Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
Járdán közlekedő gépkocsik! A Volán Vállalat intézkedett Szabó Lajos személyforgalmi és kereskedelmi osztályvezetőtől kaptunk választ a november lián megjelent írásainkra. Többek között azt írja, hogy az utas kívánságára mindem olyan járat késéséről amelyről a forgalmi szolgálattevőnek tudomása van, az au tőbuszál lomás díjmentes igazolást ad. Nem tudja igazolni az olyan járatkéséseket, amelyek nem érintik az autőbuszál- lomást. Ez utóbbi történt Kotro- czó Vilmos esetében is, mivel a kérdéses járat Lökösháza vasútállomásra közlekedik. Az ilyen külső területen közlekedő járművek késéséről csak másnap tudnak igazolást adni, amikor a menetokmányok a vállalathoz A bejelentés nem talált meghallgatásra Rajzolónk a hozzánk beérkezett jelzés alapján így illusztrálta azt az állapotot, amely Békéscsabán, a Gábor Áron utcában található immár több hete az új gimnázium és szakközép- iskola közelében. Bár nem lehet azökőkútról beszélni, de a víz nagy mennyiségben „szökik”. Csak azért nem látszik szökőkút- nak a csőrepedés, mert közvetlen szomszédságá ban van a csapadékvízelnyelő. így aztán időnként hatalmas tócsákat kerülgetnek a járókelők, még ennek ellenére is. A gimnáziumból már három alkalommal — személyesen és telefonon jelezték a csőrepedést a Víz- és Csatornamű Vállalatnak. Azonban azóta sem történt semmi. A víz zavartalanul tovább folyik, fölöslegesen és nem ids bosszúságára a Gábor Áron utcán közlekedőknek. Persze az sem mellékes, hogy milyen kárt jelent ez Békéscsaba ivóvízellátásában. Reméljük, hogy e cikk nyomán mégiscsak intézkednek. Válaszolnak az illetékesek beérkeznek. Természetesen így is csak abban az esetben, ha ezt a menetlevélen feltüntették. A Volán intézkedett a 11-es békéscsabai helyi járattal közölt panasz ügyében is. Kovács Zoltánná olvasónk azt kérte, hogy a helyi járat a lehetőség szerint alknlmaZkodjon a Hizlaldánál dolgozók munkaidejéhez. A személyforgalmi. osztályvezető közölte, hogy november 15-től kísérleti jelleggel 7.30-kor és a munka befejezéséhez alkalmaz, kodva 16 órától közlekedik a Hizlaldáig, illetve a Szemcséző telepig a 11-es helyi járat. A Jobb megoldás nincs című cikket továbbították a 6-os számú vállalatnak Debrecenbe, mivél az ezzel kapcsolatos panaszok oda tartoznak. Kicserélik a készüléket Október 28-án e rovat hasábjain közöltük SzelecZki László körösladányi olvasónk Videoton tv-készülékével kapcsolatos panaszát Akkor azt ígértük, hogy a cikket eljuttatjuk a gyárnak. Ennek hatására a Videoton intézkedett, s közölte velünk, hogy utasította az illetékes javítószervet a készülék megjavítására, vagy ha ez nem lehetséges annak kicserélésére. Reméljük, azóta már Szeleczki László panasza véglegesen rendeződött. Tulipán, vagy diligolyó? Erre a kérdésre kerestem választ, amikor a Nők Lapja 1971/43. számának 29. oldalán megláttam azt az aranyos kisfiút, aki éppen azon fáradozik, hogy diligolyóját kimozdítsa nyugalmi helyzetébők Szerencsére, az egész oldalas hirdetés diligolyói némák maradtak, $ a hirdetés szövege szerint sem a tiki-toki a lényeges most, hanem az ing, mely „Fékonpress”, örökre vasalva van, » valami borzasztóan gyűrötten lóg a legényke testénTöredelmesen be kell, hogy valljam, hogy nekem még nincs „Fékonpress” ingem, s ha a jövőben is ilyen „meggyőző” reklámok igyekeznek majd jobb belátásra bírni, egyhamar nem is lesz. Azért várok még egy ideig a vásárlással, mert bármennyi-1 re is igyekeztem, nem tudtam . eldönteni, hogy a tulipán vagy j a diligolyó érmék az ingnek a : védjegye. Mert ha a tulipán, £ akkor sajnos, örökre kénytelen • vagyok lemondani erről a nagy. ! szerű találmányról, mivel én í a tulipánnal nem szimpatizálok, : nincs illata, nekem az orgona ■ sokkal kedvesebb. Azt meg már gondolom, mondanom sem kell, ha a diligolyó a védjegy... ugyan kérem, csak nem fogom magam nevetségessé termi azzal, hogy olyan divat után fussak, ami lassan, de biztosan, egyre jobban a múlté lesz már. Vagy talán arról van szó, hogy ezt rajtam kívül mások is így látják, s azért igyekeznek ilyen lázat sietséggel, állami pénzen a maszeknek is propagandát csinálni? Szerény véleményem szerint ők már tudják, hogy a diligolyónak leáldozóban van a csillaga, rá is állták már a )o-jo készítésére. Ez lényegesen csendesebb „jószág”, s ráadásul tulajdonosának nem is kell „Fékonpress” inget viselnie, anélkül is működik, ha valaki ért hozzá. Szilárd Adám Bizonyára senki sem mérgelődik azért, ha lakóhelyének környéke — a város vagy község — új létesítményeikkel gazdagodik. Legfeljebb az építkezés ideiglenes kellemetlenségei miatt bosszankodik. A fejlődés velejárója a vízvezetékeik lefektetése és a csatorna-hálózat bővítése is. Ez sem jár kényelmetlenségek nélkül. Békéscsabán most a Petőfi és a Jókai „bogárhátú” lett, s bizony ■ havas, jeges időben, balesetveszélyessé is vált. Sok kisgyermek, diák és felnőtt jár erre, s éppen az utcának azt a szakaszát használják úttestnek — a járdát is —a gépkocsivezetőik, ahol a gyerekek közlekednek. Így hát nemcsak a letöredezett járda, hanem a járművek is veszélyeseik számukra. r utca lakód a tanúi az ilyen | munkáknak, s egyben persze' szenvedő alanyai. Elviselik azonban az ezzel járó kellemetlenséget, mivel tudják, milyen fontos a város további fejlődése szempontjából a csatornázás. Azt viszont már kevésbé nézik jó szemmel, hogy az itt dolgozók nemcsak építenek, hanem rombolnak is. A KE- VIÉP teherautód, billenőkocsijai ugyanis sokszor rámennek a járdára és ezáltal tönkreteszik. Az aszfalt szélei már sok helyen letöredeztek, a járda A városi tanács nagy összegeket fordított a Petőfi utcában is a járda építésére, hogy a járókelőiknek ne kelljen sárba taposniuk. A gépkocsivezetők bizonyára nem gondoltak erre, amikor úttestnek használták az aszfaltot. Vajon ki a felelős ezért? A válasz csaik egyértelmű lehet, de hogv ki fizeti meg a járda tönkretételéből eredő károkait, arra már nehéz lenne választ adni, viszont bízunk abban, hogy a városi tanács megkeresd az illetékest. Még október elején jelent meg lapunkban „Sűrített extra paradicsom májkrém” címmel egy írásunk, melyben arról volt szó, hogy a konzervipar egyes címkéket felcserélt a sűrített paradicsom, illetve a májkrém dobozain. A Konzervipari Tröszt, tői most közölték, - hogy a békéscsabai üzlethálózatból vásárolt minták alapion elvégezték a vizsgálatot s megállapították, hogy a hibát a Szegedi Konzervgvárban követték el. A vállalatot felszólították, hogy gyűjtse vissza a nem megfelelően jelzett dobozokat. összesen 14 5Ö0 dobozt vontak vissza, s átválogatás után 320 olyan dobozt találtak, amelyen címke nem volt. A vizsgálat eredményeként ma már a boltokban nincs olyan paradicsomos doboz, amelyben májkrém lenne, tehát a felcserélt árut mind bevonták. A vállalatot felszólították, hogy vizsgálja ka a hiba elkövetésének okát és természetesen szigorítsa meg a raktározási rendet is. Remélik, hogy a jövőben hasonló eset nem fordul elő. Tanulmányúton a Közös Piac Szerkesztői üzenetek A társulásé, a szövetkezeté a jövő Franciaországban is o H. Farencné, Buesa. Levelét meg- j kaptuk, s mivel a tartalma olyan £ természetű, amit csak személyes £ megbeszélés alapján bírálhatunk el, £ úgy kérjük szives türelmét, amíg j lehetőségünk nyílik e látogatásra. £ I>. Istvánná, Békéscsaba. Hasonló £ panasszal lapunk hasábjain már £ foglalkoztunk s abban közöltük az ; erre vonatkozó rendelkezést. Tájé- i koztatásul azonban megírhatjuk, £ hogy minden olyan üveg. amely £ forgalomban van. és betétet kell fi- ; zetnl rá, vissza is váltható, akár ! van címke rajta, akár nincs. Ezt * még a Gyulai úti boltban Is meg kell tenni. B. Mátyás, Szabadkígyós, a vásárolt mézes sütemény ára lehet különböző más és más boltban. Így a bolt dolgozói nem követtek el szabálytalanságot, amikor az árat megváltoztatták. F. Gy.-né, Békéscsaba. A levelében közölt helyen munkatársunk vizsgálatot tartó« s megállapította, hogy a biciklimegőrzőnél nem tapasztalt udvariatlanságot. Az On esete feltehetően azért fordulhatott elő, mivel csak a kijelölt helyen lehet tartani a kerékpárt. J. Ferencné, Vésztő. Panaszát és kérését továbbítjuk az illetékeseknek, akik segíteni tudnak 19IL NOVEMBER U. A mezőgazdasági gépgyár Abbdafegressobam van, A Fiat cég tulajdona. Huszonöt éve működik. Jelenleg 300 alkalmazott dolgozik benne. Az irányításban négy mérnök, gyártási folyamatonként egy-egy technikus vesz részt Fő termékük a traktor és a fűkasza, melyet négy különböző nagyságban gyártanak. Az évi 25 ezer termékből 30 százalékuk kerül exportra. A rotációs kasza náluk kísérleti stádiumban van. Év végére már árusítani akarják. Gyártmányaikat saját maguk tervezik. Hét nagy edzőkemencéjük van. A gyártott alkatrészeket röntgenezik. A festés. lakkozás elektrosztatikus úton történik. Feltűnőek voltak az egyszerű szerkezetű, könnyű, nagy gyártó és raktár csarnokok. A csarnokok hossza 120 méte'r, fesztávalságá 22 méter. Közben nincs tartóoszlop csak a széleken. Az igazgató szerint egy alkalmazott 10 millió líra értéket termel évente. A munkások átlagkeresete havonta 160 ezer líra. A táptakarmány gyár — Me- legnanóban — szövetkezeti tulajdon, ezer termelő közös beruházása. A beruházás forrásai: 20 százalék állami dotációból, 20 százalék a mezőgazdasági szövetségtől és 60 százalék saját erőből tevődött össze. A saját erő egy részét összeadták, más részét hitelként vették fel. Tájékoztatásuk szerint 4 millió dollárnál valamivel többe került. A tápgyár amerikai gépekkel működik. A hozzá kapcsolódó kukoricaszárító viszont olasz típus „Air Mecanica”. A termelést egy központi vezérlő teremből irányítják, automatikusan működik beprogramozott lyukkártyák alapján. Az adminisztrációt Milánóban intézik. A gyárban az igazgatóval együtt 18-an dolgoznak. Évi kapacitása 500 ezer tonna premix és takarmánytáp, durván annyi, mint Békés és Csongrád megye évi takarmánytáp igénye. Termék választékuk széles skálán mozog, mivel mintegy 60 féle premixet és takarmánytápot gyártanak. A tápokat a gazdák készpénzért veszik meg, vagy pedig Csereterményt adnák érte. A takarmány gyártáson kívül erő. és munkagép árusításával is foglalkoznak a Fiat cég bizományosaként. Ezenkívül tagjaik beszerezhetik náluk a teremeléshez szükséges kisgépeket, felszereléseket. műtrágyát. sőt még naposcsibét is. Az általunk megtekintett üzemek közös jellemzője az volt: az utóbbi évtizedben épültek vagy pedig felújított, modem nagyüzemek. Korszerű berendezésűek, magas színvonalon termelnek nagy mennyiségű árut adnak. Bár nem volt kifejezetten úti- célunk a szövetkezeti mozgalom tanulmányozása, azonban az út során kapott tájékoztatások alapján sikerült némi betekintést nyernünk a francia és az olasz mezőgazdasági szövetkezetek életébe. Franciaországban — a Francia Mezőgazdasági Szövetkezeti Szövetség tájékoztatása szerint — a szövetkezésnek már több évtizedes hagyománya van. 1884-ben alakultak az első mezőgazdasági szakszervezetek. Majd az 1900-as évek elején létrejöttek az első szövetkezetek. Ezek azonban csak 1920-ban kaptak hivatalos állami státuszt Kezdetben tej-, szőlő-, gyümölcstermelő és értékesítő szövetkezetek, alakultak, majd 1936-tól a kanadai búza behatolása után a francia búzatermesztés védelmére gabonaértékesítő szövetkezetei hoztak létre. Ma is a gabonás szövetkezetek a legerősebbek. Körülbelül 6 ezer mezőgazda- sági szövetkezet működik Franciaországban, melynek zöme értékesítő, kisebb része valamilyen speciális céllal — tej-, szőlő-, bor feldolgozására, tejporgyártásra alakult. Mindössze hat — a mi fogalmainkhoz hasonló — közösen termelő szövetkezet működik. Az ország ossz terméséből: búzából 80 százalékát, kukoricából 60 százalékát, tejből és borból 25 százalékát, zöldség- é gyümölcsből szintén egynegye dét, húgból 5—10 százalékát szövetkezetek adják. A szövetkezetnek országos e* Vizsgálatot tartottak sűrített paradicsom ügykén
