Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-06 / 262. szám

Miért vannak a postának munkaerőgondjai ? A szándék és a lehetőség nincs összhangban — A jelentkezőkből nem könnyű választani — Komoly erőfeszítések A postást mindenki várja. A posta „üzemzavarai” — gondjai — csaknem mindenkit érinte­nek, bosszantanak. Eégi igazság: bírálni könnyebb, mint dolgoz­ni. Miért is vannak a postának munkaerőgondjai? Dr. Visiki Dá­niel, a szegedi igazgatóság he­lyettes vezetője a következők­ben. tájékoztatott bennünket: — Egyrészt azért, mert ná- , lünk a munkakörülmények — különösen ott, ahol fizikád erő­kifejtésre van szükség — igen nehezek: másrészt a bérfejlesz­tés üteme — 1968-at megelőző 'időben — elmaradt a népgazda­ság más területeihez viszonyít­va. — Melyek azok a körülmé­nyek. amelyek a munkaerőgon­dot előidézik? — Főleg a kézbesítők és a postai szállító-szolgálat dolgo­zói panaszkodnak a mostoha kö­rülményekre. Egy-egy postai kéz­besítőnek 20—25 kg-os táskával! kell a hivatalból elindulnia. Ta­nyán szolgálatot teljesítőknek pe­dig 20—25 km-t kerékpározni, vagy gyalogolni. Községekben vasárnap is dolgoznak a kézbe­nak meg sokan, mert folyamatos a szolgálat; éjjel is dolgozniuk kell! — Hol a legnagyobb a fiuk. tuáció? •— Zömmel a postai kézbesí­tők körében tapasztalható. Kö­zülük pedig azok mondtak fel eddig legtöbben, akik külterüle­ten teljesítettek szolgálatot És mivel a szegedi i gazgatóságnak nagy a külterülete — 700 kézbe­sítőt foglalkoztat — ezért több erőfeszítés kell ahhoz, hogy a szolgálat folyamatosságát fenn­tartsuk. — Sok betöltetlen kézbesítői állás van? — Kecskeméten és Kiskunfél­egyházán évék óta igen komojy gondjaink vannak! Szegleden a pályaudvari hivatalban a szállí­tásban dolgozó fizikai munká­sok nem jelentkeznek! Szegeden az 1-es postahivatalban pedig a táviratkézbesítők cserélődnek elég sűrűn. A fő probléma ab­ban van, hogy igényesen nem válogathatunk a jelentkezők kö­zött. — Hányán tették le a postás! táskát megyénkben? — Az év első nyolc hónapjá­ban mintegy 100-an léptek ki. sí tők: viszik a hírlapot. A szál­lítószolgálattól pedig azért vál­nauMiiiNMiHiiiiiuanniniaiiiiiimnniiMHiiiHiniiiimnuiinHiHiiMn* TV-torony Pécsett A Mecsek-hegység legszebb pontján, a Misinatetőn, épült tv- 4 tornyot 1912 második negyedében adják át. A kiugró négy alsó sz’nten műsorsugárzó berendezések, a felette levő három szinten hatalmas zárt üvegablakokkal kiképzett adótér, kilátó és eszpresszó nyer elhelyezést. (MTI Fotó — Balassa Ferenc felv. — KS) A KÖZÉPTISZAI ÁLLAMI GAZDASÁG, BÁNHALMA (Szolnok megye) azonnali belépésre állattenyésztési brigádvezetőket keres Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés írásban, eddigi működést terület leírásával, a személyzeti vezetőnél. 4931 Főleg arra hivatkoztak. hogy kevés a fizetés és a munkakö­rülményekben nincsi változás. Akik felmondtak többnyire idős emberek: 50—60 év közöttiek. — Az igazgatóság területén melyik megyében a legkedve­zőbb, illetve legrosszabb a hely­zet ® téren? — Békés megyében a legki­sebb, Bács-Kiskun megyében a legnagyobb a, fluktuáció. Csong- rád megye a kettő között foglal helyet. — Jobb bérezéssel nem lehet­ne a helyzeten változtatni? — A posta — mint más válla­latok is — saját eredményei alapján fejlesztheti a bért. Igaz, hogy másfél százalékos prefe­renciát élvez, de mivel 1963 előtt kedvezőtlen volt a bérfejlesztés, ezért jelenleg a viszotiylag gyor­sabb ütemű bérfejlesztés nem érezteti még kedvező hatását. — Mennyi fizetést kap egy kezdő kézbesítő? — A szakképzetlen dolgozó­nak 1340 forint bért tudunk ad­ni, ha szakképzetté válik, akkor 1630 forintra növekszik a bére. Ha nagyon jól dolgozik, akkor az összes jutalékkal és pótlék­kal 1800—1900 forintig emelked­het jövedelme. — A munkakörülményeken szándékoznak-e javítani? Pél­dául a szabad szombatokat be­vezetni? — Tárgyalások folynak erről. Jelenleg kimunkálás alatt van, hogy miként lehet a postán a szolgáltatási időt úgy csökken­teni, hogy ennek az igénybeve­vők ne lássák kárát, de a postás dolgozók viszont kedvezmény­ben részesüljenek. A megoldás nem ígérkezik könnyűnek! A községekben — eddig 200 kishi- vatalban — megvalósítottuk már a vasárnapi zürvatartást, mely elsősorban a kishivatalok vezetőinek jelent könnyebbséget. — A nemrég érvénybe lépett postai bérrendszer mikor hat kedvezően? — Jelenleg néni oldja meg a problémákat, csak távlatban. Ugyanis, mint a közelmúltban a Postások Szakszervezetének köz­ponti vezetőségi ülésén dr. Bu­ják Konstantin, a posta vezér­igazgatóhelyettese többek között elmondotta: a posta költségei a tervezetthez képest erősen meg­növekedtek, ugyanakkor a be­vétel kevesebb, a legtöbb szol­gáltatásnál nem érte el a kívánt szintet. A posta teljesítményé­nek értéke, a postás dolgozók több, intenzív munkájának eredményeként a múlt évihez képest 77 millió forinttal növe­kedett, de ez sem tudta ellen­súlyozni a költségek emelkedé­sét. Amennyiben az év hátrale­vő hónapjaiban a helyzet nem változik, az eredményromlás a posta dolgozóinak jövedelmét is érinti és ez tovább fokozhatja a meglevő feszültségeket. A veszte­séges üzletágak nyereségkiesé-! sét különféle intézkedésekkel kell nótolni, hogy a bevétel- csökkenés a postások jövedelmét ne rontsa. Ellenkező esetben olyan munkaügyi problémákkal kell számolni, amelyek veszé­lyeztetik az ország hírközlési igényeinek kielégítését. — Milyen kötelezettségek há­rulnak a postához mégis bű dolgozókra? — kérdeztük végezetül. — A megnövekedett igények kielégítése komoly erőfeszítése­ket és helytállást kíván a posta valamennyi dolgozójától — kü­lönösen a forgalmi szolgálatán. A dolgozók zöme becsületei helytáll. Törekvésünk, hogy a postát igénybevevőket gyorsan és pontosan szolgáljuk ki. Erő­sítjük a szolgáltató jelleget. Erő­feszítéseinkhez a megértő támo­gatást kérjük — fejezte be vá­laszát az igazgatóhelyette. Bálint Gyula Épül a Barátság II. kőolaj-távvezeték m egyik május végi nap­ján Cziráki József is ott ült annak a kis repülőgép­nek a fedélzetén, amellyel a Ne­hézipari Minisztérium és az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szakemberei végigrepül­tek az akkor még csak tervek formájában létező Barátság II. kőolaj-távvezeték nyomvonalán. Az összesen 600 kilométeres utat — oda-vissza — másfél óra alatt tették meg. A fiatal, akikor hu­szonnyolc éves kommunista gé­pészmérnök, mint az építés mű­szaki vezetője feszült figyelem­mel nézte azt a 303 kilométer hosszú, 20 méter széles, úgyne­vezett szolgalmi sávot, ahol többedmagávai dolgozik majd az élkövetkezendő, csaknem három esztendőben, TSszaszentmáriomől — a szov­jet—magyar határtól — hosszú az út Százhalombattáig. Különö­sen gyalog, távol a „civilizált” világtól, szántóföldön, legelőn, mezőn, hideg esőben, forró nap­sütésben, térdig érő hóban, em­bert, gépet kínzó fagyban. Ti- szaszentmártontól hosszú az út Százhalombattáig, kölönösen gyalogosan, amikor meg kell küzdeni szinte minden méterért, meg kell küzdeni a természet­tel, a távvezeték útját kereszte­ző utakkal, vasutakkal, folyók­kal, csatornákkal, meg kell küz­deni az anyaggal, gépekkel, de sokszor saját magunkkal is. A Barátság II. £TE£ tői — amikor teljes kapacitással dolgozik majd — évente 10 mil­lió tonna kőolaj érkezik a Szov­jetunióból. Ebből a távvezeték­ből táplálkozik majd — részben — a százhalombattai, de a Ti­szai Vegyi Kombinátban felépü­lő új kőolaj finomító is, illetve az az új erőmű, melynek építé­sét Leninváros határában már meg is kezdték. A beruházás nagyságát jól érzékelteti az 1 milliárd 200 millió forint, ame­lyet a Gazdasági Bizottság jóvá­hagyott a program megvalósítá­sára, fontosságát pedig az is jel­zi: a KISZ védnökséget vállalt, hogy a távoli. Volga mentén földfelszínre került olaj határ­időben, 1972. november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulóján megérkez­zék Százhalombattára. A távvezeték magyarországi sza­kaszának felépítésében a nem­zetközi kooperációnak is nagy jelentősége van. A főbb munka­helyeket, a vezeték építésének útját, 4 zászló, a Szovjetunió, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság és hazánk zászlaja díszíti. A Volga menti olajat szállító vezeték a Szovjetunió területén Uzsgorod térségében ágazik szét, hazánkba Tisza- szentmártonnál lép be. Hűin men TS ™ jet munkacsooort, amely később 50 személyre nő. Feladatuk az lesz, hogy a szovjet—magyar határt képező Tisza-szakaszon a folyó medrébe lefektesse a ve­zetéket. L. I. Najgyonov gépész­mérnök, a csoport vezetője el­i7 1971. NOVEMBER 6. mondotta: azt tekintik elsőren­dű célnak, hogy a Barátság II kőolaj-távvezetéken a Szovjet­unióból határidőben megindul­jon az olaj a testvéri Magyaror­szágra. A táUVP7PPÍf tnagyarorszá- luVÍGIG GR gi szakaszá­nak 0 pontjától 15 kilométerre épül Fényeslitkén a hatalmas fogadó és szivattyúállomás. A négy, egyenként 20 000 köbmé­ter olaj befogadására alkalmas tartályból kettő már elkészült. A szivattyúk a Német Demokra­tikus Köztársaságból érkeznek majd ,s velük jönnék a német szerelők is. A vezeték vonalán több helyen automatikus ve­zénylésit tolózárakat építenek be, amelyeknek elkészítését a különböző csehszlovákiai válla­latok vállalták. Az egyik legnagyobb munka­területen, a fényesldtkei szivaty- tyúállomás megépítésén a kül­földi partnereken kívül közel tíz magyar nagyvállalat is dol­gozik. Ennek az objektumnak a határidőben való üzembe helye­zése az egész táwezetékprogram kulcsfeladata. A maivarorszal építése 1970 júliusában kezdődött, cső­vezeték építésére 1971 január­jától került sor. A Kőolajveze­ték Vállalat dolgozói azóta nagy utat jártak be. A speciális te­hergépkocsikkal rendelkező cső­szállító részleg már búcsút mon­dott Szabolcs és Borsod megyé­nek és Heves tájain gondosko­dik arról, hogy mindig megfe­lelő mennyiségű cső álljon a nyomukba igyekvő részlegek rendelkezésére. A hegesztők né­pes csoportja a 600 milliróéter át­mérőjű csövek „összevarrásá- val” már a 200. kilométer felé közeledik. Nyomukban vonulnak a nagy teljesítményű árokásó gépek, az önjáró szigetelő gép- komplexum, és az árokba fek­tetett csöveket betakaró dózerek csoportja. A Barátság II kőolaj­távvezetékből a határtól a Ke­leti főcsatornáig, Tiszaszent- mártontól Tiszavasváriig 84 ki­lométeres szakasz már elkészült, végleges helyére került, az em­berek és a gépek elsimították fölötte a talajt A koofaMávvezeték Sé természeténél fogva vándorélet, A vállalat mindent megtesz an­nak érdekében, hogy a nehéz munkát végző, otthonuktól, csa­ládjuktól távol dolgozó szakem­berek megbirkózzanak felada­tukkal. Ez a kemény munka ke­mény embereket kíván csak az marad meg közöttük, aki képes megfelelni ezeknek a magas, a közösségi élet által emelt köve­telményeknek, a vándorélettel együttjáró nehézségeknek. A vezeték építői többszörösen is vándoréletet élnek. Vándorolnak az otthonuk és a munkahelyük között, és — ahogy haladnak a munkával — szinte naponta vándorolnak földrajzi és emberi céljaik felé. Pontosan emlékez­nek a napra, a dátumra, amikor elindultak Tiszaszentmártontói és pontosan tudják, hogy egy esztendő múlva Százhalombat­tán fogják ünnepelni a Volga menti olaj megérkezését. ft X

Next

/
Oldalképek
Tartalom