Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-23 / 302. szám

Számvetés a megye egészségügyi helyzetéről — Bőséges a tennivaló — Kevés a kórházi ágy — Több orvosra van szükség Ülést tartott a megyei tanács A Békés megyei Tanács de­cember 22-én tartotta még ez év utplsó ülését Békéscsabán, Klaukö Mátyás elnökletével. A testületi ülésen megjelent és az elnökségiben foglalt helyet Frank Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bi­zottságának első titkára. Az első napirendi pont tárgyalásánál részt vett és felszólalt Csorba László, az Egészségügyi Minäsz- téri um főosztályvezetője. Részt vettek továbbá a tanács­kozáson az országgyűlési kép­viselők megyei csoportjának több tagja a tömeg- és társadal­mi szervek, valamint a megyei, tanács szakigazgafási szerveinek vezetői, üzemek, intézmények, gazdaságok képviselői, meghívott vendégek. A megyei tanácselnök előter­jesztésére a végrehajtó bizott­ság által javasolt négy napirendi pont anyagának megtárgyalása képezte a nap munkáját. Első­ként Nagy János tanácselnök- helyettes által beterjesztett je­lentést vitatták meg a megye egészségügyi és szociálpolitikai XV. ötéves tervfeladatairóL A hozzáfűzött szóbeli kiegészítés, valamint a jelentés részletes és átfogó módon adott vizsgá­lódási alapot az egészségügyi helyzetről, tervekről. Érdemes itt megjegyezni, hogy a megyei tanács ezen az ülésen tulajdon­képpen visszatekintett a mintegy öt éve — 1966-ban — 'tárgyalt témára: a megye egészségügyi és szociális helyzetére. A végrehaj­tó bizottság folyamatosan és rendszeresen napirenden tartot­ta e témát. Igen sok változás tör­tént az elmúlt öt év alatt gaz­dasági, társadalmi életünkben, és benne az egészségügyi szociá­lis ellátásban is. így a tanács­ülés sem elsősorban az eredmé­nyek ismétlésénél időzött, ha­nem éppen a meglevő gondok enyhítésének, megszüntetésének lehetőségeit taglalta. A felszó­lalók zömében a gyógyító, meg­előző feladatok megoldásához szükséges feltételek javítását sürgették Beruházások, rekonstrukciók A tanácsülés egységes vélemé­nyeként jegyeztük fel, hogy a megye lakossága korszerű, ma­gas színvonalú egészségügyi ellá­tásának biztosítása érdekében bőségesen van tennivaló. Ehhez részben beruházások, illetve re­konstrukciók szükségesek Javít­ható lenne az egészségügyi hely­zet az ellátási formák átcsopor­tosításával, a különböző gondo­zási formák kiszélesítésével is. Olyan javaslatok is elhangzottak többek között, hogy az üzemi or­vosoknak legyen joguk táppénz­kiíráshoz. A másik, hogy a ka­szaperi betegek ne a negyven kilométerre levő Gyulára, illetve a 60 kilométerre levő Csabára járjanak szakorvosi rendelésre, hanem a jobban megközelíthető, 14 kilométerre levő Orosházára. Egészséges javaslatnak tűnik az is, hogy kedvezményes hitelt jó lenne biztosítani a pedagógusoké, hoz hasonló lakásépítkezéshez. Figyelmeztető adatokról szól­tak a fekvőbeteg-ellátásra vo­natkozóan. Sokat mondó szám, hogy az általános ágyak tekinte­tében a megyék között a 17. he­lyen van Békés megye. A nép­gazdaság lehetőségeit figyelem-, bevéve, mind a gyógyító, mind az utókezelő, mind a szociális otthoni ellátás arányos, és terv­szerű fejlesztésére van szükség. A tanácsülés is, csakúgy, mint