Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-24 / 277. szám
1 nagyüzemi zöldségtermesztés időszerű feladatai November 2>én megyei ankét Százegy szocialista brigád ezerhatszáz tagja képviseletében Szocialista brigádok vezetőinek tanácskozása a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál Hogyan lehetne a zöldségtermesztést a IV. ötéves terv második évére irányzott színvonalra emelni? Erről a kérdésről tanácskoznak megyénk mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeinek vezetői november 25-én délelőtt 9 órakor a megyei zöldségtermesztési ankétem Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében. Ismeretes, hogy a korábbi évtizedben Békés megyében nagy zöldségkertészetek voltak, melyek főként a belföldi ellátásra és exportra korai szabadföldi és bolgárkertész rendszerben zöldpaprikát, káposztaféléket termesztettek. Az elmúlt években jelentősen csökkent a zöldséggel hasznosított korábbi terület, noha a kertészkedés iránti érdeklődés alapján telepítették Békéscsabára a konzervgyárat és a hűtőházat. A termőterület tehát három vállalat hatáskörébe került, A konzervgyár és a hűtőház mellett a MÉK is igyekezett a friss zöldség forgalmazását jól megoldani, A zöldségtermő terület csökkenésével viszonylag a belterÁ Gyulai Állami Tangazdaságban ebben az esztendőben a cukorrépa termesztésével kapcsolatban különböző kísérleteket folytattak a nagyobb termés elérésére, a jövedelem fokozására. Tóth Bajos növényvédelmi szakmérnök elmondotta, hogy a Brestán 60 és Karba mid eljárással kezelt cukorrépatáblák a kontroli-parcellánál holdanként 3000 forint többletjövedelmet adtak. A cukorrépatermesztési kísérjesség fejlődése figyelhető meg. A korábbinál ugyanis nagyobb hozamokat értek el a gazdaságokban. Zöldségből így is kevés jut közfogyasztásra, ipari feldolgozásra és tartósításra. A megyében sok példa tanúsítja — a méhkeréki és a medgyes- egyházá —, hogy viszonylag rövid idő alatt milyen módon lehetne ebben a nagyon fontos ágazatban igen eredményesen előbbre lépni. Tibor ez György, a MÉM osztályvezető-helyettese a komplex nagyüzemi zöldségtermesztés időszerű feladatairól mond vitaindító előadást a megyei zöldségtermesztési ankéton. Nagy Mihály, a Körösök Vidéke Tsz-ek Szövetségének titkára, Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Tsz Szövetség titkára, Zele- nyánszki György, a Békéscsabai Konzervgyár igazgatója, Török Imre. a MÉK igazgatója és Márton Pál, a hűtőház igazgatója bejelentette, hogy részt vesz a vitában. Bizonyára többen elmondják majd véleményüket, gondjukat e nagyon fontos mezőgazdasági ágazat fellendítésének lehetőségéről. létről a gazdaság szakmérnöke részletes feljegyzést készített, melyet — mint mondotta — szívesen bocsát az állami gazdaságok, a tsz-szövetségek, illetve a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Ismerjék meg többen a Gyulai Állami Tangazdaságban szerzett tapasztalatokat, érjenek el a többi mezőgazdasági üzemben is a gyulaihoz hasonló répatermést, a hagyományosnál holdanként háromezer forinttal több jövedelmet. ismereték” címmel tartott előadást, majd Litauszky Tibor, a Megyei Művelődési Központ igazgatója beszélt az információs és nyilvántartási rendszerekről. A tanácskozás aktuális bejelentésekkel zárult pásét. S ebben elsősorban az vezérli, hogy mindez miként jelentkezik a nép anyagi és kulturális életében, a jólét emelését szolgáló feltételek megteremtésében, az emberek szabad és sokoldalú fejlődésében. Az életszínvonal emelését szolgáló intézkedések kidolgozásé- = nál a párt előirányozza a ter- I melőeszközöket és a közszükség- : leti cikkeket gyártó ágazatok ; beruházási arányainak változá- ! sát az utóbbiak javára, gondos- £ kodik a lakás- és más építkezé- ■ sekről, a lakosság pénzjövedel- ■ mének emelkedéséről. ■ A modem termelési és élefcrit- £ mus állandóan fokozódik, ez pe- £ dig megköveteli, hogy többet ■ költsünk olyan kedvezőbb félté- l telek megteremtésére, amelyek £ révén jobban pihenhetnek az » emberek és hatásosabban állít- á hatják vissza munkaerejüket j A kongresszuson jóváhagyott • gazdaságpolitika abból indul ki, jj hogy a szocializmusban a társa- ■ dalmi termelés fő célja a nép ■ életszínvonalának emelése. A ■ pért tervei ezen túlmenően ■ mindinkább közelíteni kívánják ! a különböző rétegek anyagi el- ■ látottságának színvonalát is. így ; a falusi lakosság jövedelme az • utóbbi években jóval gyorsab- • ban növekedett a városi lakos- l Ságénál, (ahol egyébként szintén £ jelentős az emelkedés), az ala- £ csony jövedelműeknél pedig a £ növekedés gyorsabb volt, mint £ az országos átlag. it'oly tatása következik) £ Kősa Andrásáé, a békési gyár brigád vezető Je. (Fotó; Baroácz István^ Szombatom, november 20-äin! tanácskoztak a Békés megyei Tégla- és Oserépipari Vállalat szocialista brigádjainak vezetői, mely alkalommal először Berki László igazgató tartott tájékoztatót. Elmondta többek közölt, hogy a meßtani megbeszélés egyúttal előkészület az iparági, majd az 1972 tavaszán megrendezésre kerülő Szocialista Brigádok Vezetőinek IV. Országos Tanácskozására. Emlékeztetett arra, hogy a vállalatnál immár 12 éves múltra tekint vissza a mozgalom, amely egyre szélesedett, s ma már 101 brigád 1600 tagja vesz részt a versenyben. Elsősorban az ő munkájuknak köszönhető, hogy a vállalat az] elmúlt években háromszor nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlóját, kétszer a Szocialista Munka Vállalata címet, a tavalyi eredmény alapján pedig az MSZMP KB kongresszusi oklevelét is. Ismét az elsők között a vállalat Az idén csaknem 224 millió nyerstéglát gyártott a vállalat, ami rekordnak számít. Hasonlóan kimagasló az égetett téglatermelés is, amiből év végéig várhatóan 203 millió készül. Égetett cserépből 7 millióval, középfelező blokkból pedig 3 ezer köbméterrel lesz több. mint 1969-ben volt. Az eredmények alapján az iparágon belül ismét az elsők közé keiül a vállalat. Mindezek mellett azonban szükséges a termékek minőségének további javítása, a technológiai fegyelem betartása, a selejt további csökkentése, a munkafegyelemben mutatkozó lazaságok megszüntetése, amihez a szocialista brigádok segítségét kérte Berki elvtárs. A következőkben szólt arról is, hogy magasabb mércét kell szabnia a szocialista cím odaítélésénél. Nem elegendő csupán a termelési eredmények számbavétele. Az elbírálásnál a hármas jelszó a mérvadó. KülönöBÉfájmtssz 3 1971, NOVEMBER 24. sen a brigád vezető legyen szakmailag képzett, politikailag jól felkészült, művelt ember. Ennek eléréséhez azonban nyújtsanak segítséget a gazdasági vezetők, mégpedig a rendszeresebb tájékoztatással, a továbbképzés megszervezésével. A következőkben Bargel Tibor né szb-titkár ismertette a szocialista brigádmozgalom szervezésében, irányításában a szak- szervezet feladatait. Hangsúlyozta a brigádtagok rendszeres politikai továbbképzésének szükségességét. Beszélt a kulturális vállalások teljesítéséről isi. Az önképzésben, a művelődésben segítséget nyúit a kultúr- otthenban létreiötjr szocialista brigád klub. Végül a szocialista brigádok erkölcsi és anyagi megbecsülésének módjáról beszélt Bargel Tibomé. Asért még ran javítani raló Az előadásokat számos hozzászólás követte. Sipiczki Pál, a békéscsabai I. sz. gyár brigádvezetője elmondta többek között, hogy már 11-szer nyerték el a szocialista címet. Hovorka Sándor, a békéscsabai II. számú gyár brigádvezetője kijelentette: „Amit teszünk, azt ’jószándékból, nem fizetségért tesszük.” Megállapította, hogy a gyárból nem vándorolnak el a dolgozók, ami a jó közhangulatot tükrözi. Kosa Andrásné, a békési gyár brigádvezetője a következőket mondotta: „Nálunk anyagi és erkölcsi megbecsülésben nincs hiány. Érvényesül az az elv, hogy aki többet tesz, többet is kapjon.” A továbbiakban javasolta, hogy a vállalat a nyers tégla megóvására létesítsen több szárító szóit. Skaiiezki Károlyné ország- gyűlési képviselő, a békéscsabai II. számú gyár brigádvezetője kifejezte azt a véleményét, hogy a dolgozók politikai műveltsége szemlátomást sokat fejlődött. Fő erősségük a termelési feladatok teljesítésére való törekvés. Elismeréssel szólt arról, hogy sókat tett a vállalat a nők helyzetének a javítására, de a fürdő és az öltöző még nem felel meg a követelményeknek. Az is hiba ,hogy nagy a sár a gyárudvaron, aim megnehezíti a közlekedésit Milecz M. Endre, a békéscsabai 1. számú gyár brigádvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a nyersgyártásnál tartsák be az anyag szikkasztásd idejét. A selejtet így 1—2 százalékkal lehetne csökkenteni. Hangsúlyozta. hogy a dolgozók általában elégedettek a keresettel és jónak tartják a premizálási rendszert. Hraborvszki Judit, a békéscsabai I. számú gyár brigádvezetője kérte, hogy többször tartsanak értekezletet a szocialista brigádvezetőknek. Gercsi Imré- né, a békéscsabai II. számú gyár brigádvezetője javasolta, hogy a vállalat tegyen intézkedést a nyers cserép szárításából adódó selejt csökkentésére. Kerepeczkj. Andrásné, a békéscsabai I. számú gyár brigádvezetője azt kérte, hogy legyen patronálója minden szocialista brigádnak, Nem csökkentik a beruházásokat Hajdú Antal, az SZMT műm- kabizottságának vezetője elisr méréssel beszélt a br „adók munkájáról, tevékenységéről és megállaratot+a, hogy a vál’^'at szocialista brigádjai más vállalatok brigádjainak is sok hasznos tanácsot tudnának adná. Zelenyánszki András, a szak- szervezet termelési felelőse javasolta, hogy a szocialista cím elbírálásánál még körültekintőbben járjanak el és támasszanak nagyobb követelményeket. Bargel Tibomé, majd Berki László adott választ a felszólalásokra. Berki László tájékoztatta a megjelenteket arról is, hogy a következő években nem csökkentik a téglaipar beruházásait, sőt a Békéscsabán 300 millió forint költséggel épülő cserépgyárat a tervezett időpontnál várhatóan előbb befejezik. A vállalat a jövő év tavaszán megoldja a cserép gépesített vagonba- rakását is. Az értekezlet résztvevői ezután megválasztották a szocialista brigádvezetők iparági tanácskozására a küldötteket. A vállalat szociálisa brigádjait Felföldi Petemé, Gercsik Imré_ né, Király Pál és Ferwágner Frigyesné képviseli majd. Pásztor Béla Tanácskozás a Megyei Művelődési Központban Te@iap délelőtt Békéscsabán* a Megyei Művelődési Központban megbeszélést tartottak a megyé. művelődési otthonainak és művelődési központjai- I nak igazgatói. A tanácskozó-1 son Kérész Gyula szociológus i „A vezetésihez szükséges alap-' i*ss«»9sessKS«ssee»SB#ss-sa*-esBS*sssHffee»;s»*»**!ses3E nmuat I társadalom állampolgárainak? Aligha lehetne ezt azzal magyarázni, hogy a kilencedik ötéves terv fő feladatainak megfogalmazásában a korábbihoz képest, az első helyre került a dolgozók jólétének lényeges javítása. Tény, hogy a fogalmazás mögött teljesen reális gazdasági és történelmi haladás rejlik. Ahhoz, hogy a népgazdaság vállalhassa ezt a sokrétű feladatot, arra volt szükség, hogy jelentősen növekedjék az ország gazdasági potenciálja, hogy biztosítsuk a jelenleg szükséges védelmi képességet. hogy a Szovjetunió és az egész szocialista világ olyan külpolitikai eredményeket érjen el, mint, aminek tanúi vagyunk. A szovjet emberek évtizedeken át kénytelenek voltak lemondani sokmindenről azért, hogy biztosíték az ország függetlenségét és fejlődését, hogy megvédjék a forradalmi, szocialista vívmányokat, sőt nemegyszer a puszta életüket. De ha leszámítjuk a háborús éveket, az élet- színvonal állandóan emelkedett, bár a lehetőségek a mainál jóval kisebbek voltak. A kommunista párt az előző és a jelenlegi tervben a legfőbb társadalmi, gazdasági feladatokra összpontosítja figyelmét. Szemmel tartja, ellenőrzi és irányítja a jelentős szociális intézkedéseket, a technikai és a gazdasági fejlődést, az irányítást és a tervezést, a tudomány fejlődését, a közoktatás, a lakásépítke- jzsés, az egészségügy előbbre léALFÖLDI KŐOLAJ. ÉS GÁZIPARI GÉPGYÁR OROSHÁZA azonnali belépéssel felvesz esztergályos, lakatos, öntő szakmunkásokat, 2 fő öntödei formázol, betanított esztergályosokat, valamint 9 fő segédmunkást. Bérezés teljesítmény szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Orosházán, Bajcsy-Zs. u. 41—43. 218415 I. .Isiként hárem forint lihUetiiraitáH cukorrépából Gyulán
