Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-16 / 270. szám
Elektronikus levélke Timlrjázev, a Mváló növény- fiziológUís már a század elején megjósolta, hogy eljön az az idő, amikor automatizálni lehet a növények vízháztartását. És ez ez idő most elérkezett. Az ^elektronikus levélkének” nevezett adattovábbító segítségével időben és pontosan meg lehet állapítani, mit igényel a növény. A növény — az állatoktól eltérően — néma lény, vagyis nehezen érzékelhető, hogy miből, mekkora mennyiségre van szüksége. Az „elektronikus levélke” azonban megtanítja „beszélni” a növényt, vagyis elektronikus jelek formájában továbbítja a szükséges információt a számítógéphez. Mesterséges köd Az ötletet a vitamindüs növények termesztésének meghonosítása adta. E növények oltó- vesszői szeszélyesek csak akkor eresztenek gyökeret, ha a sejtekben megfeledő a nedvesség belső nyomása. Ahhoz, hogy ezt a szintet tartani tudjuk, a növényből csak nagyon lassan távozhat el a nedvesség. Ezt mesterséges köddel lehet elérni, mert így szabályozható a viszonylagos nedvesség-tartalom, s a leveleket, a szárat vékony vízlepel borítja. A csipkebogyó, a kakaó, a kávé, a rózsa, a ribizli, zöld, gyorsan növekvő vessződ ilyen körülmények között nagyon hamar gyökeret eresztenek. A világ sok országában dolgoznak a mesterséges köd előállításán, mert segítségével erőteljesebben növekszenek a cserjék, kevesebb területet igényelnek, könnyebbé válik az öntözés, a permetezés és a növényápolás, maguk a növények pedig jobban ellenállnak a betegségeknek. kentá a vízfelhasználást. Mla a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Angliában gyártanak ilyen műszereket. Az ,,elektronikus levélke” egy szigetelőből áll, amelyre két elektródát erősítenek. A vezető tulajdonságokkal nem rendelkező lemezt készíthetik texto- litból, ebonitból. porcelánból, plexiből. Jól kihasználható a polietilén alapra rögzített platina- elektróda is, amelyeket szűrőpapírszalag köt össze. Az elektródák távolságának változtatásával úgy lehet szabályozni a vízadagolást, hogy az a gyökeret eresztő oltóvesszők sejtjei fiziológiai állapotának a legjobban megfeleljen. ,,Beszélni” tanulnak a növények Az elektronikus adattovábbítót eredményesen próbálták M szabadban lévő talajon és különleges kamrákban is. Segítségével szinte állandó nedvesség- tartalmat sikerült elérni. Ezek- utóm nem nehéz elképzelnünk, hogy előbb-utóbb megjelennek majd olyan adattovábbítók, amelyék jelzik, ha a növény nit- rogénhiánnyai küzd, ha hiányoznak különböző ásványi sók, és igy tovább. Az agrokémia eszközeivel biztosítani lehet a növény fejlődésének legoptimálisabb feltételeit. Az a lényeg, hogy mindig tudjuk: mire van szüksége a növénynek. Ehhez nyújtanak segítséget az „elektronikus levélkék”. udomány echnika Új gyógyszeralapanyagok Sok növény tartalmaz biológiailag aktív anyagot. Az alkaloidokat, a növényekből nyert gyógyító anyagokat a népi gyógyászat mellett egyre inkább alkalmazzák a modem gyógyszergyártásban is. Elterjedésüknek azonban a jelentős akadálya erős mérgező hatásuk. E káros hatás csökkentésében a kutatók az alkaloidoknak azt a tulajdonságát igyekeznek felhasználni, hogy összekapcsolhatók más vegyületekkél vagy elemekkel. Az egyik így kapott alkaloid ideiglenes nevén „be- ralin” berberin bői és klórmolekulákból áll. Mérgező hatása sokszorosára csökkent, hatóereje változatlan maradt. Ugyancsak jelentős a glicilcitizin, amelynek toxikus hatása 20-szor kisebb, mint a citiziné. Az alkaloidok toxikus hatásának oka feltehetően abban rejlik, hogy a sejtbe való behatolásuk — lévén „idegen” anyagok — „harc” árán megy végbe, ami a sejtet rombolja. A tudósok most alkaloidok és aminosavak összekapcsolásával ennek kiküszöbölésén fáradoznak. Madárrejtély Még mindig megöldatlan ugyanakkor a másik probléma, hogy a túlságosan erős mesterséges köd ki ne lúgozza a növényekből az értékes ásványi «»ókat, de a mesterséges köd szabályozása bonyolult feladat. Erre a célra megpróbáltak felhasználná különféle nedvességmérőket, óraműveket, hőszabályozókat, érzékeny egyensúlyozó műszereket, fotocellákat és így tovább, változó sikerrel. Az „elektronikus levélke” viszont csaknem egy tizedére csőkaz Élszaki Sarkon Ornitológusok az Északi Sárik övezetében egy eddig nem észlelt és a maga nemében példátlan érdekességekre lettek figyelmesek a madárvilágban. jÉszre- vették, hogy igen szoros barátság áll fenn egy libafaj és egy ragadozó madár között. A vö- rösbegyű liba, amelynek rendkívül szép fehér-fekete tollazata, piros melle és különleges hangja van, az év legnagyobb részét délen tölti, Iránban, vagy a Kaukázuson túli térségben, de csak a sarM övezetben kelti ki tojásait. A fiókáknak sok ^ellensége” van, de megvédi őket a sólyom. Ez a különben rendkívül támadó madár, amelytől még a farkasok is óvakodnak, úgy nevelik a libafiókákat, mint a sajátjukat. Hidraulikus „miniprés99 A hidraulikus erő bámulatra méltó teljesítményekre képes; e- melő-berendezé. sekben, közlekedési- és szállítóberendezésekben éppúgy alkalmazásra talál, mint a technika sok más területén. A képen egy hordozható hidraulikus prés látható, mely 5,5 tonna erőkifejtésre képes. A hidraulikus olajszivattyút könnyű kézmozdulatokkal lehet működtetni, miközben a prés vágóéle akár 10—15 mm vastag acéllemezbe is lyukat vág. Az áttörések mérete és alakja a cserélhető szer- számfei kiképzésétől függ. E rendkívül hasznos és sokoldalú ,/niniprés- nek'1 minden fémfeldolgozó üzemben helye lenne de különösen jó hasznát veszik ott ahol n>”cs mód a hegesztésre (pl.: robbanásveszélyes bányákban), sínvégek, lemezek, tartógerendák csavarozással, vagy sz . zseléssel való összeerősítéséhez köny- nyű vele elkészíteni a lyukakat, Nagy óra — nagy múlttal A hagyomány tisztelő angolok — annak ellenére, hogy IMS. február 18-án letértek a greenwichi középidő-számításról, igazodván a közeli európai fővárosok időszámításához — helyén hagyták a Nemzeti Tengerészeti Múzeum kapuossdopan lévő órát, mely m középidőt mutatja. Korábban a múzeum épülete volt ács otthona, az 1676-ban alapított híres Greenwichi Csillagvizsgálónak. Az órát — az ekű ilyen nagy méretű elektromos időmérő szerkezetet — 1852-ben szerelték fel mai helyére. Érdekessége, hogy számlapja 24 órás beosztású, tehát a kismutató napjában csak egyner »' körbe. A greenwichi középidő még ma Is támpillére a —«- m asztronómiának, a meteorológiának. Nemzetközi megegyezés rint mindezen tudományok számításaiban a Green wichen lithnliuin ® délkört (és az ehhez kapcsolódó időt) veszik Mhwl«u pootal. Az „egyetemes időszámítás” alapjául szolgáló elméleti V «mta. m órától néhány Iábnyira keletre húzódik. Az azsiad influenza vírusa embereket és háziállatokat egyaránt megbetegíthet — mutatta Id a legutóbbi, az A—2-ea vírus okozta világméretű, ún. hongkongi influenzajárvánnyal kapcsolatosan végzett kísérleted alapján egy Tajvan szigetén működő amerikai kutatóintézetben dolgozó amerikai kutató. Amerikai és angol tudósokkal közösen írt tanulmányát a Lancet című angol folyóirat közölte. 1969 júniusában, az influenzajárvány kitörése után fed évvel, a Tajvan szigetén lévő. eddig influenzavírusmentes 3,5 millió sertés 39 százalékát megfertőzte az A—2-es vírus. A sertéseknél izolált vírusok szérum tani szempontból nem különböznek az embereknél talált kórokozóktól. Önként jelentkezőkön végzett kísérletek szerint sertésektől származó vírussal megfertőzött embereknél csak köny- nyű megfázás tüneteit tapasztalták. Néhány európai országban jy kimutatták, hogy a sertéseket megfertőzte a hongkongi influenza vírusa. így Angliában a járvány lezajlása után a Kötések 20—50 százalékánál volt kimutatható a hongkongi vírus antiteste. Az, hogy a háziállatokat könnyen fertőzi meg az influenzavírus. érthetőbbé teszi, miért éppen e vírusoknak lépnék fiel mindig újabb és újabb változatai. Emberi és állati influenzavírusok rekombinációjából könnyen jönnek létre a vírusok újabb fajtái. Az a tény, hogy a sertéseknél izolált hongkongi influenzavírus, embernél csak könnyű megfázás tüneteit idézi elő, arra enged következtetni, hogy az e kórokozókból előállított, élő vírusokat tartalmazó védőoltás hatása biztosabb, mint az eddig használt, megölt eredeti hongkongi influenzavírusból előállított oltóanyagé. A dohányzás megzavarja az éjjeli látást ...mivel a cigarettafüstben lévő szénmonoxid csökkenti a vér oxigén-tartalmát. A nyugatnég msjm/m 1971. NOVEMBER 16. met légierő repülőorvosi intézetének munkatársai egy nemrégiben lezajlott kongresszuson ismertették ez irányú vizsgálataik eredményét, melyek mind a repülés, mind a gépjárművezetés biztonságának növelése szempontjából komoly jelentőségűek. Influenza elleni kutatás
