Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

Elkészült Ruziesk.ty György szarvasi festőművész kiállítási csarnoka Húsz méter hosszúi, tetőmég- világításos műtermes fetállftó- csarnoMcal bővítetté a városi ta­nács Szarvason Ruzicskay György festőművész Erzsébet-li­geti alkotóházát. A város szü­lötté — aki minden étben ta­vasztól késő őszig szarvasi al­kotóházában él, fest éa fogadja a művészpórtodó közönségét —, az új műteremben festi majd meg Szarvas váron fejlődéstörté­netét A tanulmányra jzok már készölnek. A tervek szerint hat­van—hetven képen örökíti meg a művész az újratelepítésének 25#. évfordulóját ünneplő Szarvas város történetét A ma­gyar szlovák nemzetiség lakta Körös parti városban hazánkban páratlan művészeti emlék őrzi majd a fejlődéstörténetet. Román néprajztudós Békés megyében A hétfői napot Békés me­gyében töltötte Georgette Stoi­cs, a néprajzi tudományok doktora, a bukaresti falumú­zeum osztályvezetője. Megis­merkedett a Tudományos Is­merétterjesztő Társulat me­gyei szervezetének életével, Gyulán pedig meglátogatta a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének székházét, ahol Szilágyi Péter főtitkár fogadta. Este a TIT gyulai természettudományi előadótermében gyulai s méh­keréki hallgatóság előtt A szo­cialista néprajz hatása, szerepe a szocialista román kultúra alakításában címen tartott ro­Határidő előtt ápolt fel a ház Babosék öröme és bánata Szerbusz 99 Az endrödi ligetben Mépült egy csinos, kétszintes családi ház. AZ építkezés körüli bonyo- dalrrakrói a múlt havi szá­munkban szóltunk. A kivitele­zőt, Gyom» és Környéke Építő­ipari Ktaz-t a határidő elmu­lasztása és a minőségi hibák miatt elmarasztaltuk. A ktsz elnöke emiatt a szerkesztőséghez intézett levelében neheztelt főt fejezte ki. Ezt kővetően meghí­vót küldött a ház műszaki át­adására. Nyilvánvalóan azzal az elgondolással, hogy levél beli állításéit tényekkel igazolja. Sábosefc házának műszaki átadására a ktez-től hárman érkeztek: Conda Károly elnök, Jenői Bahnt építésvezető és Viiiczi József műszaki vezető. A szobában néhány pillanatig feszült csend uralkodik. Babos József á padlót vizsgálja. Fele­sége az ajtónál áll, szúrós te­kintettel méregeti a hárwp ve­zetőt. — Nézzék meg ezt a parkettét. — Á szakmai előírás szerint a réseket hé lehet tömni. — A tömftéet a férjem pisz­kálta ki, hogy lássák maguk is, milyen munkát végeztek. — Két míIHmétemyi hézag a megengeoett. — Csakhogy itt több a hézag Űjra rakathatjuk a parkettát. — Nem ken azt újra rakatni. A tömítés is megfelel. As mi azt elvégeztük. — De amikor «érződé* kö­töttünk, nem ilyen munkáról volt sző. — Sajnos nem vsát parkettá zó szakemberünk. — Akkor engedjenek m árból. — Mennyit? 5# Százalékot--- Az már túlzás — Akkor pedig a bírósághoz fordulunk. A bíróság majd el­dönti. — Harminc százídékos áren­gedményt adunk. — De a másik szobára is. Ott la rosszul rakták 1« a parkettát. — Akkor a cigánytelepről hoz­ták. — Ugyan. — A rolódob maguk szerint jó? Tessék erre felelni. — Nehéz nem szakemberrel vitatkozni. — Az igaz, hogy nem vagyunk szakemberek, de szemünk ne­künk is van. — Mi bajuk van a dobbal? — Ez a nyílás! — Esztétikai probléma. — Esztétikai?! Maguknak jó minőségű munkát kellett volna végezni, ezt ígérték. — Maguk pedig, állandóan kő- íözködnek. — Ez a ház 235 ezer forintba került... És, hogy beszélt velem, «mikor bementem az irodájába! — Ezt az ablakot így gyártot­ták. Farostlemezzel van burkol­va. Csak a szegélyléc hiányzik. Bár a Vfta már már .szemé­lyeskedéssé fajul, mégis van jó oldala is. Kizárja a formalitást. Az átadás-átvétel a szerződés utolsó aktusa. Az átvevő alapo­san meggyőződik arról, hogy a ház, améiynek tulajdonosa lesz, megfelel-e a megállapodásnak. Az átadó pedig válaszol a kifo­gásokra, ha tud, ha .pedig nem, akkor kénytelen engedni az ár­ból. Ez a szabály érvényesül Ba­bosaknál. Minden bizonnyal azért, mert az építtető közvetle­nül adja át « tulajdonosnak a lakást, nem pedig más szerv közbeiktatásával, ahogy ez saj­nálatos módon gyakorlattá kezdi Válni megyénkben. Persze az j építtetőnek ilyenkor is módjá­ban All. hogy a hibákért máso-1 kart okoljon: baj van a tégla- kiutalással, nagy a munkaerő-, elvándorlás, a TÜZÉP-telep-tól olyan faárut vásáréi a ktsz, amilyenhez jut. Sajnos ezek a ki fák adások pedig fedik a való­Az építtetőt azonban $ mindez nem érdekli. Neki ház j keli. Mégpedig olyan, amilyet a 5 szerződés megkötésekor megái- ; modott. — Var», amit jól megcsináltMc; j a fürdőszoba és a konyha. Á S földszinten az ablakon kívül más hiba nincs is. — A csempék garanciálisak, — Hanem a kinti vakolást, — Az is garanciálist, — Repedezik. j — Kibírja a telet. És ha kibír, j ja, akkor nem lesz vele baj. — De nem bírja ki. — Ha nem bírja ki. tavasszal megcsináljuk. — Foglaljuk írásba. Nem dől hozzánk a pénz. Hárman dol­goztunk erre a házra. — Nézze meg a szomszédét — Nem nézem én senkinek a házát. A vakolat rossz. — Nem kell írásba fogtaíni, hiszen azért van a garancia. — Nem hiszek én Senkinek. 3 Átejtették az ablakokkal. Ne- j kém írás kell • — Ha ragaszkodik hozzá, meg- i Csináljuk. — Akkor szent a béke Azzal a meggyőződéssei in­dultunk Babosék házának mű­szaki átadására, hogy olyan | esetnek leszünk szem- és fülta­núi, amiről csak dicsérettel ír­hatunk. Am közbeszóltak a mi- nősegi hibák. Az viszont, hogy fraboeék hár zát határidő előtt építette fel a ] ktsz, jóleső érzéssel tölti el: nemcsak a tulajdonosokat, akik már be is költöztek, hanem az újságírót is. Mert a határidő nagy szó az építőiparban. Lám, vannak vállalkozók, akik be­tartják, sőt a „határidő előtt” szót is Ismerik. Reméljük nem­csak egy példa erejéig. Seréül János A kedves vendég ne csodáié kozzon, ha a szeghalmi presszó* ban úgy jár, minit az na idős bácsi, aki üveg sörét elfogyaszt­va búcsúzni készült; a csinos széke pincérlány odaugrott, fel­segítette a kabátját és üdvözlő- sére anmyk válaszolt, hogy ,&ser. busz”. Megbocsátható „bizalmasko­dás?' ez, hiszen a két Krüger- láng — Sonja és Ilona — csupán pár napja tartózkodnak Magyar- országon, az ff DK Komám fo­gyasztási szövetkezet és a ma­gyar szövetkezeték köaöiti egyezmény alapján. 1919 áprilisában a szeghalmi ÁFÉSZ két tfjá szakmunkása — egy szakács és egy pincér — utazott az NDK-ba egyéves ta­nulmányútra. Dicséretet és meg­becsülést hoztak haza, és egy kis némertnyelvtudást. Szakmai ismereteiket és a német szét is tudják itthon hasznosítani, ugyanis a Sárréti ÁFÉSZ-nél fo­lyó nyelvtanfolyamon á társal­gásban komoly segítséget nyúj­tanak az ott tanuló szövetkezeti dolgozóknak. A két német kislány is birkó­zik a nyelvtört magyar kifeje­zéssel, amit az oktatójuk azon­nal helyesbít. Most még csak olyan formán hangzik a rende­lésfelvétel, hogy „Tessék par- nancsomi’, s a* üdvözlő formu­lákkal is akad egy kis bej; te­szem azt a búcsúzó idős bácsi­nak éppúgy kijár a „szerbusz”, mint d bejövő iskolás gyereknek a „viseonlattunak". Da hát eltelik az a félév, amit itt töltenek és ne csodálkozzon, az a magyar vendég, «ki majd Magdeburg valamelyik vendég­lőjében keserves németséggel valamelyest érthető szöveget próbál kinyögni; $ a szőke pW- cérlány kicsit szeghalmi akcen­tussal, de bűbájos mosollyal és tökéletesen érthetően megkér­dezi tőle, hogy — Mit paran­csol S talán egy ud-plctt kedvesebb is lesz hozzá, mint a többi ven­déghez. S. Gy mán nyelvű előadást. Dil-flmsrikáríl — Békéscsabán Dél-Am erika partivátimoz- galmai címmel hirdette a Po­litikai Tájékoztató Fórum hét­fői előadását a Megyei Műve­lődési Központ. Beiczi Miklós­nak, a Magyar Rádió spanyol nyelvű adásai vezetőjének előadása és a hallgatóság által feltett kérdésekre adott vála­szai azonban túlnőttek a címert és a távoli földrész szabadság­harcai mellett a forrongó or­szágok belpolitikájával, népei­nek életével, szokásaival iá megismertették a hallgatósá­got. « A tények mhudermél éfca*b- • ben beszélnek. Tény az, — s a j ktsz javára írandó, ami szint«: csodaszámba megy az építkezés; területén —, hogy Babosék háza j Rét él fä hónappal a határidő; előtt készült el. A szerződés sze. : rtht az egyik szobát beköltöz- • hető állapotban augusztus 31-én ■ kellett volna átadni. Ezzel kap- f cskástban volt az az ominózus j határidő-eltolódás, amiért Ba-: boséík szerkesztőségünkhöz for- 3 dúltak. Téhát végeredményben Bahn. ■ síknak örülniük kellene. Amj örömük mögött ott lappang a : felháborodás. Kritikus szemmel ■ vizsgálják a ház minden zugát ; sajnos van máért felháfcorod-: műk. E ■ — A* ablakokat tg nézőéit; még. Ez egy régi ablak. — Á ktsz-nek nincsenek régi ■ eiin.1 óJiáei i " A DÉMASZ BÉKÉSCSABAI ÜZEMIGAZGATÓSÁGÁNAK | SZERELÉSI OSZTÁLYA értesíti a lakosságot, hogy az alábbi ■ helyeken 1971. november 4-én áramsstinefot lőtt Békésen, a Kossuth U. épített kisfeszültségű kábeiSiálOzatot E és közvilágítási berendezésit. Kondoroson, a Gimnáziumi soron épített fctítfeszül-teégü háló. zatot Békéscsabán, a KISZ-táboe környéken épített kisfeszültségű hálózatot. Szabadkígyóson, a ÁFOR-taiep mellett épült kisfeszültségű kábelhálózatot, A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! 