Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-10 / 239. szám

Beszélgetés o megyei törzsparcsncsnokkcsl RÍ------1.-----------------* - *' H atan ölnek az asztalnál a Békés megyei Polgári Védelem törzs parancsnokának irodájában. Nagy munkában vannak. Az el- ftiúlt évek gyakorlati tapasztala­tai alapján a parancsnokság ki­dolgozza a jövő évi kiképzési továbbképzési terveket. Most vitatják meg azt is, hogy a magasabb szintű kikép­zés vezetéséhez kiket küldenek a központi kiképzésre, hogy el­sajátítsák mindazt a tudást, amelynek birtokában a megye parancsnoki állományát majd 1972-ben oktatják. A megyei törzsparancsnok tá­jékoztat: — Fontos, hogy a parancsno­kok, a szakszolgálati beosztottak és a lakosság kiképzésénél alkal­mazzuk a szemléltető eszközö­ket. Ezenkívül el kell érnünk, hogy a jövőben csak a maga­sabb parancsnokság által jóvá­hagyott tankönyvek anyagából adjanak elő az oktatók a tovább, képzéseken, kiképzéseken. — Hogyan valósítják meg ter­veiket? — A megyéből nyolc személyt küldünk az országos parancs­nokság iskolájára, akik a mag­ját képezik majd a parancsnoki továbbképző gárdának. Olyano­kat, akiknek polgári képzettsé­ge eleve feltételezi, hogy az ok­tatásra kerülő anyagot magas szinten tudják elsajátítatni és továbbadni. — Mit jelent a vezetés elmé­letének oktatása a polgári Véde­lemben? Miért van erre ség? — Az elmúlt évek gyakorlata bizonyította, hogy a parancsnoki munkához, a szakszolgálatok vezetéséhez nem elegendő a szakmai ismeret. Gyakorlatokon meggyőződtünk arról, hogy szakszolgálataink parancsnoki kara esetenként nem tudja át­fogni az irányítást. Ezért a pa­rancsnokoknak szakmai ismere­teken túl szükségük van ikta­tási és neveléselmélet-ismerétre és a politikai ismeretekre is. A két tananyag ebben az évben bekerül a továbbképzési tervek­be. képzését differenciáltan végez­zük el. Például a kereskedőt megtanítjuk arra1 adott esetben hogyan és milyen módon védje és mentesítse a radiológiai és biológiai szennyezéstől az áru­készletet. A vonatvezetőt az ő munkájával konkrétan összefüg­gő védelmi és magatartási rend­szabályokra oktatjuk. A második csoportban a kite­lepítés, illetve a befogadás vég­rehajtóinak felkészítését végez­zük. A harmadik csoportban a munkaviszonyban nem állqkat képezzük ki. — Mi lehet például a háziasz« szony feladata. Mit kell tudnia? — Mindenekelőtt azt, hogy a háztartásban levő élelmiszereket hogyan védje rendkívüli helyzet­ben. Tudnia kell, hogy a lakó­házát milyen módszerekkel le­hetséges biztonságosan elzárni a különböző biológiai, vegyi és sugárzó harcanyagok elől. Is­mernie kell a legelemibb egész­ségügyi és segélynyújtási tudni­valókat. Azt is, hogy a háziálla­tokat hogyan védje meg a mér­gező hareanyagok hatásától A negyedik csoportba a tanu­lóifjúság kiképzését hatjuk vég­re. Ezzel van a legkevesebb gondunk. A pedagógusok már elkezdték a honvédelmi nevelés kereteiben ezt az oktatási módot és a tapasztalatok bizonyítják, hogy a jövőben is számítunk fe­lelősségteljes munkájukra. • • • A törzsparancsnok és segítői ismét a tervek fölé hajolnak. Keresik a legjobb módszereket, célszerű eszközöket, hogy jövőre a kiképzésben ne legyen fenn­akadás. B. J. Politikai megbízottak A polgári védelem több mint két évtized távlatában bebizonyította létjogosultságát a hátország véde- lemfeladatainak megszervezésében. Az egyik legnagyobb tömegeket magába foglaló szervezetté vált. Jelentős szerepe volt az 1970. évi árvízvédelmi munkákban is. A polgári védelem megnöveke­dett feladatai megkövetelik, hogy a tömegmozgósító és felvilágosító munkában a párt 1989. augusztus 13-i határozatának szellemében minőségi változás következzen be. E minőségi változás egyik jelen­tős apparátusát képezi a most szervezett politikai megbízott állo­mány. A Polgári Védelem Békés me­gyei Parancsnokságának az a kéré­se, hogy a politikai apparátus valamennyi tagja felelőssége teljes tudatában szervezze és irányítsa álománya politikai nevelését párt­iunk, kormányunk határozatainak Kiváló parancsnok mm ä intézkedéseinek végrehajtásra. A parancsnoki állománynak és az irányító törzsnek nyújtson haté­kony segítséget a polgári védelem előtt álló szervezési és kiképzési feladatok végrehajtásához. Ismer­kedjen a parancsnoki, alparancsno. ki és személyi állománnyal, szemé­lyes, példamutató, fegyelmezett magatartásával is erősítse a polgá­ri védelem szervezett erőinek er­kölcsi-fegyelmi helyzetét. Bízunk abban, hogy munkájuk eredményeként növekedni fog a személyi állomány aktivitása, a polgári védelem tudatos képvise­lete, szocialista hazánk iránt ér­zett felelősség érzése. K. J. Mentés a Szanazugban é <><' — A katonai kiképzésben is­meretesek az audiovizuális mód­szerek. Van-e akadálya annak, hogy ezeket a polgári védelem is áivegye és alkalmazza? — Elméletileg ennék semmi akadálya nincs. A megvalósítás­hoz azonban anyagi fedezet szükséges. Reméljük, kapunk rá az illetékesektől forintot — Mit mondhatna a lakosság kiképzéséről? — A szakszolgálatok parancs­nokainak továbbképzése után a beosztott állomány kiképzésével azonos időben négy csoportban megkezdjük megyénkben a la­kosság kiképzését. A munkaviszonyban állók ltí­8 a&msss 1971. OKlúBEB Jó. — >' + V A riasztás Gyulán hét órakor történt. A gépkocsik motorjait melegí­teni kellett, hiszen a reggelek már hűvösek. Rövid idő múlva egymás után érkeztek a polgári védelmi egészségügyi szakszo]gá_ lat beosztottjai. A feltételezés szerint a szana- zugi részen az ellenség, három négyzetkilométer nagyságú terü­letet szennyezett meg az egyik legveszélyesebb vegyszerrel, a sarinnal. Bonyolította és nehe­zítette a gyakorlatot — mert hi­szen gyakorlatról volt szó — az is, hogy a szennyezett területen éppen abban az időben, mintegy ötven fürdőző, nyaraló tartózko­dott. A szakaszok kiérve a hely­színre, gyakorlott, pontosan be- idegződött mozdulatokkal ren­dezték be az erre a napra kór­háznak kinevezett gépjavító üdülőt. Felállították a sátrat, amelyben az elsősegélynyújtó kapott helyet. Közben a felderí­tők kis zászlókkal körül határol­ták a fertőzött részt, motorcsó­nak Indult a túlsó partra, ahon­nan a gázálarcba öltözött egész­ségügyiek megkezdték a „halot­tak, a súlyos és könnyű sérültek” átszállítását az elsősegélynyújtó helyre.. A súlyosabbak innen kór­házba kerültek, néhányan — a könnyebben sérültek közül — hazamentek. Bent a kórházban a fertőzés foka szerint részesítették meg­felelő kezelésben a betegeket. Volt itt hagyományos és gépi oxigén lélegeztetés, sőt „operá­lásra” is sor került, s gyakorol­ták az infúziót is. A mérgezés legjobb ellenszere az atropin, amelyet már az elsőse ’ély helyen megadtak a betegeknek. Minden a legtökéletesebb rendben, gyorsan és pontosan történt. Jóformán hang nélkül pergett a gyakorlat, mégis min­denki tudta mi a feladata. Megtekintette a gyakorlatot Tí­már Ernő, a Békés megyei Pol­gári Védelem törzsparancsnoka is. ELsmeréssel szólt a látottak­ról. Különösen az tetszett a törzs- parancsnoknak, hogy az egész­ségügyi alegység beosztottjai — túlnyomórészt nők —, milyen fegyelmezetten, csendben és gyorsan szálltak gépkocsira, ami „még a katonáknak is dicsősé­gére vált volna”. Hasonlóan el­ismeréssel beszélt az egészség­ügyeik helytállásáról dr. Vidó Ist­ván is, a polgári védelem városi parancsnoka. A gyakorlat végén dr. Horváth Éva, az egészségügyi szakszolgá­lat parancsnoka elmondotta, hogy a gyakorlatot több hónapos előkészítő munka előzte meg. Sőt, hogy minél eredményesebb legyen, szeptember 17-én egy főpróbát is tartottak, amelynek tapasztalatait leszűrve tovább „finomították” a végrehajtás minden mozzanatát. Dicsérte dr. Halmai Zoltánt, az orvosi se­gélyhely parancsnokát, aki négy kollégájával közösen oroszlán­részit vállalt a gyakorlat sikeres teljesítésében. De kijutott az elismerésből dr. Vemer Dénesnek, dr. Radnainénak, dr. Nagy Magdának, dr. Sinka Já­nosnak, Lindenberger Károly parancsnoknak. Oláh Lajos pa­rancsnoknak és természetesen legtöbb dicsérő szót a „névtelen” katonák, azok a lányok, asszo­nyok kapták, akiknek bár ezer­nyi más gondjuk és bajuk van, mégis lelkiismeretesen látják el a rájuk bízott feladatot. Béla Ottó Hivatali szobájában kerestem fel Kovács Ferencet, a Békés­csabai Városi Tanács Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Osztá­lyának vezetőjét. Néhány hete vette át több mint 10 évi pol­gári védelmi kiemelkedő mun­kájáért a Honvédelemért Em­lékérem kitüntetést. Csendes, megfontolt szavú ember. Magáról nem is igen akar beszélni, azt mondja, amit tett az kötelessége volt, s ezu­tán is annak tekinti. Az ered­mény, amit a város állat- és növényvédelmi szakszolgálatá­nak szervezésében elért, közös munka. Mint szoigálatparancs- nők egyedül hiába is próbálko­zott volna, csak olyan emberek segítségével valósíthatta meg a szakszolgálat előtt álló felada­tokat, mint dr. Földházi Sán­dor állatorvos, vagy dr. Varga József és még sokan mások. __ Igen, a több mint tíz év a latt sokszor voltak vitás dol­gaink a szolgálaton belül éppen úgy, mint a termelőszövetkeze­tek vezetőiveL Vitatkoztunk de megérte. Most már elmondhat­juk, hogy ha nem is lezárt a szakszolgálat szervezése, de nagy vonalakban úgy alakult ki, ahogyan azt a törzsparancs­nokság célul tűzte elénk — mondja csendesen és elém teríti a dossziéban szépen lefűzött szervezési és oktatási vázlato­kat. S ha az ember nem ismer­né Kovács Ferenc parancsno­kot, már abból a precizitásból is következtethetne jó munká­jára, amely megnyilvánul a polgári védelmi iratok tisztasá­gából, naprakész állapotából. Amikor arról kérdezem, hogy fogadta kitüntetése hírét, el­mondja: nagyon meglepte a do­log, de mint mindenkinek, neki is jólesik az erkölcsi elisme­rés. Bármennyire is kötelessége az embernek a polgári védelmi munka, mégis jó. ha megfelelő­en értékeli. Az alatt a rövid óra alatt, amit az irodában töltöttem, önmagá­ról nem is beszélt. Közvetlen szakszolgálati beosztottjairól, munkájukról annál többet. A kitüntetés, amit átvett — úgy mondja: bár személy szerint ő kapta — mégis az egész csa­bai állat- és növényvédelmi szakszolgálat sikerét bizonyítja. B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom