Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

2 egyik művelődési házban vakarni fon­tosnak látszó elő­adást hirdettek. Az ügyeletes népanűve_ lő, ahogy közeledett a kezdés ideje, úgy lett egyre idege­sebb. A klubszobá­ban alig várakoz­tak tizenkestten a fontosnak látszó előadásra, amely valóiban " fon­tos is volt. Sőt: érdekes, izgal­mas. De a portékáit nem sike­rült eladni Kevesen tuditaik ró­la? Lehet. Rossz volit a propa­ganda? Az is lehet. Vagy nem volit' kielégítő az intézmény és a lakosság, a közönség kapcso­lata? „Persze, a dolog nem ilyen egyszerű. Amikor én idekerül­tem Medgyesre, azt sem -tud­tam, hol kezdjem. Illetve tud­tam én, csak a mersz, az nem volt elég bennem. Hozzá sem mertem fogni az emberek be­csalogatásához. Mert itt kell kezdeni, 'ha nem is becsaloga­tás az szóról, szóra. Aztán elin­dult valami, a mersz is na­gyobb lett, meg az ismeret­ség.” Kucsera Lajos, a med gyes­egyházi művelődési ház fiatal és roppant agilis igazgatója mondta azt. amit fentebb idéz­tem. És miért a példálódzó bevezető a fontosnak látszó elő. adásról és az embereik részvét- tenségéről? Engedjék meg, hogy meg- maigyarázzam. Medgyeseigyházan ugyanis nem ismernek olyat, hogy tíz- tizankét hallgató. Vagy negyed, ház. •Nem. túlzás! ,Hivatalos ada­tok bizonyítják. Az igazgató feljegyzései, jelentései. De mió­ta? „Pár éve. Amikor megjött az a bizonyos mersz is. Nézd, má már nagyközség vagyunk. Itt nem esznek meg' mindent az emberek. Ide színvonal kell. Nem megy másképp Ha mosft megpróbálnám, hogy engedek a jól bevált elvekből, felzúdulás tenne a Vége. A művelődési ház „beépített emberei” adná­nak nekem! Mintha krími lemre. Vagy iltómtörtónet. „Beépített embe­rek?”. ... , • „Azok. ■ Hdigy . nevezzem más­R mis mums. I9U. NOVEMBER 7. kápp őket? X művelődési ház barátai, törzsvendégei. A szakkörök, klubok törzstagjai. Akik úgy lettek, hogy megfi­gyeltem: ki mire jön el? Az­tán, ha másikor hasonló műfajú műsorunk, vagy előadásunk volt, megkerestem. Szóban, te­lefonon. Utcán, boltban, a művélődésd ház presszójában. Hogy lesz megint valami. Jöj­jön. De, ha teheti, ne ejgyedül. Szóljon az ismerőseinek, bará­tainak is. Végeredményben olyan egyszerű ez az egész. Csak egy a titka, ha én, a fia­tal és még nem sokat tapasztalt népművelő mondhatom ezt egy. általán: meg kell szerezni az emberek bizalmát. Szeretetét, Kedvességgel, jő modorral. Bgv népművelő nem lehet félresi­került zseni. Befelé lobogó lánggal és kifelé tüskékkel, gorombasággal nagyképűség­gel felszerelve Én se mennék oda, ahol ilyen emberek dol­goznak.” _ Legújabb medgyesegyházá ta­lálmány, a kombinált-bérlet. (Persze, nem medgyesegyházá találmány ez. De nem restéi­nek ilyet csinálni. Kicsit több munka, amíg összékombináló- dik, de megéri. Friss, korszerű dolog. Náluk van benne négy színházi, est a Jókai Színház művészeivel, az Állami Népi Együttes fellépése es egy ORI- műsor.) Más: „Medgyesbod záson azt mond­ta nekem a tsz-elnök: annyi jegyet vesz, ahány embert be­szervezek. Csak úgy, hogy öt- ven, nem vesznek. Aztán nincs, akit megagitáijanak, hogy el is menjen arra az előadásra. Ne­kem pénz, de minek ! Mit ér? Vállaltam. Nem esik le a ka­rikagyűrű, ha az ember egy ki­csit szervez is. Régi ismerősök, bodzási parasztok segítettek: beszéljen csak a komáékkal, biztos. hogy ők is eljönnek. Vagy szól iák nekik én?. Letet­tem a névsort az elnök aszta­lára A jegyeket kifizette, és még be is szállították az embe­reket az előadásra. Hogy jód tettem-e, vitatkozhatunk rajta. Én hiszem, hogy itt kezdődik valahol a jó kapcsodat, a mű­velődési ház állandó közönsé­gének lassú, de annál mara­dandóbb Irialaikulása.. A tanácsházán Herczeg Zol­tán tanáesedmökkel és Varga János párbtitfcárrad beszélge­tünk. Már esteledik Az utcai lámpák laposan hunyorognak. „Rang a nagyközségi státusz, de sokká] több gond is.” A tanácséinak indokod: „Mindig igényes nép lakott itt, Medgyesesn. Nem beszélők haza, araikor eat mondom. Ez. az igazság. Mindenki (tudja a járásban is. Cipészeik, szabók, kovácsok vitték ed messze föld­re a község hírét. A felszaba­dulás után még rohamasabban lendült bele a lakosság. A szö­vetkezett mozgalom egyik út­törője a ins bőripari totsz-ünk volt. A termelőszövetkezetben, meg a kertekben a földimogyo­ró hozta a pénzt.., A mozi tede volt. Műsorodéra szívesen járták az embereik. Most is így van. A mi Kucsera Lajosunk érti a dolgát Ez a kettő a si­ker nyitja. Még a bánkútiak is idejárnak, pedig közigazgatási­lag Nagykopáncshoz tartoznak. Mi nem hívjuk őket, az élet hozta így. Megszokták a med- gyesi orvost, a péket, az isko­lát. Meg talán, hogy Medgyasem vonzóbb dolgokat taráinak.” Ha érzékletesen akarnám el­mondani ennek a délutánnak a tapasztalát, azt mondanám: Medgyesen minden mozgásban van, mindenki tesz valamit a községért, az emberekért. És, jól van az is, hogy önmagáért. Prosperitás, divatos szóval Fellendülés, fofcrol-fókra fel­jebb lépés. Közelítés a rang­hoz, a nagyközségi státuszhoz. Gondon már valaki arra, hogy egyszer, a távoli jövőben, ez­után már a város következik? Ezt senki nem mondja ki Medgyesen, mert hiszen hol van az még? Az előbbre lépés öröine azonban olyan önöm, melybe ha egyszer belekóstol valaki, nehezen nélkülözi így kezdtek törpe-vízmüvet építeni. Nagy lelkesedéssel, akarással és aranyfedezet-értékű ígéretek­kel 1972. december 31-én kel­lene elkészülnie. „1264 érdekeltség. magános, meg közület, az egész ára, hogy hány millió, ne is írja. A baj otit kezdődik, hogy annak­idején a járási tanács is ígért egymillió 340 ezer forintot, az­tán az átszervezéssel ez a pénz is átszerveződött... Nem tu­dunk többet vállalná! 450 ezer forint az évi községiéj lesztósi bevéted .ebből 400 ezret elvisz a vízmű,. A művelődési háziban már világosak az emeleti ablakok. A barkács-szaklcörben repülő- modéllek készülnék, tavasszal nagy repítések lesznek. Akkor, amikor olyan kék az ég, mimt a tenger és a bárányfelhőkön fehéren izzik a nap Este lett. Az. útkanyarból visszaintenek a medgyesi fák. Sass Ervin Vetélkedő gyógyszerészek Békés megyében működő gyógyszertári asszisztens szak­csoport vezetősége rendszeresen foglalkozik tagjainak továbbkép­zésével és rendez szakmai ve­télkedőket. így került sor a közelmúltban Békéscsabán arra a vetélkedőre, amelyen most először a Békés megyeieken kívül részt vettek Győr—Sopron megye gyógyszer- tárainak asszisztensei is. Az egész napos programot Vlcskó Jánosné szakcsoport tit­kár nyitotta meg, majd dr. Som­kúti Tamásné, a Budapesti Ana­litikai. Laboratórium munkatár­sa tartott előadást a klasszikus nyugtatószerekről. Tresztián La- josné miskolci asszisztens a bükki gyógynövényekről beszélt, majd dr. Ragettli János, a me­gyei gyógyszerközpont főgyógy­szerésze tartott érdekes előadást legutóbbi NDK-beli útjáról, ahol az ottani asszisztensnő-képzést, azok életét és munkakörülmé­nyeit tanulmányozta. A délutáni órákban került sor a már nagy érdeklődéssel és iz­galommal várt szakmai vetél­kedőre. Első lett egy mosonma­gyaróvári, második egy csor­nai, míg a harmadik helyre Gu­lyás Gyuláné orosházi asszisz­tensnő került. A helyezettek 1000. 600 és 400 forintos pénzjutalom­ban részesültek. A résztvevők és a zsűritagok elismeréssel nyilatkoztak a ver­seny lebonyolításáról és igen hasznosnak értékelték a szak­mai továbbképzésnek ezt a for­máját. B. O. Mindig izgalmas egy nagy tör­ténelmi egyéniség nézőpontján át szemlélni a valóságot; külö­nösen izgalmas, ha ez az egyéni­ség maga Marx. Mert bár so­kan látták ugyanazt, dolgok sorát csak ő volt képes meglátni — ezt igazolja az a válogatás, amely egy hasonló német kiad­vány alapján készült, s amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelente­tett meg. Marx 1849-ben telepe­dett le Londonban, s haláláig Angliában élt. Ám az ország nemcsak lakóhelye, de munkás­sága témája is volt. Miközben nagy műveit írja, előadásokat tact a londoni munkásegylet­ben, rendszeresen cikkeket jelen­tet meg a lapokban — idézik .az alsóházban mondatait, támad­ják és üdvözlik nézeteit lapok, egyesületek, közéleti személyise­gek — odafigyel a hétköznapok apróbb, de jellemző eseményeire is. Akár egy frissen felbukkant politikus portréját rajzolja, akár a felső tízezer legújabb botrá­nyát tűzi tollhegyére vagy egy munkástüntetés szétverését örö­kíti is meg, mindenben a lénye­gest, az általánosíthatót kutatja. Azt, ami az egyediben tipikus. A több, mint harminc rövid írás, illetve hosszabb munkákból ki­vett szemelvény is körképpé tá­gul, de mondhatjuk ügy is, hogy a viktoriánus Anglia képévé. A jegyzetekkel, mutatóval, életrajzi adatokkal és forrás föl­sorolással kiegészített kötetet Elizabeth Shaw szokatlan, de megkapó hangulatú illusztrációi díszítik,, fcn) Két bemutatóra készülnek a Jókai Színházban (Fotó: Demény Gyula) November 19-én magyarorszá-» gi ősbemutatóként Páskándi Gé- I za romániai magyar író Vendég­ség című történelmi drámáját láthatják a Jókai Színház nézői. Képünkön az előadás két fősze­replője, Simon György Jászai-dí- jas és Szoboszlai Sándor Jászai- díjas művészek a darab egyik próbáján, háttérben Miszlay István Jászai-díjas a mű rende- 1 zője. A díszleteket Csányi Ár­pád Jászai-díjas, a jelmezeket^ Vágvölgyi Ilona tervezi. | Egy nappal később tájelőadá­son Dosztojevszkij—Láng György —Láng Tamás Két férfi az ágy alatt című zenés vígjátékát mu­tatják be a színház művészei. A főbb szerepeket Felkai Eszter, Kalmár Zsuzsa, Gálffy László, Székely Tamás és Széplaky End­re játsszák, jelmeztervező: Gre- guss Ildikó, díszlettervező: Lang- már András, az előadást Máté Lajos rendezi. Medgyesegyházi délután Angol hétköznapok — ahogyan Marx látta

Next

/
Oldalképek
Tartalom