320973 IS. — Mi ez? Mi van itt? Mi tör­ténik itt? Csorvás safokbaszofítottan tá­mad. — Mért itt nincs semmi szol­gálati fegyelem! Hányszor mond­tam, vezessük be: félfogadás szerdán és pénteken ekkor és ekkor... De nem! Ide bárki, bár­mikor bejöhet...I Ha legalább lenne egy külön szobám... Ez nem téesz-iroda — ez putri... Tegnap is voltak Itt legalább hú­szán! Bárki hozzáférhetett.., Géza rámered, aztán kiro­han az irodából. Csorvás riad­tan néz utána s az ablakon át. látja, hogy Géza — bukósisak­ját sem csatolva fel — motorra pattan. Cseged irodájában. Géza re* tneg az idegességtől, de fegyel­mezi magát — e» egy kicsit még a parasztember ösztönös meg- hunyászkodása, amikor nagy ha­talmú emberrel áll szemben. — Szeretném ttídni, Csegei elvtárs, ml bajotok velem. ÉS ha valami bajotok van, niért nem mondjátok meg a szemem­be. Nem Vagyok gyerek, hogy ne tudjam elviselni az Igazat. Ha le akartok váltani — tessék I Nem volt nekem abból hasznon!, hogy tfz évig a téeszért dodgoa- tam... De ez a pókháló, ami! kivetettetek körém ez... ezt nem érdemiem. Csegei csodálkozik, — Miféle pókháló? — Miköz­ben beszél, a különben üres páncélszekrényből előveszi a pá­linkás demizsont. meg két po­harat s a puszta asztallapra ra­kodik. Tölt. — Nem értélek, Nik* iái elvtárs. Miféle pókháló?... A felügyeleti szervnek az a köte­lessége, hogy a törvényesség fö­lött őrködjön... — Node, hogy meritek felté­telezni rólam...? — Mi nem tételezünk fel sem­mi! Az ellenőrzés még néni gyanúsítás. Mért kell ezt úgy felfogni?-. Mért vagy ilyen ide- ges? — Te Is tudod, milyen könnyű megkeverni a* embereket. írtak rólam egy mocskolódó cikket, azóta Is az motoszkál az embe­rek fejében: valami baj van a* elnökünkkel. Ügy látszik Vala­mi baj van az elnökünkkel! — Majd ez a vizsgálat tisz­táz — vigasztalja Csegei. — Mi alól...? kiált fel Géza tehetetlenül. Ügy látszik képte­len megértetni magát ezzel az emberrel. Csegeá koccintásra emeli poharát Géza is önkénte­lenül felhajtja az itáll Csegei visszaül Megváltozik a hangja. \ — Az élvtársak nem helyes­lik, hogy Selyem Zsigát elbo- csájtottad. — Géza felüti a fe­jét. — Mert ha hanyag lenne, trehány, hozzá nem értő,.. Vagy az? — Nem. De... — Ha millión károkat okozott volna a szövetkezetnek... Vagy okozott? — Nem. De.., — Ősegei her» hagyja befejezni a mondatot. —i Van nekünk egy állanti gazdasági igazgatónk, aki min­den évben okoz tízmilliós kárt. Mégsem váltják 1«, mert amúgy „jő élvtárs, régi elvtárs”. — Csegei rfkomorodik. — Ez hely­telen. Ez ugyanúgy szélsősége«, mint a fi túlzott szigorúságotok „A szocializmust azokkal az emberekkel kell felépíteni, akik vannak.” — Géza megint szólni akar, de Csegei megállít­ja. — Selyem Zsiga nem lopott. Amit csinált, azt nem lehet úgy megítélni, mint egy lopást. Ha valaha az életben Is lopott vol­na, akkor — bocsánat — nem egy szál gatyában ment volna oda hozzátok. És ha nálatok lo­pott volna, akkor már rég fel­építette volna a házát Néni Igaz? — De. Valószínű. Én nem akartam elküldeni, de a vezető­ség leszavazott. —< A téter többet veszít véle, mint Selyem Zsiga. — Most már mit tehetünk? — kérdezi Géza. Csegei azt hi­szi, hogy Nltelal puhul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom