Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-12 / 267. szám
Békési Ifjúmunkás Ezzel a címmel Jelent meg a KISZ Békés megyei Bizottságának a VIII. Kongresszus tiszteletére készült kiadványa. Húsz cikk és mintegy harminc fénykép mutatja be a megye kiváló fiatal ipari munkásait, mérnökeit, alkalmazottait Békéscsabától Körösla- dányig, Mezőberénytől Battonyáig; a Kner Nyomdától az Orosházi Üveggyárig, az Endrődi Cipész K tsz-tői a Sarkadi Cukorgyárig. Azokat, akik jőnéhány más társukkal együtt ■— munkájukkal, társadalmi tevékenységükkel — legméltóbban készültek, készülnek a Kommunista Ifjúsági Szövetség néhány hét múlva kezdődő kongresszusára. Magyar—szovjet vízügyi együttműködési tárgyalások kezdődtek KL Sz. Hiiobocsenko, az Ukrán Szocialista Köztársaság vízgazdálkodási és meliorációs miniszterhelyettesének vezetésével szovjet vízügyi küldöttség érkezett hazánkba. A szovjet szakemberek az Országos Vízügyi Hivatalban csütörtökön reggel a magyar partnerekkel megkezdték a magyar—szovjet vízügyi együttműködési bizottság 21. ülésszakának tárgyalásait. A megbeszéléseken áttekintik az együttműködés eddigi eredményeit és újabb lehetőségeket keresnek a kapcsolatok fejlesztésére. Hívjuk magunk közé és lássuk el munkával a fiatalokat Kedvező tapasztalaitokat hoztak a KISZ járási és városi küldöttértekezletei. Az ifjúság képviselői magas fokon érzett felelősséggel szóltak hozzá mindennapi életünk alakulásához. Kritikusan és önkritikusan fogalmazták meg, hogy e munkából miként vállaltak és vállalnak részt. A KISZ VII. kongresszusa óta megtett út itt a megyében is eredményekben bővelkedett A KISZ-esek mindjobban felzárkóztak a felnőtt generáció munkastílusához és saját helyzetüket igyekeztek reálisan mérlegelni. Az 1970. évi ifjúságról szóló párthatározat óta itt a megyében számban is tovább gyarapodtak az ifjúsági munkát előnyösen segítők és megitólők. Már nem ritka az olyan vállalat vagy termelőszövetkezet, ahol a vezetőség bevonja a fiatalokat az üzemi élet alakításába. A KISZ-titkárt meghívják vezetőségi ülésekre, sőt helyenként az üzemi négyszögek — gazdasági vezetés, párttitlrár, szakszervezet és KISZ-titkár — is eredményesen működnek. A gazdasági vezetők egy része igényli a fiatalok véleményét, munkáját, ezért rendszeresen feladattal látja el őket, akár a termelésről van szó, akár a közösség egyéb érdekéről. Öröm volt hallgatni Gesztesi József nagykamarás; küldött felszólalását, aki a mezőkovácsházi Közös Piac belső gazdasági fejlődését sok tekintetben a francia mezőgazdaság és a francia mezőgazdasági kivitel érdeked szabták meg Nyugat-Német országnak ezért mindenképpen érdeke volt, hogy Nagy-Britam- mia belépésével megjelenjék egy „ellensúly’’ Franciaországgal szemben és ily módon Nyugat- Németország nagyobb manőverezési lehetőséghez jusson. Bonn elsősorban ezt várja a Közös Piac kibővítésétől. Az eddigiekből is kitűnik, hogy hatalompolitkai szempontból Franciaországnak legkevésbé érdeke Nagy-Britannia csatlakéi, zása a Közös Piachoz. Természetesen „elméleti’’ kérdésfelvetés. — de vitatható, hogy egy De Gaulle-vezette Franciaország hajlandó lett volna-e most beleegyezni Nagy-Britannia csatlakozásába. A De Gaulle utáni Franciaország vezetői lényege, sen haljamosabbak az atlanti politika fővonalának követésére és így kevésbé bizonyultak ellenállónak az amerikai nyomással szemben. A jelenlegi helyzetben Franciaországnak elsősorban gazdasági szempontból előnyös az angol csatlakozás. Nagy- Britannia elfogadta a francia Mezőgazdasági export érdekeijárási értekezleten azt fejtegette, hogy a Ságvári Endre Tsz-ben működő KISZ-szervezet