Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-12 / 293. szám

«frffgfrfu tS.Sft ániW A Népsport a békéscsabai tornaferem-belyzeírőli Ferencváros-Bes. VTSK A békéscsabai labdarúgó szurkolók ma, a Kórház utcai sporttelepen láthatják az NB l- őszi második helyezettjét, a Ferencváros csapatát, amely ba­rátságos mérkőzést vív a Bé­késcsabai VTSK gárdájával. A zöld-fehérek a Braun­schweig elleni összeállításban kezdenek, majd szerepel Rá­kosi, Németh és Vörös is. Biztosra vesszük, a Bcs. VTSK jó partnernek bizonyul ezen a mérkőzésen, és a kö­zönség az 1971-es esztendő utol­só csabai labdarúgó mérkőzé­sén — elégedett lesz a látot­takkal! A Ferencváros ezután még nem tér pihenőre. A csapat ! december 22-én Athénban az Olympiakosz együttesénél ven­dégeskedik, de lehetséges, hogy előtte Isztambulban, a Fener- bachcséval is találkozik. Olimpiában — Oiympláról Alig néhány hónap választ el bennünket a müncheni olimpiá­tól. A játékok létesítményei is jórészt már készen állnak. A sportvilág figyelme és készülő­dése már Münchenre összponto­sul. Nem érdektelen felidézni: az olimpiai játékok és az olim­piai eszme gondolata a klasz- szikus görög földről indult Nem jártam az olimpiai játé­kok idején sem mint élsportoló, sem mint turista Rómában, To­kióban vagy Mexikóban, de leg­alábbis ilyen élményt jelentett számomra eljutni az ókori Olym- piába. Ottjártamkor szinte ki­bírhatatlan volt a hőség. A tücs­kök a hazaiakhoz képest leg­alább ötszörös hangerővel ze­néltek, mintha elképesztő hang- technikájukat így akarnák a vi­lág tudomására hozni. Mindezt az ember egyik percről a má­sikra, elfelejti, amikor Olympia ősi földjére lép. Ekkor akarat­lanul is Berzsenyi szavai jutnak eszébe: Megnyílt előtted fényes olim­piád, Indulj vezéred zöld koszorús nyomán, A nem halandók pályabérét A haza szent kéziből kinyerni. Olympia ma is nagyon szerény kis helység, de az ókorban sem volt város a szó igazi értelmé­ben. Bár Olympia négyévenként az egész hellén világ találkozó- helye volt. Azidötájt csupán azok lakták, akiknek valami szerepük volt a kultikus szertartásokon és a sportrendezvényeken. A Kladeosz hídján Az ókori olimpia gondolata sokféle nosztalgiát vált ki az emberből. A játékok idejére a háborúskodó államok két-három hónapos fegyverszünetet kötöt­tek. Ellsz tartomány területére — itt fekszik Olympia is — fegy­veresen nem volt szabad belép­ni. A sportjátékok városa semle­ges terület volt. Elgondolkodtató milyen jelentős szerepet tölthet­tek be a játékok, amikor a hiva­talos görög időszámítás is az olimpiászokon, a két olimpia kö­zötti négyesztendős ciklusokon — alapult Ha a falucskából jövet átha­ladunk a Kladeosz-folyó hídján, nem nehéz elképzelni, hogy a fo­lyó többet árthatott Olimpiának, mint a földrengések vagy II. Theodpzius, aki felégette a szen­télyeket Az archeológusoknak a Klade­osz több méter magas hordalé­kát kellett lefejteniük ahhoz, hogy hozzákezdhessenek az ása­tásokhoz, s itt érdemes megem­líteni Emst Curtius és Wilhelm Dörpfeld nevét, akik hervadha­tatlan érdemeket szereztek az ókori Olympia feltárásában. A hídon túl szerény kis tábla, rajta: Archaia Olympia — ősi Pierre de Coubcrtin, az újkuii olimpiai játékok élelrcfccltójé- nek emlékműve a régi Olimpiá­ban. Olympia. Az ember szíve heve­sebben ver — nem is csoda —, hi­szen íme itt az egykori nagy ver­senyek színhelye. Utam a Kro- nosz-hegyre vezet, amely tulaj- ! donképpen inkább nagyobb domb amelyet örökzöld erdő bo. ' rít, s ahonnan gyönyörű a kilá- I tás. Előttem ciprusok, rhoden- deon bokrok, törpefenyök, a vi­lágos és mélyzöld sok-sok válto­zata. A Kladeosz- és az Alp- heiosz-folyó háromszögében épültek Olympia nevezetességei,' amelyek voltaképpen két részre oszthatók. Egyrészt a vallásos eredetűek re, másrészt az olim­piai létesítményekre. Boros Béla (Folytatjuk) Remények — csodavárás és tatarozás alatt Mészáros Márta remek gyakorlata a gerendán. Fo*ónk hóna­pokkal ezelőtt készült. Amint az a Népsport cikkéből is kitű­nik, ezt a képet manapság nem tudná elkészíteni fotósunk, - Barnád István.., Az idei női mesterfokú tor- nászbajnokságon az egyetlen vi­déki csapat — a békéscsabai gárda — nem jelent meg. Távol­maradásukra sokáig nem is jött magyarázat. Végüj egy levél, majd edzőjükkel. Lukács József­fel való személyes beszélgetés oldota fel a csendet. — Nincs edzéslehetőségünk — panaszolta. — A város egyetlen használható tornatermében csök­kentet« edzésidővel, több mint ötvenen dolgozunk egyszerre. Ilyen körülmények között fel­készülésünk nem lehetett meg­felelő. ezért dön.öttem a távol­maradás mellett, Dióhéjban A hallottak — megvalljuk — kételyeket, támasztó tak »en­nünk. Egy jelentős iparváros­ban ne lenne szabad tornate­rem ... ? Az ország legjobb vi­déki tomásznöiről volt szó. El- u. aztunk Békéscsabára. A városi TS-ben az elnök, Kádi Károly fogadott. — Igaza van Lukács József­nek — kezdte a beszélgetést. — Bár a tornászlányok teljesítmé­nyeik alapján városunk sportjá­nak élvonalában vannak, edzés- lehe őségeik kétségtelenül rosz- szak. Az ok: súlyos létesítmény- problémáink vannak. Az utóbbi években épült iskolák tornate­rem nékül készültek, a régebbi­ek pedig nem felelnek meg a követelményeknek. Jelenleg csak egye, len minőségileg ki­elégítő tornaterem van Békés­csabám. a Kemény Gábor szak- középiskolában. Ennek építésébe mi annak idején 700 ezer forint­tal beszálltunk. Cserébe szerző­déseket kötő tünk az iskolával — a legutóbbit most szeptem­berben. Ennek alapján a hét három napján négy órától, a többin fél 5-től használhatjuk a, termet. De hát nekünk nemcsak tornászaink vannak, hanem NB I B-s és NB Il-es kézilabda­csapataink is, akik szintén csak itt 'udnak edzeni és a tél beáll­tával a többi szabadtéri sportok is — jobb híján — idejönnek... Való tény, hogy szeptember óta a tornászok 54-en szorulnak be egyszerre. Ugyanabban az idő­ben edzenek a legkisebbek és a felnőttek, arról nem is beszélve, hogy idejük jó részét elvesd a szerek beállítása, az öltöző át­vétele. Azt már kár is említe­ni, hogy a zongoris'a csak fél 6-ig ér rá... Sajnos, egyelőre dióhéjban ez a helyzet. Termé­szetesen hozzáláttunk új termek építéséhez, de a munkák nem haladnak kellő ütemben... A jelen »»ólai Pedig valami megoldást kel!«*, ne találni. Cabnai András, a spor iskola igazgatója ezerint kétféle lehetőség van: Loüólájckozlató A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint az 50. já­tékhéten öttalálatos szelvény nem érkezett. Négyes találatot 139 fogadó ért el, nyereményük egyenként 26 220 forint. Három találata 9228 fogadónak volt, nyereményük egyenként 197 fo­rint. Kéttalálatos szelvények száma 191 586 darab, egyenként 12 forintos nyereménnyel. Nyere­ményösszegek a nyerem ényille- ték levonása után értendők, a közölt adatok tájékoztató jelle­gűek. — Az egyik már a jelenben: ha a szakközépiskola nem ra­gaszkodva idén alakított röplab­dacsapatának napi másfél órás edzéséhez és a szerződéstől füg­getlenül átmene ileg lemondana erről a város, mondhatni a vi­dék tomasportja érdekében. A jövőt pedig megoldaná, ha gyorsabb ütemben folyna a köz- gazdasági technikumban készü­lő torna.erem építése. A jelen „szálai” Kováts Zol­tán, a Kemény Gábor szakkö­Laurínyecz Júlia egyike a legtehetségesebb fiatal tor­nászlányoknak, a szakvezetés sokat vár tőle. De edzés nél­kül-.. zépisköla testnevelő tanárának kezében futnak össze. Ö rendel­kezik a terem felett 4, illetve fél 5 óráig. Elmondjuk neki Gabnai András javaslatát: — Nekünk szerződésiben biz­tosított jogunk a terem megha­tározott ideig való használata. Nem érzem szükségét annak, hogy ebből engedjünk. Az isko­lai sport is fontoß ... A jövőt a Közgazdasági Tech. nikumban épülő terem képvi­seli. Utánanéztünk az adatok­nak. Első felépí ésd határidő: 1970. december. Második: 1971. december. Pillanatkép a hely­színről, 1971. november 23-án, délelőtt fél 12-kor: Falak és törmelék. A terem közepén fiatal munkás, hatal­mas fadarabot hasogat. Állványoznak 1 — Nem. Szalonnát sütök. — Nem dolgoznak? — Nem. Hideg van. Ilyenkor nem lehet sem kőporozni, sem vakolni. — Főnök? — Nincs. Beteg. Csattanó Ha valaki azt gondolná, hogy ezzel mindent elmondtunk az áldatlan állapotokról — tévedt. Mintha o tlétünkre tartogatták volna a „poént”: a Kemény Gábor szakközépiskola torna­termében — megkezdték a ta­tarozást ... A békéscsabai lá­nyok néhány hét éi a zreniani- niakkal tartandó hagvömánvos nemzetközi verseny és. az orszá­gos sportiskolái bajnokság előtt — fedél nélkül maradtak. Hogy miért? Az iskola Igazga.óhelyet­tese mondja: — A tatarozók most vállal­ták. Ha nem fogadjuk őket, két évig nem jönnek ... (Megjelent a Népsport 1971. december 11-i számában) Bocsák Miklós Sárosi loszló előadása az edzői továbbképzés műsarán A Békés megyei Labdarúgó Szak- szövetség edzőbizottsága hétfőn, de­cember 13-án, az MTS békéscsa­bai, Kórhoz utca 4. szám alatti székházában továbbképzést tart. A délután 1$ órakor kezdődd összejövetel előadója Sárosi László, az egykori, sokszoros válogatott hátvéd, a magyar ifjúsági váloga­tott szövetségi edzője lesz, aki a sportág aktuális kérdéseiről beszél, majd oktató filmeket vetít. Tizek ba:noksá»a » e BéikéK megye férfi és női egyéni asztalitenisz tizek bajnokságát ma délelőtt 9 órai kezdettel Békés­csabán, a Rózsa Ferenc Gimnázi­um tornatermében rendezi meg & megyei (szakszövetség. «atmssszi 13 1971 DECEMBER 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom