Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-14 / 269. szám
A KISZ megyei küldöttértekezlete Békéscsabán (Folytatás tu 1. oldalról) inkább a különböző oktatási formák „résztvevőivé” váltak, s ennek a változásnak mély tartalmi alapja van. Fejlődés tapasztalható a propagandisták összetételében, sok elvtársiak egyetemi, főiskolai végzettsége van. Az 1968-as 24,6 százalékkal szemben jelenleg a propagandisták 60 százaléka párttag. Fél évtizedes hagyománya van a Forradalmi Ifjúsági Napoknak. A tavasz három ünnepe jól ötvözi az 1848-as szabadságharc, az 1919-eg dicső Tanácsköztársaság és a magyar nép legnagyobb ünnepe, 1945. április 4-e jelentőségét. A forradalmi múlt eseményeinek felidézése jó alkalmat nyújt a jövß feladatainak megmagyarázására, azok megértésére a társadalmi élet minden területén. E programok eredményeként egyre erősödik a KISZ tagjainak szocialista rendünk, hazánk iránti szeretet«, eredményeink megbecsülésé. A KISZ-munka egészének fejlődési ütemével megegyezően gazdagodott ifjúsági szövetségünk kulturális tevékenysége, mely elsősorban nem az akciók, rendezvények számának gyarapodásában, hanem a mindennapi tevékenység igényesebb szervezésében, rendezésében jelentkezett A korábbinál nagyobb politikai súlyt kaptak az utóbbi évek tömegkulturális rendezvényei. Az elkövetkezendő időszakban a művelődési szervekkel és a járási-városi KISZ-bizottságokkal együtt tovább kell munkálkodni, hogy a fiatalok mindinkább gazdái. részesei legyenek a művelődési házak programjainak, hogy több támogatást, segítséget kapjanak a helyi népművelési szakemberektől. A KISZ — a Központi Bizottság határozatainak megfelelően — igyekszik aktív részese és szervezője lenni az ifjúság testnevelésének. A cél egyrészt lehetőséget teremteni a versenyszerűen nem sportoló fiatalok igényének kielégítésére, másrészt egészséges, edzett, a szocializmus eszméit valló, hazájukat szerető emberré nevelni az ifjúságot. ' Az elmúlt négy év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy hatékonyabbá vált a KISZ honvédelmi nevelőmunkája. Ezt elősegítette az MSZMP Politikai Bizottságának határozata, az MHSZ átszervezése, a fegyveres és félfegyveres, valamint & sportszervekkel kötött együttműködési tervek és akcióprogramok. A honvédelmi nevelés fontos munkaformája az Ifjú Gárda, melynek tagjai politikai, katonai, polgárvédelmi, ifjúságvé- del mi és határőrizeti kiképzési \ formákban vesznek részt. Az1 Ifjú Gárdának jelenleg 480 fiú ás 338 lány tagja van a megye- | ben. A beszámoló harmadik feje- i «te kimondja: a KISZ VII. kongresszusának határozata nyomán a megye KISZ-szervezetginek és szerveinek munkájában erősödtek a differenciált rétegmunka vonásai. A rétegek igényeinek és helyzetének figyelembevételével elsősorban az irányító szervek törekedtek a differenciálásra. Békés megyében mintegy 18— 20 ezer munkásfiatal dolgozik. E jelentős számú ifjúmunkásgárda egyre inkább azonosul a munkásosztállyal, osztozik a' gondokban, problémákban és részesedik az eredményekből. Az üzemi ifj úkommumsták által kezdeményezett társadalmi rrvunkaak dók, takarékossági mozgalmak s egyéb, a helyi sajátosságokon alapuló vállalkozások — Ifjúsági Radar Szolgálat, ömmeózás, tisztasági őrjárat, garancialevél, védnökségek — a párt és a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseinek üzemi szinten történő eredményes teljesítését és a fiatalok munkára való nevelését segítették elő. Az alapszervezeti munka szerves részét képezte az érdekvédelem. Közvetlenül és közvetve a KISZ mindenütt ott volt és véleményt mondott, ahol a fiatalok munkaviszonyát, anyagi helyzetét, érvényesülését, anyagi és erkölcsi elismerését, munka- és életkörülményeit érintő kérdéseket tárgyaltak. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése a KISZ-szervezetéktői megkövetelte, hogy fokozottabban vegyenek részt az üzemi élet demokratizmusának fejlesztésében. Ebből következően javult a megyében az üzemi fiatalok anyagi, szociális, művelődési és sportolási igényeinek kielégítése, javultak az alapszervezeti munkához szükséges anyagi és technikai tételek. A munkásifjúság létszáma 6000 fővel növekedett a beszámolási időszakban, így mennyiségileg és minőségileg a legjelentősebb réteggé fejlődött. Az üzemi jellegű szervezetek váltak a legjobb alapszervezetekké. 1969-ben az orosházi Faipari Ktsz, 1970-ben pedig az UNIVERSAL Kiskereskedelmi Vállalat alapszervezete érdemelte ki a KISZ Vörös Vándorzászlaját. A KISZ VII. kongresszusa szólt a falusi ifjúsági helyzetről is; irányelveinék, határozatainak alapvető célja az volt, hogy a jó tradíciók megtartása mellett e réteg érdeklődésének és érdekeinek megfelelő, korszerű mozgalmi munkaformákat alakítson ki, melyeknek gyakorlati megvalósítása jelentette a falusi munka alapelveit. Érvnek megfelelően a KISZ legfőbb törekvése a falusi ifjúság hatékony erkölcsi, politikai nevelése, köz- ’ életi tevékenységének fokozása, bekapcsolásuk a gazdasági építőmunkába, élet- és munkakörülményeik állandó javítása, szakmai műveltségük növelése, a községi, tanyai és mezőgazdasági, üzemi KISZ-szervezetek erősítése. A beszámolási időszakban fejlődött a KISZ-nek a falusi fiatalok körében végzett érdekvédelmi munkája. E munka középpontjában a szakmai, szakmunkásképesítés elismertetése, a munka- és szociális körülmények javítása áll. A mezőgazda- sági üzemekben csaknem 2000 fiatal szakmunkás dolgozik, elsősorban a gépesítés területén. A szakmunkásfiatalok általában jól megoldják a megye fejlődő mezőgazdasága által eléjük állított feladatokat, mégis gondot jelent, hogy néhány mezőgazda- sági üzem nem eléggé céltudatosan foglalkoztatja őket. Ez többnyire a fiatalok szakmai képzettségének lebecsüléséből adódik. Ebből következően a KISZ-szervezeteknék továbbra is mindent meg kéül tenniük a szakmai képesítés elismertetéséért. A falusi alapszervezetek mintegy 85—90 százaléka élőre elkészített akcióprogram alapján tevékenykedik, melyek megfelelően tükrözik a réteg sajátosságait, igényeit, törekvéseit ezen igények kielégítésére. A mező- gazdasági alapszervezetekben is új munkaformák alakultak ki, előtérbe került <jz eszmei, politikai nevelőmunka, nagyobb eredménnyel folynak a különböző témájú politikai oktatások. További erőfeszítéseket kell tenni a tagfelvételi tevékenység területén, s ezzel párhuzamosan arra is szükség van, hogy az alapszervezeti munkában jobban fejeződjék ki a réteg-jelleg. A megyei bizottság kidolgozta azokat a munkafeladatokat, amelyek nyomán javítani lehet a falusi ifjúság KISZ-munkáját. A megye KISZ-tagságának 39,1 százaléka tanul a közép- és felsőfokú iskolákban. A tanulóifjúság szocialista módon való neveléséhez hozzájárul ifjúsági szervezetünk is? Az, hogy diákKedves Elvtársak, Elvtársnők! Öröm számomra, hogy egy igen kedves és megtisztelő kötelességet teljesíthetek. A küldött- értekezlet résztvevőinek és személyeteken keresztül átadom Békés megye ifjúkommunistái- i ak Pártunk Központi Bizottsága, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány és személyesen Kádár János elvtárs legjobb kíjanik túlnyomó többsége becsülettel, komolyan tanul, hogy társadalmunkhoz hű, művelt fiatalként hagyja el az iskola padjait, az iskolai KISZ-munka eredményeiről is tanúskodik. A VII. kongresszus óta eltelt időszakban nőtt KlSZ-alapszerve- zeteink tekintélye, vonzó hatása a diákok körében. Megyénk tanulóinak 71,2 százaléka tagja a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Pozitív irányban változott meg a tanulóifjúság politikai arculata. Javuló életünknek, a reálisabb meggyőző munkának köszönhetően a tanuló fiatalok körében csökkent a kozmopolitizmus, a nyugatimádat, bár egyes burásod ideológiai irányzatokkal — elsősorban a kispolgári viselkedésformával — az elkövetkezendőkben is komoly harcot kell vívni. A fiatalok nagy többsége materialista világnézettel rendelkezik, támogatja társadalmi rendszerünket, hű szocialista hazánkhoz, magáévá teszi pártunk politikáját. A beszámolási időszakban a szervezeti munka fő irányát a VII. kongresszus és az MSZMP Központi Bizottsága ifjúságpolitikai határozatai szabták meg. Ennek értelmében az akcióprogram volt a tervszerű és folyamatos munka próbaköve, melynek eredményességéhez nagymértékben hozzájárult a tagsági könyvek évenkénti érvényesítésének rendszere, s az évi munka ehhez szorosan kapcsolódó értékelése, valamint a következő évi akcióprogram kialakítása. Említést kell tenni arról az időnként felbukkanó tömegszemléletről, amely ellen már régóta, küzd a KISZ: a tömegszervezeti jellegből ugyanis nem következik az, hogy az egyes KISZ-ta- gokat a különböző akcióiknál, munkaformáknál, megítélésnél tömegként kell kezelni. Ellenkezőleg, a tagfelvételtől kezdve a mozgalmi élet minden eseményénél biztosítani kell az egyéni elbírálás, törődés, egyéni foglal- kozás elvét. Ezt támasztja alá a kimagasló eredményeket élért alapszervezetek gyakorlata is. A megyében az alapszervi életben végbement fejlődés eredményeként tovább nő a KISZ tömegbefolyása, s ezzel együtt jelentős mértékben növekedett a taglétszám. A megközelítőleg 10 százalékos emelkedés következtében jelenleg 25 348 tagja van a megyei alapszervezeteknek. E téren legörvendetesebb jelenség a munkásfiatalok körében bekövetkezett — az összlétszám növekedésénél nagyobb arányú — létszámnövekedés. A párt IX. és X. kongresszusának határozatai hatására folyamatosan fejlődött a KISZ- szervezetek párttaggá nevelő és ajánló tevékenysége. Ez a fejlődés azonban nem volt és jelenleg sem mentes ellentmondásoktól. A bázisévek tapasztalata, hogy csak azok a szervezetek voltak képesek ezen a területen megfelelő tevékenységre, ahol nem küzdöttek alapvető gondokkal, ahol a vezetőség ellátta feladatát, amely szervezet tevékenyen dolgozott. 1970-ben 827 KISZ-tag volt tagja egyben a vánságait és forró kommunista üdvözletét. Frank Ferenc és Klaukó Mátyás elvtársak felhatalmazása alapján átadom a megyei párt- bizottság és a megyei tanács jókívánságait. Csatlakozom az előttem szólókhoz, akik valamennyien kifejezték egyetértésüket az írásos és a szóbeli beszámolókkal. I Magyar Szocialista Munkáspártnak is. A beszámoló utolsó fejezeted az úttörőszövet 'ég tartalmi és szervezeti tevékenységével, ennek irányításával, valamint a KISZ pénzügyi gazdálkodásával foglalkoznak. A KISZ arra törekedett, hogy a politikai nevelőmunka párosuljon a gyermekek mindennapi cselekedeteivel, hiszen csak a gyermekek életének, tevékenységének megszervezésén keresztül valósíthatók meg a nevelés folyamatában hangoztatott elvek, politikai nézetek, erkölcsi normák. E célkitűzések a próbakövetelmények teljesítése útján valósultak meg. melyek hozzájárultak az úttörőtörvény — a kisdobosok 6 és az úttörők 12 pontja — tudatosításához és éléséhez. A próbarendszer követelményeinek teljesítését szolgálták a beszámolási időszak kiemelkedő évfordulói: a Tanácsköztársaság megalakulásának 50., hazánk felszabadulásának 25., Lenin születésének 100., s az úttörőszövetség megalakulásának 25. jubileuma. Tovább kell folytatni azt a helyes gyakorlatot, hogy az úttörőcsapatok tevékenysége, programja szoros kapcsolatban legyen a társadalom életével, a gyermekek igényeinek és érdeklődésének alakulásával. Ezt a munkát mindjobban segítik az úttörőcsapatok egyéni és kollektív pártoló tagjai. Rendkívül fontos feladat a IV. ötéves terv megismertetése és a gyerekek felkészítése jövőbeni feladataikra. Befejezésül a beszámoló megállapítja, hogy az elmúlt időszakban a KlSZ-alapszervezetek és úttörőcsapatok gazdálkodása javult, anyagi és pénzügyi eszközeik növekedtek. Ha nem is az ifjúság elvárásainak megfelelően, de fokozatosain javult és javul az alapszervezetek, úttörő- csapatok helyiség-ellátottsága* táborozási lehetősége, a szabad idő célszerű eltöltésének körülményed. A káderpolitikái élvek figyelembevételével javultak a járási-városi bizottságok és megye- bizottság személyi fettételei a gazdálkodási és ügykezelési munkában, melyhez hozzájárult a politikai és szakmai beiskolázási terv. Továbbra is elsőrendű feladatnák kell tartam az alap* szervezeti és bizottsági gazdálkodás önállóságának és demokratizmusának szélesítését, a terv- szerűséget, a politikai és szakmai képzés fejlesztését, a gazdálkodási, pénzügyi és ügykezelési munka gazdasági, személyi feltételeinek biztosítását. Mihalik György szóbeli kiegészítőjét követően a küldöttek hozzászólásai következtek, majd felharsantak az úttörők fanfárjai s fólszáznál több kisdobos és úttörő vonult virágokkal, vörös és kék nyakkendőket lobogtatva a gyűlés színhelyére, köszöntve az értekezlet résztvevőit. A délelőtti program befejezéseként Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. A beszámoló és a felszólalások összefoglalják azokat az elvégzett feladatokat, amelyeket az elmúlt négy évben fiataljaink megvalósítottak és tartalmazzák a jövő feladatait. Elismeréssel szólt a továbbiakban arról a munkáról, ajne- lyet a megyei ifjúkommunisták az elmúlt négy évben végeztek, (Folytatás a 3. oldalon) Komócsin Zoltán és Frank Ferenc a küldöttek társaságában. A feladatokat csak állhatatos munkával, szorgalommal lehet megvalósítani Komócsin Zoltán besséde
