Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-21 / 275. szám
TARKA HASÁBOK! Termelési tanácskozás Humorszolgálatunk A skót elmegy az orvoshoz, és elmondja neki betegsége tüneteit. Az orvos azt tanácsolja, hagyja abba az ivást - és a dohányzást. A skót feláll és távozni készül. Az orvos figyelmezteti: — Uram. nem fizetett az orvosi tanácsért! — Tudom, de én nem is fogadom meg ezt a tanácsot! •** Az újdonsült házaspár járja az üzleteket és lakberendezési cikkeket vásárol. — Bárcsak lenne annyi pénzem — mondja a férj —, hogy vehetnék magamnak egy elefántot. — Ugyan, ne viccelj! Minek nekünk egy elefánt? — kérdezi csodálkozva a fiatalasszony. — Nem is az elefántra vágyom, hanem arra, hogy annyi pénzem legyen! ••• —- Nos, hogy ízlik a házasélet? — kérdezik a barátai az ' újdonsült férjtől. — Nem rossz, csak a féleségem állandóan pénzt kér tőlem. — És mennyit adtál már neki? — Még semmit. **» Nászéjszaka. A fiatalasszony már ágyban van, a férj az ablaknál áll és nézi a csillagokat. Felesége türelmetlenül hívja. — Gyere már, drágám! — Ma nem, édes. Anyám azt mondta, hogy ez lesz életem legszebb éjszakája és én nem szeretnék egy percet sem elmulasztani belőle! **• A pszichiáter új betege panaszkodik: — Doktor űr, nem tudok így tovább élni. A feleségem otthagyott és egész családja évek óta nem vesz rólam tudomást. A pszichiáter irigy szemmel néz páciensére és megkérdezi: — Árulja el, kérem, hogyan csinálta ezt? *** A skót cég kereskedelmi utazója táviratot küld vállalatának: — „Hóviharban elakadtam. További utasításokat kérek.” Postafordultával jött a választ «•B**BBaBBaBBeB*a9aaBBeeBaaaaBBaBaBBB9BBBaaai „Azonnal kezdje meg nyári szabadságát” Egy fiatal könyvelő bemegy az igazgatójához: — Igazgató elvtárs. én már két éve végzem itt három ember munkáját talán megérdemelném a fizetésemelést. — A fizetését nem tudom felemelni — mondja az igazgató —, de mondja meg nekem a két másik nevét, azonnal felmondok nekik. •«* A bíró megkérdezi a kávéházi kabáttolvajtól: — Foglalkozása? — Használt ruhaneműkkel kereskedek. Az apa így szól a fiához: — Már megint pénzre van szükséged? Nem tudtam, hogy az egyetemi tanumányok ilyen sokba kerülnek. — Pedig még csak nem is tanulok úgy igazából. A zsúfolt villamosban egy férfi megszólítja a mellette álló fiatal lányt: — ‘Tudja, hogy maga enniva- lóan aranvos? — És .ön tudja, hogy jól nevelt emberek kézzel nem esznek? ••• A postán. A „Poste restante” ablakhoz odamegv egy fiatal lány és megkérdezi: — Érkezett-e levél ö. T. jeligére? — Érkezett, de már hetek óta itt hever. — Nekem nem sürgős. E két betű annyit jelent: örökké a Tiéd. **• A rendőr: — Felírom önt gyorshajtásért. 80 kilométeres sebességgel ment át a falun. — Kérem, írja, hogy százhússzal mentem. Szeretném ugyanis eladni ezt az autót Valamikor szép és fiatal voltam — mondja Novák —, de a szülészeten elcseréltek, i»9BBBBBBBBBB9B9ea9BB9BBBBBB*!»B«»aBBaBBBB«i Morzsák így könnyű... Valamelyik újságban olvastam a következő hirdetést: „Érdemes meghalni! Már négyszáz forintért príma kivitelezésű sírkövet kaphat a SÍRKÖVÁLL- nál”. így könnyű, ha valakit saját halottjának tekint a vállalat. Figyelmeztetés Ha valakinek elment az esze, még nem keli bejelenteni a tanácsnál a lakásváltoztatást. Keresztkérdés Ügyvéd: Szóval azt állítja, hogy a függöny mellé függöny- tartót is vásároltak. Vagy nem igy volt? Fél: Nem!... Amikor szabadidőm volt. én tartottam a függönyt. Utána meg a feleségem... „Vigyászhir" — Miért jöttök ki olyan gyászos arccal az üzemi konyháról? Talán meghalt valaki? — Igen. Tizenhét naposcsibe. fLppen most fogyasztottuk el. Cukkolnak Szintén egy hirdetésben olvastam ez év november 18-án: „Most szerezze be téli kerítés- szükségletét...” Köszönöm a tanácsok Épp elég szükségletem van enélkül is. Méghogv újat szerezzek hozzá! , Hj! — Te tapasztalt influenzás vagy. Mondd csak, hogy kezdődik a hong-kongi? — „H”-val. Elfogadható ok — És tulajdonképpen mi vitte arra uram, hogy 13 évi házasság után állj-t kiáltson és beadja a válókeresetet? — Mert csak most jutottam szóhoz. Müvészreklám — Milyen fát használ legszívesebben művész úr, gyönyörű, szívet-lelket felmelegítő faragásaihoz? — Hát... a legutóbbi időben leginkább aprófát és amikor lehet kapni, Tüker alágyújtóst is... ». é. Megjegyzések j errői-arról m EGY TÁRSADALMI TÖRVÉNY j Csak az nem lép soha más • tyúkszemére, aki mozdulatla- ! nul egyhelyben álL (Daniel Stem) : *»« ÖREGSÉG-FIATALSAG Aki azt állítja: túl óreg ahhoz, [ hogy valamit megtanuljon, az j sohasem volt fiatal. (Franklin P. Jones) ; **» EGY KIS FILOZÓFIA Egy uncia bocsánatkérés ér • annyit, mint egy tonna magány, (Joseph Joibert) — Biztos ami biztos, én viszek magammal a tanácskozásra St ! napra szóló hideg élelmet.A VILÁG LEGRÉGIBB MON- £ dAsa: • „Amikor én fiatal voltam, ilyes- 2 mit nem csináltam!” í (Readér ’s Digest) Teiie!ségkutatás Heinrich Laubénak, a bécsi Burgtheater egyik legjelentősebb igazgatójának csalhatatlan szimata volt a tehetségek felkutatásában. Egy ízben például valamelyik kisvárosban szerződtette Auguste Badius-t egy olyan szerepre, amely csupán két szóból állt: „Oh, atyám!” Badius később a színpad egyik kiválósága lett. Laube volt az, aki, amikor először meghallgatta Josephine Wesselyt, Paula Wessely nővérét, rögtön kijelentette: — Ebből lesz valaki! Ennek könny reszket a hangjában! : Miért hozzátok ide ezeket az ágyakat? Hogy dolgozóink kényelme sebben aludjanak-. Heinrich Laubét egy ízben felkereste egy módfelett pimasz színész, hogy az igazgató meghallgassa. A színész mielőtt elkezdte próbajátékát, bőbeszé- dűen kijelentette: — Természetesen jól tudom, hogy a tehetség a lényeg. A sikerhez azonban egy adag szemtelenség is szükséges! Laube nyugodtan végighallgatta. A próbajáték után azután így szólít: — Kedves barátom, magának inkább csak a szemtelenséggel kellene próbát tennie. G. Gy. — Vigyázok, nehogy a szép szavak elszánjanak.