az országgyűlési képviselők megyei csoportja a beruházási nehézsé­gek ellenére, szükségesnek tartja a 390 ágyas békéscsabai kórházi pavilon megépítését, melyhez a megyei tanács 90 millió forintot biztosított. Jóllehet, hogy a nagy ágyszámmal működő gyulai me­gyei kórház, amely a megye fek­vőbetegellátó intézményeinek bázisa, a terv alapján rekonst­rukció előtt áll. Ennek végrehaj­tása kapcsán remélhető, hogy a megyei kórház gyógyító munká­jához szükséges feltételek más, nem újonnan létesült megyei kórházak működtetéséhez lesz­nek hasonlóak. Ezzel ugyan az ágyszám nem emelkedik, azon­ban á korszerű betegellátási for­mák bevezetésével javíthatók lesznek a fekvőbeteg-ellátás fel­tételei. Az orosházi kórház kor­szerűnek és modemnek mond­ható. A helyi városi tanács igyekszik ar működéséhez szük­séges anyagi forrásokat biztosí­tani. A megyei tanács két utóke­zelő kórházat működtet: Szeg­halmon, illetve Mezőhegyesen. A betegek ellátásában jelentősé­gük igen nagy, de az ágyak jó részét olyan betegek foglalják el, akiknek az ápolását, illetve gondozását szociális otthonban is biztosítani lehetne. Egy szakel­látást biztosító fekvőbeteg-ellátó intézménnyel rendelkezik me­gyénk: a József Attila Tüdő­gyógyintézettel. A terv szerint rekonstrukció szükséges ennél az intézménynél is. I személyi ellátottságról Ami a kórházak személyi el­látottságát illeti, a kép változa­tos. Igen jó az orosházi kórház orvosi és középfokú egészségügyi dolgozói ellátottsága, utána a bé­késcsabai, majd a gyulai kórház következik. Nem megfelelő or­vosi ellátottság tekintetében a József Attila Tüdőgyógyintézet helyzete. A megyei tanács je­lentős erőfeszítést tett az orvo­sok és más egészségügyi dolgo­zók életfeltételei megjavítására. Orosházán, Gyulán és a tüdő­gyógyintézetben nővérotthont létesített. A megyei kórházban orvosszálló építése van folya­matban. Az egyetemről újonnan kikerülő orvosok Békés megyébe történő letelepítése érdekében szoros kapcsolatot létesítettek a Szegedi Orvostudományi Egye­temmel. A kórházak műszer-ellátottsá­ga néhány kivételtől eltekintve, nem elégséges a magas színvo­nalú gyógyító munka biztosítá­sára. Itt is szükséges a megfelelő arányos, és tervszerű fejlesztés. Jóllehet, az e célra fordítható anyagi eszközök volumene emel­kedik, ez nem képes lépést tar­tani a korszerűsödés és egyéb körülmények következtében je­lentkező árváltozással, amit még fokoz az egyes gépek és műsze­rek esetében jelentkező beszer­zési nehézség is. Körzelfejlésztés A megye orvosi körzetekkel való ellátottsága jónak mondha­tó, bár nem ilyen egységes az orvosokkal való ellátottsága. Az üres körzeti orvosi állások szá­ma emelkedik, állandóan tíz fe. lett van. Egy orvosi körzetre ju­tó átlagos lakosságszám 2693, míg az országos átlag 2726. Ez az átlagszám egyes körzeteket tekintve, nagy szóródást takar. 1970. december 31-én a megyé­ben 162 orvosi körzet működött Az üres körzeti orvosi állások betöltésénél a letelepedés és mű­ködés feltételeinek állandó javí­tása a helyi tanácsok fontos fel­adata — állapította meg a me­gyei tanácsülés. A IV. ötéves tervben öt körzetfejlesztést irá­nyoztak elő. Sajnos a vidéki körzeti orvosok helyettetesíté- se — különösen az egykörzetes községekben — változatlanul megoldatlan. Az új tanácstör­vénynek, illetve végrehajtási utasításának megfelelően a la­kosság alapellátását biztosító körzeti orvosi működési feltétele- it teljes egészében a helyi ta­nácsok biztosítják. Eddig a megyében 14 gyer­mekorvosi körzetet szerveztek, ezt 1975-re 24-re kívánják nö­velni. Elgondolásuk, hogy a vá­rosokban, illetve a feltételeknek megfelelő településeken komp­letté teszik a gyermekorvosi el­látást. Az üzemegészségügyi el­látás vonalán a megyében na­ponta jelenleg 77 üzemorvosi óra, illetve az ehhez kapcsolódó üzemi ápolónői óraszám meg­szervezett. Mint már említettük, u szak­orvosi ellátás területén me­gyénk igen elmaradott. A in. ötéves tervben akarta biztosí­tani a megyei tanács a békési, mezőkováoshpzi, és szeghalmi rendelőintézeteik felépítését, azonban ezekből csak a békési készült ed, míg a szeghalmi elő­reláthatólag 1972. tavaszán kez­di meg működését. A mezőko­vácsházi rendelőintézet felépü­lésének időpontja várhatóan későbbre tolódik. Emellett a tervben szerepel a szarvasi SW. DECEMBER ä " rendélődntészea; bővítése (10 munkahely) is, 1974. évi [kez­dettel. A IV. ötéves tervben 188 orvosi, illetve az ennek megfelelő asszisztensi munkaóra fejlesztést irányozták elő, eb­ből 120 fogászatra, 68 óra egyéb szakrendelésre jut. így 1975-re 1442 lese a naipí szakorvosi óraszám, amely megoldja a bé­kési, a szeghalmi, a mezőko­vácsházi és szarvasi rendelő­intézet működését A fogászati ellátásiban Békés megyei igen jó helyet foglal eL További terv 20 új fogszak­orvos munkáiba állítása. A gan_ dozótatézetek szerepe a járó- beteg szakellátásban jelentős. Tüdőgondozó-hálózatunk meg­felel a reá háruló feladatok­nak. A megyei tüdőgondozó rekonstrukciója a IV. ötéves terv feladata. Nem teljes aaoon- ban a bőr— és a nemilbeteg- goodozó hálózat kiépítése sem Orosházán, sem Mezőkovácshá- zán, sem Szeghalmon nem mű­ködik szakorvos. Még feszítet­tebb a helyzet az ideg- és di­me járóbeteg szakellátásban. Ilyen szakrendelés, illetve gon­dozás csak Gyulán és Oroshá­zán történik. Az onkológiai há­lózat is megyénkben jól meg­szervezett, azonban a főfoglal­kozású orvosi állások üresek. gyermekvédelem A csecsemő, és gyermekvé­delemről szólva az ágyszám e téren is feszít, ebben a terv- ciklusban csak a rekonstawk- cióra van lehetőség, a megyei és a békéscsabai kórházban. Megoldásra vár a megyei cse­csemőotthon kiépítése a Gyulai Várfürdő egységéből, azonban az ehhez szükséges anyagi fe­dezet a tervcáMtisíban nem áll rendelkezésre. Megkezdődik vi­szont 1973-ban egy 250 férőhe­lyes egészségügyi gyermekott­hon építése. A IV. ötéves terv során a he­lyi tanácsok 220 bölcsődei fé­rőhelyfejlesztést igazoltak visz- sza, mély ha megvalósul, ezer bölcsődés karú gyermekre a megye ellátottsága a jelenlegi 86-ról 98-ra emelkedik. Ebből azonban 150 férőhely látszik megvalósíthatónak. Ennek oka az, hogy a helyi — nem taná­csi — erőforrások igénybe vé­tele a fejlesztéshez nem tör­tént meg oly mértékben, ahogy azt a bölcsődei hálózat fej­lesztése igényelné. Szükségesnek tartja a megyei tanács továbbá a járványügyi ellátás javítását, ennek segítése érdekében a IV. ötéves tervben új KÖJÁL-székház építését ter­vezik. Szükséges a megyei gyógy szertárhálózat korszerű­sítése is, amelyet a tervdklus- ban a lehetőségnek megfelelően biztosítanak. A megyei tanács­ülés lassúnak tartotta * Mzíí szociális gondozóhálózat kiépí­tését. Meggyorsítása különösen a nagyközségekben indokolt.. Az öregék napközi otthona 19 mű­ködött, 485 hellyel líWO-ban. A tervidőszak alatt újabb 19 öre­gek • napközi otthona létesí­tését tervezik. Íz előrehaladás teltétele Mindezek a felsorolt, kiraga­dott feladatok az anyagiak je­lentőségét és szükségességéit bi­zonyítják, De nem feledkezhei- tünk meg, sőt elsőrendű fon­tosságúnak tartjuk az egész­ségügyi helyzet javításában az; e területen dolgozók magas- fokú hivatástudatát, odaadását,, szakmai felkészültségét. Mind­ezekről szó esett a tanácsülé­sen. Bár legtöbb felszólaló az igényekről szólt, mégis hozzá­adva csak az elmúlt öt észtén- , dő eredményeit a megye álta­lános képe nem rossz, a szak­rendelőír, kórházak felszerelt­sége, műszerezettsége, gyógy­szerellátása néhány esetben az átlagnál jóljb. A jelentés elfogadásakor a tanácsülés áttekintette azt a változást is, amelyet a tanács- törvény jelent: az orvosi kör­zeteket a községi tanácsok ha­táskörébe utalta. Egyben figyel­meztetett: a rendelők felsze­reltsége és műszerezettségle sokban függ az orvos és a he­lyi tanácsvezetők kapcsolatától. Az egészségügyi ellátás javítá­sának egyik kulcsa az egyet­értésben található. Mindamel­lett, hogy a megyei tanács számba vette a korábban meg­szavazott költségvetés legcél­szerűbb felhasználását. Éppen ezért a tanácsülés megbízta a végrehajtó bizottságát, hogy a célkitűzések megvalósítását a rendelkezésére álló eszközök —■ anyagi, szervezeti és- szerved —- útján a máj- korábban eltoga- dott IV. ötéves tervében meg­határozott ütemezésnek megfe­lelően biztosítsa. A vitában felszólaltak dn Borbula László Békéscsaba, dr. Pintér Miklós Gyula, Csepregi Mihályné Orosháza, Tóth Só- muelné Kaszaper, dr. Sós Sán~ dór Békés, Szalai Dániel Békés« szentandrás, Tóth Zoltánná Ló- kösháza, Kaczkó Mihály Nagy­szénás, Heszler József Batto- nya és dr. Haraszti János Bé­késcsaba, megyei tanácstagok. A továbbiakban a testületi ülés jóváhagyta a megyei ta­nács és bizottságainak 1972; évi munkatervét. Jóváhagyólag tu­domásul vette a megyei népi ellenőrzési bizottság 1972. I. félévi munkatervét. Ezt kö­vetően a megyei tanácsülés személyi ügyekben döntött. A végrehajtó bizottság javaslatá­ra a megyei tanács dr. Sarnyai Ferencet 1971. december 16-i visszamenőleges hatállyal a Békés megyei tanács vb egész­ségügyi osztályának vezetőjé­vé; Hangyái Albertet 1972. ja­nuár 1-i hatállyal a megyei ta­nács vb gazdasági osztályának! vezetőjévé kinevezte. Majd a .bejelentések 'tudomá­sul vétele után Klaukó Mátyás zárszavában megköszönte a megyei tanácstagok, a tanács­üléseken résztvevő meghívottak ez évben végzett jó tevékeny­ségét, majd kellemes ünnepe­ket és boldog új esztendőt kí­vánva az ülést berekesztette. Rocskár János És most egy különleges meglepetés; MINDENKINEK ARANY Ä MAGYAR ÉDESiPAR MOKKA KEKSZ­ÉS OSTYA­GYÁRA J0ARUTJ0 ÁRON!! VÁSÁROLJON ŐST. f j£ HOOT JÓL JÁRJON az állami gazdaságok TERMÉKEIBEN SOSEM CSALÓDHAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom