került a sor, ez a nő, aki sokkalta fiatalabb volt a grófnál, hogy szépítse, magához fiatalítsa a mél- tóságos urat, ez is fehér, az is fehér, amaz is fehér, mind kl- cibálta a frizurájából az ősz hajszálakat... Ellen ben. mikor a nála idősebbet boldogította, aztán annál is belefáradt a buzgólko- dásba: „Hű, fene meg nem ette!” — így a másik nő. „Én őszülök, öregszem, ez a pemahajder lemmel kell kísérnünk az országos helyzetet. A vállalatot áronban mégis fejleszteni kellene, mert szemmel láthatóan nagy a zsúfoüt- I ság és a szociális körülmények | sem kielégítőek. A terv meg is van rá. Eszerint négy év alatt, vagyis 1975-ig új üzemet hoznak létre Békéscsabán, ahol hetvenen dolgoznak majd, a jelenlegi üzemet pedig korszerűsítik és javítják a szociális körülményeket. A pénz már részben meg is van hozzá. A termelésben fontos szerep jut a szocialista brigádoknak. A mozgalom kezdeményezője a Gagarin szabászat! brigád volt, amely 3-szor nyerte már el a szocialista címet. A példát követte a Ságvári Endre lábzsákkészítő, majd az Április 4. hulladékfeldolgozó és a Hámán Kató bundakészítő brigád. Mind a négy továbbra is versenyben áll, sőt ez évben az ellenforradalom Idején Csepelen hősi halált halt Krupper Béláról elnevezett irodád és a Kulich Gyula bőrkonfekció« brigád is csatlakozott a mozgalomhoz. A Gagarin brigád tagjai most éppen nagytakarítást tartanak a szabászműhelyben. A takarítónő megbetegedett, őt helyettesítik. A létszámuk: négy férfi és őt nő. Egyformán serénykednek és láthatóan kitűnő a hangulatuk. Pribolyszki Mthályné szólal meg elsőként. — Mi vagyunk többen, mégis férfiuralom van. Kolynök Jánosné folytatja: — Pedig a nők élőbb jöttek le a fáról — idézi a Kossuth Könyvkiadó egyik nemrég megjelent szatirikus könyvét — S a bérezés mit mutat? —• kérdezem. — Azt, hogy mégiscsak a férfiak jöttek le előbb a fáról — tréfálkoznak, aztán hozzáfűzik: — Más beosztásban is vannak. Vagyis Jánosi Mihály, a brigádvezető, Czipó István és Bíró Gyula szabó szakmunkások, a nők pedig betanított munkások. Hogy miért Jánosi Mihályt választották meg brigádvezetőnek, arról az asszonyok derűsen így vélekednek: — Hajlítható — mondják, ami alatt azt értik, hogy megértő velük szemben. A keresettel mindnyájan elégedettek. Persze teljesíteni kell a feladatot. Ebben soha nem is volt hiba. Családosak , kell a pénz. Négy éve senki sem ment el a brigádból és nincs is olyan, aki elkívánkozna. Sőt, Kolynok Jánosné 16 éve dolgozik a vállalatnál, de a többiek sem kevesebb ideje 6—8 évnél. összefogtak, segítik egymást. Nemrég például Achim Jínos- né édesapja nem kapott 1 forint 40 filléres pipadohányt. Kétségbe volt esve. Az asszony elmondta ezt társainak, akik másnap 32 paklit hoztak be. Sok-sok hasonló gondot oldottak meg így együttesen. Mind egy-egy összekötő kapocs lett közöttük. Pásztor Bfla Kicsinyek a termek December 20-án Ismét beigazolódott, hogy az állami gazdasági és a termelőszövetkezeti valamint az élelmiszeripari szakembereket nagyon érdeklik a termeléssel, a gazdálkodással összefüggő előadások, viták. A MEDOSZ Luther utcai székházának nagyterme Ismét kicsinynek bizonyult, olyan nagy volt az érdeklődés dr. Fazeka« Bélának a KSH mezőgazdasági főosztályvezetőjének előadásán. Néhány nappal ezelőtt a II. Békés megyei növényvédő napok alkalmával szintén kicsinek bizonyult a Luther nteai székház. Sokan a folyosóra szorultak, másoknak ott sem jutott hely, így a tanácskozásról idő közben eltávoztak. Figyelemre méltó, hogy az ntóbbl időben egyre több Özem vezetője vesz részt különböző szakmai megbeszéléseken, munkájához, feladata ellátásához a közösség javára információkat kíváq beszerezni, véleményt cserél és tapasztalatokkal gazdagodva tér vissza telephelyére. Maholnap azonban jobban meg kellene fontolni egy-egy tapasztalatcsere értekezlet színhelyét. Ahol ugyanis eddig tartották a megbeszéléseket a MEDOSZ Luther utcai székházában, az SZMT nagytermében, dé még az Ifjúsági Házban is pótszékekről kellett gondoskodni. S ha a pótszék elfogyott, akkor a hallgatóság egy része a falak mentén állva hallhatta végig az előadást. Tehát nem érdektelenek egyáltalán ezek a programok. A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezete ilyen vonatkozásban jól tölti be hivatását, de hát a tanácskozó termet ez az intézmény nem tudja megnagyobbítani. Vonzóak a programok. Ezért a 150- 250 főre tervezett tanácskozásokra általában 300-400-an érkeznek. Békéscsabán sajnos alig akad olyan hely — az Ifjúsági Ház kivételivel — ,ahol egy- egy ilyen népes megbeszélést e] tudnának helyezni. Ezért változtatni kellene az eddigi gyakorlaton és a MAE megbeszéléseit olyan tanácskozó termekbe kellene csoportosítani, ahol a hallgatóság, a meghívottakon kívüli érdeklődőkkel együtt ülve, viszonylag kényelmesen jegyzetelve vehessen részt a közös munkában. (dups*' meg fiatalodik?” És az is neki a j gróf hajszálainak. Csakhogy aj rendes, a fekete hajszálainak. A j többit képzelheti. — Képzelem! nevette a fura ! históriát könnyezésig Laci. De annál komolyabb lett Ta- ! kó, és még a fején is csóvált : egyet — Ne nevessen, — mondta savanyú farizeusképpel — Nem nevetség ez, kérem. Ebben a példázatban az van, hogy... akkor okos a férfi, ha korán nőszül. Ha mindjárt a leszerelése után megnősül. Ide nézzen! — kapta le a sipkáját — Hatvan leszek de minden hajam szála megvan. Hát... maga is ehhez tartsa magát Hirtelen elfordult, és meg se várva, hogy az elképedt, htíle- dező Laci magához térjen, a tó átellenes partjára mutatott: A harcsa pedig ott, azok alatt á vén, göosörtös szelíd gesztenyék alatt fészkel. Onnét szokott így a sziget Irányába ki- torpedózni. Még a libákat is megtámadja a piszok ._ No, minden jót, aztán csak ügyesen. Sz... a szerencséjére, kartárs. Azzal már ott se volt Mire Laci utánakapta a fejét, már a sztikség-híd pallói hinta- palintáztak alatta. Telehold kelt fel. Vékonyra kalapált ezüstje ara- beszkekkel karcolta tele a tó ólomkrlstályát A fülemülék versengve, eszeveszetten szóltak. Csattogásuk — megannyi kettős futam üvegxilofonon — mély elragadtatott sóhajra bírta í hallgatag, egymás vállán pihenő gesztenyefákat (Folytatjuk) ŐSZ? TÉL? A fák közül előtör a decemberi fény, naptár szerint tél vaa. A meteorológia továbbra is enyhe időt jelent (Demény Gyula felvétele) RENDKÍVÜLI totó jutalomsorsolás U BÖKI I KAMII un TOTÓSZELVÉNYEK tfZil! I NYEREMÉNYEK: tit.a.uű«Á.ok as 1872» MÜNGSENl OLIMPIÁRA 25 éves a Pajtás Pontosan negyed évszázaddal ezelőtt: 1946 december 20-án új lapot árultak a rikkancsok — ekkor jelent meg a Pajtásnak, a magyar úttörők lapjának első száma. A háború okozta pusztulásból, nyomorúságból az ország még csak akkor kezdett kilábalni, de voltak messzire tekintő emberek, akik tudták, hogy a jövő generációja, a jövő építői: a gyermekek, s az ő felkészítésüket a jövőre minden eszközzel támogatni kell. A kommunisták irányításával létrejött úttörő- mozgalom és lapja ebben a helyzetben egy fontos változás kezdete volt, olyan mag, amely- *ből mára hatalmas, virágzó, sőt már termést hozó fa nőtt. A szerény kiállítású lap eleinte kéthetenként, 12 oldalon jelent meg. Néhány év múlva már hetilap lett belőle, később — a növekvő igények kielégítésére — a szebb kiállítást biztosító mélynyomásra tértek át, 1968 óta pedig 32 oldalon je’enik meg a gyermekek népszerű hetilapja. A negyedszázados Pajtás hetenkénti példányszáma megközelíti a háromszázezret, j
