Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-23 / 276. szám

„Toldi”, a legyőzhetetlen Húszéves a bolgár filológia az Eötvös Lóra mi Tudomány egy etemen Á szlavisztika egyetemi ok­tatása Magyarországon már 1849-ben kezdődött Ennek ke­retén beiül a XX. század ele­jén hirdetett eáső ízben elő­adást a bolgár nyelvtan tárgy­köréből A&bóth Oszkár egyete­mi tanár, valószínűleg vala­mely tanítványa kedvéért. Ezt az előadást azonban nem te­kinthetjük a bolgár filológia bevezetésének az egyetemen, mint ahogyan nem tekinthet­jük annak a bolgár nyelv lek­torok által történő egyetemi oktatását sem a második világ­háború ideje alatt és közvet­lenül utána, mivel kizárólag a nyelvre korlátozódott. A felszabadulás után a szo­cializmus útjára lépett népi demokratikus országok egyre fejlődő politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai szüksé­gessé tették olyan szakemberek képzését — nem csupán a ba­ráti országok egyetemein, de hazai viszonylatban is —, akik a másik nép nyelvének, iro­dalmának, kultúrájának isme­retében hivatottak munkálkod­ni e kapcsolatok további széle­sítésén, elmélyítésén. A bolgár nyelv és irodaiam rendszeres oktatásának bevezetésével te­hát akkor találkozunk, amikor a szláv nyelvtudomány és iro­dalomtörténet nemcsak tudo­mányos szempontból történik, hanem gyakorlati célokat js kezd szolgálni. Húsz évvel ezelőtt, az 1951— 1952-es tanévben indul be az Eötvös Loránd Tudományegye­temen a bolgár nyelv és iroda, lomszak a Szláv Filológiai In­tézet keretein belül, kezdetben — a többi szláv szakhoz ha­sonlóan — tanári szakként, az egyetemi oktatás akkori prog­ramjának és tanrendjének megfelelően. Két évvel később már a Szófiai Kliment Ohrid- sziki Egyetemen is módjukban áll a bolgár egyetemi hallga­tóknak a magyar nyelvvel megismerkedni, Az oktatás beindításához es fenntartásához a Magyar és a Bolgár Népköztársaság közötti kulturális egyezmény alapján a két ország kölcsönös segítséget nyújtott és ma is nyújt egy­másnak a hazai szakemberek­kel együttműködő magyar, ill. bolgár lektorok cseréjével, a másik egyetemnek megfelelő szakirodalommal, kézikönyvek­kel, folyóiratokkal és szépiro­dalommal való ellátásával. A kezdeti nehézségek leküz­dése és az évék során szaksze­rűen és időtartamban is örven­detesen növekedő bulgáriai ta­nulmányi ösztöndíjak egyre jobban lehetővé teszik a bolgár filológiát hallgató vagy már végzett szakemberek számára, hogy ne csupán könyvék révén, de közvetlenül is megismerked­jenek választott szakjuk orszá­gával, annak népével, kulturá­lis, gazdasági és politikai életé­vel, ami elengedhetetlenül szükséges az élet legváltozato­sabb területein kifejtett vagy kifejtendő munkájukhoz. Húsz év nem hosszú idő egy tudományszak külföldön törté­nő művelésében és efetébén, De az elmúlt húsz év távlatá­ból visszatekintve meg lehet állapítani nem csekély azon. szakemberek száma, akik a bot- gár nyelfv, irodalom és kul­túra ismeretében, mint fordítók és műfordítók, szerkesztők és újságírók, tudományos dolgo­zók és oktatók, diplomáciai pá­lyán vagy a kulturális és nem­zetközi kapcsolatok terén gyü­mölcsözően, hozzáértéssel és nagy szeretettel tevékenyked­nek a sokoldalú magyar—bol­gár kapcsolatok területén, hoz­zájárulnak azok továbbá széle­sítéséhez és elmélyítéséhez, va­lamint a két népnek a múlt­ban olyannyira elhanyagolt kultúráján és irodalmán ke­resztül történő egyre jobb köl­csönös megismeréséhez. Nagyp&l Teréz egyetemi adjunktus ttsce .fiassesesesasssssseesssseaaaaaaeaaaBí Tanulmányúton a Közös Piac mezőgazdaságában Specializálódnak az olasz gazdaságok 6) jutott osztályt észül, hogy ezen a kiállításon szerepel két Békés megyei bűnügy is. „Dévaványán éjfél után 1 óra; tájban három 8. általános isko-j lás fiú sietett haza, a hosszúra nyúlt ballagása ünnepségről. Üt- ] juk az ÁFÉSZ italboltja előtt vitt el, és meglepődve vették észre, ho°y a késő éjszakai őrá- j ban világosság szűrődött ki a boltból és zörgést hallottak. A Mtö jmssi 1971, NOVEMBER SS. két idegent, kikről kiderült, hogy ők voltak az „üzletet fel­kereső” éjszakai látogatók. A büntetett előéletű Maróti Gábor és Rá ez János árpádhalmi lako­sok nem is tagadtak sokáig. És előkerült az italboltban lopott 5 200 forint is. Mint később ki­derült, a két rovott múltú lel­kiismeretét több más betörés is terhelte. A betörők nyomára vezető három fiút 5—500 forint pénzjutalomban részesítették.” Ez volt az egyik eset, amit ja kiállításon bemutatnak. „Betörő, fogás a lakosság segítségével” dmmeL Ugyancsak itt tat áldoztunk a megyénkben annak idején nagy Az állattenyésztés színvona­lában rendkívül nagy külc.ib- ségeík vannak Olaszországban. Az ország középső és déli ré­szén a mezőgazdaság több ágai. val együtt az állattartás is igen elmaradott. Északon vi­szont - a Pó síkságon — fej­lett . tartási, takarmányozási módszereikkel találkoztunk, melyeknek eredményei elérik a világszínvonalat. Bevezetőként számokban mu. tatom be azt az öt — főleg tejtermelő —. farmot, ahol cso­portunk járt: I. Területe 160 hektár, ál­latállománya 200 tehén, 200 növendékmarha, 400 anyakoca és évente 5 ezer hízósertést ad éL II. Területe 140 hektár, ál­latállománya 250 tehén és a növendékek. III. Területe 44 hektár, ál- latá’lománva 66 tehén és a növendékek. IV. Területe 80 hektár, ál­la *áll cm ánya 100 tehén és 100 növendék. V. Területe 230 hektár, á&­laftáTBománya 230 tehén és 400 növendék, valamint 7 ezer tojótyúk. A számokból meglepően az tűnik elő, hogy hektáronként 1—1,5 tehenet és a növendé­keket tartják el. E gazdaságok­ra az is jellemző, hogy spe­cializáltam tejtermeléssel fog­lalkoznak, úgymond ez a fő­profil, ezt szolgálja ki a nö­vénytermesztés. E tehenészeteket röviden a következők jellemzik: A teheneket, növendékeket a farmon karámokban tartják, nem legeltetnek. Két karám között fedett etető úton történik a takarmá­nyozás. Mind a karámok, mind az etetőút betonozott A kitrágyázást traktorra sze­relt tolólappal végzik a kará­mok melletti gödörökbe. Közvetlen a karámok mel­lett van a fejöház, 6—12—24 állásos fejőberendezéssel. A tej zárt csőrendszeren hűtő- tankba kerül, ahol kettő óra leforgása alatt + 4 fok Celsius­ra lehűtik. A tejet egyes far- mok Milánóba szállítjáik, má­sok, így a BeUortí fivérek táv- raguban saját maguk dolgozzák fel .sai‘'-'r>k. A tejért literen­ként 94 lírát kap a termelő. A szarvasmarhák az év leg- mavi’obb részében a karámok­ban vannak, csak télen, a nagy hidegben viszik őket istállóba. Tájékoztatásuk szerint ez igen rövid időszak, mert december —január hónapokban csak egy pár napra süllyed a hőmérő higanyszála —5—6 Celsiusra. A teheneiket 8—10 éves ko­rig fejik, így érnek él magas életteljesítményt. Fajtáik: főleg a Kanadai Friz és a Kennedá, kisebb mértékben más amerikai és holland fajták. Mindegyikre jellemző, hogy tejtípusú fajta. Meglepték bennünket az igen magas tejhozamok. Tehenen­ként évente 5—6 ezer liter te­jet fejnék. Lidigianóban, a Fanfani farm tulajdonosa el­mondotta. hogv kilenc hónap alatt 5 ezer 500 liter a tehe- nenkéntj fejési átlag 3,6 szá­zalékos tejzsír-tartalommail, de több tehene megadja a 8—9 ezer liter tejet is. Egy másik farmon — Lodiban — a fejési naplóból azt olvastuk ki, hogy augusztus 31-ig tehenenként naponta 22,8 liter tejet fej­ték. A takarmány összetétele: kora tavasztól késő ősziig zöld- takarmány, kevés »faraikkal. Hogyan készül a Kék fény? — Békés megyei bűnügyek a kiállításon Ebben az évben is Békés me­gye állami gazdaságai zöldta­karmányliszt termelésükkel je­lentős szerepet vállalnak a megye • takarmány-ellátásában, Gyorsszárítók üzembe állításá­val a termelésben elérték az ex­port minőséget. így ebben az évben a megye öt állami gazda­sága összesen 230 vagonnyit j szállított exportra, a külföldön I igen keresett és jó áron eladha- | tó zöldtakarmánylisztből. Nemrégiben érdekes és hasz­nos kiállítás nyílt meg Buda­pesten, a Belügyminisztérium Népköztársaság úti bemutató termében. A „Kék fény” va­gyonvédelmi kiállítása már a Betörőfogás a lakosság segítségével^ megnyitást követő órákban sok látogatót vonzott. Ez nem is kü­lönös- hiszen a két teremben el­helyezett tablók, hatalmas fény­képek, megtörtént bűnügyek re­konstrukciója, különféle riasztó- és elektronikus jelzőberendezé­sek egész sorát láthatták az ér­deklődők. • Az a „kétes hírű dicsőség”-! művesszövetkezet ügyvezetőjét és így indultak a bolthoz. Út­közben találkoztak két idegen férfival, akiket alaposan szem­ügyre vettek. Még nem értek az üzlethez, amikor találkoz­tak a rendőrjárőrrel, akinek el­mondták az esetet. A rendőrök késlekedés nélkül az állomásra indultak és ott igazoltatták a Természetesen a Békés me­gyei eseteken kívül sok egyéb érdekes, a bűnügyek megelőzé­se szempontjából hasznos tanul­ságokat lehet levonni a kiállí­tott anyagokból Képes riport számol be arról, hogyan „áll össze” egy-egy Kék fény adás, láthatjuk azoknak a bűnözők­nek a portréját, akiket a Kék fény adása nyomán fogtak el. Itt van kiállítva a betörésbiz­tos Toldi páncélszekrény, amely­nek érdekessége, hogy sorozat- gyártása előtt a prototípust két- a kasszafúrásban országos hírne­vet kivívott „mackós,, próbált, persze legálisan rendőri felügye­lettel és tekintélyes összegű ju­talom reményében kinyitni. Ez a kudarc felér a legjobb minő­sítésű bizonyítvánnyal. Az is kiderül a kiállítás anyagából, hogy a legtöbb bűnügyet és anyagi kárt meg lehetett volna előzni nagyobb körültekintés­sel, a társadalmi tulajdon foko­zottabb védelmével és a techni­kai berendezések szélesebb körű alkalmazásával. B. ©. 230 Tagon O iuccrnaliszt export Gyanújuk — hogy betörő jár azt üzletben — beigazolódott azzal is, hogy az ajtót lezáró lakatot lefeszítve találták. Elrohantak az üzletvezetőért, felköltötték, majd közösen értesítették a föld­port felvert „szarvasi üggyel” is. A „Melléküzemág — mellékút” címmel összeállított tabló ismer­teti azt a bűnügyet, amelyben melléküzemág ürügyén a bűn­ügyben résztvevők közel 200 ezer forint értékű kárt okoztak a szövetkezetnek. A kiállítás egyik érdekessége a riasztóberendezéssel ellátott pénzszállító táska, (Fotó: Gottvald Károly)

Next

/
Oldalképek
Tartalom