Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-26 / 279. szám
Békéscsabai s%ínés%eh a Kossuth rádióban Vendégség Páskándi Géza drámáidnak békéscsabai ősbemutatója Ma, november 26-án este 19 iára 40 perckor Nyelvészkedő Kaleidoszkóp címmel közvetíti1 a Kossuth rádió Zoltán Péter műsorát. A műsort Miszlay István, a Jókai Színház Jászaá- díjas igazgatója rendezte és jeleneteiben a Jókai Színház művészei szerepelnek. Az Anyanyelvűnk dicsérete című részben Körtvélyessi Zsolt, Fodor Zsőka, Tóth Gabi és Kalmár Zsuzsa, a Hogyan beszéltek eleink? című részben pedig Fodor Zsóka, Kalmár Zsuzsa, A csaknem 115 ezer textilipari dolgozó közül 45 ezer a 26 éven aluli, s a fiatalok jórésze lényegében hasonló munkakörülmények között, nagyjából azonos munkát végző nő. Közös gondjaik enyhítésére, helyzetük javítása üdékében fejt ki hasznos tevékenységet a textilipari dolgozók szakszervezetének központi vezetősége által nemrégiben megalakított 7 tagú ifjúsági bizottság. A közelmúltban 38 textiles vállalatnál és üzemnél végzett vizsgálat alapján értékelte a jelenlegi helvzetet Az általános tapasztalat szerint még A Vésztői Vörös Csillag Vadásztársaság 15 ezer holdas területén Rábai Bálint elnök és Eipl Imre vadászmester őszszel 45 őzsutát, a külföldi vendégek pedig — 40 ezer forint befizetése ellenében — 10 bakot lőttek ki, A vadásztársaság a MAVAD-dal ezer lőtt fácánkakas és 300 élő nyúl átadására kötött szerződést. A törzs vadállomány őzbői és ■aaiHiaiiiaiaiaiMa tő szövetkezetektől. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy áruikért mázsánként 11— 12 lírával többet kapnak. Mondják, hogy a környéken sok ilyen termelőszövetkezet van. Számuk évről évre nő. Gazdálkodásuk erősödik. A mezőgazdaságban ez a fejlesztés útja, ez az út amit követni kell! Így fogalmaztak: „Itt maguk semmi újat nem tanulhatnak, mivel a szövetkezésben jóval előbbre tartanak”. Szerencsi Hugó, Körösztös István, Gsemák Árpád, Kovács Lajos és Lukács József. Kisfalud v Károlv Kérők című víg- játékának jeleneteit Cserényi Bé_ la, Gálfy László, Csemák Árpád, Szerencsi Hugó, Lukács József és Tóüi Gabi játszók. G. B. Shaw nyelvészeti előadásából és a Pygmalion című vígjátékból Gálfy László, Cserényi Béla és Fodor Zsóka Básti Lajossal, Angyal Sándorral és Lehoczky Zsuzsával együtt mutat be részleteket mindig a lakáshelyzet, a bérezés a szórakozási lehetőségek szűkös volta okozza a legtöbb gondot. A lakásproblémákon több vállalat 5—25 ezer forintos kölcsönök nyújtásával kíván segíteni. Másutt üzemi leányszállások, ipari tanuló-otthonok építését határozták él. Ismét másutt az albérletben lakók gondjain kívánnak enyhíteni. Már nem ritka a vállalatok részéről nyújtott 2— 300 forintos albérleti hozzájárulás. Az ipari taulófc képzésére egyre több vállalat biztosít felemelt ösztöndíjat nyálból kitűnő, ami a tervszerű gazdálkodás eredménye. Igen nagy gondot fordítanak a téli etetésre, a község négy tsz-e pedig a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken a vadmentésre. Négy éive foglalkozik a vadásztársaság fácánkeltetéssel, s az idén saját keltetőt és nevelőt is létesített. A jövőben vadászlak építését tervezik a vésztőd vadászok. 8 Ez a szövetkezet csoportún-: kát ebéddel látta vendégül a 5 festői szépségű Adda folyó mel- • lett Nagyon kedves, barátsá- ■ gos vendéglátók voltak. A kö- ■ tetlen beszélgetés során erdek- j lődtek a magyar szövetkezetek ! életéről, fejlődéséről. A baráti ; hangulatú találkozás végén az- 5 zal búcsúztak tőlünk: viszont- ! látásra Magyarországon. Molnár Lajos ■ mg.-mérnek 5 (Folytatjuk) ■ P áskándi Géza romániai magyar író arra vállalkozott, hogy megidéz egy kort, amely legalább annyira jel. lemá önm- _ 't, mint minden történelmi korszakokat; indulatok, szenvedélyek, érzelmek, érdekek, kibékíthetetlen és kibékíthető ellentmondások csapnak össze, élik a maguk öntörvényű életét Amiről itt szó van, eléggé messze esik a társadalmi mozgás főáramától, de így, szinte magában is hatalmas erőt kép- viseL Meghökkent és hatni is tud, a lélek mélységeibe kényszeríti tekinteni azt, aki reá figyeL Mert már az első pillanatban nyilvánvaló: Dávid Ferenc erdélyi unitárius püspök sorsa-éle- te-íküzdelme-bukása jelképi erejű. A történelmi helyzetek, időszakok értékelése csak egyetlen nézőpontból fogadható el, és csak így igaz: az embertömegek sorsa alakulásának oldaláról. Mindaz, ami történik, jó-e nékik? A sokak érdeke-e, vagy csak a kévéseké? Nem is szólva arról, hogy a sokak érdekének időszakos teljesedése tovább oszthatja a sokakat újabb kevesekre és újabb sokakra, akiknek érdeke később már csak látszatra azonos. Mégis kell, hogy legyen valami fogódzó, valami, ami valamihez viszonyítható annak vizsgálatakor, hogy a világ előre megy-e abban az adott helyzetben, vagy stagnál, vagy egyszerűen visszafordul? Dávid Ferenc személyes drámája az erős központi hatalom kiépítésére törekvő Báthory István erdélyi fejedelem, közben lengyel király, majd az őt képviselő Báthory Kristóf erdélyi vajda uralkodásának időszakában, nem az élet fö sodrása. A valóság egy kis része csupán, és nem is a legjelentősebb része. De a tartalom, a morális töltés, ami Dávid Ferenc és a központi hatalmat, az egységet még a lelki terror vezényszavaival is kiteljesítő törekvés között feszül, már az élet fő sodrása. A töprengő, a valóság űlozófiszti- kus mélységeit kutató értelem lényege, az értelem megtestesülése. A tétel tehát, ha szabad így jellemeznem: a Báthoryak világosan felismerik, hogy Erdélyt a törökkel szemben megvédeni — és távolabbi időben kiűzni még a Balkánról is — csak erős központi hatalom képes. Ebben | Báthorynak — Istvánnak és l Kristófnak — igaza van. Az erős központi hatalom megteremtésének eszközrendszere, az eszközrendszer milyensége, humánus vagy antihumánus volta — már más kérdés. És itt találkozik Dávid Ferenc személyes drámája a történelemmel, és ebben a különleges ösz- szetett (de mely karok történelme nem az?!) helyzetben válik jelképi erejűvé, századokon át- viharzó erejűvé, az ember dolgainak tiszta felmutatásává, mondhatnánk, hogy a hit, vagy úgy is, hogy az eszme, az értelem, a tudás, a jobbításra törekvő erő megrázó megidézé- sévé. Báthory Kristóf egységre törekszik. Láthatóan tűzzel és vassal is, de árnyaltabb módszerei között — tanácsadói sugallatára — ott van az emberek megfigyelése, a megfigyelők megfigyelése, a besúgás, az árulás. Dávid Ferenc, az unitárius püspök, a hitújításra törekvő, a világ, az ember és a hit dolgait nem dogmákként látó ember a központi hatalom számára veszélyes férfiú. Félre kell állítani! A módszer azonban, ahogyan Dávidot félreállítják, a humanizmus terjedésének korában a humanizmus megcsúfolása. A végleteik tragikus összecsapása ez a dráma, a Dávid FeSimon György és Szoboszlai Sándor a Vendégség-ben. (Demény Gy, (elvétele) renc sorsa drámája, és Páskándi1 ennek körüljárását és szinte cizellált körülrajzolását, tónusokra bontását nagyszerűen érti, érzi. Socinó, az értelmes áruló is tragikus alak, és Mária, az áruló durvalelkű, oktondi-nős- tény megfigyelője is összeomlik küldetése végén, mert a butaság és oktondiság legalább úgy pusztítja önmagát, mint — iszönyú paradoxon! — az értelem. Mögöttük ott magaslik (igen, magasaik!) a hatalom képviselője, Blandrata doktor, Báthory bizalmasa, a Dávid Ferenc elpusztításának kitervelő je és irányítója. Szánalmas és hatalmas ember, a2 erősgyomrúak fajtájának ki tenyésztett képviselője. Ennyi. Velük és általuk éled meg egy történet a színpadon, melyről már általánosságban elmondható, hogy intelem és mély szenvedélyű humanitás egyszerre, az emberség koroktól független jelképe. Bejön Dávid Ferenc veje a színpadra, és közli a hírt: a