Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

Járdán közlekedő gépkocsik! A Volán Vállalat intézkedett Szabó Lajos személyforgalmi és kereskedelmi osztályvezetőtől kaptunk választ a november li­án megjelent írásainkra. Többek között azt írja, hogy az utas kí­vánságára mindem olyan járat késéséről amelyről a forgalmi szolgálattevőnek tudomása van, az au tőbuszál lomás díjmentes igazolást ad. Nem tudja igazol­ni az olyan járatkéséseket, ame­lyek nem érintik az autőbuszál- lomást. Ez utóbbi történt Kotro- czó Vilmos esetében is, mivel a kérdéses járat Lökösháza vasút­állomásra közlekedik. Az ilyen külső területen közlekedő jár­művek késéséről csak másnap tudnak igazolást adni, amikor a menetokmányok a vállalathoz A bejelentés nem talált meghallgatásra Rajzolónk a hozzánk beérke­zett jelzés alapján így illusztrál­ta azt az állapotot, amely Bé­késcsabán, a Gábor Áron utcá­ban található immár több hete az új gimnázium és szakközép- iskola közelében. Bár nem lehet azökőkútról beszélni, de a víz nagy mennyiségben „szökik”. Csak azért nem látszik szökőkút- nak a csőrepedés, mert közvet­len szomszédságá ban van a csa­padékvízelnyelő. így aztán időn­ként hatalmas tócsákat kerül­getnek a járókelők, még ennek ellenére is. A gimnáziumból már három alkalommal — személyesen és telefonon jelezték a csőrepedést a Víz- és Csatornamű Vállalat­nak. Azonban azóta sem történt semmi. A víz zavartalanul to­vább folyik, fölöslegesen és nem ids bosszúságára a Gábor Áron utcán közlekedőknek. Persze az sem mellékes, hogy milyen kárt jelent ez Békéscsaba ivóvízellá­tásában. Reméljük, hogy e cikk nyomán mégiscsak intézkednek. Válaszolnak az illetékesek beérkeznek. Természetesen így is csak abban az esetben, ha ezt a menetlevélen feltüntették. A Volán intézkedett a 11-es békéscsabai helyi járattal közölt panasz ügyében is. Kovács Zol­tánná olvasónk azt kérte, hogy a helyi járat a lehetőség szerint alknlmaZkodjon a Hizlaldánál dolgozók munkaidejéhez. A sze­mélyforgalmi. osztályvezető kö­zölte, hogy november 15-től kí­sérleti jelleggel 7.30-kor és a munka befejezéséhez alkalmaz, kodva 16 órától közlekedik a Hizlaldáig, illetve a Szemcséző telepig a 11-es helyi járat. A Jobb megoldás nincs című cikket továbbították a 6-os szá­mú vállalatnak Debrecenbe, mivél az ezzel kapcsolatos pa­naszok oda tartoznak. Kicserélik a készüléket Október 28-án e rovat hasáb­jain közöltük SzelecZki László körösladányi olvasónk Videoton tv-készülékével kapcsolatos pa­naszát Akkor azt ígértük, hogy a cikket eljuttatjuk a gyárnak. Ennek hatására a Videoton in­tézkedett, s közölte velünk, hogy utasította az illetékes ja­vítószervet a készülék megjaví­tására, vagy ha ez nem lehetsé­ges annak kicserélésére. Remél­jük, azóta már Szeleczki László panasza véglegesen rendeződött. Tulipán, vagy diligolyó? Erre a kérdésre kerestem választ, amikor a Nők Lapja 1971/43. számának 29. oldalán megláttam azt az aranyos kis­fiút, aki éppen azon fáradozik, hogy diligolyóját kimozdítsa nyugalmi helyzetébők Szerencsére, az egész oldalas hirdetés diligolyói némák ma­radtak, $ a hirdetés szövege szerint sem a tiki-toki a lénye­ges most, hanem az ing, mely „Fékonpress”, örökre vasalva van, » valami borzasztóan gyű­rötten lóg a legényke testén­Töredelmesen be kell, hogy valljam, hogy nekem még nincs „Fékonpress” ingem, s ha a jövőben is ilyen „meggyő­ző” reklámok igyekeznek majd jobb belátásra bírni, egyhamar nem is lesz. Azért várok még egy ideig a vásárlással, mert bármennyi-1 re is igyekeztem, nem tudtam . eldönteni, hogy a tulipán vagy j a diligolyó érmék az ingnek a : védjegye. Mert ha a tulipán, £ akkor sajnos, örökre kénytelen • vagyok lemondani erről a nagy. ! szerű találmányról, mivel én í a tulipánnal nem szimpatizálok, : nincs illata, nekem az orgona ■ sokkal kedvesebb. Azt meg már gondolom, mondanom sem kell, ha a di­ligolyó a védjegy... ugyan ké­rem, csak nem fogom magam nevetségessé termi azzal, hogy olyan divat után fussak, ami lassan, de biztosan, egyre job­ban a múlté lesz már. Vagy talán arról van szó, hogy ezt rajtam kívül mások is így lát­ják, s azért igyekeznek ilyen lázat sietséggel, állami pénzen a maszeknek is propagandát csinálni? Szerény véleményem szerint ők már tudják, hogy a diligolyónak leáldozóban van a csillaga, rá is állták már a )o-jo készítésére. Ez lényege­sen csendesebb „jószág”, s rá­adásul tulajdonosának nem is kell „Fékonpress” inget visel­nie, anélkül is működik, ha va­laki ért hozzá. Szilárd Adám Bizonyára senki sem mérge­lődik azért, ha lakóhelyének környéke — a város vagy köz­ség — új létesítményeikkel gaz­dagodik. Legfeljebb az építke­zés ideiglenes kellemetlenségei miatt bosszankodik. A fejlődés velejárója a vízvezetékeik lefek­tetése és a csatorna-hálózat bő­vítése is. Ez sem jár kényel­metlenségek nélkül. Békéscsa­bán most a Petőfi és a Jókai „bogárhátú” lett, s bizony ■ havas, jeges időben, balesetve­szélyessé is vált. Sok kisgyer­mek, diák és felnőtt jár erre, s éppen az utcának azt a sza­kaszát használják úttestnek — a járdát is —a gépkocsiveze­tőik, ahol a gyerekek közleked­nek. Így hát nemcsak a letö­redezett járda, hanem a jár­művek is veszélyeseik számuk­ra. r utca lakód a tanúi az ilyen | munkáknak, s egyben persze' szenvedő alanyai. Elviselik azonban az ezzel járó kelle­metlenséget, mivel tudják, mi­lyen fontos a város további fejlődése szempontjából a csa­tornázás. Azt viszont már kevésbé né­zik jó szemmel, hogy az itt dolgozók nemcsak építenek, hanem rombolnak is. A KE- VIÉP teherautód, billenőkocsi­jai ugyanis sokszor rámennek a járdára és ezáltal tönkrete­szik. Az aszfalt szélei már sok helyen letöredeztek, a járda A városi tanács nagy össze­geket fordított a Petőfi utcában is a járda építésére, hogy a járókelőiknek ne kelljen sárba taposniuk. A gépkocsivezetők bizonyára nem gondoltak erre, amikor úttestnek használták az aszfaltot. Vajon ki a felelős ezért? A válasz csaik egyértel­mű lehet, de hogv ki fizeti meg a járda tönkretételéből eredő károkait, arra már nehéz lenne választ adni, viszont bízunk abban, hogy a városi tanács megkeresd az illetékest. Még október elején jelent meg lapunkban „Sűrített extra paradicsom májkrém” címmel egy írásunk, melyben arról volt szó, hogy a konzervipar egyes címkéket felcserélt a sűrített paradicsom, illetve a májkrém dobozain. A Konzervipari Tröszt, tői most közölték, - hogy a békéscsabai üzlethálózatból vásá­rolt minták alapion elvégezték a vizsgálatot s megállapították, hogy a hibát a Szegedi Konzervgvárban követték el. A vállalatot felszólították, hogy gyűjtse vissza a nem megfelelően jelzett do­bozokat. összesen 14 5Ö0 dobozt vontak vissza, s átválogatás után 320 olyan dobozt találtak, amelyen címke nem volt. A vizsgálat eredmé­nyeként ma már a boltokban nincs olyan paradicsomos do­boz, amelyben májkrém lenne, tehát a felcserélt árut mind be­vonták. A vállalatot felszólították, hogy vizsgálja ka a hiba el­követésének okát és természetesen szigorítsa meg a raktározási rendet is. Remélik, hogy a jövőben hasonló eset nem fordul elő. Tanulmányúton a Közös Piac Szerkesztői üzenetek A társulásé, a szövetkezeté a jövő Franciaországban is o H. Farencné, Buesa. Levelét meg- j kaptuk, s mivel a tartalma olyan £ természetű, amit csak személyes £ megbeszélés alapján bírálhatunk el, £ úgy kérjük szives türelmét, amíg j lehetőségünk nyílik e látogatásra. £ I>. Istvánná, Békéscsaba. Hasonló £ panasszal lapunk hasábjain már £ foglalkoztunk s abban közöltük az ; erre vonatkozó rendelkezést. Tájé- i koztatásul azonban megírhatjuk, £ hogy minden olyan üveg. amely £ forgalomban van. és betétet kell fi- ; zetnl rá, vissza is váltható, akár ! van címke rajta, akár nincs. Ezt * még a Gyulai úti boltban Is meg kell tenni. B. Mátyás, Szabadkígyós, a vá­sárolt mézes sütemény ára lehet kü­lönböző más és más boltban. Így a bolt dolgozói nem követtek el sza­bálytalanságot, amikor az árat meg­változtatták. F. Gy.-né, Békéscsaba. A levelé­ben közölt helyen munkatársunk vizsgálatot tartó« s megállapította, hogy a biciklimegőrzőnél nem ta­pasztalt udvariatlanságot. Az On esete feltehetően azért fordulhatott elő, mivel csak a kijelölt helyen le­het tartani a kerékpárt. J. Ferencné, Vésztő. Panaszát és kérését továbbítjuk az illetékesek­nek, akik segíteni tudnak 19IL NOVEMBER U. A mezőgazdasági gépgyár Abbdafegressobam van, A Fiat cég tulajdona. Huszonöt éve működik. Jelenleg 300 alkalma­zott dolgozik benne. Az irányí­tásban négy mérnök, gyártási folyamatonként egy-egy techni­kus vesz részt Fő termékük a traktor és a fűkasza, melyet négy különböző nagyságban gyártanak. Az évi 25 ezer ter­mékből 30 százalékuk kerül exportra. A rotációs kasza ná­luk kísérleti stádiumban van. Év végére már árusítani akar­ják. Gyártmányaikat saját ma­guk tervezik. Hét nagy edző­kemencéjük van. A gyártott al­katrészeket röntgenezik. A fes­tés. lakkozás elektrosztatikus úton történik. Feltűnőek voltak az egyszerű szerkezetű, könnyű, nagy gyártó és raktár csarno­kok. A csarnokok hossza 120 méte'r, fesztávalságá 22 méter. Közben nincs tartóoszlop csak a széleken. Az igazgató szerint egy alkalmazott 10 millió líra értéket termel évente. A mun­kások átlagkeresete havonta 160 ezer líra. A táptakarmány gyár — Me- legnanóban — szövetkezeti tu­lajdon, ezer termelő közös be­ruházása. A beruházás forrásai: 20 százalék állami dotációból, 20 százalék a mezőgazdasági szövetségtől és 60 százalék saját erőből tevődött össze. A saját erő egy részét összeadták, más részét hitelként vették fel. Tá­jékoztatásuk szerint 4 millió dollárnál valamivel többe ke­rült. A tápgyár amerikai gépek­kel működik. A hozzá kapcso­lódó kukoricaszárító viszont olasz típus „Air Mecanica”. A termelést egy központi vezérlő teremből irányítják, automati­kusan működik beprogramozott lyukkártyák alapján. Az admi­nisztrációt Milánóban intézik. A gyárban az igazgatóval együtt 18-an dolgoznak. Évi kapacitá­sa 500 ezer tonna premix és ta­karmánytáp, durván annyi, mint Békés és Csongrád megye évi takarmánytáp igénye. Ter­mék választékuk széles skálán mozog, mivel mintegy 60 féle premixet és takarmánytápot gyártanak. A tápokat a gazdák készpénzért veszik meg, vagy pedig Csereterményt adnák érte. A takarmány gyártáson kívül erő. és munkagép árusításával is foglalkoznak a Fiat cég bizo­mányosaként. Ezenkívül tagjaik beszerezhetik náluk a teremelés­hez szükséges kisgépeket, fel­szereléseket. műtrágyát. sőt még naposcsibét is. Az általunk megtekintett üze­mek közös jellemzője az volt: az utóbbi évtizedben épültek vagy pedig felújított, modem nagyüzemek. Korszerű berende­zésűek, magas színvonalon ter­melnek nagy mennyiségű árut adnak. Bár nem volt kifejezetten úti- célunk a szövetkezeti mozgalom tanulmányozása, azonban az út során kapott tájékoztatások alapján sikerült némi betekin­tést nyernünk a francia és az olasz mezőgazdasági szövetkeze­tek életébe. Franciaországban — a Francia Mezőgazdasági Szövetkezeti Szövetség tájékoztatása szerint — a szövetkezésnek már több évtizedes hagyománya van. 1884-ben alakultak az első me­zőgazdasági szakszervezetek. Majd az 1900-as évek elején lét­rejöttek az első szövetkezetek. Ezek azonban csak 1920-ban kaptak hivatalos állami státuszt Kezdetben tej-, szőlő-, gyü­mölcstermelő és értékesítő szö­vetkezetek, alakultak, majd 1936-tól a kanadai búza beha­tolása után a francia búzater­mesztés védelmére gabonaérté­kesítő szövetkezetei hoztak lét­re. Ma is a gabonás szövetkeze­tek a legerősebbek. Körülbelül 6 ezer mezőgazda- sági szövetkezet működik Fran­ciaországban, melynek zöme értékesítő, kisebb része vala­milyen speciális céllal — tej-, szőlő-, bor feldolgozására, tej­porgyártásra alakult. Mindössze hat — a mi fogalmainkhoz ha­sonló — közösen termelő szö­vetkezet működik. Az ország ossz terméséből: búzából 80 százalékát, kukoricá­ból 60 százalékát, tejből és bor­ból 25 százalékát, zöldség- é gyümölcsből szintén egynegye dét, húgból 5—10 százalékát szövetkezetek adják. A szövetkezetnek országos e* Vizsgálatot tartottak sűrített paradicsom ügykén

Next

/
Oldalképek
Tartalom