Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

Vasárnap kezdődik a Centrum Áruház és a Népújság közös karácsonyi rejtvény pályázata Vasárnap, november 28-án kezdjük a békéscsabai Centrum Aruház és a Békés megyei Nép­újság közös karácsonyi rejtvény- pályázatát. Ez alkalommal ál­talában 2 naponként 1—1 ke­resztrejtvényt teszünk közzé, érdekes feladattal nehezítve. A karácsonyi rejtvénypályázat első díja 1 db Rakéta porszívó 1230 forint értékben. Második dí' 1 db 140x65 centiméteres gépi perzsa összekötő szőnyeg, 419 forint értékben. Harmadik díj 2 db 200 forintos vásárlási utalvány. A helyes megfejtők között kisorsolunk még 20 db értékes szépirodalmi könyvet is. A karácsonyi rejtvénypályá­zat valamennyi díját a békés­csabai Centrum Áruház ajánlot­ta fel pályázóinknak. Figyelje lapunk november 28-i, vasárnapi számát, mely­ben részletes pályázati tájékoz­tatót adunk és közöljük az első keresztrejtvényt! Pályázzon, értékes karácsonyi ajándékot nyerhet! Biztonságtechnikai konferencia a Technika Házában Csütörtökön a Technika Há­zában Hász István, az Országos Energiagazdálkodási hatóság ve­zetője megnyitotta a Biztonság- technikai konferenciát. A kétna­pos tanácskozást az Országos Energiagazdálkodási Hatóság, az Állami Energetikai és Bizton­ságtechnikai Felügyelet, a Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesület és az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület rendezte. A több mint 400 résztvevő között megjelentek csehszlovák, len­gyel, keletnémet, nyugatnémet és bolgár szakemberek i* & húsz kedvezőtlen adottságú tsz-ből csak három a mérleghiányos Békés megyében nincsenek nyolc aranykorona értéken aluli minőségű földek. Ez azért érde­kes, mert a PM és a MÉM 1970- ben kiadott együttes rendelete szerint a közös gazdaságok kö­zül azokat kell kedvezőtlen adottságúaknak tekinteni, ame­lyekben a szántó minőségi érté­ke nem haladja meg a 8 arany­koronát és az egy főre jutó évi részesedés kevesebb, mint 18 ezer forint. Ennek ellenére me­gyénkben is kijelölhetők olyan tsz-ek, amelyek egyéb okok (te­hát nem a född gyenge minősé­ge) miatt kedvezőtlen adottsá- gúak. Ide tartoznak azon közös gazdaságok, amelyekben az egy főre jutó évi részesedés nem éri el a 15 ezer forintot. 1970-ben a megyében húsz olyan termelőszövetkezetet je­löltek meg, amelyek a követke­ző három évben jövedelemkiegé­szítésre szorultak. E húsz gazda­ságból tavaly az ár- és belvizek miatt 13-ban gyorsított szaná­lási eljárást kellett végrehajta­ni. Ebben az évben a háromne­gyedévi mérlegbeszámolók alapján a rendkívüli állami tá­mogatósban részesülő tsz-ek kö­zül csak három küzd mérleg­hiánnyal. Marcsó Julianna, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának közgazdásza (aki a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet ügyével foglalkozik) elmondta, hogy e gazdaságok kedvezőtlen adottságainak többsége szúbjek­Tárqvalöteremből: A túlzott alkoholfogyasztás miatt Tíz év alatt hétszer ült börtönben A Békéscsabai Városi Bíróság a közelmúltban hirdetett ítéletet Kiss Sándor bűnügyében. Az előzményekhez tartozik, hogy Kiss Sándor 34 éves, Bé­kés. Ág u. 4. szám alatti lakos módfelett szereti az italt. Emiatt többször, pontosabban 10 év alatt hétszer ült börtönben. Büntetve volt lopás, garázdaság és egyéb bűncselekmények mi­att, melyeknek döntő többségét a szesz hatása alatt követte el. Pedig munkahelyének vezetői szerint Kiss, amikor nem ivott — csak sajnos, ez volt a ritkáb­bik eset — megbízhatóan, jól látta el feladatát. Gyenge aka­raterejére jellemző, hogy 1960 óta ivott rendszeresen és nagy mennyiségben alkoholt, és bár 1966-ban önként jelentkezett elvonókúrára, azt rövidesen ab­bahagyta. 1971. szeptember 14-én ismét az ivásnak „köszönhette”, hogy újra bíróság elé került. Azon a napon békéscsabai munkahelyéről hazafelé igyeke­zett Békésre kerékpárral. Indu­lás előtt vett egy fél liter pálin­kát amit ott helyben el is fo­gyasztott Aztán még két fél de­cit. Útközben még Békéscsabán, a Hunyadi téren az autóbusz- I megállóban hangos és trágár s megjegyzéseket tett a várako- É zókra, majd bement a hivatali : helyiségbe, s ott is sértegette a ! dolgozókat. Csak a rendőr fel- í szólítására hagyta abba és tá- S vozott el. De nem ment messzi- S re. A Kossuth téren — éppen a : déli órákban — az iskolából ha- í zafelé igyekvő diákok és diák- j lányok között okozott riadalmat í azzal, hogy szeméremsértő ma- j gatartást tanúsított. Fogdosta a I fiúkat és újra csak a rendőr ! megjelenésére és felszólítására : hagyta abba felháborító maga- S tartását. Ekkor bekísérték a S rendőrőrszobára és előzetes le- 5 tartóztatásba helyezték. Ki® Sándort a bíróság egyévi » szigorított börtönre ítélte, és a » közügyek gyakorlásától két év- j re eltiltotta. Az ítélet nem jogerős, mert a \ vádlott és védője enyhítésért ■ fellebbezett. —tó : A 31. sas, AÉV 112. sz. Építésvezetősége felvételre keres anyagkönyvelőt és gépírni tudó általános adminisztrátort Jelentkezés az Orosházi Síküveggyár építkezésen, a 31. sz. ÁÉV-nál. 218406 tív okokra vezethető vissza. Leg­többjük a korábbi vezetési hi­bák, a szakértelem hiánya és a különböző pénzügyi lazaságok miatt olyan „bűvös” körbe ke­rült, amelyből nagyon nehéz ki­jutni. Ezekben a termelőszövet­kezetekben ugyanis csak keve­set tudnak fizetni a tagoknak a gyenge eredmény miatt. Ha emelik a részesedés arányát, úgy kevesebbet fordíthatnak a fejlesztésre, emiatt pedig érte­lemszerűen nem javulhatnak az eredmények sem. A kijelölt húsz termelőszövet­kezet gazdálkodását nemcsak év­ről évre, hanem év közben is figyelemmel kísérik a megyei tanács mezőgazdasági osztályán. A termelésre, a termelés ön­költségére, és a gazdálkodás egyéb körülményeire, feltételei­re vonatkozó adatok elemzésé­vel, évenkénti összehasonlításá­val fontos, általánosítható követ­keztetésekhez jutnak. A cél pe­dig az, hogy e következtetések figyelembevételével a tsz-ek úgy alakítsák gazdálkodásukat, hogy a támogatásúkra „kisza­bott” három év letelte után ne kerüljenek ismét ugyanezen ter­melőszövetkezetek körébe. K. E. P. Jubiláló múzeum igazgató Aki a 60. születésnap alkal­mából csak hozzávetőlegesen is összefoglaló képet akar adni Nagy Gyulának, az orosházi mú­zeum igazgatójának munkássá­gáról — hogy az őt kevéssé is­merők is az előtte való tisztel­gés részeseivé válhassanak — igen nehéz dolga van. Pedig még a szokásos sablon sem al­kalmazható, hogy „egész életét a múzeumnak és a néprajznak szentelte”, hiszen már csaknem 35 éves volt, amikor behatóbban kezdett foglalkozni néprajzzal, s már 40, amikor a múzeum és a hozzá kapcsolódó tudományos munka életét kitöltő hivatássá és szenvedéllyé válhatott. Pályáját néptanítóként kezd­te. A felszabadulás utáni első tavaszon azonban Orosházán vá­rosi múzeum megszervezését határozták el, melynek vezeté­sével őt bízták meg A korábbá iskolai gyűjtemény lelkiismere­tes feldolgozásával, valamint az elmúlt na gyedszázad alatt vég­zett szakszerű és fáradhatatlan gyűjtőmunkával a Szántó-Ko­vács Múzeumot vidékünk egyik leggazdagabb múzeumává fej­lesztette. Sőt, sokirányú egyéb elfoglaltsága mellett az anyag mintaszerű rendezését és tudo­mányos feldolgozásra való elő­készítését is elvégezte. Közben pedig szüntelenül ké­pezte magát. Budapesttől, a ma­gyarországi néprajzi kutatás szellemi központjától mintegy 200 kilométerre, jóformán szak­mai partnerek nélkül vált a Dél-Alföld egyik legavatottabb néprajzi kutatójává. Ez többek között abban is kifejezésre ju­tott, hogy az Alföld egyik leg- archaikusabb szigetének, a vá­sárhelyi pusztának hagyomá­nyos gazdálkodását ő ismertette az egyik legtekintélyesebb nyu­gat-európai néprajzi folyóirat­ban. Az évek során kifejtett ku­tató és szervező munkája nyo­mán Orosháza valóságos szelle­mi központtá vált. Ez különösen a kétkötetes monográfia előké­szítésének és írásának időszaká­ban volt érezhető, hiszen több, mint harminc kutató dolgozott éveken át a múzeum irányításá­val a város természeti környe­zetének, történelmi és néprajzi Tanulmányúton a Közös Piac mezőgazdaságában Az Olasz Kommunista Párt a szövetkezést ajánlja Olaszországban 9—10 ezer me­zőgazdasági jellegű szövetkezet működik, melyből kétezer körüli a termelőszövetkezet, a többi fel­dolgozó, értékesítő és számos más célra alakult társulás. Itt a kis termelők — mezőgazdasági munkások, íkisíbérlak, kispa­rasztija — keresik a szövetke­zés útját, annak különböző formáit, szövetségeket hoznak létre. Számúikra létkérdés a szövetkezés. Csak így bírják a versenyt a nagy gazdákkal. Csak így nyernek védelmet a tőkés nagyvállalatokkal, nagyke­reskedőkkel folytatott ádáz küzdelemben. Az olasz szövetkezeti mozga­lomnak súlyos problémája, hogy nem egységes. A mozga­lom és a szövetségek irányítá­sa megoszlik a baloldaliak, a keresztény demokraták és a katolikusok között. Legbizto­sabb támasza és segítője a szö­vetkezeti mozgalomnak az Olasz Konmwnista Párt. A mi­lánói pártbizottság egyik titká­ra mondotta: ismerik és nagy­ra becsülik a magyar szövet­kezeti mozgalmat. Sokat olvas­nak rólunk. Szerintük is a me­zőgazdasági termelés fejlődésé­nek egyedüli útja a termelő­szövetkezet. Ezt támogatják, szervezik, figyelembe véve sa­játos viszonyaikat Nagyon megnehezíti a szer­vező munkát az, hogy az olasz állam a szövekezeteket nem támogatja, az önálló termelő­ket viszont igen. Ennek elle­nére, ha lassan is, de előre halad a mozgalom. Nagyban befolyásolja a szervezőmunkát^ hogy milyen elveket (képvisel a helyi polgármester, a városi vezetés. Többek között ez is egyik magyarázata annak, hogy választások alkalmával miért folyik olyan nagy harc a pár­tok között a polgármesteri és a városi vezető posztok megszer­zéséért. Trezzóban meglátogattunk egy termelőszövetkezetet, mely 1963-ban alakult. Jelenleg ti­zenegy tagja van és 120 hek­táron gazdálkodnak. A tagok egv-két hektáros szegénypa­rasztok voltak. Ezt a területü­ket vitték a közösbe, A bevitt terület mellett bérelnek is. E területet a közös szerves része­ként kezelik. Problémát okoz, hogy területük nem tagosított, múltjának, a jelen problémái­nak feltárásán. A tudományos munka s egy múzeum céltudatos gyarapítása és gondozása rengeteg lemon* dást, olykor elzárkózást köve­tel. Mégsem vált afféle szobatu­dóssá — mint sokan gondolták. Egy pillanatig sem tévesztette szem elől ,hogy mind a múzeu­mi, mind a tudományos munkái­nak csakis egy célja és értelme lehet: gazdagítani vele az egyes embert, s ezen keresztül a kö­zösséget, a társadalmat. Igaz,, nemigen szervezett látványos akciókat vagy vetélkedőket, de a múzeumban éppúgy, mint a falusi kultúrotthonokban vagy tanyasi iskolákban mindig szí­vesen és magával ragadóan tu­dott beszélni régi tárgyakról, eseményekről .eszmékről. S nem is csupán erről van szó! Talán még többet mond, hogy megje­lentetett könyvei nem hevernek kötegekben szekrényekben vagy padlásokon. Bizony alig van ar­ra más példa, hogy vidékünkön egy tudományos munkából 6— 800 példányt el lehessen adni: intézményeken és néhány lelkes értelmiségin kívül egyszerű pa­rasztemberek voltak leghűsége­sebb vásárlói. Legfőbb emberi jellemzői a már-már kínos pedantéria, rendszeretet, s a puritán egy­szerűség. Az első önmagával szembeni igényességének és hal­latlan szorgalmának, munka­kedvének megjelenési formája, a második pedig az egyszerű emberekkel — adatközlőivel, múzeumának baráti körével — való kapcsolatának éltető forrá­sa. Hatvanévesen is tele van energiával,’ tervekkel, rengete­get dolgozik. Most írja harma­dik könyvét a vásárhelyi pusz­táról, de közben egyéb kollek­tív munkákból is részt vállal, kiállításokat rendez, tovább gyarapítja múzeumát. Amikor most születésnapján kollégái fia­talabb nemzedéke, megyénk honismereti munkásai, s egész kulturális közéletünk nevében szeretettel köszöntjük, e tervek és feladatok megoldásához kí­vánunk neki sok sikert és to­vábbi jó egészséget. G. Vass István így a 120 hektár tWb darab­ból áll és ez megnehezíti az üzemszerű gazdálkodást Fó termékük a kukorica és az árpa. Elég sok a legelő is. Je­lenleg szarvasmarhát hizlalnak, de tervezik, hogy áttérnek a tejtermelésre. Beruházásaikhoz az államtól semmi segítséget nem kapnak. Az utóbbi évek­ben saját erőből 40 millió líra értékű beruházást — állatférő- helyek, terménytárolók, gépek — valósítottak meg A '•enne- lőszövetikezetá tagok nagyon örülnék szép fejlődésüknek és boldogok voltaik, hogv er-yimé- nyetkei magyar szövetkezeti vezetőknek bemutathatták. A szövetkezet megalakulását követő években a tagok csak alapfizetést kaptak. Nyeresé­güket összerakva valósították meg a beruházásokat Jelen­leg a tagok havonta 120 ezer líra alapfizetést kapnak és év végén a nyereségből ki-ki munkája alapján részesedik. A tagok jövedelme — jelenleg — megfelel a tőkés nagyüzemiben dolgozó mezőgazdasági bér­munkások havi keresetének. A tagság részesedése évről évre emelkedik. Ügy ítélik meg, hogy rövidesen új belépőik lesznek, egyrészt szagénypa- rasztotobóíl, másrészt az iparba távozók visszajönnek. Éves termelési értékük CO millió líra körül alakul. A jö­vedelemből kell kifizetniük a haszonbért és a 240 ezer Ura adót Elmondották, hogy igen sok támogatást kapnak az értékest»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom