Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-14 / 269. szám
A politikai könyvnapok megyei megnyitója Szarvason Vétettek a párt és a szocialista erkölcs normái ellen amrSer 12-én, pénteken I délután három órakor Szarva- j •on, a Debreceni Agrártudományi EJgyetom Meliorációs Föia- kolájártak épületéiben ünnepélyes keretek között megnyitották * politikai könyvnapofcut A megnyitón jelen volt: Med- vegy András, az MSZMP járást pártbizottságának titkára, Nagy Ferenc, a városi pártibizottság titkára, Jármy Ernő, a Kossuth Könyvkiadó terjesztési főosztályának vezetőhelyettese, Roszik György, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének vezetője, a megye járásainak küldöttei és szomszédos megyéink képviselői. A megjelenteket Nagy Ferenc, az MSZMP városi bizottságának titkára köszöntötte ,majd Kováé» Ferencné, az MSZMP Békés megyei Bizottsága megbízott osztályvezetője mondott ünnepi beszédet Beszédében kiemelte, hogy a néhány évvel ezelőtti beindult po_ litikad könyVhónap szervezése jó kezdeményezésnek bizonyult Az azóta eltelt időben a politikai irodalom terjesztése megyénkben, s ez évben különösen Szarvas városában, jelentős eredményeket ért él. Megyénk lakosságának körében egyre inkább elfogadott az a nézet, hogy a megnövekedett politikaigazdasági és társadalmi követelményeknek csak akkor felelhet meg az ember, ha műveltségé marxista—leninista világnézeten alapszák. (Fotó: Demény) Ax eSSadte a poHtíkaí Irodalom terjesztéséinek megyei eredményeiről szólva kiemelte, hogy nyolc év alatt fartntösz- szegben több mint hatvan százalékos növekedést értünk éL Olyan kiadványok iránt nőtt meg elsősorban az érdeklődés, mint • párt X. kongresszusának jegyzőkönyve, a pártmunkások kézikönyve és a történelmi, a munkásmozgalmi, forradalmi mozgalmak leírását tar. talmazó könyvek, örvendetesnek Ítélte, hogy a kiadványok vásárlásának emelkedésében jelentős helyet foglalnak él a munkások, az ifjúság és nem utolsó sorban a pedagógusok A pártfolyóiratok terjesztésével kapcsolatban elmondta, hogy több mint hatezer példány jut el harvurata a párttagokhoz. Szarvason, 1969-hez viszonyítva csaknem duplájára emelkedett a pártirodalom terjesztése és olvasottsága. Befejezésül Kovács Ferencné, a megyei pártbizottság, a Kossuth Könyvkiadó központjának, valamint a megyei kirendeltségének nevében megköszönte a szarvasi városi pártbizottságnak a felsőfokú mezőgazdasági intézet pártszervezetének, vezetőinek, hogy lehetővé tették a politikai könyv-napok Szarvason való megnyitását. Ezután a megjelentek megtekintették az intézet aulájában megnyitott könyv- és politikai irodalom kiállítást B. J. Fazekas István, az orosházi Béke Tsz volt párttitkára levelet írt az MSZMP Központi Bizottságához. Ebben elmondta, hogy Arató József tsz-elnök magatartása miatt nem érvényesülhet a tsz-bem a párt. és szövetkezeti demokrácia, amelynek bizonyítéka a vele szemben elkövetett törvénysértő eljárás is. Pontosabban: kiüldözése a tszJből ,ahol tíz évig volt párt- titkár. Végül megemlítette, nem azért írta a levelet, hogy ezzel biztosítsa visszahelyezéséit — ez a kialakult helyzetben nem is lenne célszerű —, hanem azért, hogy ez tanulság legyen mások számára is, és a jövőben ne forduljon élő hasonló eset. Ugyanezzel a céülal tesz- szük közzé ezt az írást, amely az Arató József és Szekeres István ügyéiben folytatott fegyelmi vizsgálat, az MSZMP orosházi városi végrehajtó bizottságának ezzel kapcsolatos határozata, valamint az orosházi Béke Tsz rendkívüli párt- taggyűlésén eJhamgzottak alapján készült. Ki, mii tart lényegnek... Arató József 1967-ben a városi tanács mezőgazdasági osztályának éléről került a Béke Tsz-be, ahol megválasztották elnöknek. Ügy tűnt, hogy stabilizálódott a korábban egyenetlen vezetés, kedvezőbb a légkör a gazdaságban. Arató József és Fazekas István között égy ideig valóban harmonikus vak az együttműködés. Az első problémák az 1969. évi tsz-ve- zetőségválasztás előkészítésékor kezdődtek. Ekkor másik elnökjelölt indítása is szóba került, de ez csak egy javaslat volt, amiit nyomban el is vetették. Az elnök azonban • rivális gondolatának felvetését Fazekas István kezdeményezésének tulajdonította, s ez tüskét hagyott benne. Ezt megelőzően azonban a gazdaság egyes területein jelentkezett problémák miatt a pártszervezet kifogásolta a gaz. daságvezetós néhány intézkedését, az elnök magatartását Ezek hatására Arató József — helytelenül — gyanakodva fogadott minden észrevételt s azt a gazdasági eredményekre hivatkozva utasította vissza. Részlet a fegyelmi tárgyaláson elhangzottakból: — Ismeri a vizsgálat tárgyát, az anyag lényegiét? — Hát igen, a lényegét Az embernek olyan érzése van, hogy minden áron fegyelmit kell kapnia... — mondta Arató József. — Más elképzelése volt Fazekas elvtársinak és más nekem. A tények az ón koncepciómat igazolták és nem az övét, a hajó nem süllyedt el, mint ahogyan ő jósolta, úszik tovább, s megfelelő eredmények vannak. Ha fegyelmi as ára annak, hogy rend legyein a gazdaságban, ám legyen. Ezek szerint mártírként került volna Arató József a fegyelmi bizottság élé? Korántsem, hanem egészen másért ... és valójában mi a lényeg A viták egyre hevesebbek voltak, amelyek az 1970-es pártvezetőségválasztó taggyűlésen tetőztek. A pártvezetőség nem helyeselte a kockázatosán kevés tartalékalapképzést, mive] ebben az évben vette át a tsz a szanált Vörös Csillag Termelőszövetkezet területének nagyrészét. Arató József nem tűrte a gazdasági ügyekbe való beleszólást, Fazekas István pedig túlságosan direkt módszereket akart alkalmazni ehhez. A helyzet így annyira eimérge. sedett, hogy a nézeteltérések az elnök és a párttitkár közötti torzsalkodássá, közvetve pedig a párt- és gazdaságvezetés közötti ellentétekké váltak. Ilyen körülmények között a párttitkár — akit a munkája során elkövetett kisebb hibái is kísértettek — az ez év márciusában tartott taggyűlésen bejelentette, hogy a nyugodt légkör reményében lemond tisztségéről, fizikai munkásként a szakmájában, kőművesként akar dolgozni. A kialakult helyzetben ez reális lett volna, de nem így történt S innen kezdődött az a vezetőhöz méltatlan eljárás, ami miaitt Arató József és Szekeres István a fegyelmi bizottság elé került. Egy tsz-vezetőségi ülésen az elnök arra hivatkozott, hogy az építőbrigád tagjai állítólag nem akarnak Fazekas Istvánnal dolgozni és úgy döntöttek, hogy növénytermesztőnek osztják be. Részlet a fegyelmi tárgyaláson elhangzottakból: — És ezzel egyetértett, nem mondta, hogy emberek, gondolkozzunk? — Nem tettem — válaszolta az elnök. — Az igazgatósági tagokkal egyetértettem. Az én egy szavazatom különben sem változtatta volna meg a döntést. Egyébként a leváltott embereket ő is mindig a növénytermesztésbe akarta beosztani. Most csak a kölcsönt szerették volna visszaadni. Ám ez még mind kevés volt. Az április 24-d küldöttgyűlésen Arató József vitárabocsátás nélkül olyan határozatot terjesztett élő, hogy Fazekas Istvánt szólítsák fen a kilépésre, kilátásba helyezve, ha május 15-ig nem kéri azt, akkor fegyelmi úton zárják ki a termelőszövetkezetből. Bumerángnak szánták A közgyűlés — a vita lehetősége nélkül — a határozatot elfogadta Fazekas István végül, az esetleges kártérítésről is lemondva, törlését kérve távozott a terméljŐ6zö vetkezettéi, ahol tíz évig — kisebb-nagyobb hibákkal, de összességében jól — képviselte a párt politikáját Az MSZMP városi végrehajtó bizottságának javaslatára később a felettes állami hatóság megvizsgálta a határozatot, melyet törvénysértőnek tartott és hatálytalanította. S mi erről a véleménye az elnöknek? — A határozatot ma sem tartam törvénysértőnek — mondta —, nem lehet bebizonyítani, hogy az lenne, jogtanácsossal beszéltük meg. Ehhez az eljáráshoz pedig segédkezet nyújtott Szekeres Isitván, aki 1971 márciusától. Fazekas István lemondása után látta ed a párttitkári teendőket De hogyan? Ügy, hogy kezdetben hangsúlyozta, semleges (!) marad ebben az ügyben, de azért az áprilisi vezetőségi ülésen támogatta azt a javaslatot, hogy Fazekas István a növénytermesztésibe kerüljön, majd eltávolítását is a szövetkezetből. S vajon miért? Részlet a fegyelmi tárgyaláson elhangzottakból: — Amikor 1967-ben — mondta most Szekeres István — nézeteltérésem támadt a főagro- nómussal és felmentésemet kér. tem a gépcsoportvezetőd beosztásból, Fazekas István számomra is növénytermesztői munkakört javasolt.. — És mint párbtitkár, miért nem akadályozta meg legalább a törvénysértő határozat elfogadását? Érzi-e ebben kommunista felelősségét, cselekedetének súlyát? —Nem értem, miért nem jártunk volna el helyesen?.,. — mondta csodálkozva. Kérdések és tanulságok Nem értik... Egyikük azt nem, mirő] is van szó, másikuk talán nem akarja érteni, korántsem az a dolog lényege, hogy minden áron fegyelmit kell kapnia. Az ok, hogy cselekedetük sem a párt normái tál, sem a szocialista erkölccsel nem fér össze. Különösen nem, ha azok, akik ezit végágvitték '1946, vagy 1949 óta párttagok. Vajon mindenki fölé helyezheti-e magát egy vezető, eluraJkodhat-e rajta az önteltség (.a. hajó nem süly- lyedt el, a hajó úszik’’) s eközben a párttitkár is szabadjára engedheti-e indulatait („számomra is növénytermesztői munkakört javasolt’’), teret engedve ezzel a „szemet szemért, fogat fogért” elvnek. Egy embertelen intézkedés során lehet-e a gazdasági eredményekre hivatkozni („ha fegyelmi az ára annak, hogy rend legyen a gazdaságban, ám legyen"), és ha egy kommunista ilyen helyzetbe kerül, lehet-e ennyire ön- kritikátlan (a határozatot ma sem tartom törvénysértőnek”), s szemet hunyhatunik-e az ilyen magatartás láttán? Ez a dolog lényege, ezért kapott Arató József „Szigorú megrovás, végső figyelmeztetéssel” pártbüntetést és Szekeres István „Megrovás” -t. De az ő esetük általános tanulságokkal is szolgál. Az gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében nőtt a vezetők önállósága. Csakhogy ezzel magasabbra emelkedett a felelősség mércéje is, a rábízott értékek ,az emberek iránti felelősség, vagyis a párt politikájának teljes meg valósítása iránti felelősség. A jó gazdasági eredményekre való törekvés önmagában kevés, mert ez csak egy része az egésznek, s a leszűkí tett gaz- daságcentrikus szemlélet magában hordozza azt a veszélyt, hogy minden máist, köztük az emberséget, sokadrangú kérdésnek tekintsenek. A párt nem enged .teret e szemlélet elburjánzásának, szocialista társadat, munkban egyetlen vezetőt sem vezérelhetnék indulataik, szemé, lyi ellentétek emberi sorsok e(L döntésében. De ehhez az is kell, hogy a pártszervezetek, üzemek kollektívái, — ég más testületek is — nagyobb felelősséget érezzenek, döntéseik ne halogatásokból, hanem alapos mérlegelésből és idejében szülessenek, „Hát ilyesfélék voltak itt" Részlet a Béke Tsz rendkívüli párttaggyűlésének egyik felszólalásából: — Itt úgy eluralkodott a „nyalakodás”, már mi csak így nevezzük, meg a suttogás, hallottunk ezt is, azt is, de a nagy zűrzavarban nem lehet mindent tanúsítaná. Meg aztán, mi mindig mindenről csak az utolsó pillanatban szereztünk tudomást, amikor már a körmünkre égett a dolog. Részlet egy másik felszólalásból: — Hallottunk a Fazekas élv- társ ügyéről is, s kértük, hogy vezetőségi ülésen tárgyaljuk meg a dolgot. Azt mondta az elnök, meg a párttsükár is, hogy emberek, maguk ne tárgyaljanak, hanem dolgozzanak. Korábban meg, hogy a párt csak poliftzáljon, ne gazdálkodjon. Hát ilyesfélék voltak itt. A taggyűlés színhelyén, a szemközti falon jelmondat: „Alapvető célunk a szocializmus teljes felépítése hazánkban”. De ehhez egy jelmondat így, önmagában kevés. Seleszt Peren® BttÉlMMlSSZl Jj 1971, NOVEMBER 14, BÉKÉS MEGYE TERÜLETÉN rövid határidőre vállalunk erőátviteli és kábelfektetési munkákat Szükség esetén a tervezési munkát is vállaljuk. ÉRDEKLŐDNI: bm. Állami építőipari vállalat Békéscsaba Kazinczy út 4. Elekes Jánosnál. 350095