Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-24 / 277. szám
NA: fiiág proletárjáig egyesüljetek I m A.MECYEl pArthizot r sAg és a míg*?.' 1971. NOVEMBER S4„ SZERDA Ara 80 till és XXVI. ÉVFOLYAM, 877. SZÁM át SZÄZEGY SZOCIALISTA BRIGÁD.« (3. oldal) A MEGYEI TAN ACS VB- ÜLÉSÉROL JELENTJÜK (5. oldal) A HÍZELGÉS (5. oldal) A törvényi lehetőség és kötelezettség Joggal ■MOffldhatjrafe: a tanácsok és szerveik fennállásuk óta eredményes munkát végeztek. Tevékenységük mindenekelőtt hozzájárult a népi hatalom megerősödéséhez, s a szocializmus építése során valamennyi fontos feladat megoldásában cselekvőén részt vettek. Jelentős eredményeket értek el az állami, a gazdasági, a kulturális élet és az egészségügy fejlesztésében, kiemelkedő munkát végeztek a me- aőgazdaság szocialista átszervezéséi}®!, majd a termelőszövetkezetek megszilárdításában. Az igazgatási-hatósági ügyek, a lakosság mindennapos problémáinak intézésében is nagy haladást mutathatnak fel. A tanácsok önálló gazdasági tvékenysége lényegében 1956 után alakult ki. Ennek során tervszerű, céltudatos munkával továbbfejlesztették a helyi ipari termelő és szolgáltató, valamint kereskedelmi tevékenységet, szervezték és irányították az állami lakásépítést és nem kevésbé jelentősek azok az eredmények, amelyeket a kommunális ellátás javításában elértek. A tanácsi ipar ma már néngaz- daságilag is iefentős. mert a készáítitermelés mellett fontos feladata a lakossági javító -és szolgáltató tevékenység ellátása; az állami nagyipar által nem gyártott termékek előállítása; a választék bővítése; a helyi nyersanyagok feldolgozása és hasznosítása; az idős és a csökkent munkaképességű dolgozók munkabaállításának megszervezése stb. A tanácsok az eltelt több, mint lsét évtizedben rendkívüli nagy szerepet töltöttek be a város- és községfejlesztésben, a szebb, kulturáltabb környezet kialakításában. Egyik alapvető feladatuk a lakásépítéssel kapcsolatos építés-hatósági munka ellátása, részvétel a város- és községrendezési tervek készítésében, éj városrészek, lakónegyedek, köz- intézmények létrehozásában. Emellett — a központi szervek felügyelete alatt — a tanácsok intézik a lakosság kommunális ellátásának megszervezését is. A tanácsok megalakulásuk óta több. mint 20 ezer gyógyintézeti ágyat, kereken 1200 körzeti orvosi rendelőt, 155 szakrendelő intézetet adtak át rendeltetésének, és mintegy 40 ezer óvodai helyet, kb. 10 ezer általános iskolai és 2200 középiskolai osztálytermet létesítettek. Kiemelkedően teljesítették a tanácsok a harmadik ötéves tervből rájuk háruló feladatokat. Az öt esztendő sor-án több, mint 50 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre, a lakosságot közvetlenül érintő beruházásokra. SbbSl az összegből, közel 80 ezer új lakás épült, csaknem 28 ezer óvodai, 19 ezer bölcsődei és 3400 szociális otthoni hely létesült, és kereken 7 ezerrel növekedett a gyógyintézeti ágyak száma. A tanácsok tevékenységében ezután is első helyen ál a gazdasági építőmunka szervezése és irányítása. Sőt, a negyedik öt-, éves tervidőszakban még nagyobb, felelősségteljesebb feladatokat kell ellátniuk. Igaz, lehetőségeik is nagyobbak, hiszen a negyedik ötéves tervben 80 milliárd forint áll rendelkezésükre, s ennek célszerű, jól meggondolt felhasználásával nagymértékben bővíthetik a közművesítést és a közintézmény-hálózatot, jelentősen fokozhatják az építőipar teljesítőképességét, támogatni tudják az egyéni lakásépítőket A tanácsok előtt álló feladatok nagyságát jellemzi, hogy 1975-ig 160 ezer lakás megépítéséről, 40 ezer óvodai, 9 ezer bölcsődei hely, és 2500 általános iskolai tanterem léreho- zásáról kell gondoskodniuk, A növekvő idegenforgalom jobb feltételeinek ~ elhelyezési, ellátási, kereskedelmi stb. — megteremtése is nagy feladatuk. És nem utolsósorban — az anyagi lehetőségekhez mérten _az edd igieknél magasabb színvonalon kell irányítaniuk a több ezer egészségügyi, szociális és kulturális intézményt Ahhoz, hogy a tanácsok roeg- növekedett feladataikat eredményesen oldhassák meg, szükségük van szerepük, jelentőségük erősítésére, tevékenységükben a szocialista demokrácia további kibontakoztatására. Ennek megvalósításához a tanácsok az ez évi általános választások napján életbe lépett tanácstörvénnyel újabb lehetőségeket kaptak. Az új törvény — más fontos intézkedések mellett — biztosítja, hogy a tanácsok területén és minden kérdésben a döntések ott szülessenek, ahol a szükséges informáltság a legteljesebb. A tanácstörvény nagyobb lehetőséget ad a feladatok közös megoldására, a hibák gyors feltárására, a tanácsi tevékenység társadalmi ellenőrzésének fokozására. Mindezek azonban nemcsak kedvezőbb lehetőségeket teremtenek, de fokozottabb követelményeket is állítanak a tanácsok elé. A tanácstörvényben foglaltak végrehajtása tovább növeli a tanácsok önállóságát, hatáskörét; szervezetüket és működésüket korszerűsíti, tehát megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a maguk területén a szocializmus teljes felépítését magasabb szinten segítsék elő. Kerényi Ferenc Dr. Bíró József Moszkvába utazott Dr. Bíró József kiillkereske- defoná miniszter kedden Moszkváiba utazott, hogy N. Sz. Pa- WlTcsevvel, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterével Hoegtárgjalja. a magyar—szovjet áruforgalom aktuális kérdéseit és aláírja az 1972. évi kölcsönös árucsere-forgalmat szabályozó jegyzőkönyvet mm Befejezte tanácskozását az HSZBT országos értekezhet« Apró Antal a Társaság áj elnöke Péter János külügyminiszter hazaérkezett Bukarestből Megyénket sem kerülte el az influenzajárvány Budapesten Sztatika Tadorov Sztoriké, Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná- csának elnöke kedden délelőtt hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett. A bolgár kormányfőt a látogatásra elkísérte Nacso Pa- pazov, & Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságénak tae:~ az Állami Tudományos^ Műszaiki—Fejlesztési és Felsőoktatási Bizottság elnöke, Ge- orgi Pavlov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács mellett működő Gazdasági és Műszaki—Tudományos Bizottság elnökhelyettese, Kirü Nesztoron, a BKP Központi Ellenőrző—Revíziós Bizottsága Irodájának tagja, külügyminisz- terhel yettes, Iván ivanov külkereskedelmi miniszterhelyettes, Sztoho Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budaipesti nagy_ követe a magyar fővárosba!» csatlakozott a bolgár miniszterelnök kíséretéhez. (MTI) se, Marjai József krülügyminiss» ter-helyettas. Ott volt a fogadtatásnál Ion Boehis, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Külügyminiszterünk látogatásáról közleményt adtak ki. A Magyar—Szofvjet Baráti Társaság országos érbekezilete kedden a Parlament Kongresz- szusi termében befejezie munkáját A tanácskozáson felszólalót V ál-ifi Péter, a kormány elnökhelyettese. Beszéde elején átadta a kormány szívélyes üdvözletét és jókívánságait a tanácskozás résztvevőinek, majd roéitaitta az MSZBT-nek a magyar—szovjet bará‘ság eiméLyí- ■tésében szerzett érdemeit. — A Magyar—Szovjet Baráti Társaság létrejötte óta eredményesen segíti a magyar- szovjet barátság elmélyítését — mondotta. Jeden, ős részt vállal népünk és a szovjet népek közötti barátság ápolásában, népünk hazafias, internacionalista nevelésében. Hagyományai az 1919-es, az első magyar proletárdiktatúra időszakában gyökereznek, amikor Lenin üzenete .gyújtotta fej a; bizakodás lángját a magyar munkásban, parasztban a népi rend kiteljesedése iránit. Ez a bizakodás és meggyőződés íveit át a Horthy-korszak legsötétebb elnyomatásán 1945. április 4-ig hazánk felszabadításáig, amikor az őszinte hála fakasztotta a még mélyebb baráti érzést bennünk. A testvériség, az esyüvé tartozás érzését és tudatát azóta is élteti és erősíti az az önzetlen segítség és támogatás, amelyben a szovjet néptől az eltelt több mint neoveds~ázaó ' 'vamán részeiül. tünk szocialista rendünk építéséhez. — Bátran elmondhat íuk — hangsúlyozta többek között ■—, hogy a magyar—szovjet barátság gondolata politikánk szerves része, behatolt a köztudaí- ba. Egész társadalmunk közös ügye a két nép epymás iránti kölcsönös megbecsülése A vita bezárása után dr. Mi- hályfi Ernő válaszolt a vitában felvetett kérdésekre. annak szóbeli kegészftését, valammt a társaság új működési szabályzatárt, amely a csoportos tagságból, a társaság új szervezeti formájából, a társaság munkájából adódó következményeket foglalja egybe. Ezután megválasztották a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 153 tagú országos elnökségét, amely megtartotta első ülését és megválasztotta a 15 tagú ügyvezető elnökséget. A Magyar^—Szovjet Baráti Társaság elnöke Apró Antal, az országgyűlés elnöke lett. A főtitkári tisztet Nagy Mária tölti be Az országos értekedet Erdey- Gruz Tibor záró szavaival végződött (MTI) Péter János külügyminiszter — Comeliu Manescu román külügyminiszter meghívására tett — hivatalos baráti látogatásáról kedden délelőtt hazaérkezett Bukarestből. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyetteKorábban már jeleztük, hogy megyénk egyes községeiben főleg a déli részeken tapasztalható volt nagyobb tömegű hurutce megbetegedés, — azonban még influenzajárvány nincs. A KÖJÁL-tól kapott legutóbbi tájékoztatás szerint azonban megyénket sem kerülte el most már a járvány. Az eddig befutott jelentések szerint Békés megye lakosságának 2,2 százaléka betegedett meg az elmúlt héten. E szám növekedése, a tapasztalatok szerint, várható még. Üjabb megbetegedéseket jelentenek a körzeti orvosok. Bár nem terjedt ki még az egész megyére, — a községekben és városokban alakultak ki járványos gócok —, megállapíthatjuk, hogy az időjárás továbbra is kedvez a járvány terjedésének. A kórházak természetesen felkészültek a betegek befogadására. Szerencsére eddig még egyetlen beteget sem kellett kórházba szállítani, szövődményes megbetegedést nem jeleztek sehonnan sem. BaaBoesesocaesasa sisoaaaoQaaaacsaQaQesBBQxaa; Az értekezlet elfogadta az országos elnökség beszámolóját, «B®e*asacaaB3oeo£icaoaoBBOBoaaaBafflaaesaoaoBBnBfflBBi Vendégek hazánkban Megérkeztek Budapestre a Hős Városok Hete rendezvényeinek szovjet vendégei. (Teleioto; MTI—KS) «