püspököt megfigyelendő olasz unitárius, hivatásos besúgó érkezik házába. Dávid Fer&ncből ekkor még csak egyetlen, hatalmas bakancs látszik, fent a padlásfeljárón, és végig csak ez a bakancs látszik, görcsbeszorító vaskossága, durvasága, embertelensége. Aztán jön Socinó, be- /lőle is csak a bakancs látszik, és csak a szavát halljuk. „Megöljem. aki okosabb?” Blandrata doktor: „Egy embert mindig oda kell tudnunk adni az egyházért” És megkezdődik a harc, a vívódás, a gyötrelem, az árulás. Dávid Ferenc a központosított hatalom előtt kegyvesztett püspök, a dogmákban nem hivő | ember elveszítésének története. És Socinó, a Káinok fajtájából való Socinó árulásának és pusztulásának története, és Máriának, az oktondi némbemek ösz- szeomlása: „Azért gyűlöltelek mindkettőtöket... mert nem értettem, hogy mit gondoltok ... mert annak gondoltatok, ami voltam.” Simon György egyetlen gránitból formálja meg Dávid Ferencet, de olyan gránitból, amelynek fehérsége sugárzó, amely nem érzéketlen kő, csak mozdíthatatlan erejű, akire Socinó így borzong: „Szegény Ferenc, hát valóban már csak eny- nyi a te szabadságod, hogy két árulás között választhass?” Ezt a robbanásokkal telített, visszafogott és indulatokat leküzdő állapotot Simon György nagy művészi erővel állítja a néző elé. Elfáradt tekintetében mind többször villan fel az értelmes pusztulás elfogadásának belenyugvása, megtört öregségben is roppant belső erőket jelez olyan eszközökkel, melyek mindig a helyén vannak, nem többek és nem kevesebbek annál, ami kell. Szoboszlai Sándor ritkán kapott ilyen méretű színészi feladatot, még kitörülhetetlenüj emlékezetes Shakespeare-alakí- tásal ellenére is: Socinó árulása a meggyőződés látszatába kapaszkodó, saját bőrét is féltő ember teljes intellektuális szétesésének olyan útja, melvet csak a testi-lelki átlényegülés, a beleélés meghökkentő és hatásában lenyűgöző képességével bíró művész képes megjeleníteni, Szoboszlai Socinóvá változik Páskándi színpadán, a besúgás, az árulás undorító testi és lelki sejthalmazává, aki végül is egyetlen mondattal válik úira emberré: „Ne súgjátok be az Istent!” mondja, és ezzel azt, hogy senki és soha semmi nem igazolhatja az eszme, az igaz gondolat kijátszását, megtiprá- sát, elárultatását. Hőgye Zsuzsa kemény, daróciéi kű Mária. Talán keményebb is, ahogy Páskándi a játék egyik lényeges pólusává emelte azt, amit ez a figura jelent, a záró- képben viszont megrázó erejű, kitörése igaz. Zsolnai Júlia megint más Mária. Telivérebb, inkább a „hús-ember”, mint a nem teljes-elméjű lány. Mozgáskultúrája higgadtabb is lehetne, összességében azonban érti. azt, amit a szerep megkövetel tőle és igyekszik felémi ahhoz. Blandrata doktort Lengyel János egy magatartás maszkjaként hozza be a színpadra, hitelesen. Kovács Lajos, Dávid Ferenc veje erőteljes, jól exponálja az elkövetkezőket. Élmény volt az előadás, és az élmény szülője Páskándi mellett a rendező, Miszlay István Jászai-díjas. Azt hiszem, mindaz, amit eddig leírhattam a Vendógség-ről, a dráma előadásáról, a színészek játékáról, a színpadról elemi erővel feltörő hatásról, a színház lényegéről, neki köszönhető. Száz figyelme van, az előadás, a dráma értelmezésének szálait szilárdan ösz- szefogja és művészi hittel, tehetséggel fonja-oldozza a végkifejletig. Külön jegyzetet érdemelne Csányi Árpádnak, a középkor misztikus-kegyetlen világát idéző díszlete, a világítási effektusok színvonalas-lénvegre- töiő irányítása, az együttes alkotómunkájának számos jele, mellyel sikerre vitték ezt a nem éppen megszokott, különös izzá- sú. elgondolkoztató és megrázó drámát. Sasa Ervin Dorogi József, a körösladányi M ?yar—Vietnami Barátság T» elnöke a Pó-Altm rizstóblái®, Javítják a textilipari dolgozók életkörülményeit Negyvenöt özsutát9 tíz bakot lőttek Gondoskodnak a vadak téli etetésérái a vésztői vadászok
