Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-09 / 264. szám
1 Növényvédelmi tanácsadó KERT és háztáji Mit jeleznek a kártevő-írtó anyagok nevei mellett Hogyan előzhetjük meg baromfi-kannibalizmus kifejlődését? A háztáji, ház körüli baromfi- tartónak sok gondot, bosszúságot és főleg sok kért okoz a toll- csípkedés és a kannibalizmus néven ismert kártétel. Általában bármely baromfifajban, de főleg az élénk vérmérsékletű állományoknál a leggyakoribb. Mivel a mind korszerűbbé váló háztáji, ház körüli gazdaságokban is elterjedtek az intenzíven termelő, zárt körülmények között tartott baromfifajták — így a kannibalizmussal, tollcsípkedéssl kapcsolatos gondok helyenként fokozódnak. A kiváltó ok nagyon sokféle lehet. Sokszor takarmányozási hibák idézik elő: így a fehérje, az ásványi anyag és a vitaminellátás hiányossága. mellett hajlamosító tényezőként szerepelhetnek a tartási hibák is: zsúfolt elhelyezés, az istálló túlfűtése, a túlzottan magas vagy pedig túlzottan alacsony pára- tartalom. Nem szabad az állatokat festékkel, elsősorban piros festékkel mgjelölni. Az ilyeneket úgyis hamarabb „kikezdik” a többiek. A kicsípkedett, vérző állatokat azonal emeljük ki társaik közül és távolítsuk éL flki rendszeresen figyelemmel kíséri az állományt, az hamarosan felismeri azokat az egyedéket, amelyek a támadást kezdeményezik. Mivel kezdetben csak kevés ilyen található, ezért leghelyesebb ezeket is kivenni a többiek közül. A kannibalizmus megszüntetésére, helyesebben megelőzésére ma már mind több háztáji, ház körüli baromfitartó alkalmazza a nagyon jól bevált, úgynevezett csőrkurtítási eljárást. Ennek lényege: él« késsel, ollóval vagy — helyenként — külön erre a célra készített készülékkel levágják a felső csőrkávát. A kurta- cBőrű állat a szemcSézett takarmányt zavartalanul elfogyasztja, s ugyanakkor — egyértelmű tapasztalat szerint — az egyébként nagy károkat okozó kannibalizmus teljesen megszűnik. c.j. Felkészülés cg télre Érdekes az a megfigyelés isf hogy a kannibalizmus lényegesen gyakoribb azoknál az állatoknál, amelyek szemcsézett takarmányt fogyasztanak. A szemcsézett abrak ugyanis hamarabb elfogy, mint a lisztes és az evés után az állatok hamar unatkoznak. A hidegebb téli napokon — amikor az egyébként udvarra, napfényre, levegőre járó baromfit nem engedik ki — ez az unalomérzet még csak fokozódhat. Így több idejük jut a tyúkoknak bizonyos rossz szokások elsajátítására. Az állatok — úgymond — elfoglaltságának fokozásával tehát több-kevesebb siker remélhető. Ezért hasznos, ha kis csomókba kötött leveles lucernaszénát függesztünk fel az ól különböző helyeire. Ezt az állatok szívesen csipegetik. De ugyancsak jól elfoglalják magukat a homokba vagy pelyvába kevert szemes eleséggel is. Az is tény, hogy a nyers húshulladékot fogyasztó tyúkok között hamarabb fellép a kannibalizmus. Ezért indokoltabb főzött állapotban, megdarálva etetni az ilyen takarmányt. Ez egyébként állategészségügyi okok miatt is helyesebb. Régi tapasztalat, hogy a takarmány konyhasótartalmának növelésével jelentősen csökkenthető, sőt esetenként teljesen meg is szüntethető a kannibalizmus. Ilyen célból két napon át 2 százaléknyi konyhasót keverjünk az állatok takarmányába. A helytelen takarmányozás Az ősszel eltelepített gyű-1 mölcsfaoitványak, gyümölcs)-1 cserjék, szőlőoltványok kevésbé viselik el a tél zordságát, mint az idősebb egyedek. Különösen a gyökérzet és a gyökémyak szövetei fagyérzékenyók. A téli hidegek beállta előtt ezért még néhány olyan munka vár a kert gondozójára, amellyel növényeinek áttelelését biztonságosabbá teheti. A gyümölcsfa-oltványok tövét kupacoljuk fel. így a gyökérzetet vastagabb földréteg szigeteli megvédi a gyökérágakat — különösen a vékonyabbakat — az elfagyástól. A földkupac 30—40 cm magas legyen. A fiatal gyümölcsfákat — ezek törzsén a kéreg még nem vastagodott meg, ezért a nyulak előszeretettel rágják — kötözzük be náddal, napraforgószárral, vesszőkkel vagy újságpapírral, hogy az élesfogú károkozókat távol tartsuk. Ne kötözzük a törzseket kukoricaszárral, szalmáival vagy szénával, amelybe az egerek, illetve a pockok belefészkelnek, mert így az egyik kártevőtől megvédett fácskák a másiknak esnek áldozatul. Jóval nehezebb a helyzet a bokarés sövényrendszei-ben telepített fák esetében, mert ezek karona- vesszői is ki vannak téve a nyulak pusztításának. Az ilyenekkel betelepített kerteket csak kerítéssel tudjuk megvédeni. Vizsgáljuk tehát át még idejében a kerítést és ha lyukas, hiányos, javítsuk ki. S ne feledjük, hogy a legjobb kerítés sem nyújt védelmet, ha a kaput télen át nyitva felejtettük! A szőlőtőkék is meghálálják a felkupacolást. Az alacsony művelésűeknél ez nem ütközik akadályba, de célszerű a magas művelésű tőkék tövét is felku- pacolnd, legalább annyira, hogy a tőből kiinduló biztosítócsapot megvédj ük. A magasművelésű és a lugas szőlők karjait nem szükséges betakarni. Egy-két helyen láttam a múlt télen, hogy a lugaskorókat műanyagfóliába bugyolálták. Ez semmi esetre sem előnyős, mert megakadályozza a vesszők és a rügyek légcseréjét és — enyhébb tél esetén — a rügyek befulladását okozhatja. Hélyenkint még mindig szokás a gyümölasfáik törzsének meszelése. A vékonyan kipermetezett mészréteg előnyös is olyan szempontból, hogy a napsütéses téli napokon megvédi a törzs szöveteit a túlságos felmelegedéstől. (A nappal felmelegedett és éjjel lehűlt sejtek ugyanis jobban ki vannak téve a fagy roncsoló hatásának, mint az egyenletesebb hőmérsékletűek.) A mésztejet azonban semmi esetre sem szabad vastagon felkenni a törzsre, mert akkor a mészréteg alatt sokféle kártevő és kórokozó talál búvóhelyet. A málna, ribizke, köszméte nem érzékeny az alacsony hőmérsékletre, de az ősszel ültetett bokrokat szintén célszerű Hústermelés kisállatokkal a háztájiban A Mezőgazdasági Kiadó gon-, dozásában megjelent 339 oldalas | könyvet Holdas Sándor szerkesztette. A csirke, a pulyka, a galamb és a nyúl tartásáról szól. Hogyan lehet húst termelni ezekkel az állatokkal? Erre válaszol ez a könyv, mindenki számára közérthetően, gyakorlatiasan. A szerzők célkitűzésüket így fogalmazták: „Elhatároztuk, hogy összefoglaljuk ismereteinket arról, hogy milyen módszerekkel termel húst kisállatok segítségével a hazai kistenyésztő, milyen értékesítési lehetőségei vannak. Közreadjuk azokat a hasznos tapasztalatokat, amelyeket a gazdaságosan termelő kistenyész- tőknél megismertünk, elősegítve így a kisüzemek árutermelését”. A kisállattenyésztés elismert szakembereinek ez a könyve tartalmazza mindazokat a gyakorlati tudnivalókat, amelyek ismeretében a háztáji kisállattartó nyugodtan belefoghat akár a csirkehús, akár a pulyka-, a galamb- vagy a nyúlhús gazdaságos termelésébe. felkupacolni. A szamóca — különösen, ha későn ültettük — meglehetősen fagyérzókemy növény. Veszteségmentes áttelelését azzal segíthetjük élő, hogy szalmás istállótrágyával, évelő levágott szárával, falombbal befedjük a töveket. A védőréteget a tél végén idejében kell majd a tövekről letakarítajm. b. gy. BMls 1971. NOVEMBER 9. A kártevő-irtő anyagokat más néven peszticidekpek hívjuk. Jelenleg több mint 800 különféle természetes eredetű és szintetikusan előállított vegyianyag (peszticid) ismeretes és használatos arra a célra, hogy a kultúrnövények károsítói — vírusok, baktériumok, gombák, rovarok, atkák, rágcsálók, gyomnövények — ellen védekezzünk, illetőleg ezek fejlődését gátoljuk, gyérítésük, elpusztítsuk. A kémiai növényvédelemben gyakrabban előforduló növényvédőszerek hatása a következő; fungicid = gombaölő; inszekticid = rovarölő; akaricid = atkaölő, her- bicid — gyomirtó; roden tieid = rágcsálóirtó; ovicid = tojásölő; larvacid = lárvaölő. A növényvédőszerek legtöbbször nemcsak egyféle ölőtulajdonsággal rendelkeznek. A No- venda pl. gombaölő, rovarölő,, és atkaölő tulajdonságú. A Dia- zinon Phenkaptan rovarölő és atkaölő hatású. A növényvédőszerek egy vagy több peszticid hatóanyagot és rendszerint egyéb járulékos anyagot tartalmaznak. Kisebb Csoportjuk csupán a hatóanyagból áll; ventil- lált kénpor, nyersnikotin. Nagyobb csoportjuk tartalmazza az előbb említett járulékos anyagokat. A használatra kész növényvédőszerek összetételüknek, rendeltetésüknek megfelelően a következők lehetne: Por alakú permetezőszerek, szilárd halmazállapotú és vízben nem oldódó, porított pesztecidet, vivő anyagot, szuszpendáló szert, esetleg festéket tartalmaznak. A szuszpendáló és vivő anyag biztosítja azt, hogy a permedében a finomra őrölt hatóanyag lebegjen, ne ülepedjen le. Az ebben a csoportba tartozó szerek gyakran WP (Wittable powder = nedvesíthető por), illetve Spritzpulver (permetező por) megjelölésűék. Például Safidon 40 WP, Ditrifoo 50 WP, Wofatox Spritzpulver 30. Emulziőképzö permetezőszerek folyékony halmazállapotú peszticidet, folyékony oldó- és hígítószert, emulgeáló szert és esetleg festéket tartalmaznak. Az emulziós permedében a növényvédőszer igen finom folyadék- cseppek alakjában lebeg a vízben. A permedé tejszerű, átlátszatlan. A folyékony halmazállapotú növényvédőszer nem oldódik vízben. A finom eloszlást az emulgeátor bizosítja. Ebbe a csoportba tartozó szerek gyakran E, vagy EC jelzésűek (emulziós koncentrátum). Például Fii. bol E, Nogos 50 EC, Bi 58 EC. Porozószerek a hatóanyagon kívül legnagyobb részben finomba porított vivő anyagból állnak. A vivő anyag a szer növényen való megtapadását segíti és a hatóanyag hígítására is szolgál. Granulátumok szilárd halmazállapotú, szemcsés anyagok, amelyek a hatóanyagok mellett járulékos hígító- és ragasztó- anyagot tartalmaznak. Ebbe a csoportba tartozó szerek neve után általában G betű szerepel. Például Basudin IO G. Csalétkek a kártevő által elfogyasztható mérgezett táplálékok, például Arvalin. Műtrágya-keverékek: növényvédőszert tartalmazó műtrágyák például Lindános szuperfoszfát. Nedvesítő szerek a permetlevek- be kevert növényvédelmi segédanyagok, amelyek rendeltetése: fokozzák a permetcseppek szétterülését a növényzeten és a kártevőkön. Ilyen a Citowett és a Káliszappan. Borbély László szakmérnök, Békés megyei Növényvédő Állomás Kincs a háznál Ara 14 Ft. Kapható a postahivatalokban, a hírlapárusoknál és postás-kézbesítőknél. x.