maga közé hívja a KISZ-korúakat, bevonja őket a munkába^ s az eredmény: egyre színesebbé válik életük. A helyi pártszervezettől messzemenő segítséget kapnak, különösen a szervezeti élet alakítására. Ezért a nagykamarás fiatalokat rendszeresen ellátják KlSZ-megbízatásofc- kal és be is számoltatják őket a végzett munkáról. Talán éppen ezért uralkodik jő hangulat a nagykamarása fiatalok között. Célt látnak magnk előtt és ennek megvalósításáért hajlandók az átlagosnál többet dolgozni, ha a sor úgy hozza, vitatkozni is. A KISZ politikai jellegének erősítése ilyen módon a megyében máshol is jó mederben halad. Ha a politikai jelleg erősödik. akkor nyilván növekszik a KISZ kommunista jellege is. Érthető ez, hiszen a Kommunista Ifjúsági Szövetség fiö feladatának tekinti a fiatalok kommunistává nevelését. A kommunista embertípus több az átlagosnál, mert nemcsak a munkában, tanulásban jár élen, hanem társai meggyőzésében, formálásában is. Tudja, ismeri azokat a célkitűzéseket, amelyeket az egész társadalom folytat a szocializmus teljes felépítésére. A KlSZ-ifjú- ság lelkesedik ezért a célkitűzésért. Bár egy-két helyen megkoc■««■■saBaBBSi8Baa9saaBaaBiaBaBaaaaBa*R»F^sa nék megfelelő fcozösípdaci agrárpolitikát és a mezőgazdasági árak rendszerét. Így a francia mezőgazdasági kivitel nagyszabású új piachoz jut. Ez persze — különösen hosszú lejáratra — aligha egyenlíti M azt a hatalompolitikai veszteséget, amelyet Párizs számára eddigi különleges és egyedülálló pozíciójának csorbítása jelent. Ami pedig Londont illeti — a döntés meghozatalában ugyancsak politikai tényezők játszottak kiemelkedő szerepet. Az angol nagytőke előtt a jelenlegi technológiai világfej lődés szaka, szában két ért állt: vagy hátat fordít Európának és vállalja az abszolút gazdaságpolitikai függést az Egyesült Államoktól, vagy csatlakozik Európához és megkísérli megszerez™ az uralkodó szerepet a Közös Piacon belül. Anglia a második lehetőséget választotta. Látnivaló, hogy itt is „minden szentnek maga felé hajlik a keze”. Az összes résztvevők a maguk különleges hatalmi érdekeinek megvalósulását várják a Közös Piac kibővítésétől. A mérkőzés „bírája” csakis az idő és a politikai tapasztalat lehet. *—i-c Beáztattak olyan kijelentést is, hogy a diákság nem mutat kellő érdeklődést a KISZ-szervezet munkája iránt. Valahogy nem lelkesednek a fiatalok az előttük álló társadalompolitikai célokért. Ha ez így lenne, akkor a középiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben folyó KlSZ-óleten sürgősen változtatni kellene. Talán a felnőttek ifjúság közötti munkája hozta ezt? Bizonyosra vehető az a következtetés is, hogy a szocializmus nagyszerű eszméjét pedagógiai eszközeikkel helyenként nem tudták a fiatalok számára vonzóvá tenni. Idézhetnénk Kasza Mihály végegyházi veteránt, aki a történelem, a munkásmozgalom tanulmányozását ajánlotta a középiskolásoknak. „Leginkább innen meríthetnek erőt saját helyzetük reális megítéléséhez, s ahhoz, hogy a szocializmus építésénél szebb, magaszto- sabb célt az ifjúság nem teljesíthet!” Az emberiség évszázados vágya ez. Szakadatlan küzdelme azért, hogy megvalósítsa az egyenlőséget, az emberi akarat szabadságát, s a tudomány vívmányaival olyan gazdasági alapot hozzon létre, amely a javak bőségéhez vezet. Valamikor a koldusok országának mondották Magyarországot. Az egyoldalú táplálkozás miatta betegségek és az éhínség pusztított olykor. Ha ennek felszámolásában előbbre léptünk az utóbbi 25 esztendőben, márpedig jelentősen előreléptünk, ezt elismeri az ENSZ statisztikája is, alkkoa’ ezt mi a szocializmus építése közben valósítottuk meg. Hazánkban ma már nincsenek éhezők és rongyos emberek. A társadalom egésze a közös ügyért tevékenykedik, és ez a közös ügy a lakásépítési programban, a termelés gyons iramú fejlesztésében, az emberi környezet mind kedvezőbb, koncentráltabb alakításában nyilvánul meg. Hát azért igazán érdemes lelkesedni, hogy honfitársaink fürdőszobás lakásokba költözhessenek. De azért nemcsak lelkesedni keli, hanem valamit tenni is, hogy társadalompolitikai céljainkat miinél hamarább megvalósíthassuk. Vonzó ez a program, különösen a fiataloknak, hiszen a szocializmust nekik építjük. A KISZ-szervezetekben folyó munka talán éppen ezért sohasem volt annyira jelentős, mint ezekben az években. Ezért mindenekelőtt az alapszervezeti élet minőségét kellene tovább javítani. KISZ-megbízatásokkal kellene ellátni a fiatalokat, beszámoltatni őket ezek teljesítéséről, ezzel is megsokszorozva azt az erőt. amelyet az ifjúság, a szervezett ifjúság jelent városainkban; falvainkban, termelő üzemeinkben: Az ifjúsági mozgalom így kaphat jobb erőre, válhat jövőt hordozóvá és igazán nagy segítőjévé mindennapi éle. tünknek, D. Ke Ä nexszályi példa Endréd határában A szarvasmarha-tenyésztés fellendítésére új módszert alkalmaznak az endrődi Lenin Tsz- ben. Nyári időszakban legelőn, jól gondozott mezőn tartják az állatokat, villanypásztor őrzésével. Nem fejnek, mert a borjú kiszopja a tejet. így a termelt tej húsban értékesül. Általában a kevés tejet adó teheneket fogták ilyen „exten- zív” tartásra, a naszályi példa nyomán. Országosan létrehozták a húshasznú szarvasmarha-tenyésztőtermelőszövetkezetek közös vállalkozását, amelyben tagként tartják nyalván az endrődi közös gazdaságot is. Endrődön viszonylag olcsó beruházással korszerű tenyésztele- pet alakítottak ki. A tartási körülmények változása, javulása a borjaknál naponta 1124 gramm súlygyarapodást hozott átlagosan. Télen, a teheneket és a borjakat ugyanúgy gondozzák, mint a korábbi években. A borjakat év végén akkor választják el, amikor elérték a 300 kilón felüli súlyt. Ősei napfényben legelnek a tehenek és a borjak a villanypásztor által határolt területen. Vidám, zenés munkavédelmi oktatás a Kner Nyomda klubjában November 9-én délután a Kner Nyomda klubhelyiségében vidám balesetvédelmi oktatás volt „Kicsire nem aduink” címmel. „Zenés üzemi történet egy világraszóló találmány különös balesetéről” — így jelentette be az előadást az üzem különböző pontján áthelyezett színes plakát. A vidám műsor keretében került sor a munkavédelmi vetélkedőre, melynek önként jelentkező résztvevői pénzjutalomban részesülték. A szakszervezeti aktívák már előadás előtt egy héttel munkavédelmi totó űrlapot osztottak szét a dolgozók között. A totó iránt nagy volt az érdeklődés, annyira, hogy az űrlapok kevésnek bizonyultak. Mindenki részt kívánt venni a totó-sorsolásban és így mindenki tanulmányozta az űrlapon szereplő, munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseket és kereste azokra a helyes választ, sajátította el a minden dolgozó számára legszükségesebb munfcavédelmd tudnivalóikat. A résztvevők jól szórakoztak az üzemi dolgozókról szóló, munkavédelemmel kapcsolatos fővárosi vendégművészek: Petites Ferenc érdemes művész; Csákányi László Jászai-díjas, Vay Ilus, Géczy Dorottya, Med- nyánsziky Ági, Berónyi Ottó és Romhányi Rudolf, Reményi József — műsorán, közben bővítették a munkavédelemmel kapcsolatos ismereteiket. Gyümölcsfa Bőséges fajtaválasztékban és kiváló minőségben szerezhető be az orosházi Új Élet Tsz kísérleti telepén a bogárzói vasútállomás mellett, 218359 Am olcsó beruházásokból készített tenyésztő telep. (Fotó: Malmos)