Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-10 / 239. szám
Ny a h es igólya -& ér ül és eh autóbaleseteit n él Betegség-e a magas vérnyomás? Naponta tfzezerefc forduljak meg hazánkban — köztük sokan szűrűvizsgálat céljából egészségesen —, akiknek karjára felcsatolják a vérnyomásmérő mandzsettáját. A mérések eredményei leletoédulákra kerülnék, miközben a titokzatos törtszámok gyakran okoznak fejtörést, aggodalmat akkor is, amikor valójában semmi ok sincs rá. Ezért szükséges röviden felvázolni fiatalnak és felnőttnek egyaránt mindazt, amit mdn- uen civilizált embernek — aki szükségképpen gyakrabban fordul meg, egészségesen vagy betegen, orvosi rendelőkben — a magasabb vérnyomásról tudni érdemes. Sok különböző korú emberen végzett vérnyomásmérés átlagértékéből arra a következtetésre jutottak ,hogy a vérnyomás általában akikor tekintendő nor- malisnak ha a tört fslső részében szereplő (ezt hívják sziszto- lésnak) nyomás annyival több száznál, ahány éves az ember. Tehát, durván szólva, a 10 évesnek 120 a normális sziszt ólés értéke, a 70 évesé pedig 170. A tört alsó részében szereplő szám általában akkor tekintendő normálisnak, ha a 90 higanymillimétert nem haladja meg. M ndezfík után annak eldöntése sem okoz különös nehézséget, hogy mikor beszélhetünk magasabb vérnyomásról. Nyilvánvalóan akkor, ha a mért vérnyomás jelentősen és ismé- telten a normális érték felett fvan. Nem tekinthető tehát magas vérnyomást! embernek a 70 éves akkor sem, ha vérnyomása 170 vagy 180 higanymillimétert mutat viszont ugyanez az érték a 20 évesnél már magasabb vérnyomást jelent A magasabb vérnyomás — különösen fiatal korban — nem maga a betegség, hanem mindössze tünet, amely arra utal, hogy valahol a szervezet szabályozórendszereiben hiba van. , Szükségképpen következik ebből, hogy a fiatalkori magasabb vérnyomás olyan intő vagy figyelmeztető jel, amely feltétlenül orvoshoz irányítja a fiatalt Idősebb korban mindenekelőtt a 40—50 év után észlelt magasabb vérnyomást szokás magas- vérnyomás betegségnek” hívni, egyszerűen azért, mert az idősebb nemzedéknél az esetek elsöprő többségében nem áll semmilyen szervi megbetegedés a magasabb vérnyomás mögött Ezért magát a tünetet nevezzük ilyenkor betegségnek. Nem szabad azonban elhallgatni azt sem. hogy az idősebbkor! magasabb vérnyomás egyáltalán nem olyan veszélyes vagy félelmetes be- j tegség, mint amilyennek sok : ember hiszi. ■ Egészen különleges és ritka j esetekről eltekintve, amikor a [ vémyomásemelkedés kiemelke- ; dóén nagyfokú, a felnőttkori j magasabb vérnyomás viszonylag veszélytelen és ártalmatlan jelenség. Ellentétben a közhiedelemmel, a felnőttek hosszabb- rövidebb ideje fennálló magasabb vérnyomása egyáltalán nem okoz mindig és szükségképpen panaszokat Joggal kérdezheti ezek után bárki: vajon akkor miért nevezik a magas vérnyomást betegségnek? Azért, mert több éves vagy évtizedes fennállás után hajlamosít a nagyerék érelmeszesedésére. Ilyen hajlamosító tényező a magas vérnyomás mellett még: az elhízás, a túlzott zsírfogyasztás mozgásszegénység mellett, a mozgáeszegénység egymagában, a cukorbetegség stb. Minden esetben de különösen, ha a felsorolt hajlamosító tényezők társulnák a magasabb vérnyomáshoz, feltétlenül indokolt a magasabb vérnyomás gyógyszeres csökkentése, de egyidejűleg olyan életmód és táplálkozási szokások elsajátítása, sőt szükség esetén a vér zsírtal- tálmát csökkentő gyógyszerek szedése, amelyek csökkentik az érelmeszesedés valószínűségét Azért is ésszerű gyógyszeresen csökkenteni a magasabb vérnyomást. mert az többletterhet ró a szívre és hamarabb okozza a szív kifáradását, mint normális vérnyomásé embernél. I magasabb vémvomás felnőtt korban hosszan tartó és rendszeres gyógyszeres kezeléssel csökkenthető sőt narmali- zálható. Mindössze a beteg és az orvos tartós együttműködésére van szükség, hogy a megfelelő gyógyszerkombinációt és annak adagját megállapítsák. Ha ez sikerrel megtörtént, a „magas vérnyomásos” ember is ugyanúgy élhet panaszmentesen és dolgozhat, mint a normális vérnyomásai. Életesélyei sem kisebbek, mint másoké. Ezért viszont feltétlenül érdemes akár évekig naponta néhány tablettát lenyelni és időnként a vérnyomást ellenőriztetni. Dr. Szendéi Adám Dívatékszer Sokan nem tudják, hogy a divatékszert valójában a nemrég elhunyt, világhírű Coco Chanel „találta fel”. A világ bizsudivatjának diktátora pedig azóta, és a divatékszerek legfőbb szállítója egy kis csehszlovákiai városka Jablonec nad Nisu lett Itt készítik a legújabb párizsi divatékszereket, többek között a Dior-szalonnak és más 'híres divatszalonoknak is. Innen látják el a baráti államok boltjait gyöngyökkel, karkötőkkel, függőkkel, éppúgy, mint a hollywoodi filmszínésznőket drágakő- utánzatú ékszerekkel. Itt rendezik meg 1965 óta minden évben a nemzetközi divatékszer kiállítást, amelyen mindig nagy számban vesznek részt neves külföldi iparművészek, vállalatok, cégek, szövetkezetek, köztük magyar iparművészek is. A divatékszer kiállításoknak mindig divatmeghatározó szerepei is vannak. Itt fogalmazzák meg, hogy az öltözködési stílushoz milyen bizsuk illenek. Elisa Montés spanyol színésznő a legutóbbi kiállításon választotta ezt a kristályszemekből fűzött dús, függőkkel díszített gyöngysort A növekvő számú közlekedési balesetek mind gyakrabban okoznak nyakcsigolya-sérülést — állapították meg nyugatnémet ágysebészek. Erős nekicsapódás vagy a nyak elfordításának pillanatában bekövetkezett hirtelen felgyorsulás könnyen vezet a nyakcsigolya sérüléséhez. Az NSZK-ban a közlekedési balesetet-szenvedett gépjárművek utasai 20 százalékánál, az USA-ban pedig 65 ezer balesetet szenvedett felénél állapítottak meg nyakcsigolya-sérülést. Már egy óránkénti 25 km sebességgel haladó jármű utasa is szenvedhet balesetnél nyakcsigolya-sérülést, ha az összeütközés lendületét nem fogja fel a jármű vagy ha az utas ...repül a járműből. Gépkocsiknál a biztonsági öv használata csökkent- heti a baleseti károsodást. Fejvédő sisak használata, melynek éppen a nyak lökés által való sérülését kellene elhárítania, értelmetlen, mivel a fej akár 90 fokos szögben való hátrahajlását sem akadályozza meg. Csak a magasított háttámla csökkentheti az ilyenfajta sérüléseket — de feltétlenül szükséges a biztonsági övék használata is. SAPKÁK HORGOLT SAKPA A modell csomózott fonalból 3 és feles fém horgolótűvel készült. A sapkát szoros szemmel horgoljuk spirálisan, ami azt jelenti, hogy az egyes sorokat nem befejezésként kapcsoljuk össze, hanem tovább horgolunk. A sapkát a fejtetőn kezdjük 3 láncszem gyűrűbe zárásával. 1. sor: 9 szorosszem. 2. sor: minden szembe 2 szem. 3. sor: minden szembe 2szem. 4. sor: minden második szembe 2 szorosszem. (A többire egy.). 5. sor: minden szemre egy szem. 6. sor: minden harmadikra 2 szem. 7. sor: minden hatodikra 2 szem. 8. sor: minden negyedikre 2 szem. 9. sor: minden harmadikra 2 szem. összesen 140 szorosszemük van, tovább szaporítás nélkül horgolunk 20 cm magasságig. Ezután fogyasztunk az első soron minden 6. és 7. szemet horgoljunk egybe. A második soron minden 5. és 6. szemet. A harmadik soron minden 9. és 10. szemet horgoljunk egybe, marad 90 szemünk. Ezután hat sort horgolunk fogyasztás nélkül szorosszemmel és ezzel befejeztük. Ezután egy fémgombot behorgolunk szorosszemmel és a fejtetőre varrjuk. KÖTÖTT SAPKA A sapkát szintetikus vagy sodrott selyem- vagy gyöngyfonálból nyitva két tűvel, a mintás sorok kivételével mindig simán kötjük. 4-gyel osztható + 2 széli- szemmel kezdünk. A minta leírása: 1. sor: Szélszem, ráhajtás, 1 sima, igy haladunk végig és végül ráhajtás és szélszem. 2. sor: szélszem., 4 szemet egyenként átemelünk a jobb oldali tűre és közben a ráhajtá- sokat leengedjük, ezután visszarakjuk a szemeket a bal kezünkben levő tűre, majd a 3. és 4. szemet az első két szem hurkán áthúzva, simán lekötjük és utána az első két szemet is, ismétlés. A sapka készítése: 66 szemmel kezdjük, 8 sort lekötünk mindig simán, ezután egvszer a fenti két mintás sort kötjük, utána 6 sor mindig sima, 2 sor minta. Ezután mindig sima, de a 3. sortól fogyasztunk. 1. sor: a 8. és 9. szemet egybekötjük hétszer, ezt ötször ismételjük minden második sorban a 7. és 8. szemet egybekötve. 18 szem után kétszemenként összekötjük és a 9 szeme tűre fűzve befejezzük a sapkát és összevarrjuk. A sapka szélét pikóval körül horgoljuk. Szegedyné 10 rfKÉS Ham.: 1971. OKTÓBER 10. tüskés süni. — Beszélni kellene vele. — Beszélj csak! Akár a falnak beszélnél — mondta maki majom. egy ideig, aztán közelebb lépett hozzá. — Nem szép, hogy így beszélsz rólunk. — Hagyj békén! Anycos tett, feje is lekó- j kadt, pedig nem régen \ még büszkén tartotta, j Már a gyerekek sem a- \ kariak vele játszani. Ott j búsult szegény a sarok- j ban. Ekkor a kis bicegő \ mackó összehívta a játé- \ kokat. — Látjátok milyen! szomorú a kormosar ü, \ menjünk oda hozzá és \ vígasztljuk meg. — Menjünk, vigasztal- i juk meg — bukfencezett i a talpraugró bohóc is. I A kormosarcú baba nem pöffeszkedett már, mert amikor süni tüskéje megszúrta a kezét, elszállt belőle a gőg. Talpraugró bohóc kettőt ugrott előtte. Élne- vette magát. — Ja), de mókás vagy — tapsolt kormosarcú. Talpraugró ekkor még egyet ugrott örömében. Nevettek már mindany- nyian és megfeledkeztek arról, hogy a kis kormosarcú baba nem is olyan régen még nagyon büszke volt. Vidáman játszadoztak, amíg csak álmosak nem lettek és be nem húzódtak a sarokba aludni. Bába Mihályt A korraqsarcú baba A kormosarcú babát nem szerette senki: elhúzódott tőle a zsiráf, a bicegő mackó, a talpraugró bohóc, a bámészkodó kecske, a tüskéshátú süni, de még az ugrifüles maki majom is, mert rátarti, büszke volt. A kormosarcú baba a játéksarok legbüszkébb babája volt, arca pufók, szeme mélázó, szája nagy és piros, fülében pedig két csillogó karika lógott. Erre volt a legbüszkébb, mert senkinek sem csilingelt ilyen nagy karika a fti- \ lében. | — Ő, de fenn hordja j az orrát — mondta bice- : maci. | — Pöffeszkedő — bóí lintott rá a zsiráf. — Tegnap hívtam játszani, — hadarta a majom — és képzeljétek, elbiggyesztette a száját, aztán nyafogva azt mondta: mit képzelsz te ostoba majom? Azt bitted, hogy én veled játszom? — O — kiáltom a talpraugró bohóc. — Ez már mégiscsak sok — szaglászott körbe — Ezért olyan kényes, mert azt hiszi, hogy ö a legszebb — nyújtogatta a nyakát a zsiráf. — Kis beképzelt. Süni már nem törődött az egymás szavába vágó játékokkal, odament a kormosarcú babához. — Szervusz — köszöntötte illedelmesen. — Mit akarsz? — fordult felé a kormosarcú. — Gyere velünk játszani. — Nincs kedvem. Különben is még bepisi- kolnátok a sásból kötött szoknyácskámat. — Vigyázunk. — Ismerlek én benneteket — mondta a kor- mosarcú és elfordult. Süni tétován álldogált nyit beszéltél már, hogy fáj a fejem... És mérgesen tüskés süni felé csapott, hogy menjen már tovább, ne zavarja őt. De a kormosarcú baba olyan szelesen legyintett, hogy süni tüskéje megszúrta a kezét. — Ja), a kezem — szisszent fel kormosarcú. — Ne haragudj, — mondta süni, — mindenki tudja, hogy a tüskéim szúrnak... — Eredj már innen — ripakodott rá a kormos- arcú. Süni szomorúan eló- dalgott.. Ám alig telt el egy órácska, a játékok észrevették, hogy a kormosarcú baba arca rán-
