Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-15 / 295. szám

Hadijelentés: Ostromgyűrű Dacca körül Daocát, Kelet-Pakisztán fő­városát ostromgyűrű veszi kö­rül. Az indiad katonai egysé­gek általában 14 kilométernyi­re a városból helyezkednek el, az ejtőernyősök azonban már megvívták első csatájukat a ■város védőivel. A mintegy fél­millió lakosé városban har­mincezer pakisztáni katona 'tartózkodik, alak — mint azt a helyőrség parancsnoka kije­lentette — „utolsó csepp vé­rükig harcolni fognak, meghal­nak, de nem vonulnak vissza”. Az indiai hadsereg főparancs­noka ismételten megadásra szólította fel a védőket és át­menetileg szüneted a város bombázása is: az indiai fél kímélni akarja a polgári la­kosságot Az ostromlott ' vá­Üjabb kompromisszumos határozati javaslat a Biztonsági Tanács előtt Kína kétkulacsos provokatív szerepe a pakisztáni ügyben Magyar idő szerint kedden hajnali 2 órakor érvénytelenítő hatályú szovjet ellenszavazattal elvetették a hindusztáni konflik- iussad kapcsolatban vasárnap benyújtott amerikai határozati javaslatot 1 A szavazás aránya pontosan ugyanaz voüit, mint az egy hét­tel korábban már elvetett két csaknem azonos tartalmú hatá­rozati javaslat esetében: A BT öt vétójoggal rendelkező állan­dó tagja közül megint csak egyedül Kína szavazott az ame­rikai javaslatra, Nagy-Britannia és Franciaország tartózkodott a szavazástól, míg a Szovjetunió és Lengyelország ellenezd« a po­litikai rendezésnek követelmé­nyeit figyelmen kívül hagyó ja­vaslatot Maiik beszédében megállapí­totta, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai közül egyedül Pe­king képviselője támogatta az amerikai javaslatot, „összhang­ban Peking kétkulacsos provo­katív szerepével: a maoista ve­zetés egyfelől népi háborúra uszított Kelet-Pakisztánban, másfelől a kirobbant konfliktust eszközként iparkodik kihasznál­ni nagyhatalmi pozícióinak meg­erősítésében Ázsiában és ■ más térségekben.” Malik végül meg­állapította, hogy a pekingi veze­tés lényegében átveszi az USA- tól az „ázsiaiakat Ázsia ellen” jeligével meghirdetett taktikát, mintegy igazolva azt a régi té­telt hogy „aki túlságosan mesz- sze megy balra, az végül a szél­sőjobboldalon találja magát.” A vita és a szavazás lezárása után Japán és Olaszország újabb határozati javaslatterve­zetet terjesztett be, amely homá­lyos megfogalmazásban ugyan, de a tűzszünettel összekapcsol­va „azonnali lépéseket” szorgal­maz „átfogó politikai rendezés elérése céljából”. Hosszabb ügyrendi vita Után a Biztonsági Tanács legközeleb­bi ülését kedden 15 órára (ma­gyar idő szerint 21 órára) hív­ták össze a kompromisszumos határozati javaslat megvitatásá­ra. f. ■ Szavazás a közgyűlésen a közel-keleti konfliktusban Magyar idő szerint keddre vir- radólag szavazássorozattal zá­rult az ENSZ-közgyűlésében a közel-keleti helyzet minden ed­diginél átfogóbb megvitatása: a várakozásokat is messze megha­ladó arányú többséget kapott a Jarring-misszió haladéktalan felújítását és a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i hatá­rozatának következetes végre­hajtását szorgalmazó határozati javaslat, míg az izraeli sugal- mazásra beterjesztett ellenjavas- latokat, illetve ' „hígító” célzatú módosító indítványokat a köz­gyűlés elsöprő többséggel sorra elvetette. rodban maradt egy űjsági fő­csoport, valamint néhány ENSZ-tis ztviselő is, akik már nem fértek fel a külföldieket elszállító repülőgépekre. Hazálefepjllnek a meneküllek Calcutta A Reuter-hírü gynökség Cal­cuttából keltezett helyszíná tu­dósítása szerint rendezetten folyik a kelet-pakisztáni me­nekültek hazatelepülése. Az in­diai kormány menekültügyi megbízottja közöltté, hogy két- három hónapba telhet, míg a csaknem tízmillió menekült el­hagyja Indiát Losonczi Pál visszaérkezeti afrikai útjáról Losonczi Pál, a Népköztársa- \ ság Elnöki Tanácsának elnöke kedden visszaérkezett afrikai | útjáról, amelynek során hivata­los, baráti látogatást tett az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársaságban, a Guineái Köz­társaságban és a Kongói Népi Köztársaságban. Losonczi Pált és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Lázár György munka­ügyi miniszter, dr. László An­dor államtitkár, dr Trautmann Megkezdődtek a magyar—jugoszláv tárgyalások Kedden délután az Ország- házban megkezdődtek a ma­gyar—jugoszláv tárgyalások. Magyar részről a tárgyaié* son résztvett Fock Jenő, a For­radalmi Munkás—Paraszt Kor­mány elnöke, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Faluvétgi Lajos pénzügymi nisz- ter, dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter első he­lyettese, Marjai József külügy­miniszterhelyettes, Tóth Elek, a Magyar Népköztársaság belg­rádi nagykövete, Oláh’ József, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője, Kovács Sándor, a Minisztertanács elnöke titkársá­gának vezetője. Jugoszláv résziről a tárgya­láson résztvett Dzsemal Bije- dics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövet* aógi Végrehajtó Tanácsának elnöke, -Gezá’ Tikvickl, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tag* ja, dir. Braniszlav Ikondcs, a Szerb Végrehajtó Tanács alel- nöke, Jaksa Petries, a Szövetsé­gi külügyi titkár első helyettese, dr. Zlga Vodusek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete, Jan Jemej, a szövetségi külkereske­delmi titkár helyettese, Djuro Vukolics, a szövetségi külügyi »»■■■■«■••■•■■•■•■•«■■■■■■■■■•■■■•■■■■■■■■■•Ml titkárság főosztályvezetője' és Branko Mikasinovics, a Végre­hajtó Tanács elnökének külpo­litikai tanácsosa. Rezső, dr. Mihályi! Ernő és Szabó István, a, Elnöki Tanács tagjai, valamint Hollai Imre kül­ügyminiszter-helyettes fogadta. Easev temetése Szófia Kedden délelőtt a szófiai dolgozók ezrei rótták le ulolsó kegyeletüket Ivan Basevnék, a BKP Központi Bizottsága tag­jának, Bulgária tragikusan el­hunyt külügyminiszterének ra­vatalánál, amelyet a Bolgár Néphadsereg Központi Tiszti Házában állítottak fel. Az öt­venöt éves Basevet — mint Szófiában ismeretessé vált — vasárnapi, a főváros melletti Vitosa hegységben, síelés köz­ben érte halálos végű baleset. Ivan Basevet kedden délben a bolgár főváros központi te­metőjében helyezték örök nyu­galomra. Magyar—Vietnami Barátsági Napok megyénkben A Dél-Vietnami Nemzeti Feliszabadítási Front megalaku­lásának évfordulója tiszteleté­re tegnap, december 14-én Magyar—Vietnami Barátsági Napok kezdődtek megyénkben. Gyulán a tanács járási hivata­la tanácskozótermében fogad­ták Duong Phuong Sön-t, a Dél-Vietnami Köztársaság nagykövetsége titkárát a párt, a tanács és a Hazafias Nép­front járási vezetői. A vendé­get Perei András, a Hazafias 1 Népfront járási bizottságának titkára üdvözölte, majd dr. Ludvig József, a tanács járási hivatalának elnökhelyettese is­mertette a járás életét. Ezu­tán beszélgetésre került sor, amelyen Fazekas Imre, az MSZMP járási bizottságának és dr. Pirityi Károly, a Bé­kés megyei Nemzetközi Béke és Barátsági Munkabizottság elnöke kérdéseket tett fél Du­ong Phuong Sön-nék. Az esz­mecsere végeztével a nagykö­vetség titkára a vendéglátók társaságában megtekintette Gyula nevezetességeit. Délután Lőkösházán • folyta­tódott a program, amely a mű­velődési házban béke és ba­rátsági esttel zárult. A vietnami vendég ma Elek­re látogat el, találkozik a köz­ség ifjúságának és nőmozgal­mának vezetőivel. Megtekints a gyermekotthont és a varro­dát, résztvesz a munkásmoz­galmi és helytörténeti kiállí­tás megnyitásán és az este hét órakor kezdődő barátsági gyű­lésen. aeaaaaaaaaaaaaai Az Azori-szigeteken tárgyaló Nixon amerikai és Pompidou francia elnök harmadik, s egy­ben utolsó megbeszélése kedden közép-európai idő szerint 15.38 órakor ért véget Richard Nixon és Georges Pompidou egybehangzóan közöl- . te a sajtótudósítókkal: megálla­podtak abban, hogy ,A dollár .1 leértékelésével és néhány más • valuta felértékelésével gyorsan • ismét összhangba hozzák az át- ; váltási árfolyamokat”. A várható lépésekről közelebbi : részletek egyelőre nem isme- | retesek, de Nixon jelezte, hogy ! „a valutáris problémákról kö- : zös nyilatkozatot tesznek közzé”, jj Pénteken aláírás A nyugatnémet kormány saj- | tóhivatala kedden hivatalosan j bejelentette hogy Egon Bahr, a szövetségi kancellári hivatal ál­lamtitkára és dr. Michael Kohl, az NDK minisztertanácsának államtitkára december 17-én, pénteken aláírja az NDK és NSZK között parafáit tranzit- forgalmi megállapodást. Az alá­írás Bonnban, a kancellári hi­vatalban délben 12 órakor tör­ténik. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Munkavédelmi csoportja felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megye területén levő téglagyárak bánya­gödreiben korcsolyázni, illetve a bánya területére bemenni életveszélyes és szigorúan tilos! « (x) Pakisztán: Egy tragédia gyökerei Pokolgép Kasmírban A vallási ellentétek felszítá­sa, a reakciós fanatizmus táp­talajának megteremtése mellett a felosztás két. mindmáig ható „politikai pokolgépet” helyezed el India és Pakisztán kapcsola­tának egyébként is törékeny szerkezete alá. Ezek közül a legfontosabb Kasmír volt, amely az u.óbbd negyedszázadban már kétszer vált Pakisztán—indiai háború okozójává és ma is a két had­sereg fegyveres szembenállásá­nak színhelye! Kasmír négymillió lakosú tar­tomány volt, amely déli részén Pakisztánnal, Keleten a Kínai Népköztársaság részé: alkotó és ahhoz a későbbiekben csatlako-' zó Tibettei, Északon Sinkiang nevű tartományával volt hatá­ros. Emellett az északi határ egy szakaszán Kasmír: csak Af­ganisztán területének egy 20— 50 kilométer széles csíkja vá­lasztotta el a Szovjetuniótól. Kasmír ily módon ugyancsak ideális stratégiai támaszpontot jelentett, de ezen túlmenően volt még egy tulajdonsága is, amely minden intrika és manőver szá­O mára is rendkívül alkalmassá tet.e. Nevezetesen az, hogy a lakosság háromnegyed része mo. hamedán volt, negyedrésze hin­du — az uralkodó pedig egy reakciós hindu maharadzsa. A felosztási rendelkezések alapján a maharadzsa szabadon dönthetett, hogy Indiához vagy Pakisztánhoz kíván-e csatlakoz­ni. Az uralkodó azonban nem tudo.t döntésre jutni. Világos volt előtte, hogy ha Pakisztánt választja, hindu létére nem ma­radhat a trónon. Ha Indiát vá­lasz ja, számolnia kell azzal, hogy előbb-utóbb választások lesznek, és akkor lesöprik a ha­talomról. A maharadzsa döntése tehát késett. Akkoriban (1947) őszén a brit Mountbat.en volt Jndia főkor­mányzója. Ezenkívül Indiában és Pakisztánban egyaránt angol katonatisztek kezében volt a hadsereg irányítása. Ebből nyil­vánvaló, hogy a Kasmir-válság irányítói a határ mindké* olda­lán tanácskoztak Londonnal! Az első felvonásként október 24-én Pakisztán területéről „törzsi hadsereg” nyomult be Kasmírba és gyorsain közeledett a főváros felé. Mountbatten úgy határozott, hogy hajlandó „meg. menteni” Kasmírt a pakisztáni inváziótól, ha előzőleg a maha­radzsa hivatalosan bejelend a tartomány csatlakozását Indiá­hoz. A rémült uralkodó nyom­ban aláírta a csatlakozásit. (Hangsúlyozni kell, hogy ez a csatlakozás — függetlenül az angol szándéktól — alkotmányi- lag és nemzetközi-jogilag tá­madhatatlan, miután az 1947-es rendezés elvei alapján áll.) Az angolok célja azonban nem az volt, hogy Kasmírt a maha­radzsa döntése alapján a maga egészében Indiának juttassák! Sokkal inkább azt tartották fel­adatuknak, hogy állandó tűz­fészkeket hozzanak létre Pa­kisztán és India között. így az­tán Mountbat en elindította ugyan az indiad csapaltokat a pakisztáni betörés visszaverésé­re — de az angol tisztek utasí­tást kaptak, hogy az előnyomu­lást egy meghatározott vonalon állítsák meg. Ez a vonal később a Bizton­sági Tanács 1949-es határozata alapján fegyverszüneti vonallá vált India és Pakisz án között. A fegyverszüneti vonal Indiá­nak juttatta Kasmír területé­nek kétharmadát: és lakosságá­nak negyedét. Mindmáig ez a vonal alko ja India és Pakisztán tényleges határát ezen a terü­leten. A gyarmatosítás ebben az / Leértékelik a dollárt

Next

/
Oldalképek
Tartalom