(Kesztyűs Ferenc rajzai) •aaaaaeaa«'. ■ ■■■■auaai Neveletlenség S A fiatal feleség: | „Nézd, szívem, mie• lőtt tovabbmennénk s meg kell értened, hogy g a mi házasságunk Je■ nővel, nem olyan, mint j a többi. A mienk igaz i szerelem volt, akármi- : lyen banálisán hangzik t is ez neked, aki mindig 5 azt magyaráztad, mint 5 hű barátnő, hogy a fér■ fiákban nem szabad • bízni, mert mind aljas i disznó. Nem vagyok ki- £ mondottan féltékeny, de ; féltem Jenőt. Hátha ■ megváltozik? Hátha • mégis lecsapja a kern zemről egy másik nő? \ Tudom, hogy ez lehe- l tetten, de mégis, az em- g bér nem lehet eléggé ■ óvatos. 5 No de, amit mondani ! akarok, ez csak annyi, ! hogy elmentem nyaral- | ni Siófokra, egyedül, i mert a férjemet otthon | fogta a munkája. Gondoltam, egy hét nem nagy idő, talán még jót is tesz egy kis távoliét és ha kibírhatatlan honvágya támad ■ utánam, hát leszalad- í hat hozzám, ha csak | egy-két órára is. S Az első napon minden rendben, az idő jó g volt, a nap sütött, ahogy illik, a Balaton is kitett magáért. De aztán beköszöntött a rossz idő. Hideg lett, térdig érő szélben mászkáltam a parton, nem győztem fázni, az emberek sápadtak voltak és szök- dösni kezdtek hazafelé. A harmadik napon már nem bírtam tovább és én is, se szó, se beszéd, otthagytam a Balatont és minden külön értesítés nélkül hazaszöktem Pestre. Vissza Jenőhöz! Nyugtalan voltam, amikor éjjel tizenkettőkor kinyitottam lakásunk ajtaját. És ha Jenő nincs egyedül? Ha van nála valaki? Ha ágyban találom őket? Belehalnék. Vagy felpofoznám a nőt. Esetleg Jenőt? Ki tudja? Benyitottam a hálószobába és hirtelen el- szégyeltem magam. Jenő,az én kis Jenőm, ártatlanul feküdt az ágyban és olvasott. Nem tudott aludni, mert teljesen egyedül volt és hiányoztam neki! Láttad volna a megkönynyebbülést az arcán, amikor megtudta, hogy végleg jöttem haza, mert befejeztem a nyaralást. Hiába, Jenő csak egy win! A férj: „Hát öregem, képzeld mi történt, még most is frászt kapok, ha eszembe jut! Tudod van ez a kis szerelem, ez a Manci, az irodából, kedves, csinos, sze- leburdi és hiába, én ilyen természet vagyok, hogy ha tetszik nekem valaki és viszont, hát nem nagyon jut eszembe, hogy három évvel ezelőtt örök hűséget fogadtam valakinek. A Manci már több mint egy éve tart, remek ki- kapcsolódás, bűbájos lány, nincs párja, kedves, mulatságos, és persze, amikor a feleségem elment eoyedül nyaralni, nyomban beszerveztem. Zöttytelenül ment is a dolog, és a harmadik napon arra kértem, jöjjön el hozzám, aludjon nálam, hiszen a feleségem még javában nyaral, nincsen semmi vész. El is jött, édes volt, mint mindig, aztán valami egészen hülye, kis szamárságon összevesztünk. Manci felkelt, felöltözött és hazament: Őrjöngtem a méregtől, iszonyúan sajnáltam, hogy így elromlott az éjszakám. Ökölbe szorított kézzel próbáltam aludni, aztán feladtam és olvasni kezdtem. Két oldal után valami zajt hallottam. Már arra gondoltam, hogy Manci mégis visz- szajött. A feleségem állt a hálószoba küszöbén. Olyan zavarba estem, hogy a nevemet is elfelejtettem. Amikor kicsit magamhoz tértem, áldottam Mancikám szent nevét, amiért ilyen érzékeny, könnyen sértődik. De ami a fő, ami végképp megkülönbözteti egy feleségtől: mindig telefonál, mielőtt jönne. A hallgató: — öregem, az asszonyok a házasságban mind neveletlenek lesznek. Ke P,