Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-23 / 276. szám
Tudomány — technika Fizikai Nobel-díj —1971 Ä hologram A sors különös iróniája, hogy az 1971. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettjeként, Dennis Gábort, vagyis Gábor Dénes magyar származású és világhírű fizikust sem az Űj Magyar Lexikon, de a hatkötetes Természettudományi Lexikon sem ismeri, pedig igen-igen ritka,- még így áttételesen is, hogy a megtisztelő elismerés egy-egy hazánkfiát övezi. Ráadásul Gábor Dénesről még azt sem mondhatjuk, hogy teljesen elszakadt Magyarországtól, hiszen tiszteletbeli tagja a Magyar Tudományos Akadémiának", sőt szigorúan természettudományos tevékenységén túl: Gábor Dénes az egész emberiségért felelősséget érző tudósok közül való. Ez sem ismeretlen nálunk, hogy mást ne említsünk, a Valóság 1968-ban közölte gondolatait egynéhány aggasztó jelenségről: „Álom vagy lidércálom? (A nyugati civilizáció jövője és a természettudósok felelőssége”) címmel, Á ráncbaszedefí fényhullámok Gábor Dénes a holográfia alapelvét, amelyért a Nobel-dí- jat kapta, 1948-ban fedezte fel az elektronmikroszkóp tökéletesítését célzó kísérletei közben. A holográfia azonban nem terjedhetett el mindaddig, amíg a szükséges és igen speciális fényforrás nem született meg, illetőleg nem vált gyakorlatilag is alkalmazhatóvá. Ez a fényforrás a lézer volt, amelynek felfedezése után, 1964-ben E. N. Leith és J. Upatnieks a világon elsőnek egy térbeli tárgy hologramjából sikeresen rekonstruálta a tárgy háromdimenziós képét. Hagyományos fényforrásaink zöme fehér fényt sugároz. A prizma azonban alkotórészeire bontja ezt, és tudjuk, hogy a különböző színű összetevők különböző hullámhosszúságú fényhullámoknak felelnek meg. Ennek a fénynek a matematikai leírása ennélfogva igen bonyolult, és aligha képzelhető el, hogy maga a fény e „tarkaságon” kívül még bármilyen további információt (pl. egy tárgy képét) önmagában hordozza, illetőleg, hogy belőle ez a többlet egyszerű módon „kiemelhető”. A lézerben azonban az atomok rendezett állapota miatt egyetlen hullámhosszon egymással szinkronban sugározzák ki fényüket. Ez a rendezettség hozza létre azokat a különleges tulajdonságokat, amelyek alkalmassá teszik a holográfiában való fölhasználásra. A lázerfényforrásók ugyanis a szikronitás miatt síkhullámokat sugároznak ki, vagyis a fény terjedési irányára merőleges síkban a hullám nagysága (amplitúdója) és az ún. hullámfrontok egymástól való távolsága (fázisa) állandó. Éppen ezért a lézerfény egy térbeli tárgyról visszaverődve. információt tartalmaz a tárgyról. Egy vizsgált síkban ugyanis eredetileg azonos a hul- lámamplitudó, a visszaverődés után pedig pontról-pontra változik a tárgy alakjának megfelelően, de változik a fázis is a tárgy mélysége, térbelisége következtében. Ha ezt az információt, vagyis a torzított (modulált) lézerfényt rögzítik, akkor ebből később a tárgy térbeli képe is visszaállítható. Fényképezés, lencse nélkül A rögzítés tulajdonképpen nem túl bonyolult. A fényhullám amplitúdójának rögzítése különösen nem: a fényképezőlemezek feketedése az amplitúdó négyzetével arányos. A hullám t'áz.isváltozásait már egy kiegészítő fénnyel, az ún. referenciahullámmal lehet csak rögzíteni. Ez egy érintetlen (mo- dulálatlan lézersugár, amely a fényképezőlemez síkjában találkozik a tárgyról visszaverődő modulálttaL A találkozás következtében a hullámok egyes helyeken összeadódnak, vagyis amplitúdójúk növekszik, más helyeken kivonódnak a modulált hullám fázisának megfelelően. (Ez az ún. interferencia jelensége). Ennek következtében világosabb meg sötétebb körkörös képet kapunk a fényképezőlemezen, amely a megszokott fényképhez egyáltalán nem hasonlít: ez a hologram, amely a görög „holosz”-szóból származik és egészet jelent azzal ösz- szefüggésben, hogy a hologram a tárgy teljes képét rögzíti. Es mi van a kép mögött? A hologramból rekonstruált térbeli kép egyébként sokszorosan felülmúlja a közönséges sztereofényképet. (Maga a rekonstruálás igen egyszerű: a hologramot át kell világítani az ún. referencia fénnyel, amelynek következében a hologram másik oldalán megjelenik a tárgy térbeli képe). Ha pl. a hologramot néző meg. figyelő változtatja a megfigyelés irányát, a tárgyat más irányból, más perspektívából nézheti. A valóságban meglevő ún. parallaxis jelenségek itt is érvényesek: ha két