Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-19 / 299. szám
Az első kenyér Konmrfi sütőipari tanműhelyt avattak december 16-án Szabad, kígyóson, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában. A kétmillió forint értékű beruházás Eszperantó nap Békéscsabán A Magyar Eszeperantó Szövetség Békés megyei Területi Bizottsága, az eszperantó nyelv megalkotója, Zamenhof hajó» Lázár születésének 112. évfordulója alkalmából mintegy 70 résztvevővel jól sikerült eszperantó-napot rendezett Békéscsabán. Részt vett az ünnepségen dr. Mátéffy József, a Magyar Eszperantó Szövetség elnöke is. Az ünnepi ülésen. Dumitrás Mihály megnyitó szavai után dr. Szemenyei Bálint, a területi bizottság titkára a megye aszpe- rantistdnak ez évi munkáját értékelte, g meghatározta az 1972. évi feladatokat. Gyar- mathy Zsolt, a területi bizottság oktatási felelőse az eszperantó nyelv oktatásának helyzetéről beszélt. Felszólalásában elmondta, hogy öt ország .(Ausztria. Jugoszlávia, Bulgária, Görögország. Magyarország) három évig tartó kísérletében, megyénkből három iskola vesz részt. A kultúrműsorban Ricset Balázs tanár irányításával az end- rőcti általános iskola eszperan- ttefca tanulód húszperces önálló műsorral szórakoztatták a jelenlevőket. Kovács Gyula, az Urba Grupo titkára Zamenhof élete és a nemzetközi nyelv születése címmel tartott előadást, amit Fröhner Katalin és Tóth Csaba gvulai eszperantis- ta diákok szavalata követett. kivitelezője a Békés megyei Tanács I-es számú sütőipari vállalata volt. Az új tanműhelyt Gajdács György, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője adta át az iskolának. Képünk azt a pillanatot örökítette meg, amikor Susánszki Pál és Szrnka András harmadéves tanuló a próbafűtés kenyereit szedik ki a kemencéből. A háttérben Drie- nyovszki Ilona harmadéves ipari tanuló. (Fotó: Demény) Látogatás egy alkoholista családnál Felbomlott a család — Részeges az anya A lakág a veranda és konyha ajtaja nyitva. Az a&z- szony a tűzhely mellett- ÜL A serpenyőben egy kevés víz, benne egészen fiatal, vágott csirke. A kérdésre, hogy mit csinál az asszony, alig tud válaszolni. — Mereven néz, nyomkodja a csirkét. Az ital szinte bénítja nyelvét. A konyhában két ágynak használt, alkalmatosság, rajta piszkos kabátok, ruhák, összevissza dobálva. Az egyik ágyon még három vágott csirke hever. Vérük ráfolyik a ruhákra. Az asszony addig kütóködik magával, míg végre meg tud szólalni. A nyelve akadozik. Arra a kérdésre, hogy hol a férje és lánya, nem tud válaszolni. A vendégeket látva feláll, hogy széket hozzon a szer hóból. Imbolyogva a szobaajtó felé közeledik, de az ajtófélfának esik. Nagyneheaen visszaül, á helyére, a tűzhely mellé,' s mellette egy literes borosüveg. Felkapja és görcsösen magához szorítja. Az üvegben alig van egy decinyi bor, s az asszony magában hajtja: nem adom, nem adom! Kiábrándító látvány Ax idő _ girrte hihetetlen — 1971. A helyszín: Békés megye egyik határmenti községe. A nevet és a községet csupán a család hat gyermekére való tekintettél, nem közöljük. A helybeliek azonban jól Ismerik, hiszen színse naponta látják, az asszonyt, hol az egyik, hol a másik italboltban, részegen. Vannak, akik undorral fordulnak el, de akadnak jószándékú, segítő emberek is. Ennek eredménye, hogy a tanács, a vámügy, valamint a gyermek, és ifjúságvédelmi bizottság felfigyelt a család helyzetére és megpróbált valamit tenni. Sajnos, sok-sok fáradozása eddig vajmi kevés eredménnyel járt. Az asszony és a férj is jszik. A szép szó, a szigorú figyelmeztetés, de még a büntetés is érzéketlenül pereg le róluk. Elsősorban az asszonyról, mert ő teljesen, az ital rabja, Szomorú és sokszor -tragédiába torkollik az olyan család élete, ahol az apa iszákos. Be még nagyobb tragédia, ha az anya az. Szétesik a család, üressé válik az otthon, és nyomortanyává. Hiszen miniden pénzük szétfolyik, elmegy az italra. Ennél a családnál hat gyermek született, de csak egy van otthon, a 17 éves nagylány. A legidősebb, a fiú elmenekült, dolgozik valahol, meg sem látogatja őket, hiszen mélységesen szégyelll szüléd*. A négy kisebbet a jószívű emberek kezdeményezésére államj gondozásba vették, az A magyar—szovjet timföld és alumíniumipari egyezmény új lehetőségeket teremt bauxitkin- csünk hasznosításához. Szűkös energiaforrásaink. a Szovjetunióval kötött egyezmény nélkül nem tennék lehetővé a „magyar ezüst” termelésének hatékony fokozását. Az egyezmény megkötése óta megkezdődött az erőteljes fellendülés a bauxitbányászatban és a timfőldiparban. Az egyezmény feltételei végrehajtásának hazai kulcsberuházása az Ajka II. új timföldgyár építése. Több mint 2 milliárd forintos beruházással épül a jelenleginél jóval korszerűbb és nagyobb üzem, amelynek első lépcsős próbaüzemelésére rövidesen sor kerül. Az új üzemben évente 240.000 tonna timföldet állítanak elő. Számos berendezés üzemi próbája már megtörtént. Az ajkai beruházás mindenekelőtt a hazai bauxitbányászatban érezteti serkentő hatását. Bányáink jelenleg kielégítik a hazai timföldgyárak igényeit, eleget tesznek az export kötelezettségeknek, de erőteljesebb ütemben az ötéves terv következő éveiben kezdik meg a termelést. Az ugrásszerű növekedéshez Épül az Ajkai Timföldgyár, ugrásszerűen nő a bakonyi bauxitbányák termelése már korábban megkezdték a felkészülést. 1967-ben Indult meg Európa legkorszerűbb bauxitbányája, a Halimba III. kialakítása. Ebből a bányából az idén már 200 000 tonna bauxitot hoztak felszínre. A beruházás befejezésétől kezdve évente 600 000 tonna bauxitot szolgáltat az új bánya. A tervezett ütem szerint halad a feltárás az Iza II. elnevezésű új bányánál, továbbá a Darvastói II. és a dültnyiresi koncentrációnál is. Fejér megyében megkezdődött a Rákhegy II. elnevezésű bánya feltárása. Az új hányák üzembehelyezésével, a jelenlegi részkapacitások „felfuttatásával” 1972—73-ban ugrásszerűen nő a bauxitbányászat termelése, amely a tetőpontját 1975-ben éri eL ország más vidékén, valahol kényelmes körülményeik között élnek, jó nevelésben részesülnek, az állam gondoskodik róluk 3 talán valamikor elfelejtik az otthoni szörnyűségeket A szülőknek ugyanis még a látogatást is megtiltották. Helyes az ilyen intézkedés, de végeredményben mégis segítségre van szükség, hiszen a család szétbom- lot*, a gyerekeknek hiányoznak a szüleik. A helybeliek éppen ezért sokat törődnek e két emberrel, hogy valamennyire is helyrehozzák életüket Ha az anya nem lene italozó, akkor talán az apa sem inna, hiszen ő Így is mértéktartó, s igyekszik tőle telhetőén beosztani a keresetét Egyszer az is megtörtén*, hogy maga men* a tanácshoz segítségért mert már nem bírta az asszony mértéktelen italozását A férfi viszonylag jói keres, ebből a jövedelemből jó beosztással megélnének. Azonban a pénz nagy része az italra megy. A családvédelmi bizottság, látva a nyomort, megpróbált segíteni, ahogy tudott: javasolta, hogy a gyermekek után fizetendő állami gondozási díjat csökkentsék. Gondolván, így több jui az étéire, ruházatra. Azonban e jó- szándék is félresikerült' s bár most már csak a gondozási díj felét fizetik, így sem jutnak semmire, hiszen ez a pénz is „elmegy" • Megpróbálták egyéni beszélgetéssel rábírni az asszonyt hogy menjen elvonókúrára. Ez többször is eredményűén ül Járt csupán egy alkalommal ígérte meg, hogy elmegy, azonban ezt nem tartotta be. Most már többször is szabálysértési eljárás alatt volt s ezért végűi úgy döntöttek, hogy kényszer elvonókúrára javasolják. Ez alól is kibújt Ami hittem m m&T sok ember — együtt segíthet Kasnyik Judit Teljesítette idei tervét a battonyai asztalos Ktsz Huszonhárommillió forintos termelési érték Megrendelések 1975 végéig Tudósítónktól) j lecember 15-én, szerdán a ttonyai asztalos ktsz telepén lltak a gépek, kiürültek a ihelyek, hogy a TMK dolgo- hozzáláth assanak a szoká- i éwégi nagyjavításhoz. A ktsz dqlgozói az idén 3111 nyhabútort, 360 Erzsébet há- •zobabútort és 14 ezer nyflás- rót (ajtót, ablakot) készítettek, enkívül a lakosságnak egy- IMó forint értékű szolgáltait teljesítettek, így v»' ron eleget - tettek idei 23 millió forint értékű tervüknek. A ktsz dolgozóinak munkáiét bizonyítja, hogy a BÚTORÁT és a TÜZÉP Vállalat 1975. végéig lekötötte a teljes termelési kapacitást. így a jövőben is nyugodtan és biztonságosan dolgozhatnak. A szerződő partnerek pedig építhetnek a ktsz szorgalmas dolgozóinak munká- jára, akik tartják adott szavukat, s a vállalásnak megfelelően, pontosan szállítják termékeiket Kecskemétit Lajoa 17. — Igen, a iakókönyvet. Máris hozom. A mázsás testúlyű „szivi” ismét az öreg Bársonyhoz fordult: — A férjem, — közölte — Mos* * * lesz öt esztendeje, hogy a kezemmel megajándékoztam. Egyébként művész a drága. Festőművész. Még Pestről, a fénykoromból imád. Maga is szólítsa művész úrnak. — Aha! — pillantott jelentőségteljesen a tornác bibliai tárgyú pingálványaira az öreg Bársony — Művész a férje. A ténsasszony legyintett: — Ez semmi, szólta le a törteit — Ez csak rutin, időtöltés műve. Olajban nagy olajban verhetetlen a drágám. Egyébként — nyomta meg a szót —* bor és pálinka ellenében is fest. Maga is rendelhetne tőle egy szentképet, api. — Nem megy. Nem engedi az elvem. — Miért nem? — A hitem miatt. Ugyanis... református vagyok. — Ó, számít is az! Azt mondom én, azt mondja magának Lidia, api... Az érvelés abbamaradt, mert erre már — tenyerén a jókora lakókönywel — elősompolygott a művész úr. — Parancsolj, szivi! — mondta. — Lenne még egyéb kívánságod is? Mire a „szivi”: — Semmi — mondta. — Eredj, passzióz csak. Éld ki a mindent megszépítő hajlamaidat, drágám. Ezzel el is intézte a művész urat, és nyomban felütötte a lakókönyvet. — Itt van, ez kell magának — állt meg hurkás mutató újjá a lap közepén. — Ez majd felokosítja, api. Igaza is lett. Annyira ig^za, hogy az öreg Bársony alig pillantott a könyvbe és alig futotta végig Laci kalligrafikusán írt adatait, nyomban megtántorodott, és eldadogni is alig bírta: — ő az! Mégis ő! Hát ezért, hát., persze, hogy persze... Tanulta, megörökölte, szakmája neki a marha. — Marha? Ki a marha? — csípte ki a teljesen zagyva ga- gyogásból az egyetlen felfogható szót a ténsasszony. — És egyáltalán! Ml van magával? — rázta vállon az öreget — Csak nem a.„ guta kerülgeti? Mit ijesztget itt, api? Samu bátyánk nagy nehezen megemberelte magát: — A guta? Engem? — nevetett fel. — Ellenkezőleg! Öröm ért! Akkora öröm, hogy a téns- asszony... tíz liter barackpálinkát kap tőlem, ha sikerül végbe vinnem, amit az eszem sugallt az imént. Mert... úgy nézzen rám; sugallatom volt, szózatot hallottam. Ezt meg ezt tedd, és így meg így. Érti ezt maga? Érti a fenét! De sebaj! A pálinkára számíthat Cviki puszi és köszönöm magának, ténsasszony. Azzal elmasírozott a filagóriá. tói. Gangosa«, kihúzott derékkal és ugyancsak csikorgatva az udvar gyöngykavicsát A ténsasszony csak nézte, nézte, majd a keresztje után kapott, csókot nyomott rá, és hideglelősen suttogta: — Jézus a tengeren! Es.„ megbolondult. S hogy leüti egyensúlyát végkép helyreállítsa, akkorát. húzott a borosüvegből, hogy án- dungját egy vérbeli szeneslegény is megirigyelhette volna. • • • Pedig dehogy is bolondult meg, csupán az ügy összefüggéseihez talált kulcsot az öreg Bársony. Ám hogy mire jött rá, és hogy Kati botránkozására és bosszúságára miért vette otthon elő, és miért rikoltoztatta késő éjszakáig még a tárogatóját is, az csak másnap reggel derült ki. A késésnek a Kalász szövetkezet elnöke: Takő Illés volt az oka. Hiába tért haza még a déli autóbusszal, és hiába kereste nyomban az öreg Bársony, se
