Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-03 / 259. szám
A látszat értéke M ikénc az elmúlt eveikben, úgy ezen az őszön is ezerszám njentek társadalmi munkára a diákok. Előzőn.' ötték a téeszek, állami gazdaságok teherautóit és csendesnek aligha mondható éneklés meg új és új nevetéshullámokat keltő viccmasélés közepette kivonultak a földek, re, ahol aztán törték a kukoricát vagy éppen szüreteltek — a „pesztrálásukra” kijelölt munkairányítók utasítás© szerint. Törték a kukoricát, vagy éppen szüretelték... Ügy is mondhatni azonban, hogy „törögették”, meg, hogy „szüretelgettek”! Igaz, a diákmunkások mezei kedvét nem méri semmiféle masina^ ám a kísérő tanárok meglehetősen egybehangzó véleménye szerint inkább amolyan tevő-vevő, mánt tényleg komolyam dolgozó iskolásokat hordtak hátukon a hatalmas táblák. „Lustaság”? A szokatlan munka iránti érdektelenség? Komolyabb oka van ennek a féli gyekezetnek! Iktassunk most ide egy „illetékes” szájából elhangzott — természetesen a most taglalt témához kapcsolódó — monológot — Azzal, hogy letörök, mondjuk, öt sor kukoricát — hangzik a meditáció —, tulajdonképpen nem sokat csináltam. Párszáz cső a kupacokban; néhány kosárral több a rakodásnál... Nincs látszata ennek a munkának! Nem sokat számít hogy a csapatlétszám eggyel több vagy kevesebb. És épp így szólhat az a szüretelő, akinek keze lemetszette azt a párszáz vagy párezer fürtöt „Nincs igazán látszata annak, amat csináltam!” Igen, a látszat — a mindem munkák végzőinek oly fontos eredmény! Az persze aligha vitatható, hogy az efféle, nagy területen végzett, együttes munka végeredménye mennyire hasznos. Ám az a tapasztalat is megfontolandó, amelyről a fentebb idézett monológ is szól. Megfontolandó, s a megfontolás nyomán felvethető, hogy a lehetőségek szerint olyan társadalmi munkaalkalmat kellene mind gyakrabban szervezni, amelyeknek minden részvevő számára megmutatkozik a „látszata”. Lehet ilyenekre is toborozni! Ilyen, látszatban gazdag társadalmi munkaakció például a nagyobb diákok, egyetemisták mozgalma, amelyrt a hátrányos helyzetben éLő középiskolások megsegít lsére szerveztek. Több éve kezdődött ez az együttes munka, s elindítói azt a célt tűzték ki, hogy „felvételi-képessé” tegyék a kisvárosi, falusi gimnáziumok minél több, nehéz körülmények között élő diákját Hosszú órákon át vonatoznak, autóbuszoznak e mozgalom önkéntes részvevői azokhoz az iskolákhoz, ahol nyitott könyvvel, füzettel várják őket a segítségre szorulók. A segítségre szorulók, akiknek korrepetálásáért ugyan egyetlen fillér sem jár, de akik bővülő ismereteikké1, átvett és feldolgozott tudásukkal nagyon is megfizetnek minden rájuk fordított óráért Olyan ez az önként vállalt munka, hogy nemcsak a tanítottak érz k a hasznát, de maguk a tanítók is hétről ,hétre lemérhetik elvégzett munkájuk eredményét. Rendszeresen szemükbe tűnik az a nagyon szükséges — látszat. Miként akkor is, ha — söprö- geté^sel, meszelé sei, villanyszer reléssel — klubbá alakítanak egy szenespincét; vagy ha vásznat feszítenek, padokat ácsolnak egy „önerőből” készülő házimozihoz. Ezek a rövidébb idő alatt megvalósuló és személyes sikert hozó feladatok vonzzák igazán a fiatalokat, s ha ezek vonzzák, — a termelés parancsolta nagyobb munkák segítése mellett — elsősorban ilyeneket kell szervezni. Mindezt a látszatért: a jó kedvvel végzett, értéket bőven termő munka látszatáért. Ao I* A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG. ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ 1971. NOVEMBER 3., SZERDA Ára: 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, *59. SZÁM Százéves a békéscsabai vasúti csomépont Emlékünnepség és jutalmazás a jubileum alkalmából Történelmi nevezetességű dátumhoz, fennállásának 100. évfordulójához érkezett el a minap a békéscsabai vasúti csomópont Ebből az alkalomból a Közlekedéstudományi Egyesület békéscsabai területi szervezete, a MÁV Szegedi Igazgatósága, a Vasutasok Szakszervezetének Területi Bizottsága, valamint á MÁV békéscsabai csomópontjának párt-, társadalmi és gazdasági szervei november 2-án, kedden délelőtt ünnepséget rendeztek Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. Ácsa« Mihály, a Vasutasok Szakszervezete területi bizottságának titkára üdvözölte a kétszáznál több résztvevőt, akiknek körében ott volt Nagy István, az SZMT vezető titkára, Benkó Pál, az MSZMP megyei bizottsága gazdaságpolitikai ősz» tályának munkatársa, dr. Haraszti János, a városi tanács I elnöke. Varga Imre, a KBZ megyei bizottságának ifjú- nAikás felelőse, Kiss Károly, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője, dr. Szántay János, a KTE békéscsabai területi szervezetének elnöke, valamint a megye, Békéscsaba és Gyula párt- és társadalmi szervezetének több vezető munkatársa. A megnyitó szavak után dr. Haraszti János, a Békéscsabai Városi Tanács elnöke tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben: részletesen szólt Széchenyi István törekvéseiről az egységes közlekedéspolitika kialakításában és a Szajoi—Arad közötti vasútvonal' építésének történetéről. Mint többek között mondotta: száz esztendeje, 1871. szeptember 14-én adták át a forgalomnak a már meglevő szolnok—aradi vonal mellé a Békéscsaba—Nagyvárad, illetve a Békéscsaba— Szeged vonalat, az akkori elnevezéssel, az Alföld-fiumei vasutat. Ezzel vált vasúti csomóponttá Békéscsaba, s ez határozta meg későbbi gazdasági és társadalmi fejlődését. S hogy ez| így történt — hangsúlyozta —, az elsősorban Békéscsaba község vezetésének köszönhető, amely jóval száz esztendővel ezelőtt felismerte a vasúiban rejlő lehetőségeket, amikor ahhoz» igyekezett minden anyagi segítséget megadni. Sók-sok véré jt ékes munkával, küzdelemmel 1869-fcen elkészült a Csaba —Gyula, majd 1870 nyarára a Csaba — Orosháza — Hódmezővásárhely vasútvonal, míg 1871 szeptember közepére az egész vonalszakasz, amely Békéscsabát az észak—dél és kelet—nyugat irányú vasúti közlekedés csomópontjává tette. Haraszti élv társ ünnepi beszéde után két korreferátum hangzott el. Dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Levéltár igazgatója sok korabeli ténnyel illusztrálta azt a küzdelmet, amely az Alföld—fiumei vasútvonal megyei szakaszának építését jellemezte. Végül is sikerült megépíteni. Ezzel Békéscsaba olyan gazdasági és közlekedési központtá válhatott, aminek most lehetünk igazán szemtanúi. Katona Gábor álló. Őszi forgalom a békéscsabai pá'yaud varon. (Foiő: Demény) másfőnök-heiyettes korreferátu-1 mában a csomópont dolgozódnak 1904—1905-ös sztrájkját, és az 1919-es Tanácsköztársaság harcaiban való részvételét elevenítette fel, majd a felszabadulás utáni fáradozásukat, a vasúti, közlekedés fejlesztéséért tett erőfeszítéseiket és munkájukat méltatta. Az ünnepségen ezután Kiss Károly, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője tartotta meg előadását A közlekedéspolitikai koncepció hatása Békés megye közlekedésére címmel, amelyben áttekintést adott a napjainkig tett intézkedésekről, a korszerű vasútüzem építésében eddig elért eredményekről. Amint elmondta, a koncepció fejlesztési ütemtervének keretében Békés megyében először az országos törzsvonal-hálózathoz tartozó Budapest—Szolnok—Békéscsaba—Lckösháza nemzetközi fővonal korszerűsítése történik meg az országban alkalmazott legmagasabb, az európai közforgalmú vasutak helyzetének megfelelő technikai színvonalon. A pályarekonstrukcióra eddig megyénk területén 525 millió forint beruházást valósítottak meg Ezenkívül a vonalszakasz korszerű biztosító berendezésekkel való ellátására 214 millió forintot fordítottak. Szólt arról, hogy a IV. ötéves tervidőszak alatt ezt a vonalhálózatot is villamosítják. Jelenleg a szerelvényeknek 46 százalékát gőz-, 54 százalékát Diesel-mozdonnyal és motorkocsival vontatják. A fejlesztések és korszerűsítések révén a IV. ötéves terv végére a villamos vontatás aránya 28, a Diesel- és motorkocsi-vontatás 67 százalékra növekszik a megyében. Kiss elvtárs előadásában részletesen beszélt azokról a feladatokról, amelyek végrehajtásával tovább fejlődik megyénk vagútl és közúti közlekedése, személy- és áruforgalma. Beszéde után a csomópont harmincöt dolgozójának igazgatói dicséretet, ötvennek pedig pénzjutalmat adott át a centenárium alkalmából, majd a megemlékezés Ácsai elvtárs zárszavával fejeződött be. P. P. Ülést tart az MSZMP Központi A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését 1971. november 3-ra. szerdára összehívták. A Politikát Bizottság a nemzetközi helyzettel és az államélet továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdések megvitatását javasolja. Koszorűzásí ünnepség november 6-en a békéscsabai Lenin-s*obornál A párt-, az állami és a tömegszervezetek, az üzemek, a hivatalok már készülődnek a megyeszékhelyen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulójának méltó megünneplésére. November 6-án két koszorúzásra kerül sor Békéscsabán: délelőtt 10 órakor a szovjet hősök emlékművénél helyezik el a kegyelet virágait a KISZ-alapszervezetek és az úttörőcsapatok képviselői, majd 11 órakor koszorúzása ünnepség lesz a Lenin-szobor- nál, ahol a fegyveres erők díszőrséget adnak. Tiszta határral tisziitik november 7-ét Hagyomány már a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben, hogy tiszta határrál köszöntik november hetedikét. A 10 ezer holdas szövetkezetben — figyelembe véve a magas terméshozamokat és a szeszélyes időjárást — ez nem kevés gondot okoz. Ennék ellenére az idén is derekasan állják a sarat. A búzavetés gondját már letették. Kiváló minőségben készült vetőágyba hullt a jövő évi kenyémekvaló. Ugyancsak befejezték az almaszüretet is. Ez az egyetlen közös gazdaság több mint 530 vagon jó minőségű almát szüretelt. Egy részét külföldre, a többit hazai piacon értékesítik. Az utolsó táblákon dolgoznak a betakarító gének s szántanak a traktorok. November hétre nem lesz műveletlen terület a Vörös Csillag Tsz határában. Szovjet vendégeink Békéscsabán és Gyulán .1 Kedden délelőtt Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta a megyénkben tartózkodó penzai delegáció tagjait, D. t(. Zlobinát, B. N. Molcsanovot és B. A. Bar mint, akik baráti hangon emlékeztek meg eddig nálunk töltött napjaikról, a megismert emberekről, meglátogatott intézményekről. A fogadáson a szovjet vendégek mellett részt vett Engedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára is. A nap második felében Gyulára utaztak Penza képviselői. ahol megtekintették a várat, az Erkel Ferenc Múzeumot, a Várfürdőt, meglátogatták Koszta Rozália festőművészt, este pedig a Zeneiskolában meghallgatták a Postás Szimfonikus Zenekar hangversenyét. Ma szintén Gyulán tartózkodik a delegáció, találkoznak a város vezetőivel, meglátogatnak néhány üzemet, megkoszorúzzák Vlagyimir Iljics Lenin szobrát, majd lakásán felkeresik Csoór István írót.