tárgy élőiről néz. ve eltakarja egymást, fejünket oldalra víve, beláthatunk a takaró tárgy mögé, és a hátul levő tárgyat is megláthatjuk. Ugyanakkor pL a hologram bármilyen részéből az egész tárgy képe rekonstruálható. Ennek az a magyarázata, hogy a hologram elkészítésekor a tárgy bármelyik pontjából az egész hologramra szóródik a fény, így a hologram egyetlen pontja a tárgy minden pontjáról kap fényt, vagyis az egész tárgyra vonatkozó információt tartalmazza. Ezért pl. a hologramot darabokra törve, mindegyik da. rab az egész képet adja vissza, természetesen rosszabb minőségben, hiszen a kisebb darab kevesebb összinformációt tartalmaz, mint a teljes hologram. Végül említsük meg, hogy a közönséges fényképezési technikához hasonlóan, színes hologram is előállítható úgy, hogy három alapszín keveréssel rakjuk össze a kép egyes színeit. A három alapszínt pedig három különböző színű lézer szolgáltatja. H. ö. c mMMswm U 1971. NOVEMBER 23. Űj külszíni bauxitbánya A Bakony bauxityagyona nem összefüggő egységben helyezkedik el, hanem ún. lencsékben. Ezekben a napokban Halimba körzetében a kimerülő 11-es -»ímú fejtés szomségságában megkezdődött egy új bányaterú'et előkésztése a müve'ö-'e: Az Jeneséből” mű zalmn^ént l?o tonna első osztályú bauxit kerül majd a felszínre. Bővül a Dunai Vasmű Ivadékgondozás és szaslőérzék & Az élővilágban gyakran megfigyelték, hogy két vagy több szervrendszer között milyen szerves az összefüggés, pedig látszólag semmilyen kapcsolat nem létezik közöttük. Legújabban ilyen érdekes összefüggést tártak fel a kutatók az egerek szaglása és az ivadék-gondozása között Teljesen zavart ivadékgondozási magatartást tapasztaltak a kutatók az olyan nőstény egereknél, amelyeknek agyából — a szimatolóképesség kikapcsolása céljából — kioperálták a szaglóközpon tot. Ez valószínűleg megcáfolja azt az álláspontot — amelyet elsősorban patkányokon végzett vizsgálatok támasztottak alá —, hogy az emlősállatok ivadékgondozásánál általában egyik érzékszerv sem játszik lényeges szerepet; az állatok viselkedésének okát különféle kémiai, akusztikai, optikai és mechanikai ingerben véltek megtalálni. Ez a megállapítás — mint bebizonyosodott — az egerekre nem érvényes, és ismételten megmutatkozott az is, mennyire félrevezető lehet egyik állatfaj viselkedéséből más fajok viselkedésére következtetni, még akkor is, ha olyan közeli rokonokról van szó, mint a patkány és az egér. Amerikai kutatók számos egeret megoperáltak, és egy részüknél eltávolították a szaglóköz- pontot: a kontrollállatok koponyáját szintét megnyitották, de agyukat épen hagyták. A kölykök világrajötte után a kontroli- állatok a szokott módon gondozták a kicsinyeiket. Azok a nőstény egerek azonban, amelyeknél a szaglóközpontot eltávolították, bár eleinte szintén „helyesen” viselkedtek — tisztára nyaldosták kelykeiket és felfalták a méhlepényt — nem készítettek fészket és nem törődtek kicsinyeikkel. A legtöbb szagló- érzók nélküli anyaegér egy idő múlva felfalta kicsinyeit. Azok a kisegerek, amelyeket anyjuk nem falt fel, az anyagi gondoskodás hiánya miatt két nap elteltével elhullottak. Csak két szaglóérzék nélküli nőstény egér gondozta normálisan ivadékait, ezeknél azonban a vizsgálatok kimutatták, hogy szaglóközpont- jukat csak részbe® távolították eL További kísérletek azt mutatták. hogy szaglóközpont eltávolítása nem befolyásolja a vemhesség időtartamát, úgyhogy az ivadékgondozási magatartásban bekövetkezett zavar oka nem lehet a vemhesség esetleges megrövidülése vagy meghosszabbodása. Még nem párosodott nőstény egereik — amelyeknél gyakran tapasztalható spontán ivadékgondozás, ha kisegereket helyeznek melléjük — magatartását a szaglóközpont eltávolítása ugyanolyan formában változtatta meg, mint az anyaegerekét. Ha szaglóérzékük érintetlen volt, törődtek a kölykökkel, amelyeket ketrecükbe tettek, ha szaglásuk hiányzott, nem törődték velük, vagy felfaltak azokat. Miután ezek az egerek nem voltak vemhesek, náluk semmiképp sem állapítható meg összefüggés a vemhességgel és az elléssel kapcsolatos fiziológiai elváltozások és a szaglóérzék elvesztése következtében megváltozott magatartás között. Annak kiderítése, miért játszik a szaglóérzék ilyen döntő szerepet az eeerek ivadékgon io. zásában, további kísérletek feladata lesz. A Dunai Vasműben 1970 ben kezdtek meg $ folyamatos acélöntőmé építését.
