Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-12 / 267. szám

Békési Ifjúmunkás Ezzel a címmel Jelent meg a KISZ Békés megyei Bizottságának a VIII. Kongresszus tiszteletére készült kiadványa. Húsz cikk és mintegy harminc fénykép mutatja be a me­gye kiváló fiatal ipari munkásait, mérnö­keit, alkalmazottait Békéscsabától Körösla- dányig, Mezőberénytől Battonyáig; a Kner Nyomdától az Orosházi Üveggyárig, az Endrődi Cipész K tsz-tői a Sarkadi Cukor­gyárig. Azokat, akik jőnéhány más társuk­kal együtt ■— munkájukkal, társadalmi te­vékenységükkel — legméltóbban készültek, készülnek a Kommunista Ifjúsági Szövetség néhány hét múlva kezdődő kongresszusára. Magyar—szovjet vízügyi együttműködési tárgyalások kezdődtek KL Sz. Hiiobocsenko, az Ukrán Szocialista Köztársaság vízgazdálkodási és meliorációs miniszterhelyettesének vezetésével szovjet víz­ügyi küldöttség érkezett hazánkba. A szovjet szakemberek az Országos Vízügyi Hivatalban csütörtökön reggel a magyar partnerekkel megkezdték a magyar—szovjet vízügyi együtt­működési bizottság 21. ülésszakának tárgyalá­sait. A megbeszéléseken áttekintik az együtt­működés eddigi eredményeit és újabb lehetősé­geket keresnek a kapcsolatok fejlesztésére. Hívjuk magunk közé és lássuk el munkával a fiatalokat Kedvező tapasztalaitokat hoz­tak a KISZ járási és városi kül­döttértekezletei. Az ifjúság képviselői magas fokon érzett felelősséggel szóltak hozzá min­dennapi életünk alakulásához. Kritikusan és önkritikusan fo­galmazták meg, hogy e munká­ból miként vállaltak és vállal­nak részt. A KISZ VII. kong­resszusa óta megtett út itt a megyében is eredményekben bővelkedett A KISZ-esek mind­jobban felzárkóztak a felnőtt generáció munkastílusához és saját helyzetüket igyekeztek reálisan mérlegelni. Az 1970. évi ifjúságról szóló párthatározat óta itt a megyé­ben számban is tovább gyara­podtak az ifjúsági munkát elő­nyösen segítők és megitólők. Már nem ritka az olyan válla­lat vagy termelőszövetkezet, ahol a vezetőség bevonja a fiatalokat az üzemi élet alakításába. A KISZ-titkárt meghívják vezető­ségi ülésekre, sőt helyenként az üzemi négyszögek — gazdasági vezetés, párttitlrár, szakszerve­zet és KISZ-titkár — is eredményesen működnek. A gazdasági vezetők egy része igényli a fiatalok véleményét, munkáját, ezért rendszeresen feladattal látja el őket, akár a termelésről van szó, akár a kö­zösség egyéb érdekéről. Öröm volt hallgatni Gesztesi József nagykamarás; küldött fel­szólalását, aki a mezőkovácsházi Közös Piac belső gazdasági fej­lődését sok tekintetben a fran­cia mezőgazdaság és a francia mezőgazdasági kivitel érdeked szabták meg Nyugat-Német or­szágnak ezért mindenképpen érdeke volt, hogy Nagy-Britam- mia belépésével megjelenjék egy „ellensúly’’ Franciaországgal szemben és ily módon Nyugat- Németország nagyobb manőve­rezési lehetőséghez jusson. Bonn elsősorban ezt várja a Kö­zös Piac kibővítésétől. Az eddigiekből is kitűnik, hogy hatalompolitkai szempont­ból Franciaországnak legkevésbé érdeke Nagy-Britannia csatlakéi, zása a Közös Piachoz. Természe­tesen „elméleti’’ kérdésfelvetés. — de vitatható, hogy egy De Gaulle-vezette Franciaország hajlandó lett volna-e most bele­egyezni Nagy-Britannia csatla­kozásába. A De Gaulle utáni Franciaország vezetői lényege, sen haljamosabbak az atlanti politika fővonalának követésére és így kevésbé bizonyultak el­lenállónak az amerikai nyomás­sal szemben. A jelenlegi hely­zetben Franciaországnak elsősor­ban gazdasági szempontból elő­nyös az angol csatlakozás. Nagy- Britannia elfogadta a francia Mezőgazdasági export érdekei­járási értekezleten azt fejtegette, hogy a Ságvári Endre Tsz-ben működő KISZ-szervezet maga közé hívja a KISZ-korúakat, be­vonja őket a munkába^ s az eredmény: egyre színesebbé vá­lik életük. A helyi pártszerve­zettől messzemenő segítséget kapnak, különösen a szervezeti élet alakítására. Ezért a nagy­kamarás fiatalokat rendszere­sen ellátják KlSZ-megbízatásofc- kal és be is számoltatják őket a végzett munkáról. Talán éppen ezért uralkodik jő hangulat a nagykamarása fiatalok között. Célt látnak magnk előtt és ennek megvalósításáért haj­landók az átlagosnál többet dol­gozni, ha a sor úgy hozza, vitat­kozni is. A KISZ politikai jellegének erősítése ilyen módon a megyé­ben máshol is jó mederben ha­lad. Ha a politikai jelleg erősö­dik. akkor nyilván növekszik a KISZ kommunista jellege is. Érthető ez, hiszen a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség fiö felada­tának tekinti a fiatalok kommu­nistává nevelését. A kommunis­ta embertípus több az átlagosnál, mert nemcsak a munkában, ta­nulásban jár élen, hanem társai meggyőzésében, formálásában is. Tudja, ismeri azokat a célki­tűzéseket, amelyeket az egész társadalom folytat a szocializmus teljes felépítésére. A KlSZ-ifjú- ság lelkesedik ezért a célkitűzé­sért. Bár egy-két helyen megkoc­■««■■saBaBBSi8Baa9saaBaaBiaBaBaaaaBa*R»F^sa nék megfelelő fcozösípdaci agrár­politikát és a mezőgazdasági árak rendszerét. Így a francia mezőgazdasági kivitel nagysza­bású új piachoz jut. Ez persze — különösen hosszú lejáratra — aligha egyenlíti M azt a hata­lompolitikai veszteséget, ame­lyet Párizs számára eddigi külön­leges és egyedülálló pozíciójának csorbítása jelent. Ami pedig Londont illeti — a döntés meghozatalában ugyan­csak politikai tényezők játszot­tak kiemelkedő szerepet. Az an­gol nagytőke előtt a jelenlegi technológiai világfej lődés szaka, szában két ért állt: vagy hátat fordít Európának és vállalja az abszolút gazdaságpolitikai füg­gést az Egyesült Államoktól, vagy csatlakozik Európához és megkísérli megszerez™ az ural­kodó szerepet a Közös Piacon belül. Anglia a második lehető­séget választotta. Látnivaló, hogy itt is „min­den szentnek maga felé hajlik a keze”. Az összes résztvevők a maguk különleges hatalmi érde­keinek megvalósulását várják a Közös Piac kibővítésétől. A mérkőzés „bírája” csakis az idő és a politikai tapasztalat lehet. *—i-c Beáztattak olyan kijelentést is, hogy a diákság nem mutat kel­lő érdeklődést a KISZ-szervezet munkája iránt. Valahogy nem lelkesednek a fiatalok az előttük álló társadalompolitikai célo­kért. Ha ez így lenne, akkor a középiskolákban és a szakmun­kásképző intézetekben folyó KlSZ-óleten sürgősen változtatni kellene. Talán a felnőttek ifjú­ság közötti munkája hozta ezt? Bizonyosra vehető az a követ­keztetés is, hogy a szocializmus nagyszerű eszméjét pedagógiai eszközeikkel helyenként nem tudták a fiatalok számára von­zóvá tenni. Idézhetnénk Kasza Mihály végegyházi veteránt, aki a történelem, a munkásmozga­lom tanulmányozását ajánlotta a középiskolásoknak. „Legin­kább innen meríthetnek erőt saját helyzetük reális megítélé­séhez, s ahhoz, hogy a szocializ­mus építésénél szebb, magaszto- sabb célt az ifjúság nem telje­síthet!” Az emberiség évszáza­dos vágya ez. Szakadatlan küz­delme azért, hogy megvalósítsa az egyenlőséget, az emberi aka­rat szabadságát, s a tudomány vívmányaival olyan gazdasági alapot hozzon létre, amely a ja­vak bőségéhez vezet. Valamikor a koldusok országának mondot­ták Magyarországot. Az egyolda­lú táplálkozás miatta betegsé­gek és az éhínség pusztított oly­kor. Ha ennek felszámolásában előbbre léptünk az utóbbi 25 esztendőben, márpedig jelentő­sen előreléptünk, ezt elismeri az ENSZ statisztikája is, alkkoa’ ezt mi a szocializmus építése közben valósítottuk meg. Hazánkban ma már nincsenek éhezők és ron­gyos emberek. A társadalom egésze a közös ügyért tevékeny­kedik, és ez a közös ügy a la­kásépítési programban, a terme­lés gyons iramú fejlesztésében, az emberi környezet mind ked­vezőbb, koncentráltabb alakítá­sában nyilvánul meg. Hát azért igazán érdemes lelkesedni, hogy honfitársaink fürdőszobás laká­sokba költözhessenek. De azért nemcsak lelkesedni keli, hanem valamit tenni is, hogy társada­lompolitikai céljainkat miinél hamarább megvalósíthassuk. Vonzó ez a program, különösen a fiataloknak, hiszen a szocia­lizmust nekik építjük. A KISZ-szervezetekben folyó munka talán éppen ezért soha­sem volt annyira jelentős, mint ezekben az években. Ezért min­denekelőtt az alapszervezeti élet minőségét kellene tovább javí­tani. KISZ-megbízatásokkal kel­lene ellátni a fiatalokat, beszá­moltatni őket ezek teljesítésé­ről, ezzel is megsokszorozva azt az erőt. amelyet az ifjúság, a szervezett ifjúság jelent városa­inkban; falvainkban, termelő üzemeinkben: Az ifjúsági moz­galom így kaphat jobb erőre, válhat jövőt hordozóvá és igazán nagy segítőjévé mindennapi éle. tünknek, D. Ke Ä nexszályi példa Endréd határában A szarvasmarha-tenyésztés fel­lendítésére új módszert alkal­maznak az endrődi Lenin Tsz- ben. Nyári időszakban legelőn, jól gondozott mezőn tartják az állatokat, villanypásztor őrzésé­vel. Nem fejnek, mert a borjú kiszopja a tejet. így a termelt tej húsban értékesül. Általában a kevés tejet adó teheneket fogták ilyen „exten- zív” tartásra, a naszályi példa nyomán. Országosan létrehozták a húshasznú szarvasmarha-te­nyésztőtermelőszövetkezetek kö­zös vállalkozását, amelyben tagként tartják nyalván az end­rődi közös gazdaságot is. Endrődön viszonylag olcsó be­ruházással korszerű tenyésztele- pet alakítottak ki. A tartási kö­rülmények változása, javulása a borjaknál naponta 1124 gramm súlygyarapodást hozott átlago­san. Télen, a teheneket és a bor­jakat ugyanúgy gondozzák, mint a korábbi években. A borjakat év végén akkor választják el, amikor elérték a 300 kilón fe­lüli súlyt. Ősei napfényben legelnek a tehenek és a borjak a villany­pásztor által határolt területen. Vidám, zenés munkavédelmi oktatás a Kner Nyomda klubjában November 9-én délután a Kner Nyomda klubhelyiségében vi­dám balesetvédelmi oktatás volt „Kicsire nem aduink” címmel. „Zenés üzemi történet egy vi­lágraszóló találmány különös balesetéről” — így jelentette be az előadást az üzem különböző pontján áthelyezett színes pla­kát. A vidám műsor keretében ke­rült sor a munkavédelmi vetél­kedőre, melynek önként jelent­kező résztvevői pénzjutalomban részesülték. A szakszervezeti ak­tívák már előadás előtt egy hét­tel munkavédelmi totó űrlapot osztottak szét a dolgozók között. A totó iránt nagy volt az érdek­lődés, annyira, hogy az űrlapok kevésnek bizonyultak. Mindenki részt kívánt venni a totó-sorso­lásban és így mindenki tanul­mányozta az űrlapon szereplő, munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseket és kereste azokra a helyes választ, sajátította el a minden dolgozó számára leg­szükségesebb munfcavédelmd tudnivalóikat. A résztvevők jól szórakoztak az üzemi dolgozókról szóló, munkavédelemmel kapcsolatos fővárosi vendégművészek: Pe­tites Ferenc érdemes művész; Csákányi László Jászai-díjas, Vay Ilus, Géczy Dorottya, Med- nyánsziky Ági, Berónyi Ottó és Romhányi Rudolf, Reményi Jó­zsef — műsorán, közben bőví­tették a munkavédelemmel kap­csolatos ismereteiket. Gyümölcsfa Bőséges fajtaválaszték­ban és kiváló minőség­ben szerezhető be az orosházi Új Élet Tsz kísérleti telepén a bogárzói vasútállomás mellett, 218359 Am olcsó beruházásokból készített tenyésztő telep. (Fotó: Malmos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom