Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

A negyedik ötéves terv végére 555 vagon gynlai és csabai kolbászt készít a Békés megyei Á.latforgalmi és Húsipari Vá'lalat 99ismerjük meg9 hogy becsülni tudjuk nemzeti kincsünket99 Ebben az esztendőben 235 va­gon gyulai kolbászt és 70 vagon csabai vastag kolbászt készíte­nek a Békés megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat Gyulai Gyárában. A húsfeldolgozó épü­leteit és berendezéseit, melyek alapterülete 1952 óta lényegében nem változott, maximálisan ki­használják. 1952-ben mindössze ötven vagon gyulai kolbászt ké­szített ez az üzem. A műszaki fejlődés és a mű­szaki fejlesztés tette lehetővé, hogy az Idén 305 vagonra nö­veljék a szárazáru termelé­sét. A márciusi állatszámlálás ada­tai szerint Békés megyében tart­ják az ország megyéi közül a leg­több sertést; majdnem 775 ezret Március óta növekedett a sertés- tartási és -hizlalási kedv. Ez le­mérhető abból, hogy a tenyész- koca-akció iránt változatlanul nagy az érdeklődés. Valamelyest javult a takarmányellátás is. En­nek eredményeként a háztáji gazdaságok 265 ezer 582 hízott sertés értékesítésére kötöttek szerződést a vállalattal. (1969- ben összesen 76 ezer hízott ser­tést adott ez az üzemág). A termelőszövetkezetekben is gyors fejlődés várható a sertés- tenyésztésben és .hizlalásban. A megyében 24 szakosított sertés­telep épül, melynek egy részé­ben ez év végén, de jövőre vala­mennyiben megkezdődik a hizla­lás. Ezek a korszerű telepek évente 220—230 ezer hízott ser­tést adnak a népgazdaságnak! A nagyüzemi gazdaságok azon­ban jól kihasználják régi épüle­teiket sertéshizlalásra s így eb­ben az esztendőben a tanácsi szektor — tsz, ház­táji gazdaság — összesen 470 ezer hízott sertést ad el az Allatforgalmi és Húsipari Vál­lalatnak. Az állami gazdaságok hizlal­dáiból, a vállalat saját kezelé­sében levő hizlaldákból, továb­bá más megyékből a 140—150 ki­lón felüli hízott sertésekből 82 ezer 792-t vesznek át s így a megyéből 552 ezer 792 hízott ser. tés kerül feldolgozásra, illetve értékesítésre. E nagy mennyiségű hízott ser­tés feldolgozására nem képes a húsipari vállalat itt, a megyé­ben. Két műszakban alig 100 ezernél több hízott sertést tud­nak évente levágni a régi vágó­hídon. Ezért szükségessé vált a húsipari rekonstrukció. Ez most már a megvalósulás útját járja, tekintettel arra, hogy a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter aláírta a vágóhíd építé­sére szó’á engedély-okiratot A húsipari rekonstrukciót vál­lalati nagy beruházásként va­TIT-előadások, élménybeszámolók, táncos, zenés estek A Békéscsabán októberben megalakult III. kerületi ifjúsági klub első hónapját a klub veze­tősége szervező munkával töl­tötte. Ennek eredményeként a novemberi szerdai és pénteki klubnapokra tartalmas műsort állítottak össze. Az igazi klub­élet azonban már október végén megkezdődött. A 26-i első fog­lalkozáson Balogh Ferenc, a me­gyei könyvtár dolgozója angliai utazásának élményeiről beszélt a klub tagjainak, akik a kővet­kező klubnapon már meghall­gathatták a hathónapos TIT- előadós-sorozat első előadását. Október utolsó hetének foglal­kozásain a tagság a zene törté­netével ismerkedik éa kezdetét veszi egy több fordulós sportjá­ték-verseny is. Ez novemberben folytatódik. Ugyancsak novem­berben látja vendégül a klub dr. Terpdtkó Andrást, aki él­ménybeszámolót tart majd a sportrajongóknak. A táncos, ze­nés esteken túl filmvetítést, filmesztétikád előadást tervez, valamint egy párod istát is meg­hív a klub vezetősége tartalmas szórakozást, hasznos időtöltést ígérve a klub állandó tagságá­nak. Az asszony gyanakodva mé­regeti és sietve tiltakozik: — Pálinkám? Uram Jézus, honnan lenne? Ahányszor itt már házkutatást tartottak, el­vitték még a fél üveg ecete­met is, mer ugye, az is szín­telen. — Hangja panaszkodás­ba csap. — A múlt héten is idepofátlankodik két finánc, szaglásztak, turkáltak, aztán elkobozták a mosó-szapulómat, amibe esővizet szoktam fogni, a vasfazekamat fedéstől, ami­ben a disznóknak főzöm a krumplit és találtak a padlá­son valami rissz-rossz rézcsö­vet, azt se tudom, hogy ke­rült ide .talán még a fiam bütykölt vele valamit. Mondom nekik: drába finánc urak, lát­tak maguk már eleven pálinka. főzőt? Csak nem gondolják, hogy ilyen vacakokból össze lehet állítani egy kisüstöt? ... Drága Gézukám, nem tudnál valamit csinálni? — Mindent elvittek a finán­cok? — kérdezi Géza. — Vagy csak a pálinkafőzőt? Regina néni a dilettánsoknak kijáró megvetéssel mondja: — Nem volt az főző! Ezek olyanok, hogy ha valahol egy harmomkázó rézcsövet talál­nak, már azt hiszik, megütöt­ték a lottót! Majd éppen a padláson dugdoeom a «’én a alatt. — Szóval egy kis pálinkát azért hagytak? ém ararnny figyelmesen nézi egy pillanatig Gézát, akinek az : arcáról lerí a rosszkedv, aztán • eltűnik i házban — ugyanolyan j szűk ajtónyitással — s hamaro- : san egy újságpapírba csomagolt • üveget hoz a köténye alatt. Géza ! ugyanolyan vigyázva bőr lem- : berdzseke mellébe rejti az üve- ■ get s egy százast csúsztat az asz- • szony kezébe. Indul, Regina néni : kiséri. — Gézuka — karattyolja az j asszony — igazán szólhatnál a \ fináncoknak, hogy ne zaklassa- : nak egy szerencsétlen özvegyasz- : szonyt. A kisfiámat is most vit- : ték el katonának — az asszony : megsajnálja magát, még köny- j nyék is gyűlnek a szemébe, a kö- : ténye sarkával dörzsölgetí. — S Entölern sajnálják azt a pár fo- : rintot? Azt hiszik, az emberek ■ csak nálam isznak, a kocsmában > nem? — Megint változik a han- ! gulata. — Mért nem tud a kocs- jj ma olyan jót árulni, mint én? ! — Hát olyat nem is.. — mond- * ja Géza szórakozottan. — Ugye? — Az asszonynak ! felcsillan a szeme. — A múltkor j is azt mondja az állomásfőnök j úr: Regina néni, a maga pálin- * kája kétszer jó; amikor issza, í meg, amikor hányja ki az em- : bér. 5 Már az utcaajtóban vannak. : — Hát akkor, Gézuka, szólsz ■ a fináncoknak? — Sajnos, nem ismerem a fi- : náncokat. Regina néni. Ha a té- '■ esszel van problémája, nagyon j szívesen — mondja Géza s be- : rúgja a motort. (Folytatjuk) § lósítják meg 311 millió forint­ból 1975-ig. Olyan vágócsarnokot építenek, ahol évente két műszakban 400 ezer sertés feldolgozására nyílik lehetőség. Egy műszakban órán­ként fejtéssel 120, forrázással pe- dik kétszáz sertést lehet vágni. Az új vágóhíd húsfeldolgozójá­ban óránként két tonna húské­szítményt gyártanak, ugyaneny- nyi zsírt olvasztanak. Így a je­lenlegi szárazáru mennyiségén túl, további 250 vagon gyulai és csabai kolbász készítésére te­remtődnek meg a feltételek. fdupsi) Minden év október 31-én a földkerekség valamennyi orszá­gában megemlékeznek a Világ­takarékossági Nap-ról. Hazánk­ban — mint ismeretes — a ta­karékosság mozgalommá lett. Ebből következik, hogy ennek a napnak megyénkben is évről évre nagyobb jelentősége van. Megyénk takarékszövetkezetei — melyek a múlt évben is to­vábbi községiekre terjesztették ki működési körzetüket, korsze­rűsítették hálózatukat — most is különböző rendezvényekkel és megannyi más módon ünnep­ük meg a Világtakarékosságd Napot A Szarvasi Takarékszövetke­zet a csabacsűdi művelődési házban október 30-án nagysza­bású műsoros estet rendez. A Vi. lágtakarékossági Nap jelentősé, gét Sarkadi István, a MÉSZÖV elnökhelyettese méltatja, majd a gyomai Körösmenti Népi­együttes ad műsort A takarék­szövetkezet igazgatósága a mű­sor keretében értékes nyeremé­nyeket sorsol ki lottó-tombolán. Zsúfolásig megtelt az Orosházi Petőfi Művelődési Ház klubter­me. A nézők egy része a folyo­sóra szorult, oly nagy volt az érdeklődés az előadások, illetve diavetítésiek iránt. Rendkívül iz. galmas téma: Orosháza környé­kének védett növényritkaságai és a Kardoskút—fehértavi ma­dárvilág megismertetése került napirendre a Hazafias Népfront, a művelődési központ és a Szán­tó Kovács János Múzeum rende­zésében. A védett növényritkaságokról dr. Kiss István professzor, a 30-án, az egésznapos nyitvatar. tás ideje alatt a takarékszövet­kezetnél elhelyezett új betétek nagyságának megfelelően adnak át tulajdonosaiknak. Ugyanak­kor a megjelenő betéteseket fe­ketekávéval vendégelik meg Az Endrődi Takarékszövetkezethez tartozó Hunya községben is ünnepi kirakatot rendeztek. S a heti két félnapos nyitvatar- tás helyett október 20 óta 30-ig Hunyán is mindennap nyitva tart a kirendeltség Az Okányi Takarékszövetkezet az élelmiszerbolt kirakatában mutatja be propaganda anyagát, a takarékosságra való felhívást Míg az általános iskola VII— VIII. osztályos tanulói koréban pályázatot hirdetett a takaré­kosság jelentőségét kifejező fo­galmazások megírására, rajzok készítésére. A tanulók első há­rom helyezettjét betétkönyvvel jutalmazza a pénzintézet. Ezt teszi ezekben a napokban Kö- rcstarcsa, Nagykamarás, Kondo­ros és Kardos község takarék- szövetkezete is. Kétesyliázán és Vésztőm vendégül látják a beté-j teseket Balk«* lime I szegedi Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára, a védett madárvilágról pedig Murvay Árpád, a Madártani Intézet munkatársa tartott lenyűgöző előadást. Mindketten hangsú­lyozták: előbb meg kell ismerni természeti kincsünket, nemzeti vagyonúnkat ahhoz, hogy becsül­ni és védeni tudjuk. Dr. Kiss István előadásából kiderült töb­bek között: a tatársánci ősgyep, a csorvási határban található Volgamenti Hérics szakmai kö­rökben a tudományos érdeklő­dés középpontjává fejlődött. A Kardoskút-pusztaközpont nagy kiterjedésű szikes területe fel­öleli a hazánkban feltalálható valamennyi sziktípust, növény­zete botanikai érdekesség. A természetvédelem tulajdonkép­pen élő és élettelen értékek megvédése. Régi természeti em­lékeket mentünk meg az utókor számára, hogy ne feledjék: mi­lyen volt a növényvilág ezen a tájon több ezer évvel ezelőtt. — Lengyel, osztrák nyugat-német­országi szakemberek járnak ide a növényi ritkaságokat megcso­dálni, becsüljük hát mi is job­ban nemzeti kincsünket — mon­dotta a professzor. Előadását színes diafilm illusztrálta. Ezután Murvay Árpád színes, érdekes előadása hangzott el a kardoskúti madárvilágról, ame­lyet szintén filmvetítés követett A környék lakóinak jó része nem is sejti, mennyi ritka vízi­madár él, vagv átutazóban meg­pihen, vagy költésre idetér visz- sza a melegebb éghajlatokról. Többek között színes filmen lát­hattuk a darvak vonulását, a vadlibák, vadkacsák népes cso­portjait. a sziki pacsirtát, a go- dát, a récék számtalan változa­tát, kiskóesasot, cankót, sirályt és más madárfajt varázsolt a nézők elé Murvay Árpád szak­szerű felvételsorozata. A hétfő esti előadás arról győzte meg a jelenlevőket: való­ban meg kell ismerni nemzeti kincsünket ahhoz, hogy kellő­képpen értékelni tudiúk. Ary Róza Gazdag programmal ünnepük szövetkezeti pénzintézeteink a Világtakarékossági Napot Tapasztalatcserén az endrődi vendéglátósod A Körösladányi Takarékszö­vetkezet ugyancsak október 30_ án este a művelődési házban az ÁFÉSZ-szel közösen rendezi meg divatbemutatóval egybeköt­ve a takarékossági napot. A nagy sikert ígérő műsorban fel­lép a békéscsabai tiszthelyettes- képző iskola zenekara és Andó Mihály, valamint Visy László magyamóta-énekes. A szünet­ben itt is értékes tárgyakat sor­solnak ki a lottó-tombolán. Eleken ma — csütörtökön — különösen nagy eseményre kerül 1 sor. Sarkadi István, a MÉSZÖV elnökhelyettese délelőtt ll óra­kor adja át rendeltetésének a ta_ karékszövetkezeti kirendeltség impozáns székházát. A Tótkomlós! Takarékszövet­kezetnél október 29-én emlékez­nek meg a takarékossági nap jelentőségéről. Ezen a napon a takarékszövetkezethez betérő valamennyi betétes ajándékot kap. Érdekessége lesz az ajándé­kozásnak. hogy az adott tárgy­hoz minden betétes saját sorso­lással jut hozzá A takarékszö­vetkezet igazgatósága erre han­gos híradón hívta fel a betéte­sek figyelmét, míg a különböző gazdálkodó szervek vezetőit le­vélben értesítette erről az ese­ményről. Az Endrődi Takarékszövetke­zet az ÁFÉSZ nagy ruházati boltjában rendezett ünnepi ki­rakatot különböző ajándéktár. gyakból. Azokból az ajándék- tárgyakból, melyeket októberi (Tudósítónktól) A napokban 25 vendéglátó­ipari dolgozó indult útnak az Endrődi ÁFÉSZ-től, hogy bepil­lantsanak legnagyobb borszállító vállalatuknak, a Közép-magyar­országi Pincegazdaság Csong- rád—Szolnok vidéki üzemeinek munkájába, tevékenységébe. Ezek az üzemek az idén mintegy 1000 hektoliter bort szállítanak Endrédre. A vendéglátóipari dolgozók először a csongrádi telepre láto­gattak el, majd végigkísérték a borkészítés műveletét, a zúzás­tól kezdve mindaddig, amíg a j must a hordókba nem jut. Vé- j gigjárták a pincelabirintusokat,; s érdekes tájékoztatást hallgat­tak meg a bor kezeléséről, a tá­rolásáról. A látogatás borkósto­lással végződött. Csongrádról Szőregre, az Al­föld eeyik legnagvobb bormlac- kozójába vezetett az endrődiek útja. Az üzemlátogatást szakmai Fogadóóra a menyei tanácsnál Soron következő fogadóóráját Nagy János tanácselnök-helyet­tes október 30-án, szombaton 9—12 óráig tartja hivatali helyi­ségében. (Békéscsaba, Felsőkörös sor. InxUhásJ ankét követte, amelyen bírálatok is elhangzottak, így például ar- ■ ról, hogy a palackozott borok du. gói nem zárnak mindig jól. Töb­ben megkérdezték: hogyan ké­szül a bor. A vendéglátók el­mondották, hogy műborok ma már nincsenek, minden fajtának valódi szőlő az alapja, ami különféle „pinceműveleteken” megy keresztül, amíg a vásárlók asztalára kerül. Tehát a bor napv jainkban már csak igazi bor. Végezetül az endrődiek kéré­se: szeretnének köszönetét mon­dani Rác Lajosnak és Hanyec Lászlónak, a csongrádi pincészet vezetőinek, valamint Nagy Lászlónak, a szőregi palackozó üzemvezető-helyettesének a szí­vélyes fogadtatásért és tájékoz­tatásért Sztanyik Károly A BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁR felvesz íérli monkásokat textilfestő munkakörbe Magas kereseti lehetőség. Jelentkezés: a vállalat munkiiíigvi osztályán. x

Next

/
Oldalképek
Tartalom